Šis dokuments ir izvilkums no tīmekļa vietnes EUR-Lex.
A biodiverzitás (vagyis a földi élet gazdag változatossága) veszélyben van, főként az emberiség fenntarthatatlan tevékenysége miatt. Az EU-ban sokféle állat- és növényfaj él, illetve természetes élőhelyek széles skálája található. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség szerint Európa legvédettebb fajainak védettségi helyzete nem kielégítő, vagy rossz. A természetvédelem több okból is fontos:
Az EU fontos szerepet vállalt és vállal a természetvédelem nemzetközi szintjén. Számos egyezmény részes fele, többek között az alábbiaké:
Az EU magára nézve kötelezőnek fogadja el az Aarhusi Egyezményt (1998) is, amely a környezeti információkhoz való nyilvános hozzáféréssel, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételével és az igazságszolgáltatással kapcsolatos.
Az EU elkötelezte magát a biodiverzitás védelme és visszaállítása mellett. Az EU első környezetvédelmi jogszabálya az eredeti madárvédelmi irányelv volt, amelyet 1979-ben fogadtak el, és amelyet a 2009/147/EK irányelv kodifikált és váltott fel 2009-ben. A madárvédelmi irányelv átfogó védelmet biztosít az EU-ban természetes módon előforduló összes vad madárfaj számára. 1992-ben elfogadták az élőhelyvédelmi irányelvet (92/43/EGK irányelv), amelynek célja, hogy több mint 1000 állat- és növényfaj, valamint több mint 200 élőhelytípus védelmével segítsen fenntartani a biodiverzitást, továbbá létrehozta a Natura 2000-et, azt a hálózatot, amely egész Európa védett területeit tömöríti. A Natura 2000 hálózaton belüli különleges természetmegőrzési területek és különleges madárvédelmi területek jelenleg (2021) az EU szárazföldi területének 18%-át és tengeri területeinek 9%-át teszik ki.
Az EU természetvédelemhez kapcsolódó jogszabályai a következőkkel is foglalkoznak:
A 2000-es évek közepétől kezdve az EU több biodiverzitási cselekvési tervet és stratégiát fogadott el. A legutóbbi – a 2030-ig tartó időszakra szóló biodiverzitási stratégia – a természet védelmét és az ökoszisztémák pusztulásának visszafordítását célozza. Célja, hogy az európai biodiverzitást 2030-ig a helyreállás útjára terelje, és több mint 100 egyedi fellépést és kötelezettségvállalást tartalmaz. Javaslatot tesz arra, hogy az EU hogyan járuljon hozzá a 2020 utáni időszak globális biodiverzitási keretéről szóló nemzetközi tárgyalásokhoz. tárgyalásaiban. Az európai zöld megállapodás kulcsfontosságú részeként a Covid19-világjárvány utáni zöld helyreállítást is támogatja.