Egyezmény a vándorló, vadon élő állatfajok védelméről – Bonni Egyezmény

FŐBB PONTOK

• Az Egyezmény Szerződő Felei elismerik a vándorló fajok védelmének fontosságát, és különleges figyelmet kell szentelniük a kedvezőtlen természetvédelmi helyzetben³ lévő fajoknak.
• A felek annak érdekében, hogy elkerüljék, hogy bármely vándorló faj veszélyeztetetté⁴ váljon, kötelesek a következőkre törekedni:
  • elősegítik és támogatják a vándorló fajokkal kapcsolatos kutatásokat, azokban együttműködnek; és
  • a II. függelékben felsorolt vándorló fajok védelme és gondozása érdekében megállapodások megkötésére törekszenek.
• A veszélyeztetett vándorló fajok védelme érdekében az Egyezmény Szerződő Felei a következőkre törekszenek:
  • biztosítják az I. függelékben felsorolt vándorló fajok azonnali védelmét;
  • megőrzik vagy helyreállítják a veszélyeztetett fajok élőhelyeit;
  • megelőzik, kiküszöbölik, ellensúlyozzák vagy a minimumra csökkentik minden olyan tevékenység vagy akadály káros hatását, amely gátolja a fajok vándorlását; és
  • lehetőség és célszerűség szerint megakadályozzák, csökkentik vagy szabályozzák azokat a tényezőket, amelyek veszélyeztetik vagy valószínűleg további veszélynek teszik ki e fajokat.
• Az I. függelékben felsorolt vándorló fajok elterjedési területét érintő államok kötelesek megtiltani az ilyen fajokhoz tartozó állatok zsákmányolását. Ez alól a tilalom alól kivétel csak akkor tehető, ha a zsákmányolás tudományos célokat szolgál, vagy a zsákmányolás célja az érintett faj elterjesztésének vagy fenntartásának elősegítése. Kivételek akkor tehetők, ha azok tartalmukban pontosan meghatározottak, térben és időben korlátozottak, valamint e zsákmányejtések nem hátrányosak az adott fajok számára.
• A II. függelékben felsorolt fajok megóvása és gondozása nemzetközi megállapodásokat igényelhet.
• Iránymutatás a megállapodásokhoz:
  • állítsák vissza vagy tartsák fenn az érintett vándorló faj kedvező természetvédelmi helyzetét;
  • terjedjenek ki az érintett vándorló fajok elterjedési területének egészére.
  • tartsák fenn a lehetőséget a csatlakozásra az adott fajok szempontjából érintett összes elterjedési területet érintő állam számára, akár Felekként szerepelnek ebben az Egyezményben, akár nem;
  • lehetőleg egynél több vándorló fajjal foglalkozzanak.
• Az egyes megállapodásoknak a következő információkat kell tartalmazniuk:
  • az érintett vándorló faj neve;
  • a vándorló faj elterjedési területe és vándorlási útvonala;
  • a megállapodás végrehajtására irányuló intézkedések;
  • a vitás ügyek rendezésére szolgáló eljárások;
  • a megállapodás végrehajtásával foglalkozó nemzeti hatóság kijelölése.
• A megállapodások a következőket is tartalmazhatják:
  • a fajokkal kapcsolatos kutatás;
  • a vándorló fajjal kapcsolatos adatok cseréje;
  • a fajok megóvására alkalmas élőhelyek hálózatának helyreállítása vagy fenntartása;
  • a fajok természetvédelmi helyzetének időszakos áttekintése;
  • sürgősségi intézkedések, amelyekkel a védelmi tevékenység gyorsan fokozható.
• Az Egyezmény IV. cikke (4) bekezdésének hatálya alá eltérő típusú megállapodások tartoznak. Ezek nem korlátozódnak az Egyezmény II. függelékében felsorolt fajokra, továbbá ezeket a vadon élő állatok bármely olyan fajának vagy olyan alacsonyabb rendszertani egységének teljes populációjára vagy a populáció bármely olyan földrajzilag elkülönülő részére vonatkozóan meg lehet kötni, amelynek tagjai (egyedei) időszakonként egy vagy több államhatáron áthaladnak.
• A Szerződő Felek konferenciája az Egyezmény döntéshozó szerve. Áttekinti az Egyezmény végrehajtását, és ajánlásokat fogadhat el.
• Az Egyezményt, valamint annak I. és II. függelékét módosítani lehet.
• Az Egyezmény Szerződő Felei közötti vitákat az érintett felek közötti tárgyalások útján kell rendezni. Ha a vita tárgyalásos úton nem oldható meg, azt választottbíróság elé terjeszthetik – elsősorban a Hágai Állandó Választottbíróság elé –, és a választottbíróság határozata a Felekre nézve kötelező.