Choose the experimental features you want to try

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Fedezett kötvények kibocsátása és a fedezett kötvények közfelügyelete

ÖSSZEFOGLALÓ AZ ALÁBBI DOKUMENTUMOKRÓL:

(EU) 2019/2162 irányelv a fedezett kötvények kibocsátásáról és a fedezett kötvények közfelügyeletéről

(EU) 2019/2160 rendelet az 575/2013/EU rendelet fedezett kötvények formájában fennálló kitettségek tekintetében történő módosításáról

MI AZ IRÁNYELV ÉS A RENDELET CÉLJA?

  • Az (EU) 2019/2162 irányelv célja, hogy hitelintézetek2 által kibocsátott fedezett kötvényekre1 vonatkozó, az egész Európai Unióban (EU) harmonizált minimumszabályok – különösen fogalommeghatározások és előírások – megállapításával védje a befektetőket. Ezek a szabályok a fedezett kötvények kibocsátásának, felépítésének és felügyeletének módjára vonatkoznak.
  • Az (EU) 2019/2160 rendelet módosította a tőkekövetelményekről szóló rendeletként (Capital Requirements Regulation, CRR – lásd az összefoglalót) ismert 575/2013/EU rendeletet annak érdekében, hogy szigorítsa a fedezett kötvények CRR szerinti kedvezményes prudenciális kezelésére vonatkozó feltételeket.

FŐBB PONTOK

(EU) 2019/2162 irányelv

Hatály

Az irányelv a következőkre terjed ki.

Strukturális jellemzők.

  • Kettős fedezeti mechanizmus. A befektetők elsőbbségi jogokat élveznek, és kettős védelemre (más néven „kettős fedezeti mechanizmus”) jogosultak mind a fedezett kötvény kibocsátójával, mind pedig a fedezeti eszközökkel szembeni követelések útján ezen intézmény fizetésképtelensége vagy szanálása esetén.
  • Fedezeti eszközök. A fedezett kötvényeket mindenkor kiváló minőségű fedezeti eszközök – általában jelzálogkölcsönök vagy állampapírok – vagy az (EU) 2019/2162 irányelv 6. cikkének (1) bekezdésében meghatározott egyéb tételek biztosítják.
  • E fedezeti eszközöknek meg kell felelniük a CRR 129. cikkének bekezdésében meghatározott különleges követelményeknek, vagy az (EU) 2019/2162 irányelvben (a fedezett kötvényekről szóló irányelvben) meghatározott, a jó minőségre vonatkozó követelményeknek:
    • a tárgyi biztosítékeszközök esetében általánosan elfogadott értékelési standardok, amelyeket ellenőrizni és megfelelően biztosítani kell;
    • a kitettségek formájában megjelenő eszközök esetében a partner működési stabilitásának és pénzügyi fizetőképességének folyamatos állami felügyelete;
    • a CRR 129. cikkének (1) bekezdése alapján nem elfogadható eszközök esetében kockázatdiverzifikációra vonatkozó szabályok stb.
  • Egyedi szabályok vonatkoznak a csoporton belüli összevonásokra és a közös finanszírozásra.
  • Átláthatóság. A hitelintézeteknek kellően részletes információt kell szolgáltatniuk (portfóliószinten, nem pedig a hitelek szintjén) fedezettkötvény-programjaikról annak érdekében, hogy a befektetők értékelni tudják a program profilját és kockázatait, és elvégezhessék előzetes vizsgálataikat. Ennek az információnak elérhetőnek kell lennie az intézmény weboldalán, legalább negyedévente, és legalább a következőket kell tartalmaznia:
    • a fedezeti halmaz és a forgalomban lévő fedezettkötvény-állomány értéke;
    • a nemzetközi értékpapír-azonosító számok jegyzéke az adott program keretében kibocsátott fedezettkötvény tekintetében;
    • a fedezeti eszközök földrajzi eloszlása és típusa, a fedezett hitelek nagysága és az értékelési módszer;
    • a piaci, a kamatláb-, deviza-, a hitel- és a likviditási kockázatra vonatkozó részletek;
    • a fedezeti eszközöknek és a fedezett kötvényeknek a lejárati szerkezete;
    • az előírt és rendelkezésre álló fedezeti szint, valamint a jogszabályban előírt, a szerződéses és az önkéntes túlfedezet szintje (a fedezetnek az előírt fedezetet meghaladó szintje);
    • azon hitelek százalékos aránya, amelyek esetében úgy tekintik, hogy nemteljesítés következett be, és amikor a kölcsönök több mint 90 napja késedelmesek.
  • Likviditási puffer. A fedezeti halmazoknak mindig tartalmazniuk kell egy likvid (rendelkezésre álló vagy készpénzre váltható) eszközökből álló puffert, hogy a következő 180 napon keresztül fedezzék a maximális összesített nettó likviditáskiáramlást.
  • Meghosszabbítható lejárati szerkezettel rendelkező fedezett kötvények. Ezek fedezett kötvények, amelynek a megállapított lejárata meghosszabbítható. Ilyen kötvényeket az EU tagállamai bizonyos feltételek mellett engedélyezhetnek, és erről értesíteni kell az Európai Bankhatóságot (EBH).

