EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Az Unió csatlakozása az Isztambuli Egyezményhez

 

ÖSSZEFOGLALÓ AZ ALÁBBI DOKUMENTUMOKRÓL:

Az Európa Tanács Egyezménye a nőkkel szembeni erőszak és a kapcsolati erőszak elleni küzdelemről és azok megelőzéséről, Isztambul, 2011. május 11.

(EU) 2017/865 határozat az Európa Tanács a nőkkel szembeni erőszak és a kapcsolati erőszak elleni küzdelemről és azok megelőzéséről szóló egyezményének a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködéssel kapcsolatos kérdések tekintetében történő aláírásáról

(EU) 2017/866 határozat az Európa Tanács a nőkkel szembeni erőszak és a kapcsolati erőszak elleni küzdelemről és azok megelőzéséről szóló egyezményének a menekültügy és a visszaküldés tilalma tekintetében történő aláírásáról

(EU) 2023/1075 határozat az Európa Tanácsnak a nőkkel szembeni erőszak és a kapcsolati erőszak elleni küzdelemről és azok megelőzéséről szóló egyezményének az Unió intézményei és közigazgatása tekintetében történő megkötéséről

(EU) 2023/1076 határozat az Európa Tanácsnak a nőkkel szembeni erőszak és a kapcsolati erőszak elleni küzdelemről és azok megelőzéséről szóló egyezményének a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködéssel, a menekültüggyel és a visszaküldés tilalmával kapcsolatos kérdések tekintetében történő megkötéséről

MI AZ EGYEZMÉNY ÉS A HATÁROZATOK CÉLJA?

  • Az Isztambuli Egyezmény célja, hogy jogi keretet hozzon létre a nők mindenfajta erőszaktól való védelmére, és a következőkkel foglalkozik:
    • a nők elleni erőszak különféle formáit bűncselekménnyé nyilvánító jogi intézkedések;
    • az áldozatok védelmét és támogatását szolgáló szolgálatok;
    • nemi alapú erőszak a migráció és a menekültügy terén.
  • Az (EU) 2017/865 és az (EU) 2017/866 határozat felhatalmazza az Európai Uniót (EU) az egyezmény aláírására.
  • Az (EU) 2023/1075 és az (EU) 2023/1076 határozat az EU nevében ratifikálja az egyezményt. Az EU-ra immár ambiciózus és átfogó szabályok vonatkoznak, amelyek célja a nőkkel szembeni erőszak és a kapcsolati erőszak megelőzése és az azzal szembeni küzdelem a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés területén, a menekültügy és a visszaküldés tilalma területén, valamint az uniós intézmények és a közigazgatás tekintetében.
  • Az egyezményt még nem ratifikáló hat uniós tagállamra nézve kizárólag az uniós vívmányok kötelezőek, amelyek végrehajtják az egyezményt. Az egyezmény hatálya alá tartozó minden egyéb ügy a tagállamok hatáskörében marad. Az egyezmény által a nők számára biztosított teljes védelemnek az e hat tagállamban történő biztosítása érdekében a hat tagállamnak is ratifikálnia kell az egyezményt az Európai Unióval együtt.

FŐBB PONTOK

Az egyezményben szereplő fogalommeghatározások

  • Nőkkel szembeni erőszak: a nők emberi jogainak megsértése és a nőkkel szembeni megkülönböztetés egy formája, azaz minden olyan nemi alapú erőszakos cselekedet, amely testi, szexuális, lelki vagy gazdasági kárt, illetve szenvedést okoz vagy okozhat egy nőnek, történjen az fenyegetés, kényszerítés vagy a személy szabadságának önkényes módon való elvonása által, akár a nyilvánosság előtt, akár a magánéletben.
  • Kapcsolati erőszak: a fizikai, a szexuális, a pszichológiai vagy a gazdasági erőszak mindazon cselekményei, amelyek a családon vagy a háztartási egységen belül, vagy a volt vagy a jelenlegi házastársak vagy partnerek között történnek, függetlenül attól, hogy az elkövető az áldozattal azonos helyen él vagy élt-e.
  • Társadalmi nem: egy adott társadalom által a nők és férfiak számára megfelelőnek tartott szerepek, magatartás, tevékenységek és jellemzők összessége.
  • Nemi alapú erőszak: egy nő ellen irányuló erőszak, amelynek oka az, hogy az illető nő, vagy olyan erőszak, amely aránytalanul érinti a nőket.

Célkitűzések

Az egyezmény célkitűzései a következők:

  • a nők mindenfajta erőszak ellen való védelme, valamint a nőkkel szembeni erőszak és a kapcsolati erőszak megelőzése, üldözése és felszámolása;
  • a nőkkel szembeni hátrányos megkülönböztetés felszámolásának elősegítése, valamint a nemek közötti egyenlőség előmozdítása, többek között a nők szerepének erősítésével;
  • átfogó keretrendszer, szakpolitikák és intézkedések kidolgozása az áldozatok védelme és segítése érdekében;
  • a nemzetközi együttműködés előmozdítása ezen a területen;
  • támogatás nyújtása szervezetek és a bűnüldöző szervek számára a nőkkel szembeni erőszak és a kapcsolati erőszak felszámolása érdekében történő együttműködés terén;
  • monitoringmechanizmus létrehozása az intézkedések hatékony végrehajtásának biztosítása érdekében.

