Célja a magas szintű környezetvédelem, valamint annak biztosítása, hogy a tervek és programok előkészítése, elfogadása és végrehajtása során figyelembe vegyék a környezetvédelmi szempontokat.
Előmozdítja a fenntartható fejlődést annak biztosításával, hogy környezeti vizsgálatot végeznek bizonyos olyan tervek és programok esetében, amelyeknek vélhetően jelentős környezeti hatása lesz.

FŐBB PONTOK

A stratégiai környezeti vizsgálatról szóló (SKV-) irányelv hatálya alá tartozó közszektorbeli tervek és programok előkészítése során és elfogadása előtt környezeti vizsgálatot kell végezni.
Ez az irányelv abban az esetben vonatkozik a közszektorbeli tervekre és programokra (és azok módosításaira), ha azokat illetékes hatóság készítette elő és/vagy fogadta el, és azok törvényi, rendeleti vagy közigazgatási szabályok hatálya alá tartoznak:
- azok a tervek és programok, amelyek bizonyos ágazatok (mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat, energetika, ipar, közlekedés, hulladékgazdálkodás, vízgazdálkodás, távközlés, idegenforgalom, területrendezés, földhasználat) részére készülnek, és amelyek meghatározzák a környezeti hatásvizsgálatokról szóló (KHV-) irányelv szerinti projektek engedélyeinek kereteit.;
- azok a tervek és programok, amelyek vonatkozásában az „élőhelyvédelmi” irányelv 6. és 7. cikke értelmében van szükség vizsgálatra;
- azok a tervek és programok, amelyek a KHV-irányelvben felsoroltaktól eltérő projektek jövőbeli engedélyeinek kereteit fektetik le (nem korlátozódva a fent felsorolt ágazatokra), és amelyekről az uniós országok megállapították, hogy valószínűleg jelentős hatást gyakorolnak a környezetre. Az uniós országok ezt eseti vizsgálattal vagy a tervek és programok típusának meghatározásával, illetve e kétféle megközelítés ötvözésével határozhatják meg.
Az irányelv meghatározza, hogy milyen eljárást és lépéseket kell követni a hatálya alá tartozó tervek és programok vizsgálata során. E lépések közé tartoznak az alábbiak:
- hatókör meghatározása;
- környezeti jelentés készítése;
- nyilvános konzultáció és részvétel;
- döntéshozatal; és
- ellenőrzés.
Az irányelv továbbá átvizsgálási eljárás hatálya alá vonja a következőket:
- a 3. cikk (2) bekezdésében felsoroltaktól eltérő tervek és programok, amelyek azonban meghatározzák a projektek jövőbeli engedélyeinek kereteit;, valamint
- olyan tervek és programok, amelyek kis területek helyi szintű használatát és terveknek vagy programoknak csupán kisebb módosításait veszik tervbe, de csak akkor, ha azoknak valószínűleg jelentős hatásuk van a környezetre.
Ami bizonyos tervek és programok átvizsgálását illeti, az uniós országok mérlegelési mozgásterét a II. mellékletben foglalt jelentőségi kritérium korlátozza. Ezt az irányelv átfogó célkitűzése is korlátozza – amelynek célja a magas fokú környezetvédelem biztosítása.
Ez az irányelv nem vonatkozik azokra a tervekre és programokra, amelyeknek kizárólagos célja a nemzetvédelem vagy a polgári védelem, valamint a pénzügyi és költségvetési tervekre és programokra.
Speciális szabályrendszer vonatkozik a döntéshozatal kezdeti szakaszára, amikor a tervek és programok kidolgozása zajlik, vagyis:
- a környezetre gyakorolt valószínűsíthető jelentős hatásokról szóló jelentés elkészítése;
- a közvélemény és a környezetvédelmi hatóságok tájékoztatása és a velük való konzultáció;
- határokon átnyúló konzultáció folytatása a potenciálisan érintett uniós országokkal;
- a jelentős környezeti hatások kezelésére és ellenőrzésére szolgáló intézkedések azonosítása.
A környezeti vizsgálatnak többek között a következő információkat kell tartalmaznia:
- a terv vagy program tartalma és főbb célkitűzései, valamint az egyéb kapcsolódó tervekkel és programokkal fennálló kapcsolatok;
- az aktuális környezeti helyzet és annak valószínűsíthető alakulása, ha a tervet vagy programot nem hajtják végre;
- a tervhez vagy programhoz kapcsolódó bármely aktuális környezeti probléma, különösen aNatura 2000 hálózat területeivel összefüggésben;
- a jelentős káros környezeti hatások megelőzésére, mérséklésére és ellensúlyozására tervezett intézkedések;
- a vizsgálat lefolytatási módjának ismertetése;
- tervezett ellenőrzési intézkedések;
- a fenti információk nem technikai jellegű összefoglalása.
A terv vagy program tervezetét és a környezeti jelentést a környezetvédelmi ügyekért felelős hatóságok és a közvélemény rendelkezésére kell bocsátani. A hatóságoknak és a közvéleménynek már a korai szakaszban, az elfogadás vagy a jogalkotási eljárásra való átadás előtt kellő időben lehetőséget kell biztosítani véleményük kifejtésére a terv vagy a program tervezetével kapcsolatban.
A terv vagy program elkészítéséért felelős uniós országnak el kell küldenie más uniós országok részére a terv vagy program, illetve a környezeti jelentés másolatát:
- ha úgy ítéli meg, hogy a terv vagy program környezeti hatást fejthet ki az érintett egyéb uniós országok területén;
- az érintett egyéb uniós országok kérésére.
Az illetékes hatóságnak a terv vagy program előkészítése során és elfogadása előtt figyelembe kell vennie a környezeti jelentést, az érintett hatóságok és a közvélemény által kifejtett véleményeket és a határokon átnyúló konzultációk eredményeit.
Amikor egy tervet vagy programot elfogadnak, a felelős uniós országnak tájékoztatnia kell a konzultációba bevont valamennyi érintett felet, és a rendelkezésükre kell bocsátania az alábbiakat:
- elfogadott terv vagy program;
- nyilatkozat arról, hogy miképpen vették figyelembe a környezetvédelmi szempontokat és a környezeti hatásokról szóló jelentést;
- vélemények és konzultációk eredményei;
- az elfogadott terv vagy program kiválasztásának okai;
- végrehajtott ellenőrzési intézkedések.
Az SKV-irányelv szerint lefolytatott környezeti vizsgálat nem jelenti azt, hogy megszűnne a KHV-irányelv által megkövetelt vizsgálatnak vagy más uniós jogszabályi előírások betartásának a kötelezettsége.
Az uniós országok összehangolt vagy együttes eljárásokat biztosíthatnak annak érdekében, hogy ne kerüljön sor párhuzamos környezeti vizsgálatokra olyan tervek és programok vonatkozásában, amelyeknél a vizsgálatok lefolytatásának kötelezettségét ez az irányelv és más uniós jogszabályok egyidejűleg határozzák meg.
2006. július 21-től, majd azt követően 7 évente, az Európai Bizottság jelentéseket nyújt be az irányelv alkalmazásáról az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

