A váminformációs rendszer (VIR)

FŐBB PONTOK

• A VIR-be bevitt adatoknak csak a következőkre kell vonatkozniuk:
  • árucikkek (áruk);
  • szállítóeszközök;
  • vállalkozások;
  • személyek;
  • a csalások tendenciái;
  • a rendelkezésre álló szakértelem;
  • visszatartott, lefoglalt vagy elkobzott árucikkek;
  • visszatartott, lefoglalt vagy elkobzott készpénz.
• Nemzetközi vagy regionális szervezetek hozzáférhetnek a VIR-hez, a Tanács határozata révén. Bizonyos feltételek fennállása esetén az adatok megoszthatók más nemzeti hatóságokkal, nem uniós országokkal, valamint nemzetközi vagy regionális szervezetekkel és/vagy uniós ügynökségekkel.

Adatvédelem

• Előfordulhat, hogy az információk kicserélése tartalmaz személyes adatokat¹. A személyes adatok kicserélésére csak akkor kerül sor, ha ez a rendszer célkitűzéseinek eléréséhez szükséges, például: megszemlélés, célzott ellenőrzések vagy operatív elemzés² céljából.
• A VIR valamennyi adata bizalmas, és azok csak technikai okokból – például az információkeresés indokolt eseteiben – reprodukálhatók. Az adatot bevivő hatóság engedélyével a személyes adatok továbbíthatók a nemzeti vámellenőrzésekhez használt kockázatkezelési rendszerekbe vagy az EU szintjén alkalmazott operatív elemzési rendszerekbe.

Vámügyirat-azonosítási adatbázis

A vámügyirat-azonosítási adatbázis (FIDE) a VIR különleges részét képezi. Ez központosítja az olyan személyekre és vállalkozásokra vonatkozó fájlokat, amelyek esetében amelyek esetében bűncselekmény gyanúja merült fel, illetve bizonyosodott be..

Jobb kockázatkezelés, a csalások jobb felderítése és megelőzése

• Az (EU) 2015/1525 rendelet, amely 2016. szeptember 1. óta hatályos, módosítja az 515/97/EK rendeletet a vámmal kapcsolatos csalás felderítésének, kivizsgálásának és megelőzésének javítása céljából, azáltal, hogy észszerűsíti az információk és a rendelkezésre álló bizonyítékok cseréjét, valamint javítja a kialakult rendszer működését. Foglalkozik a vámmal kapcsolatos csalás felderítését szolgáló rendszerek hiányosságaival, továbbá az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által végzett vizsgálatokban mutatkozó késedelmekkel.
• Az (EU) 2015/1525 rendelet:
  • bevezeti a jelentett konténerállapot-üzenetek nyilvántartását (állapotüzenet-myilvántartást). Az uniós országoknak a CSM nyilvántartásához ugyanolyan hozzáférésük van, mint a Bizottságnak;
  • létrehozza a behozatali, kiviteli és továbbítási adatok központi nyilvántartását;
  • tisztázza, hogy milyen lehetőség van az információ bizonyítékként történő felhasználására bírósági és közigazgatási eljárásokban, ha kölcsönös segítségnyújtással szerezték be;
  • meghatározza azt az eljárást, amely a Bizottság számára lehetővé teszi a vállalkozások birtokában lévő igazoló dokumentumok beszerzését. A Bizottság kérésére az uniós országoknak biztosítaniuk kell a behozatali és kiviteli nyilatkozatok kísérő okmányait, és ezt a kérést 4 héten belül teljesíteni kell;
  • egyszerűsíti a VIR-ben az adattárolás folyamatát azáltal, hogy megszünteti az adatok éves áttekintésének követelményét, és 5 évben határozza meg a maximális tárolási időszakot, amely – indoklással – további 2 évvel növelhető;
  • előírja a Bizottság számára, hogy 2017. október 9-ig végezzen el egy értékelést arról, hogy szükséges-e kiterjeszteni az érintett nyilvántartásokban szereplő exportadatok terjedelmét, valamint a szállítási nyilvántartásban szereplő adatok kiterjesztésének megvalósíthatóságáról, a behozatalra, a kivitelre és a továbbításra a szárazföldi és légi forgalomban.