A fedezett kötvények közfelügyelete.

  • A fedezett kötvények különleges közfelügyelet hatálya alá tartoznak. Az uniós kormányok egy vagy több illetékes hatóságot jelölnek ki a fedezett kötvények kibocsátásának nyomon követése céljából, a jogi követelményeknek való megfelelés értékelése érdekében.
  • A fedezettkötvény-programok engedélyhez kötöttek, amelyet a fedezett kötvények vonatkozó program keretében történő kibocsátása előtt be kell szerezni. Ennek megszerzéséhez a hitelintézeteknek rendelkezniük kell a következőkkel:
    • megfelelő működési program a fedezett kötvények kibocsátására;
    • megfelelő politikák, eljárások és módszerek a fedezeti halmazban szereplő kölcsönök jóváhagyása, módosítása, megújítása és refinanszírozása tekintetében;
    • megfelelő képesítéssel rendelkező külön vezetőség és személyzet.
  • Valamely hitelintézet fizetésképtelensége vagy szanálása esetén az illetékes hatóságok együttműködnek az ügyet kezelő szanálási hatósággal, hogy védjék a fedezettkötvény-befektetők jogait és érdekeit. A tagállamok rendelkezhetnek különleges vagyonfelügyelő kinevezéséről.
  • A hitelintézeteknek rendszeresen be kell jelenteniük az illetékes hatóságoknak az irányelvben meghatározott információkat.
  • A szabályokat megszegő intézményekre közigazgatási szankciók és egyéb közigazgatási intézkedések vonatkoznak. Ezeknek a szankcióknak és intézkedéseknek hatékonynak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lenniük. A tagállamok dönthetnek úgy, hogy nem írnak elő közigazgatási szankciókat vagy más közigazgatási intézkedéseket olyan jogsértések esetén, amelyekre nemzeti joguk szerint büntetőjogi szankciók vonatkoznak.
  • Az illetékes hatóságok weboldalukon közzéteszik az alábbiakat:
    • a fedezettkötvény-kibocsátással kapcsolatban elfogadott nemzeti törvények, rendeletek, közigazgatási szabályok, beleértve a büntetéseket és más intézkedéseket, valamint általános iránymutatások;
    • a fedezett kötvények kibocsátására engedéllyel rendelkező hitelintézetek jegyzéke.
  • A fedezett kötvények jogosultak az „európai fedezett kötvény” logó használatára (csak azon fedezett kötvények esetén, amelyek megfelelnek az irányelvet átültető nemzeti jogszabályok rendelkezéseiben megállapított követelményeknek) vagy az „európai (prémium) fedezett kötvény” logó (csak azon fedezett kötvények esetén, amelyek megfelelnek az irányelvet átültető nemzeti jogszabályok rendelkezéseiben megállapított követelményeknek, valamint a CRR 129. cikke követelményeinek). A logók önkéntesek, a nemzeti elnevezésekkel együtt.
  • Az irányelv kis mértékben módosítja a 2009/65/EK (lásd: összefoglaló) és a 2014/59/EU (lásd: összefoglaló) irányelveket.
  • A előtt kibocsátott kötvényekre átmeneti intézkedések vonatkoznak.
  • Az Európai Bizottság az Európai Bankhatósággal szoros együttműködésben:
    • köteles volt -ig adott esetben jogalkotási javaslattal kísért jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és az Európai Unió Tanácsának, arról, hogy érdemes-e (és ha igen, hogyan érdemes) egyenértékűségi rendszert bevezetni a nem uniós országbeli fedezett kötvényeket kibocsátó hitelintézetek és e fedezett kötvényekbe befektetők tekintetében;
    • -ig jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az irányelv végrehajtásáról a befektetők védelmének mértéke tekintetében és a fedezettkötvény-kibocsátással kapcsolatos uniós fejleményekről.
  • Az (EU) 2023/2864 módosító irányelv egy cikket illeszt be az (EU) 2019/2162 irányelvbe, amely előírja a tagállamok számára, hogy -től kezdődően biztosítsák, hogy a rendelet által megkövetelt információknak a befektetők számára történő közzétételekor a fedezett kötvények kibocsátására engedéllyel rendelkező hitelintézetek a szóban forgó információkat egyidejűleg nyújtsák be a gyűjtő szervnek is, és értesítsék az Európai Értékpapír-piaci Hatóságot ezekről az információkról, hogy azokat hozzáférhetővé lehessen tenni az (EU) 2023/2859 rendelettel létrehozott európai egyablakos ügyintézési ponton.

