A faji vagy etnikai származásra való tekintet nélküli egyenlő bánásmód

FŐBB PONTOK

• Ez az irányelv a személyek közötti egyenlő bánásmód elvén alapul. Tiltja mind a közvetlen¹, mind a közvetett² megkülönböztetést, a zaklatást³, a megkülönböztetésre adott utasítást és a megtorlást⁴.
• Az irányelv minden személyre és minden tevékenységi területre alkalmazandó az alábbiakra vonatkozóan:
  • munkavállaláshoz való hozzáférés;
  • munkakörülmények, beleértve az előléptetést, a munkabért és az elbocsátást is;
  • a szakképzéshez való hozzáférés;
  • a munkáltatói vagy munkavállalói szervezetekben vagy bármely szakmai szervezetben való részvétel;
  • oktatás;
  • a szociális védelemhez és az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés;
  • a szociális előnyök;
  • a nyilvánosság számára elérhető árukhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférés és azok nyújtása, beleértve a lakhatást is.
• Az irányelv a nem uniós állampolgárokra is alkalmazandó, azonban hatálya nem terjed ki az állampolgárságon alapuló eltérő bánásmódra, valamint az EU-n kívüli országok állampolgárai belépésének és ott tartózkodásának feltételeire.

Eltérések az egyenlő bánásmód elvétől

• A foglalkoztatás területén engedélyezhető lehet az eltérés, amennyiben egy, a faji vagy etnikai származással összefüggő tulajdonság valódi és döntő foglalkoztatási követelmény. Az eltérésnek igazolhatónak kell lennie a tevékenység jellegéből vagy végzésének a körülményeiből adódóan, valamint jogszerűnek és arányosnak kell lennie.
• Az irányelv lehetővé teszi a pozitív diszkriminációt, azaz a faji vagy etnikai származásból adódó hátrányok kiküszöbölésére és ellensúlyozására irányuló nemzeti intézkedéseket.

Jogorvoslat és jogérvényesítés

• Amennyiben bárki úgy véli, hogy faji vagy etnikai származáson alapuló megkülönböztetés érte, akkor hozzá kell férnie bírói és/vagy közigazgatási eljáráshoz. Egyesületek vagy egyéb érdekelt jogi személyek szintén részt vehetnek eljárásban a sértett személy nevében vagy támogatójaként.

Az eljárás során a megkülönböztetést szenvedett személynek csak a megkülönböztetés vélelmét kell megalapoznia, amelyet követően az alperesnek kell bizonyítania, hogy nem történt megkülönböztetés.

Társadalmi és civil párbeszéd

• A szociális partnereknek elő kell segíteniük az egyenlő bánásmódot, különösen a munkahelyi gyakorlatok ellenőrzése, magatartási szabályzatok létrehozása és kollektív szerződések megkötése révén. Általánosabban, az irányelv ösztönzi a megkülönböztetésellenes szabályokat rögzítő megállapodások megkötését a kollektív tárgyalás hatálya alá eső területeken.
• Az érintett civil társadalmi szervezetekkel folytatott civil párbeszédet szintén ösztönzik.

Az egyenlő bánásmód előmozdítását szolgáló szervek

Az (EU) 2024/1499 módosító irányelv tisztázza azoknak a szerveknek a szerepét, amelyeket nemzeti szinten jelöltek ki az egyenlő bánásmód előmozdítására és a hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelemre (egyenlőséggel foglalkozó szervek). Az irányelv megállapítja azokat a minimumkövetelményeket, amelyeket az EU tagállamainak e szervek szerepe és működése tekintetében végre kell hajtaniuk, ideértve azt is, hogy hogyan kell segíteniük az áldozatokat panaszuk kézhezvételét követően. E szervek kapcsán a kötelezettségek a következők:

• jogi szerkezetük, elszámoltathatóságuk, költségvetésük, alkalmazottaik és szervezetük tekintetében legyenek függetlenek;
• elegendő erőforrással rendelkezzenek ahhoz, hogy minden egyes feladatukat elvégezhessék és hatásköreiket hatékonyan gyakorolhassák;
• legyenek képesek a megkülönböztetés lehetséges eseteinek kivizsgálására, továbbá nem kötelező erejű vélemény kiadására vagy kötelező erejű határozat elfogadására;
• a kormányok és más állami intézmények rendszeresen konzultáljanak velük az egyenlőséget és megkülönböztetésmentességet érintő kérdésekkel kapcsolatos jogszabályokról és szakpolitikákról;
• gyűjtsenek adatokat saját tevékenységeikről;
• tervezzék meg munkájukat és rendszeresen készítsenek róla, valamint az egyenlő bánásmód és a megkülönböztetésmentesség helyzetéről nyilvános jelentést.

Az (EU) 2024/1499 módosító irányelv értelmében a tagállamok kötelesek továbbá:

• olyan szabályokat bevezetni, amelyek lehetővé teszik a jogviták peren kívüli rendezését;
• gondoskodni arról, hogy az egyenlőséggel foglalkozó szervek jogosultak arra, az egyenlő bánásmód elvének végrehajtásával kapcsolatos polgári és közigazgatási peres eljárásokban eljárjanak;
• biztosítani, hogy az egyenlőséggel foglalkozó szervek a tagállamok területének egészén (beleértve a vidéki és távoli területeket is) költségmentesen nyújtsák szolgáltatásaikat a panaszosok számára;
• biztosítani az akadálymentességet és az észszerű alkalmazkodást a fogyatékossággal élő személyek számára annak érdekében, hogy garantálják számukra az egyenlőséggel foglalkozó szervek valamennyi szolgáltatásához és tevékenységéhez való egyenlő hozzáférést.

Ajánlás

A 2000/43/EK irányelv és az uniós romastratégiai keretet előíró 2020. évi európai bizottsági közlemény alapján az Európai Unió Tanácsa 2021-ben elfogadott egy ajánlást, amely arra ösztönzi a tagállamokat, hogy küzdjenek a roma emberekkel szembeni megkülönböztetés ellen, és mozdítsák elő befogadásukat az oktatás, a foglalkoztatás, az egészségügy és a lakhatás terén.

Az ajánlás egy 2013-ban elfogadott korábbi ajánlás helyébe lép.