A közösségi módszer és a kormányközi megközelítés

A szóban forgó szakpolitikai területtől függően az Európai Unió (EU) döntéshozatali eljárásai eltérőek. Az uniós határozatokat főszabályként az úgynevezett közösségi (más néven uniós) módszerrel fogadják el, amely az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkében meghatározott rendes jogalkotási eljárást jelenti.

A közösségi módszert az EU szupranacionális intézményei által betöltött szerepek jellemzik:

• az Európai Bizottság – néhány kivételtől eltekintve – jogszabály-kezdeményezési és -végrehajtási joggal rendelkezik;
• az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa társjogalkotóként egyenlő feltételek mellett jogosult jogszabályokat elfogadni;
• a Tanácson belül pedig minősített többségi szavazást alkalmaznak.

E módszerrel ellentétben a kormányközi megközelítést főként a közös kül- és biztonságpolitika, valamint a rendőrségi és igazságügyi együttműködés egyes szempontjai tekintetében történő döntéshozatal során alkalmazzák. E megközelítés legszembetűnőbb jellemzői a következők:

• a Bizottság kezdeményezési jogát megosztja az uniós tagállamokkal, vagy az csak konkrét tevékenységi területekre vonatkozik;
• az Európai Tanács gyakran kulcsszerepet játszik;
• az Európai Parlament változó mértékben vesz részt a döntéshozatali eljárásban;
• a Tanács általában egyhangúlag dönt és fogadja el a jogi aktusokat.