Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (2021–2027)

FŐBB PONTOK

Célkitűzések

A CEF 2.0 célkitűzései a 2014 és 2020 közötti időszakra vonatkozó CEF 1.0 eszközéihez hasonlóak, de nagyobb hangsúlyt fektetnek az alábbiakra:

• fenntarthatóság, dekarbonizáció és alacsonyabb kibocsátások;
• a közlekedési módok komplementaritása (valamint a közlekedési, az energia- és a digitális ágazat közötti szinergiák);
• a katonai mobilitás javítása az EU-ban.

A CEF 2.0. általános célkitűzése a transzeurópai hálózatok építése, fejlesztése, korszerűsítése és kiépítése a közlekedési, energetikai és digitális ágazatokban, valamint a nemzetközi együttműködés elősegítése a megújuló energiaforrások területén, különösen a következő három területhez való hozzájárulással.

Közlekedés

• Az intelligens, interoperábilis, fenntartható, inkluzív, hozzáférhető, biztonságos és védett mobilitást célzó, hatékony, összekapcsolt és multimodális transzeurópai hálózatok (TEN-T).
• A TEN-T egyes részeinek átalakítása mind a polgári, mind a katonai mobilitás javítása érdekében (különös jogosultsági szabályok alapján).

Energia

• A határokon átnyúló energiaügyi együttműködés elősegítése, beleértve a megújuló energiát is.
• A belső energiapiac további integrációjával, a határokon és ágazatokon átívelő hálózatok interoperabilitásával, a gazdaság dekarbonizációjának elősegítésével, az energiahatékonyság előmozdításával és az ellátásbiztonság biztosításával kapcsolatos közös érdekű projektek kidolgozása.

Digitális ágazat

• Az olyan biztonságos és rendkívül nagy kapacitású hálózatok (köztük az 5G rendszerek) megvalósítása és az azokhoz való hozzáférés, amelyek képesek gigabites konnektivitást biztosítani olyan területeken, ahol társadalmi-gazdasági mozgatórugók találhatók.
• Zavartalan 5G-lefedettség a főbb közlekedési útvonalak mentén (ideértve a TEN-T hálózatokat).
• Az uniós területeken lévő digitális gerinchálózatok megnövekedett rezilienciája és kapacitása a szomszédos területekkel való összekapcsolásuk révén.
• A közlekedési és energiahálózatok digitalizálása.

Költségvetés (2021-es árakon)

• Közlekedés: 25,81 milliárd EUR (ebből 11,29 milliárd EUR a Kohéziós Alapból átcsoportosítva).
• Energiaágazat: 5,84 milliárd EUR.
• Digitális ágazat: 2,07 milliárd EUR.

A CEF vissza nem térítendő támogatások és közbeszerzés formájában nyújt finanszírozást.

A pályázatokat egy vagy több uniós tagállam nyújtja be vagy (a tagállamok egyetértésével) nemzetközi szervezetek, közös vállalkozások, vagy köz- vagy magánvállalkozások vagy -szervek, többek között regionális vagy helyi hatóságok nyújtják be.

EU-n kívüli országok jogosultsága

A CEF-ben a következő nem uniós országok vehetnek részt, bizonyos feltételek mellett:

• az Európai Szabadkereskedelmi Társulás azon tagjai, amelyek az Európai Gazdasági Térség tagjai is;
• csatlakozó országok, tagjelölt országok és potenciális tagjelöltek;
• az európai szomszédságpolitika országai;
• egyéb nem uniós országok egyedi megállapodás szerint.

Társfinanszírozás

A közlekedési projektek esetében az uniós pénzügyi támogatás összege nem haladhatja meg a teljes elszámolható költség 30 %-át, amely a tanulmányok, a priorizáltabb fellépések és a polgári-védelmi kettős felhasználás esetében legfeljebb 50 %-ra, a Kohéziós Alapból átcsoportosított összegekből finanszírozott projektek esetében pedig legfeljebb 85 %-ra növelhető.

Az energiaügyi projektek esetében az uniós pénzügyi támogatás összege nem haladhatja meg a teljes elszámolható költség 50 %-át, amely legfeljebb 75 %-ra emelhető az ellátás magas fokú regionális vagy uniós szintű biztonságát nyújtó projekteknél, amelyek erősítik az uniós szolidaritást, vagy rendkívül innovatív megoldásokat kínálnak.

A digitális projektek esetében az uniós pénzügyi támogatás összege nem haladhatja meg a teljes elszámolható költség 30 %-át, amely legfeljebb 50 %-ra emelhető az erős határokon átnyúló dimenzióval rendelkező intézkedések, és legfeljebb 75 %-ra emelhető a társadalmi-gazdasági mozgatórugók gigabites összeköttetése esetében.

A közlekedési, az energia- és a digitális szektorok mindegyikében a legkülső régiókban végzett kivitelezések tekintetében egyedi, legfeljebb 70 %-os társfinanszírozási arány alkalmazandó.

A közlekedési ágazat, az energiaágazat és a digitális ágazat közötti szinergiák támogatása érdekében magasabb társfinanszírozási arányt élvezhetnek azok az intézkedések, amelyek egyidejűleg legalább két ágazat célkitűzéseinek eléréséhez járulnak hozzá, a legalább két ágazatot érintő munkaprogramnak megfelelően.

A rendelet hatályon kívül helyezi az 1316/2013/EU rendeletet és a 283/2013/EU rendeletet.