Alapvető jogok, egyenlőség és megkülönböztetésmentesség

Az aláíró felek kötelesek jogalkotási intézkedéseket hozni annak érdekében, hogy elősegítsék és védjék mindenki – különösen a nők – jogát arra, hogy nyilvánosság előtt és magánéletükben egyaránt erőszaktól mentesen élhessenek. Az aláíró felek ennek érdekében többek között a következőket hajtják végre:

  • a nőkkel szembeni hátrányos megkülönböztetés minden formájának elítélése és tiltása;
  • a nemek közötti egyenlőség elvének érvényesülése a nemzeti alkotmányukban;
  • a nőkkel szemben hátrányos megkülönböztetést alkalmazó vonatkozó jogszabályok és gyakorlatok eltörlése.

Megelőzés

A megelőzés magában foglalja az olyan előítéletek, szokások, hagyományok és egyéb gyakorlatok felszámolását, amelyek a nők alsóbbrendűségének koncepciójára vagy a nők és férfiak sztereotipizált szerepeire épülnek, többek között az alábbiak révén:

  • oktatás,
  • tájékoztató képzés,
  • szakmai képzés,
  • megelőző beavatkozási és kezelési programok,
  • a magánszektor és a média részvétele.

Védelem és támogatás

Az egyezmény részes felei kötelesek az áldozatokat minden további erőszakos cselekménytől megvédeni úgy, hogy teljesítik jelentéstételi kötelezettségeiket és az áldozatok számára biztosítják a következőket:

  • releváns információk,
  • általános és szakértői támogató szolgálatok,
  • egyedi és kollektív panaszokkal kapcsolatos segítségnyújtás,
  • menedék,
  • telefonos segélyvonalak,
  • a szexuális erőszak áldozatainak támogatása,
  • a gyermekkorú tanúk védelme és támogatása.

Jogorvoslati lehetőségek

Az aláíró államok kötelesek biztosítani a sértettek számára a jogorvoslatot az elkövetőkkel, valamint az olyan állami hatóságokkal szemben, amelyek elmulasztják a hatáskörükbe tartozó megelőzési és védelmi feladatok ellátását. Az államok ennek során többek között az alábbi területeken hoznak intézkedéseket:

  • polgári perek és jogorvoslatok,
  • kártérítés,
  • gyermek felügyeletének joga, láthatási jogok és biztonság,
  • a kényszerházasság polgári következményei,
  • pszichológiai és fizikai erőszak,
  • zaklatás,
  • szexuális erőszak, ideértve az erőszakot,
  • a női nemi szervek megcsonkítása,
  • kényszerabortusz és kényszersterilizálás,
  • szexuális zaklatás,
  • „a becsület védelmében” elkövetett bűncselekmények,
  • szankciók.

Vizsgálat, büntetőeljárás, eljárási jog és védintézkedések

Az érintett területek a következők:

  • azonnali reagálás, megelőzés és védelem,
  • kockázatértékelés és kockázatkezelés,
  • távoltartási végzések és védelmi határozatok,
  • jogi segítségnyújtás,
  • az elévülési idő meghosszabbítása.

Migráció és menekültügy

Az érintett területek a következők:

  • tartózkodási jog szerinti jogállás,
  • nemi alapú menedékjogi kérelmek,
  • a visszaküldés tilalma.

A HATÁLYBALÉPÉS NAPJA

Az egyezményt az Unió nevében 2017. június 13-án írták alá. Az eljárás két jóváhagyó okmány letétbe helyezésével zárult le 2023. június 28-án. Az egyezmény az EU számára 2023. október 1-jén lépett hatályba.

HÁTTÉR

További információk:

FŐ DOKUMENTUMOK

Az Európa Tanács Egyezménye a nőkkel szembeni erőszak és a kapcsolati erőszak elleni küzdelemről és azok megelőzéséről Isztambul, 2011. május 11. (HL L 143., 2023.6.2., 7–32. o.)

A Tanács (EU) 2017/865 határozata (2017. május 11.) az Európa Tanács a nőkkel szembeni erőszak és a kapcsolati erőszak elleni küzdelemről és azok megelőzéséről szóló egyezményének a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködéssel kapcsolatos kérdések tekintetében az Európai Unió nevében történő aláírásáról (HL L 131., 2017.5.20., 11–12. o.)

A Tanács (EU) 2017/866 határozata (2017. május 11.) az Európa Tanács a nőkkel szembeni erőszak és a kapcsolati erőszak elleni küzdelemről és azok megelőzéséről szóló egyezményének a menekültügy és a visszaküldés tilalma tekintetében az Európai Unió nevében történő aláírásáról (HL L 131., 2017.5.20., 13–14. o.)

A Tanács (EU) 2023/1075 határozata (2023. június 1.) az Európa Tanácsnak a nőkkel szembeni erőszak és a kapcsolati erőszak elleni küzdelemről és azok megelőzéséről szóló egyezményének az Unió intézményei és közigazgatása tekintetében az Európai Unió nevében történő megkötéséről (HL L 143., 2023.6.2., 1–3. o.)

A Tanács (EU) 2023/1076 határozata (2023. június 1.) az Európa Tanácsnak a nőkkel szembeni erőszak és a kapcsolati erőszak elleni küzdelemről és azok megelőzéséről szóló egyezményének a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködéssel, a menekültüggyel és a visszaküldés tilalmával kapcsolatos kérdések tekintetében az Európai Unió nevében történő megkötéséről (HL L 143., 2023.6.2., 4–6. o.)

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/692 rendelete (2021. április 28.) a Polgárok, egyenlőség, jogok és értékek program létrehozásáról, valamint az 1381/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet és a 390/2014/EU tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 156., 2021.5.5., 1–20. o.)

A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának — Az egyenlőségközpontú Unió: a 2020–2025 közötti időszakra szóló nemi esélyegyenlőségi stratégia (COM(2020) 152 final, 2020.3.5.)

utolsó frissítés 12.10.2023

Top