Kiberbiztonság

Az információtechnológiaként vagy számítógépes biztonságként is ismert kiberbiztonság olyan intézkedések életbe léptetését jelenti, amelyek védelmet nyújtanak a rendszerek és hálózatok adatainak jogosulatlan közlésével, hardverük, szoftverük vagy elektronikus adataik lopásával vagy sérülésével, valamint az általuk nyújtott szolgáltatások megzavarásával vagy félreirányításával szemben.

A kiberbiztonság már régóta az Európai Unió egyik prioritása. Az utóbbi időben ez a 2021–2027 közötti időszakra szóló hosszú távú költségvetésében (többéves pénzügyi keretében) is tükröződik, amelyben jelentős finanszírozást irányoztak elő a kiberbiztonság kutatására, innovációjára és infrastruktúrájára, a kibervédelemre, valamint a kiberbiztonsági iparra.

Az Európai Uniós Kiberbiztonsági Ügynökség (ENISA) 2004 óta, a 2019. évi uniós kiberbiztonsági jogszabály által megerősítve dolgozik az uniós tagállamokkal és egyéb érdekelt felekkel a tanácsadáson, a megoldások nyújtásán, valamint kiberbiztonsági képességeik kiépítésén, hogy közös erővel reagálhassanak a nagyarányú, határokon átnyúló kiberbiztonsági eseményekre.

Az EU – 2020-ban bemutatott – legutóbbi kiberbiztonsági stratégiájának célja, hogy kollektív rezilienciájának megerősítésével küzdjön a kiberfenyegetések ellen, valamint segítsen annak biztosításában, hogy a polgárok és a vállalkozások teljes mértékben kihasználhassák a hiteles és megbízható szolgáltatásokat és digitális eszközöket. A stratégia három területet érintő szabályozási, beruházási és szakpolitikai kezdeményezésekre tesz javaslatokat.

• A reziliencia, a technológiai szuverenitás és a vezető szerep javítása. Ennek megvalósítása a hálózati és információs rendszerek biztonságára vonatkozó szabályok megújítása révén történik. Ehhez tartozik a kritikus állami és magánszektorbeli infrastruktúrák kiberrezilienciájának növelését célzó, az Unió egész területét érintő, magas szintű kiberbiztonságot biztosító intézkedésekről szóló módosított jogszabály (a 2020-ban javasolt új irányelv) elfogadása.
• Operatív kapacitásépítés a megelőzés, elrettentés és reagálás érdekében. Az új közös kiberbiztonsági egység létrehozása szolgálja majd a kibertámadások megelőzéséért, az azoktól való elrettentésért és az azokra való reagálásért felelős uniós szervek és tagállami hatóságok közötti együttműködés fokozását. Az uniós kiberdiplomáciai eszköztár frissítésére is sor kerül, amelynek célja, hogy megakadályozza és visszaszorítsa a rosszindulatú – különösen a kritikus infrastruktúrát, az ellátási láncot és a demokratikus intézményeket, illetve eljárásokat érintő – kibertevékenységeket, elrettentsen tőlük, és hatékonyan reagáljon rájuk.
• A globális és nyílt kibertér fokozott együttműködés révén történő előmozdítása. Ennek megvalósítását a nemzetközi partnerekkel és szervezetekkel történő, következőket célzó együttműködés teszi lehetővé: a szabályokon alapuló globális rend megerősítése, a kibertér nemzetközi biztonságának és stabilitásának előmozdítása, valamint az emberi jogok és az alapvető szabadságok online védelme. Az EU fokozni fogja a kiberkapacitás-építési erőfeszítéseket a nem uniós országokban, emellett pedig kiberbiztonsági párbeszédeket folytat a nem uniós országokkal, a regionális és nemzetközi szervezetekkel, illetve a több érdekelt felet tömörítő közösséggel.