Passerelle klauzulák

Az Európai Unió (EU) döntéshozatalának rugalmasabbá tétele érdekében bizonyos meghatározott feltételek mellett az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 48. cikkének (7) bekezdése kétféle általános passerelle klauzula (vagy áthidaló klauzula) lehetőségét vezeti be, amelyek lehetővé teszik az eredetileg előírt jogalkotási eljárás megváltoztatását.

A passerelle klauzula használata azt jelenti, hogy nincs szükség az EU-Szerződések formális módosítására, így nincs szükség arra, hogy az EU-tagállamok ratifikálják.

Általános passerelle klauzulák

• Az általános passerelle klauzula első típusa az, amikor az Európai Unió Tanácsában a döntéshozatal egyhangú szavazásról minősített többségi szavazásra módosul. Azokra a jogalkotási javaslatokra vonatkozik, ahol az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) vagy az EUSZ V. címe (amely az EU külső fellépésére, valamint a közös kül- és biztonságpolitikára vonatkozik) előírja, hogy a Tanácsnak egyhangú szavazással kell határoznia. Fontos, hogy a katonai vonatkozású és a védelmi területen hozott határozatok kizártak.
• Az általános passerelle klauzula második esete az, amikor az EUMSZ értelmében a jogalkotási aktusokat különleges jogalkotási eljárás keretében kell elfogadni, mely során a Tanács az egyedüli jogalkotó, és az Európai Parlamenttel konzultál, vagy annak hozzájárulását kéri. Ebben az esetben a passerelle klauzula a különleges jogalkotási eljárásról a rendes jogalkotási eljárásra (korábbi nevén együttdöntési eljárásra) való átállást eredményez.

Az EU joghatósági területei egyik esetben sem változnak. A nemzeti parlamenteknek – miután az Európai Tanácstól értesítést kaptak arról, hogy egy általános passerelle klauzula alkalmazását javasolják – hat hónap áll rendelkezésükre, hogy regisztrálják vétójukat. Ezen túlmenően a parlamenti képviselők többségének hozzájárulását kell adnia a passerelle klauzula használatához. Az Európai Tanács csak ezt követően hagyhatja jóvá egyhangúlag a passerelle klauzula bármelyik típusát.

Különleges passerelle klauzulák

Az EU-szerződések passerelle klauzulákat is tartalmaznak, amelyek hat különleges szakpolitikai területre vonatkoznak. Ez a hat különleges passerelle klauzula a következő területeken érvényes:

1. közös kül- és biztonságpolitika (az EUSz. 31. cikkének (3) bekezdése);
2. határokon átnyúló vonatkozású családjog (az EUMSZ. 81. cikkének (3) bekezdése);
3. szociálpolitika (az EUMSZ. 153. cikkének (2) bekezdése);
4. környezetvédelmi politika (az EUMSZ. 192. cikkének (2) bekezdése);
5. a többéves pénzügyi keret (az EUMSZ. 312. cikkének (2) bekezdése); és
6. megerősített együttműködés (az EUMSZ 333. cikke).

A jogszabályok elfogadásának feltételei ezeken a területeken kevésbé kidolgozott eljárást igényelnek, ha az intézmények úgy döntenek, hogy passerelle klauzulát alkalmaznak. Az első négy esetben a Tanács dönt a passerelle klauzulákról, míg az utolsó kettőben az Európai Tanács.