This document is an excerpt from the EUR-Lex website
Az Unió korlátozó intézkedései a kibertámadások ellen
ÖSSZEFOGLALÓ AZ ALÁBBI DOKUMENTUMOKRÓL
MI A HATÁROZAT ÉS A RENDELET CÉLJAI?
A (KKBP) 2019/797 határozat és az (EU) 2019/796 rendelet olyan keretet hoz létre, amely lehetővé teszi, hogy az Európai Unió (EU) szankciókat alkalmazzon az Unióra vagy az EU tagállamaira nézve külső fenyegetést jelentő kibertámadások1 megelőzése és az azokra való reagálás érdekében. E kibertámadások közé tartoznak azok is, amelyeket harmadik országok vagy nemzetközi szervezetek ellen követnek el, és amelyek esetében a fellépés annak érdekében indokolt, hogy az EU közös kül- és biztonságpolitikájának célkitűzései teljesülhessenek.
FŐBB PONTOK
A felsorolt személyekkel és szervezetekkel szembeni szankciók
- Ez a keret lehetővé teszi az Unió számára, hogy szankciókat vessen ki olyan természetes személyekre vagy szervezetekre, akik, illetve amelyek kibertámadás elkövetéséért vagy megkísérléséért felelősek, ahhoz pénzügyi, technikai vagy anyagi támogatást nyújtanak, vagy abban más módon közreműködnek. A velük kapcsolatban álló személyekkel vagy szervezetekkel szemben is lehet szankciókat alkalmazni. A korlátozó intézkedések magukban foglalják az EU-ba utazó személyekre vonatkozó tilalmakat és a vagyon befagyasztását.
- Az említett szankciók hatálya alá tartozó személyek a (KKBP) 2019/797 határozat I. mellékletében szerepelnek – az Európai Unió Tanácsa által meghatározottak szerint; az I. mellékletben felsorolt természetes vagy jogi személyekhez, szervezetekhez vagy szervekhez tartozó, tulajdonukban álló, birtokukban lévő vagy ellenőrzésük alatt álló minden pénzeszköz és gazdasági erőforrás befagyasztásra kerül.
- A tagállamok felelnek a jogsértések esetén alkalmazandó szankciókra vonatkozó szabályok meghatározásáért.
Kibertámadások
Az e szankciórendszer hatálya alá tartozó kibertámadások azok, amelyek jelentős hatással bírnak, és:
- amelyek az Unión kívülről erednek, vagy amelyeket az Unión kívül követnek el; vagy
- amelyek Unión kívüli infrastruktúrát alkalmaznak; vagy
- amelyeket az Unión kívül letelepedett vagy tevékenységét az Unión kívül végző személy vagy szervezet követ el; vagy
- amelyeket a tevékenységét az Unión kívül végző személy vagy szervezet támogatásával követnek el.
A tagállamokra veszélyt jelentő kibertámadások közé tartoznak azok, amelyek az alábbiakhoz kapcsolódó információs rendszereket érintik:
- olyan kritikus infrastruktúra, amely elengedhetetlen a társadalom létfontosságú funkcióinak vagy az emberek egészségének, biztonságának, védelmének, illetve gazdasági vagy szociális jólétének fenntartásához;
- alapvető társadalmi és/vagy gazdasági tevékenységek fenntartásához elengedhetetlen szolgáltatások, különösen az alábbi ágazatok vonatkozásában: az energiaágazat, a közlekedési ágazat, a bankszektor, a pénzügyi piaci infrastruktúrák, az egészségügy, az ivóvízellátás és ivóvízelosztás, a digitális infrastruktúra;
- kritikus állami funkciók, különösen a következő területeken: védelem, intézmények irányítása és működése, a nyilvános választások, a gazdasági és polgári infrastruktúra működése, belső biztonság, valamint külkapcsolatok (beleértve a diplomáciai képviseleteket);
- minősített adatok tárolása és kezelése; vagy
- kormányzati veszélyhelyzet-elhárító csoportok.
MIKORTÓL HATÁLYOS A HATÁROZAT ÉS A RENDELET?
A határozat és a rendelet óta alkalmazandó.
HÁTTÉR
Egy 2018 júniusában kiadott közös közlemény rámutatott, hogy az állami és nem állami szereplők által folytatott olyan tevékenységek, mint például a gazdaságot és a közszolgáltatásokat megbénító kibertámadások, a célzott dezinformációs kampányok, valamint az ellenséges katonai akciók, továbbra is komoly és akut veszélyt jelentenek az Unióra és tagállamaira nézve. Meghatározta azokat a területeket, ahol fokozni kell a fellépést annak érdekében, hogy az EU még jobban elmélyítse és megerősítse hozzájárulását e fenyegetések kezeléséhez, és felszólítja a tagállamokat és az Európai Bizottságot, hogy gondoskodjanak a gyors követő intézkedésekről.
A Vegyifegyver-tilalmi Szervezet elleni kibertámadások nyomán az Európai Tanács 2018 októberében következtetéseket fogadott el, amelyekben intézkedések kidolgozását sürgeti annak érdekében, hogy az EU tovább erősítse visszatartó erejét, ellenálló képességét a hibrid, kiber-, valamint vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris fenyegetésekkel szemben, illetve megszilárdítsa az azokra való reagálási képességét. Felkérték a Tanácsot, hogy dolgozzon ki egy kibertámadásokkal kapcsolatos szankciórendszert.
További információkért lásd:
- Ellenálló képesség, elrettentés és védelem: erős kiberbiztonság kialakítása az EU-ban (Európai Bizottság)
- Az EU kiberbiztonsága: stratégia és kulcsfontosságú szakpolitikák (Európai Tanács és az Európai Unió Tanácsa)
- Kibertámadások: a Tanácsnak ezentúl módjában áll szankciókat kivetni – sajtóközlemény (Európai Tanács és az Európai Unió Tanácsa).
KULCSFOGALMAK
FŐ DOKUMENTUMOK
A Tanács (KKBP) 2019/797 határozata () az Uniót vagy annak tagállamait fenyegető kibertámadások elleni korlátozó intézkedésekről (HL L 129 I., , 13–19. o.).
A (KKBP) 2019/797 határozat későbbi módosításait belefoglalták az alapszövegbe. Ez az egységes szerkezetbe foglalt változat kizárólag tájékoztató jellegű.
A Tanács (EU) 2019/796 rendelete () az Uniót vagy annak tagállamait fenyegető kibertámadások elleni korlátozó intézkedésekről (HL L 129 I., , 1–12. o.).
utolsó frissítés