Az euro pénzhamisítása elleni védelem (Periklész IV program)

FŐBB PONTOK

A jogszabály általános célkitűzései a következők:

• a pénzhamisítás és az ahhoz kapcsolódó csalás megelőzése és visszaszorítása;
• az eurobankjegyek és -érmék integritásának megőrzése.

A program egyedi célkitűzése az eurobankjegyek és -érmék pénzhamisítás elleni védelme az alábbiak révén:

• a nemzeti intézkedések támogatása és kiegészítése;
• segítség nyújtása a nemzeti és uniós hatóságoknak az egymással és az Európai Bizottsággal – és adott esetben harmadik országokkal és nemzetközi szervezetekkel – folytatandó szoros együttműködésnek, valamint a bevált gyakorlatok cseréjének a kialakításában.

A program végrehajtására fordítható hétéves költségvetés összege 6 193 284 EUR (folyó áron). Ez az összeg a következőkre használható fel:

• technikai és igazgatási segítségnyújtás (ideértve az előkészítő, monitoring, kontroll-, ellenőrzési és értékelési intézkedéseket és a vállalati információtechnológiai rendszereket);
• finanszírozási támogatás a tagállamok által javasolt projektek elszámolható költségének legfeljebb 75%-ának, különleges esetekben legfeljebb 90%ának megfelelő mértékben;
• a nemzeti hatóságok által javasolt projekteket kiegészítő közbeszerzésen alapuló bizottsági intézkedések¹ végrehajtása.

A Bizottság:

• az uniós tagállamokkal szorosan együttműködve hajtja végre a programot, biztosítva a következetességet és elkerülve az Európai Központi Bank (EKB) és A Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynöksége által végzett munkával való szükségtelen átfedéseket;
• közös tevékenységeket szervezhet a releváns szaktudással rendelkező partnerekkel, többek között a következőkkel:
  • nemzeti központi bankok és az EKB;
  • a nemzeti bankjegyszakértői központok és a nemzeti érmeszakértői központok;
  • az Európai Műszaki és Tudományos Központ, valamint a pénzverdék;
  • A Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynöksége, Az Európai Unió Büntető Igazságügyi Együttműködési Ügynöksége és az Interpol;
  • a pénzhamisítási ügyekben illetékes nemzeti központi hivatalok és egyéb ügynökségek (ideértve azokat is, amelyek nem uniós országokban működnek), valamint a szükséges technikai ismeretekkel rendelkező magánszervezetek.

Az alábbi tevékenységek jogosultak támogatásra:

• a képzés különböző formái, információcsere és -terjesztés, különösen a legjobb gyakorlatok, a módszertan, az adatbázis-működtetés, a kutatás és a tudományos segítségnyújtás, továbbá a vizsgálati és nyomozati módszerek terén;
• technikai, tudományos és operatív segítségnyújtás, különösen az uniós szintű oktatási segédanyagok, a multidiszciplináris és transznacionális tanulmányok, továbbá a legalább két országot érintő technikai támogatás és együttműködés terén;
• berendezések beszerzése harmadik országok pénzhamisítás elleni fellépésre szakosodott hatóságai számára.

A program az alábbi csoportok részvételét célozza:

• a pénzhamisítás felderítésével és az ellene való fellépéssel foglalkozó ügynökségek, különösen a rendőri erők, valamint a vámügyi és a pénzügyi igazgatások;
• a hírszerzési szolgálatok;
• a nemzeti központi bankok és kereskedelmi bankok, pénzverdék és egyéb pénzügyi intézmények;
• az igazságügyi tisztviselők és az erre a területre szakosodott jogászok;
• szakmai szervezetek, például a kereskedelmi kamarák, iparkamarák, valamint a kis- és középvállalkozásokat, kiskereskedőket és pénzszállító cégeket képviselő szervezetek.

A Bizottság:

• munkaprogramokat fogad el;
• évente tájékoztatja az Európai Parlamentet, a Tanácsot és az EKB-t a program eredményeiről (ezek az adatok a részt vevő országoktól és a kedvezményezettektől származó információkon, továbbá a mellékletben meghatározott mennyiségi és minőségi mutatókon alapulnak, ilyen például a felismert hamis euroérmék és -bankjegyek száma és a felszámolt illegális műhelyek száma);
• az Európai Parlament, a Tanács és az EKB részére legkésőbb négy évvel a program végrehajtásának megkezdése után félidős független értékelő jelentést, majd legkésőbb két évvel a program végrehajtásának lezárulása után végső értékelést nyújt be;
• felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadhat el.

A jogszabály a következőket írja elő:

• az uniós támogatás címzettjeinek fel kell tüntetniük a forrásaikat, és hatékony, célzott tájékoztatást kell nyújtaniuk a tevékenységeikről többféle célközönségnek, köztük a médiának és a nyilvánosságnak;
• a Bizottság köteles tájékoztatási és kommunikációs kampányokat folytatni a programról.

A rendelet 2021. január 1-jei hatállyal hatályon kívül helyezi az 331/2014/EU rendeletet (lásd az összefoglalót). Azonban a 331/2014/EU rendelet szerint kezdeményezett tevékenységek folytatódnak a lezárásukig.