Általános preferenciarendszer (GSP)

Az 1971-ben létrehozott uniós általános preferenciarendszer egy olyan rendszer, amely lehetővé teszi a kiszolgáltatott fejlődő országok számára, hogy az EU-ba irányuló kivitelük után alacsonyabb vámokat fizessenek. A GSP-szabályokat 2012-ben felülvizsgálta a 978/2012/EU rendelet.

A GSP célja az érintett országok gazdaságának fellendítése, a szegénység csökkentése és a munkahelyteremtés. Ily módon ezek az országok jobban integrálódhatnak a világgazdaságba azáltal, hogy termékeiket az EU-ba exportálják.

A GSP a nemzetközi értékeken és elveken, többek között a munkavállalói és emberi jogokon alapul:

• Standard GSP – a fejlődő országokból behozott áruk vámját csökkentik vagy felfüggesztik. Ez azonban nem alkalmazandó azon országokra, amelyeket a Világbank a kedvezményezett országok jegyzékének Unió általi aktualizálását közvetlenül megelőző három évben magas vagy a felső sávba tartozó közepes jövedelmű országként sorolt be;
• GSP+ (ösztönző előírás) – még alacsonyabb vámot engedélyeznek azoknak az országoknak, amelyek ratifikálnak és végrehajtanak 27 meghatározott, az emberi és munkajogokra, a környezetvédelemre és a jó kormányzásra vonatkozó nemzetközi egyezményt;
• A fegyvereken kívül mindent (EBA), a legkevésbé fejlett országokra (LCD) vonatkozó különleges előírás – a fegyverek kivételével minden termék teljes mértékben ingyenes és kvótamentes behozatala az ENSZ meghatározása szerinti legkevésbé fejlett országok számára.

Az EU ideiglenesen felfüggesztheti a rendszert, ha például egy fejlődő ország megsérti az emberi és munkajogi egyezményeket, tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot folytat, vagy nem tartja be a vámellenőrzéseket (pl. engedélyezi az illegális kábítószerek exportját vagy tranzitját).