Atlasiet eksperimentālās funkcijas, kuras vēlaties izmēģināt!

Šis dokuments ir izvilkums no tīmekļa vietnes EUR-Lex.

Természetvédelem

A biodiverzitás (vagyis a földi élet gazdag változatossága) veszélyben van, főként az emberiség fenntarthatatlan tevékenysége miatt. Az EU-ban sokféle állat- és növényfaj él, illetve természetes élőhelyek széles skálája található. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség szerint Európa legvédettebb fajainak védettségi helyzete nem kielégítő, vagy rossz. A természetvédelem több okból is fontos:

  • elengedhetetlen a fajok és élőhelyeik fennmaradásához;
  • alapvető fontosságú az ember jólléte szempontjából, az alábbi okok miatt:
    • társadalmainknak és gazdaságainknak szükségük van az ökoszisztéma-szolgáltatásokra, amilyen például a tiszta víz és levegő, a beporzás, az éghajlat-szabályozás, valamint a tápanyagok vagy a gyógyszerek forrásai;
    • a jól működő ökoszisztémák megakadályozzák a zoonotikus betegségek (az állatról az emberre terjedni képes fertőző betegségek) megjelenését és terjedését;
  • kulcsszerepet játszik közös természeti örökségünk megőrzésében.

Az EU fontos szerepet vállalt és vállal a természetvédelem nemzetközi szintjén. Számos egyezmény részes fele, többek között az alábbiaké:

  • a vizes élőhelyek megőrzéséről szóló egyezmény, amelyet Ramsarban fogadtak el (1971);
  • a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló egyezmény, az úgynevezett CITES, amelyet Washingtonban fogadtak el (1973);
  • a vándorló, vadon élő állatfajok védelméről szóló egyezmény, melyet Bonnban fogadtak el (1979);
  • az európai vadon élő növények, állatok és természetes élőhelyeik védelméről szóló egyezmény, amelyet Bernben fogadtak el (1982);
  • a biológiai sokféleségről szóló egyezmény, amelyet Rio de Janeiróban fogadtak el (1992).

Az EU magára nézve kötelezőnek fogadja el az Aarhusi Egyezményt (1998) is, amely a környezeti információkhoz való nyilvános hozzáféréssel, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételével és az igazságszolgáltatással kapcsolatos.

Az EU elkötelezte magát a biodiverzitás védelme és visszaállítása mellett. Az EU első környezetvédelmi jogszabálya az eredeti madárvédelmi irányelv volt, amelyet 1979-ben fogadtak el, és amelyet a 2009/147/EK irányelv kodifikált és váltott fel 2009-ben. A madárvédelmi irányelv átfogó védelmet biztosít az EU-ban természetes módon előforduló összes vad madárfaj számára. 1992-ben elfogadták az élőhelyvédelmi irányelvet (92/43/EGK irányelv), amelynek célja, hogy több mint 1000 állat- és növényfaj, valamint több mint 200 élőhelytípus védelmével segítsen fenntartani a biodiverzitást, továbbá létrehozta a Natura 2000-et, azt a hálózatot, amely egész Európa védett területeit tömöríti. A Natura 2000 hálózaton belüli különleges természetmegőrzési területek és különleges madárvédelmi területek jelenleg (2021) az EU szárazföldi területének 18%-át és tengeri területeinek 9%-át teszik ki.

Az EU természetvédelemhez kapcsolódó jogszabályai a következőkkel is foglalkoznak:

  • idegenhonos inváziós fajok (olyan állatok és növények, amelyeket véletlenül vagy szándékosan vezettek be egy olyan természetes környezetbe, ahol általában nem találhatók meg, ami komoly negatív következményekkel jár új környezetükre nézve);
  • a vadon élő állat- és növényfajok kereskedelme (a CITES végrehajtásához kapcsolódó szabályok, valamint az egyezmény követelményein túlmenően a fókatermékek kereskedelméhez és a kíméletes csapdázási szabványokhoz kapcsolódó szabályok);
  • az állatkertek szerepe a biológiai sokféleség megőrzésében.

A 2000-es évek közepétől kezdve az EU több biodiverzitási cselekvési tervet és stratégiát fogadott el. A legutóbbi – a 2030-ig tartó időszakra szóló biodiverzitási stratégia – a természet védelmét és az ökoszisztémák pusztulásának visszafordítását célozza. Célja, hogy az európai biodiverzitást 2030-ig a helyreállás útjára terelje, és több mint 100 egyedi fellépést és kötelezettségvállalást tartalmaz. Javaslatot tesz arra, hogy az EU hogyan járuljon hozzá a 2020 utáni időszak globális biodiverzitási keretéről szóló nemzetközi tárgyalásokhoz. tárgyalásaiban. Az európai zöld megállapodás kulcsfontosságú részeként a Covid19-világjárvány utáni zöld helyreállítást is támogatja.

LÁSD MÉG:

Augša