Stabilitási és Növekedési Paktum

A Stabilitási és Növekedési Paktumot (SNP) a gazdasági és monetáris unió harmadik szakaszának részeként vezették be. Annak biztosítása érdekében jött létre, hogy az uniós tagállamok állami pénzügyei az egységes pénznem bevezetése után szilárd talajon álljanak.

Ez hivatalosan azt jelenti, hogy a Paktum eredetileg egy európai tanácsi állásfoglalásból (amelyet 1997-ben fogadtak el) és két 1997. július 7-én elfogadott tanácsi rendeletből állt, amelyek részletes technikai rendelkezéseket határoztak meg (az egyik a költségvetési pozíciók felügyeletéről és a gazdaságpolitikák összehangolásáról szól, a másik pedig a túlzott hiány esetén követendő eljárás végrehajtásáról).

Az SNP működésével kapcsolatos tárgyalásokat követően 2005-ben módosították e rendeleteket. A végrehajtás azonban gyengén sikerült, aminek következményeként súlyos költségvetési egyensúlyhiányok alakultak ki egyes tagállamokban, ami a 2008-ban bekövetkező gazdasági és pénzügyi válsággal jött felszínre.

A válság óta az EU gazdaságpolitikai kormányzást támogató előírásait megerősítették nyolc uniós rendelettel és a következő nemzetközi szerződéssel:

• a hatos csomaggal (amely a szélesebb körű gazdaságpolitikai ellenőrzés rendszerét vezette be az ingatlanpiaci buborékokhoz vagy a versenyképesség korai csökkenéséhez hasonló problémák észlelése céljából);
• a kettes csomag (új nyomonkövetési ciklus az euróövezet számára, ahol az országok – a makrogazdasági kiigazító programokkal rendelkezők kivételével – minden ősszel benyújtják költségvetési tervük tervezetét az Európai Bizottsághoz);
• a 2012. évi Szerződés a gazdasági és monetáris unióbeli stabilitásról, koordinációról és kormányzásról (Költségvetési Paktum), amely az SNP-nél szigorúbb költségvetési rendelkezéseket vezet be.

Ezen intézkedések mára az európai szemeszter, azaz az EU gazdaságpolitikai koordinációs mechanizmusának szerves részét képezik.

2015 januárjában egy felülvizsgálatot követően a Bizottság részletes iránymutatást adott ki arra vonatkozóan, hogy az SNP jelenlegi szabályait hogyan kell alkalmazni a strukturális reformok, a beruházások (különösen a nemrégiben létrehozott Európai Stratégiai Beruházási Alap tekintetében) és a költségvetési felelősség közötti kapcsolatnak a munkahelyteremtés és növekedés támogatására irányuló megerősítése érdekében.

2020 februárjában a Bizottság felülvizsgálatot tett közzé, amelynek célja a jelenlegi gazdasági és költségvetési felügyeleti keret – különösen a hatos és kettes csomagos reform – hatékonyságának felmérése volt, és nyilvános vitát indított.

2022 novemberében a Bizottság előterjesztette a gazdaságirányítási keret reformjára vonatkozó iránymutatásait, amely az SNP kialakításának és működésének széles körű reformját javasolta.

2023 márciusában a Bizottság közleményt fogadott el, amelyben iránymutatást ad a tagállamoknak a 2024-es költségvetési politika folytatásához és összehangolásához.