Közös kül- és biztonságpolitika és közös biztonság- és védelempolitika

Az Európai Unió (EU) operatív fellépését az Európai Unióról szóló szerződés V. címe szerint a közös kül- és biztonságpolitika biztosítja, amely magában foglalja a közös biztonság- és védelempolitikát is. Ez azt jelenti, hogy az EU nemzeti és uniós erőforrások (emberi erőforrások, know-how, finanszírozás, felszerelés stb.) felhasználásával nemzetközi operatív fellépéseket indíthat az Európai Unió Tanácsa által meghatározott konkrét célok elérése érdekében (például a Mopti és Ségou területére vonatkozó stabilizációs fellépés Maliban).

A közös biztonság- és védelempolitika keretében az EU az EU tagállamai által biztosított polgári és katonai eszközökre támaszkodhat a békefenntartó, konfliktusmegelőző és a nemzetközi biztonság megerősítésére irányuló missziók létrehozása érdekében.

TOVÁBBI INFORMÁCIÓK:

• Közös kül- és biztonságpolitika (KKBP)
• Közös biztonság- és védelempolitika (KBVP)
• Az Európai Unió Tanácsa
• Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ)
• Az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője
• Az Európai Unió külső tevékenységei
• Közös kül- és biztonságpolitika – globális stratégia (összefoglaló)
• Az EU külső tevékenysége (összefoglaló)
• Európai Külügyi Szolgálat (összefoglaló)
• Uniós szintű kül- és biztonságpolitika (összefoglaló)
• Kül- és biztonságpolitika — a Tanács és az Európai Tanács szerepe (összefoglaló)
• Az EU közös biztonság- és védelempolitikája (összefoglaló)
• Az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője (összefoglaló)
• Közös kül- és biztonságpolitika (KKBP) (Európai Külügyi Szolgálat)
• Közös biztonság- és védelempolitika (KBVP) (Európai Külügyi Szolgálat)
• Európai Külügyi Szolgálat — EKSZ (honlap)
• Külpolitika: célok, eszközök és eredmények (Európai Parlament).