A 2030-ig tartó időszakra szóló uniós környezetvédelmi cselekvési program

FŐBB PONTOK

A program hosszú távú kiemelt célkitűzése az, hogy az uniós polgárok legkésőbb 2050-ig bolygónk tűrőképességének határain belül jól éljenek egy olyan jólléti gazdaságban, ahol semmi nem megy veszendőbe, a növekedés regeneratív, megvalósul a klímasemlegesség, és jelentősen csökkentek az egyenlőtlenségek.

Az európai zöld megállapodásra épülő környezetvédelmi cselekvési program felismeri, hogy az emberek jóllétének és a jólétnek feltétele az egészséges ökoszisztéma, ezért igyekszik felgyorsítani a klímasemleges és erőforrás-hatékony gazdaságra történő átállást.

A hat kiemelt célkitűzés

• A 2030-ig teljesítendő üvegházhatásúgázkibocsátás-csökkentési célérték elérése és a klímasemlegesség megvalósítása 2050-ig.
• Az alkalmazkodóképesség fokozása a reziliencia erősítése és az éghajlatváltozással szembeni kiszolgáltatottság csökkentése révén.
• Előrelépés egy olyan regeneratív növekedési modell felé, amely elkülöníti a gazdasági növekedést az erőforrás-használattól és a környezeti károkozástól, miközben lehetővé teszi a körforgásos gazdaságra történő gyorsabb átállást.
• Törekvés a levegő, a víz és a talaj szennyezőanyag-mentessége felé, valamint az uniós polgárok egészségének és jólétének megóvása.
• A biológiai sokféleség védelme, megőrzése és helyreállítása az ökoszisztémák és a környezet állapotának javítása, valamint az elsivatagosodás és a talajromlás elleni küzdelem révén.
• A termeléssel és fogyasztással kapcsolatos környezeti és éghajlati terhelések csökkentése, különösen az energia, az ipari fejlődés, az épületek és az infrastruktúra, a mobilitás és az élelmiszerrendszerek területén.

A kiemelt célkitűzések eléréséhez szükséges feltételek megteremtése

A kiemelt célkitűzések eléréséhez az Európai Bizottságnak, az Európai Uniónak (EU), a tagállamoknak, a regionális és helyi hatóságoknak, valamint az érdekelt feleknek a következőket kell megtenniük:

• a környezettel és az éghajlattal kapcsolatos uniós jogszabályok és stratégiák eredményes, gyors és teljes körű végrehajtásának biztosítása a jogérvényesítés előtérbe helyezése, valamint az iránymutatás és az ajánlások javítása révén;
• annak biztosítása, hogy az éghajlattal és a környezettel kapcsolatos hatásokból és szakpolitikákból eredő társadalmi egyenlőtlenségek a lehető legkisebbek, a környezet védelme érdekében hozott intézkedések pedig méltányosak és befogadóak legyenek;
• a nemek közötti egyenlőség érvényesítésének beépítése a politikai döntéshozatali folyamat valamennyi szakaszába;
• a környezeti szempontból kedvező hatású ösztönzők megerősítése, valamint a káros támogatások, különösen a fosszilis tüzelőanyagok támogatásának kivezetése;
• a biológiai sokféleséggel kapcsolatos cselekvés általános érvényesítése, hozzájárulva azon cél eléréséhez, hogy a biológiai sokféleséggel kapcsolatos célkitűzésekre 2024-ben fordítsák a 2021–2027-re szóló többéves pénzügyi keretben eszközölt éves kiadások 7,5 %-át, 2026-ban és 2027-ben pedig a 10 %-át;
• a vegyi anyagok hatékony és eredményes kezelésének előmozdítása, valamint az aggodalomra okot adó anyagok alternatíváinak gyors felkutatása;
• a talajromlás kezelése, valamint a talaj védelmének és fenntartható használatának biztosítása, többek között egy talajegészségre vonatkozó, 2023-ig kiadandó jogszabály révén;
• az uniós élelmiszerrendszer átalakítása annak érdekében, hogy az hozzájáruljon a biológiai sokféleség és az állatjólét védelméhez, miközben igazságos átmenetet biztosít az érintett érdekelt felek számára;
• az emberi egészség, az állategészségügy és a környezet közötti összefüggések felismerése az „egy egészség” megközelítés döntéshozatalba való integrációja révén;
• a meglévő eszközök és módszerek felhasználása, valamint a természetalapú megoldások nyomonkövetési módszereinek, értékelési eszközeinek és mérhető mutatóinak javítása;
• az erőforrások mobilizálása köz- és magánforrásokból, többek között az uniós költségvetésből, az Európai Beruházási Bankon keresztül és nemzeti szinten;
• a környezetvédelmi adók, a piaci alapú eszközök és a környezetbarát költségvetés-tervezési és finanszírozási eszközök kihasználása;
• annak biztosítása, hogy a politikák és intézkedések a rendelkezésre álló legjobb tudományos ismereteken és technológiákon alapuljanak, valamint a tudásalap erősítése;
• a digitális és adatalapú technológiákban (azon belül a valós idejű adatokban) rejlő lehetőségek kiaknázása a politikai döntéshozatal támogatása érdekében, az átláthatóság, hitelesség és interoperabilitás biztosítása, továbbá az adatok és bizonyítékok könnyen hozzáférhetővé tétele mellett;
• a civil társadalom széles körű támogatásának mobilizálása a vállalkozásokkal, különösen a kis- és középvállalkozásokkal, a szociális partnerekkel, a polgárokkal, a közösségekkel és más érdekelt felekkel folytatott együttműködés, valamint a viták, az egész életen át tartó környezetvédelmi oktatás és a közösségvezérelt fellépések előmozdítása révén;
• az uniós intézmények közötti együttműködés megerősítése az éghajlat- és környezetvédelmi politika területén;
• az Aarhusi Egyezménnyel összhangban az átláthatóságra, a nyilvánosság részvételére és az igazságszolgáltatáshoz való jogra vonatkozó magas szintű normák alkalmazása uniós és tagállami szinten egyaránt;
• a kiemelt célkitűzések globális megvalósításának támogatása, különösen a nem uniós országokkal kötött – G7- és G20-csoporthoz hasonló – partnerségekben és szövetségekben való részvétel révén.

Nyomon követés és jelentéstétel

• A Bizottság az Európai Környezetvédelmi Ügynökség és az Európai Vegyianyag-ügynökség támogatásával évente nyomon követi és értékeli a kiemelt célkitűzések elérése terén elért előrehaladást és erről jelentést állít ki, majd 2024. március 31-ig elkészíti félidős felülvizsgálatát, 2029. március 31-ig pedig teljes körű felülvizsgálatát, ezt követően szükség esetén 2029. december 31-ig javaslatot tesz a következő környezetvédelmi cselekvési programra.
• Az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és a Bizottság a jelentések alapján évente véleményt cserél a meghozott intézkedésekről és a lehetséges jövőbeli intézkedésekről.