(EU) 2019/2160 rendelet

  • A rendelet kiegészíti az (EU) 2019/2162 rendeletet, és a fedezett kötvények CRR szerinti aktuális felügyeleti kezelésére épít.
  • Kiegészíti azt egy, a fedezeti eszközök – többek között a minimális szintű túlfedezet3 és helyettesítő eszközök4 – meglétére vonatkozó követelménnyel, ezáltal növelve a tőkekövetelmények tekintetében kedvezményes kezelésben részesülő fedezett kötvények minőségét.
  • Ezt a következők révén kívánja elérni:
    • meghatározza, hogy mely fedezeti eszközök sorolhatók be a fedezett kötvények közé, hogy jogosulttá váljanak a tőkekövetelmények tekintetében kedvezményes kezelésre, és hogy erre milyen feltételek mellett van lehetőség;
    • megszünteti azoknak a struktúráknak elfogadható eszközként való alkalmazását, amelyek a fedezeti halmazban lakóingatlannal vagy kereskedelmi ingatlannal fedezett értékpapírokat tartalmaznak, mivel ezeknek a struktúráknak az alkalmazása visszaszorulóban van, és úgy tekinthető, hogy szükségtelenül bonyolítják a fedezettkötvény-programokat; és
    • legalább 5 %-os túlfedezetet ír elő a fedezett kötvények számára, hogy jogosulttá váljanak a tőkekövetelmények tekintetében kedvezményes kezelésre, vagy 2 %-osat, ha az ingatlan értékelése jelzálog-hitelbiztosítéki értéken alapul (ez a túlfedezeti szint lehet jogszabályban előírt, szerződéses vagy önkéntes).

MIKORTÓL HATÁLYOS AZ IRÁNYELV ÉS A RENDELET?

  • Az (EU) 2019/2162 irányelvet a tagállamok nemzeti jogába kellett átültetni. Az irányelvben foglalt szabályok óta hatályosak.
  • Az (EU) 2019/2160 rendelet óta hatályos.

HÁTTÉR

  • A fedezett kötvényeket egész Európában, és különösen egyes tagállamokban (Dánia, Németország, Spanyolország, Franciaország, Olaszország, Luxemburg és Svédország) széles körben használják bankok olcsó és hosszú távú finanszírozásának fontos forrásaként. Segítenek a jelzálogkölcsönök és az közszféra hiteleinek finanszírozásában, és nagyfokú biztonságot nyújtanak a befektetők számára.
  • Az irányelv az EU tőkepiaci cselekvési tervének része. A fedezett kötvényekre vonatkozó EU-szerte harmonizált minimumszabályok növelik a befektetők biztonságát, és új lehetőségeket nyitnak meg.
  • További információk:

KULCSFOGALMAK

  1. Fedezett kötvény. Hitelintézet által kibocsátott adósságkötelezvény, amelyet olyan fedezeti eszközökkel (rendszerint jelzáloghitelekből álló portfólió vagy közszektornak nyújtott hitelek, vagy akár egyéb, olyan kiváló minőségű fedezett eszközök, amelyek biztosítják, hogy a fedezett kötvényt kibocsátó hitelintézet rendelkezzen kifizetés iránti követeléssel és amelyeket szigorúan meghatározott követelmények hatálya alá tartozó fedezeti eszközök biztosítanak) biztosítanak, amelyet a befektetők közvetlenül igénybe vehetnek.
  2. Hitelintézet. Olyan vállalkozás, amely a nyilvánosságtól betéteket és más visszafizetendő pénzeszközöket vesz át hitelnyújtás céljából.
  3. Túlfedezet. Valamely eszköz kölcsön fedezetéül nyújtásának gyakorlata vagy folyamata, amikor az eszköz értéke meghaladja a kölcsön értékét.
  4. Helyettesítő eszközök. Az elsődleges eszközökön túl tartott eszközök, amelyek jellemzően likviditási célból tartott származtatott ügyletekből és eszközökből állnak.

FŐ DOKUMENTUMOK

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/2162 irányelve () a fedezett kötvények kibocsátásáról és a fedezett kötvények közfelügyeletéről, továbbá a 2009/65/EK és a 2014/59/EU irányelv módosításáról (HL L 328., , 29–57. o.)

Az (EU) 2019/2162 irányelv későbbi módosításait belefoglalták az alapszövegbe. Ez az egységes szerkezetbe foglalt változat kizárólag tájékoztató jellegű.

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/2160 rendelete () az 575/2013/EU rendelet fedezett kötvények formájában fennálló kitettségek tekintetében történő módosításáról (HL L 328., , 1–6. o.)

utolsó frissítés

Top