Európai oktatási térség

Az európai oktatási térség az Európai Unió (EU) 27 tagállamának és az Európai Bizottságnak az uniós oktatási és képzési ágazat jövőjére vonatkozó közös elképzelése. Az elgondolást elsőként 2017-ben hagyták jóvá a tagállamok. Ursula von der Leyen európai bizottsági elnök 2019-es hivatalba lépését követően politikai kötelezettséget vállalt az európai oktatási térségre vonatkozóan. Az Európai Bizottság közleménye 2020 szeptemberében felvázolta az európai oktatási térség részleteit és hatályát, ennek eredményeképp 2021 februárjában megszületett egy tanácsi állásfoglalás.

A tagállamok és a Bizottság közösen az európai oktatás és képzés terén jelentős változást kívánnak elérni, biztosítva a mindenki számára hozzáférhető, színvonalas oktatást a következő átfogó prioritási területek mentén:

• Az oktatás és képzés minőségének javítása számos, többek között a következő intézkedések révén:
  • az alapkészségek és a transzverzális készségek javítása;
  • a többnyelvűség elősegítése, valamint a nyelvoktatás és a nyelvtanulás támogatása;
  • az európai perspektíva beemelése az oktatásba.
• Befogadás és nemek közötti egyenlőség biztosítása az egyenlőtlenségek csökkentése céljából a következők révén:
  • az iskolai alulteljesítés és a korai iskolaelhagyás kezelése EU-szerte, valamint az iskolai végzettség különválasztása a társadalmi-gazdasági háttértől;
  • a határokon átnyúló önkéntes és szolidaritási tevékenységek inkluzivitásának, minőségének és elismerésének előmozdítása;
  • az esélyegyenlőség, a hozzáférhetőség, a befogadás, a sokféleség és a méltányosság előmozdítása az Erasmus+ és az Európai Szolidaritási Testület programjai keretében megvalósuló valamennyi intézkedés tekintetében;
  • kiválósági központok létrehozása a szakképzés területén;
  • a nemek közötti egyenlőség iránti érzékenység és a befogadó oktatás alkalmazása.
• Olyan szakpolitikák és beruházások támogatása, amelyek elősegítik a zöld és digitális átállást többek között a következő intézkedések révén:
  • az „Oktatás az éghajlatért” koalíció létrehozása (részvételen alapuló oktatási közösség, amely a klímasemleges társadalom megvalósításához szükséges változásokat támogatja);
  • az oktatási infrastruktúra zöldítése;
  • tanácsi ajánlásra irányuló javaslat a környezeti fenntarthatóságról szóló oktatásról;
  • a digitális oktatási cselekvési terv végrehajtása;
  • az Erasmus+ és az Európai Szolidaritási Testület programjainak zöldebbé és digitálisabbá tétele.
• A kompetenciák és a motiváció növelése az oktatási szakmában a következők segítségével:
  • az Erasmus tanárképző akadémiák létrehozása;
  • szakmai életpályákra vonatkozó nemzeti keretrendszerek biztosítása;
  • Európai Innovatív Tanítási Díj odaítélése.
• A felsőoktatási intézmények megerősítése a következők révén:
  • javaslat egy európai egyetemi stratégiára a felsőoktatási ágazat átalakulásának elősegítése céljából;
  • az „Európai Egyetemek” kezdeményezés teljes körű bevezetése;
  • egy európai oklevél kidolgozása;
  • az egyetemi szövetségek alapokmánnyal való felruházása;
  • az európai pályakövetési kezdeményezés végrehajtása;
  • az európai diákigazolvány-kezdeményezés és az Erasmus+ mobilalkalmazás elindítása.
• Az egész életen át tartó tanulás és a mobilitás ösztönzése a következők révén:
  • a mobilitási és együttműködési lehetőségek javítása;
  • a felsőfokú és a felső középfokú képesítések, valamint a külföldi tanulmányi időszakok eredményei automatikus kölcsönös elismerésének biztosítása;
  • a mikrotanúsítványokkal kapcsolatos európai megközelítés elfogadása (a mikrotanúsítványok olyan okmányok, amelyek a rövid távú, átláthatóan értékelt tanfolyamok vagy modulok révén megszerzett tanulási eredményeket igazolják).
• A geopolitikai dimenzió elérése – az oktatás Európa globális szerepének erősítéséhez való hozzájárulása – a következők révén:
  • az „Európa együtt” megközelítés alkalmazása (ahol az uniós intézmények és a tagállamok együttműködésben támogatják a transzformatív változásokat konkrét eredményeket létrehozva a partnerországok számára);
  • a nyugat-balkáni országokkal való társulás támogatása, és a globális stratégiai partnerekkel való együttműködés megerősítése;
  • az Erasmus+ nemzetközi dimenziójának bővítése.

A NextGenerationEU és a többéves pénzügyi program (2021–2027) minden eddiginél több alapot irányít majd az oktatásba és képzésbe az európai oktatási térség támogatása céljából. Az Erasmus+ továbbra is az EU egyik vezérprogramja az oktatásba és képzésbe történő beruházások tekintetében, egyéb alapok is rendelkezésre állnak majd azonban az erőforrások igénybevételéhez, például a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz, az európai strukturális alapok vagy az InvestEU.

Az európai oktatási térség – intézkedések széles körének végrehajtásával – 2025-re valósággá válik és az oktatási és képzési ágazat átfogó korszerűsítéséhez vezet, ami valamennyi európai polgár előnyére válik.