Choose the experimental features you want to try

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Projektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálata (KHV)

 

ÖSSZEFOGLALÓ AZ ALÁBBI DOKUMENTUMRÓL:

2011/92/EU irányelv az egyes köz- és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról

MI AZ IRÁNYELV CÉLJA?

A KHV-irányelvként ismert irányelv célja biztosítani a következőket:

  • magas szintű környezetvédelem;
  • a környezeti megfontolások beépítése a projektek előkészítésébe és engedélyezésébe.

Ennek a célnak az elérését az irányelv I. és II. mellékletében felsorolt egyes köz- és magánprojektek (repülőterek, nukleáris létesítmények, vasutak, közutak, hulladékártalmatlanító létesítmények, szennyvízkezelő üzemek stb.) környezeti hatásvizsgálatának elvégzése biztosítja.

A KHV-irányelv köz- és magánprojektek széles körére vonatkozik.

FŐBB PONTOK

A 2011/92/EU irányelv meghatározza azon környezeti hatásvizsgálat (KHV) folyamatát, amely biztosítja, hogy a környezetre valószínűsíthetően jelentős hatást gyakorló köz- és magánprojektekre vonatkozóan – a projektek megkezdése előtt – elvégezzék a vizsgálatot.

A módosító jogszabályt (2014/52/EU irányelv) 2014-ben fogadták el. Az intelligensebb szabályozásra törekvéssel összhangban:

  • segít csökkenteni a kis és közepes kibocsátók adminisztratív terheit;
  • javítja a környezetvédelem szintjét megbízhatóbb, jobban előre jelezhető és fenntartható üzleti döntések meghozatala érdekében a köz- és magánberuházások terén;
  • figyelembe veszi azokat a fenyegetéseket és kihívásokat, amelyek az eredeti szabályozás 30 évvel ezelőtti hatálybalépése óta jelentek meg. Ez azt jelenti, hogy nagyobb figyelmet fordít olyan szempontokra, mint az erőforrás-hatékonyság, az éghajlatváltozás és katasztrófamegelőzés, amit ma már jobban tükröz a vizsgálati folyamat.

A fő módosítások a következők:

  • Az uniós országok egyszerűsíthetik különböző környezeti hatásvizsgálati folyamataikat.
  • Határidőket vezet be a környezeti hatásvizsgálatok különböző szakaszaira.
  • Egyszerűsített átvilágítási eljárás, amely meghatározza, hogy szükség van-e KHV-ra.
  • A határozatokat megfelelően indokolni kell, figyelemmel az aktualizált átvilágítási kritériumra.
  • A KHV-jelentéseket a nyilvánosság számára érthetőbbé kell tenni, különösen a környezet jelenlegi állapotára és a szóban forgó projekt alternatív lehetőségeire vonatkozó vizsgálatok tekintetében.
  • A jelentések minősége és tartalma javult. Az illetékes hatóságoknak igazolniuk kell pártatlanságukat az összeférhetetlenség elkerülése érdekében.
  • Az engedélyező határozatok* indokolásának egyértelműnek és a nyilvánosság számára átláthatóbbnak kell lennie.
  • Amennyiben a projektek a környezetre gyakorolt jelentős káros hatással járnak, a fejlesztők kötelesek elkerülni, megelőzni vagy csökkenteni ezeket a hatásokat. Ezeket a projekteket nyomon kell követni.

A KHV-folyamat

A KHV elvégzésének folyamata a következő:

  • a projektfejlesztő kérheti az illetékes hatóságtól, hogy határozza meg, hogy mire térjen ki a környezeti hatásvizsgálat (tartalom meghatározása);
  • a fejlesztőnek információt kell szolgáltatnia a környezeti hatásra vonatkozóan (KHV-jelentés formájában az irányelv IV. mellékletével összhangban);
  • tájékoztatni kell a környezetvédelmi hatóságokat és a nyilvánosságot, valamint a helyi és regionális hatóságokat (továbbá az érintett uniós országokat), illetve konzultációt kell folytatni velük;
  • az illetékes hatóság határozata meghozatala során figyelembe veszi a konzultációk eredményét; ez a határozat tartalmaz egy indokolást a projekt jelentős hatásaira vonatkozóan;
  • a hatóság határozatáról tájékoztatja a nyilvánosságot;
  • a nyilvánosság bíróság előtt megtámadhatja a határozatot.

Nyilvános konzultáció

A nyilvánossággal folytatott konzultáció a KHV-folyamat kulcsfontosságú eleme. A hatékony lakossági részvétel biztosítása érdekében a KHV-jelentést és egyéb információkat a lehető leghamarabb elérhetővé kell tenni. Erre sor kerülhet elektronikusan, közzététel útján, plakátok kihelyezése révén vagy a helyi újságokon keresztül.

A nemzeti hatóságok felelőssége

A hatóságoknak észszerű időn belül döntést kell hozniuk afelől, hogy engedélyezik-e az adott projektet, vagy sem. A kedvező döntés tartalmát, ideértve a jóváhagyás fő indokait és valamennyi kapcsolódó környezetvédelmi és egyéb körülményt, elérhetővé kell tenniük a nyilvánosság, valamint a környezetvédelmi, helyi és regionális szervek számára. Amennyiben a hatóságok nem engedélyezik a projektet, arra magyarázatot kell nyújtaniuk.

Az EU országai meghatározhatnak szigorúbb feltételeket, illetve megállapíthatnak szankciókat bármilyen jogsértés esetére.

MIKORTÓL HATÁLYOS EZ AZ IRÁNYELV?

A 2011/92/EU irányelv 2012. február 17. óta hatályos. Kodifikál négy korábbi irányelvet (85/337/EGK, 97/11/EK, 2003/35/EK és 2009/31/EK), amelyek közül az elsőt az uniós országok 1988. július 3-án foglalták törvénybe.

A 2014/52/EU módosító irányelv 2014. április 25. óta hatályos, és az uniós országokban 2017. május 16-ig kellett törvénybe foglalni.

HÁTTÉR

További információk a következő oldalon állnak rendelkezésre:

KULCSFOGALMAK

Engedélyező határozat: az illetékes hatóság által egy projekt jóváhagyására hozott határozat.

FŐ DOKUMENTUM

Az Európai Parlament és a Tanács 2011/92/EU irányelve (2011. december 13.) az egyes köz- és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról (kodifikált szöveg) (HL L 26., 2012.1.28., 1–21. o.)

A 2011/92/EU irányelv módosításait belefoglalták az alapszövegbe. Ez az egységes szerkezetbe foglalt változat kizárólag tájékoztató jellegű.

utolsó frissítés 23.07.2018

Top