MIKORTÓL HATÁLYOS AZ IRÁNYELV?

Az irányelv 2001. július 21-től hatályos. Az uniós országokban 2004. július 21-ig-ig kellett ezt törvénybe foglalni.

HÁTTÉR

További információkért lásd:

Stratégiai környezeti vizsgálat – SKV (Európai Bizottság).

FŐ DOKUMENTUM

Az Európai Parlament és a Tanács 2001/42/EK irányelve (2001. június 27.) bizonyos tervek és programok környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról (HL L 197., 2001.7.21., 30–37. o.)

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

A Tanács 92/43/EGK irányelve (1992. május 21.) a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről (HL L 206., 1992.7.22., 7–50. o.)

A 92/43/EGK irányelv későbbi módosításait belefoglalták az alapszövegbe. Ez az egységes szerkezetbe foglalt változat kizárólag tájékoztató jellegű.

Az Európai Parlament és a Tanács 2011/92/EU irányelve (2011. december 13.) az egyes köz- és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról (HL L 26., 2012.1.28., 1–21. o.)

Lásd az egységes szerkezetbe foglalt változatot.

A Bizottság jelentése a Tanácsnak, az Európai Parlamentnek, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának a stratégiai környezeti vizsgálatról szóló irányelv (2001/42/EK irányelv) alkalmazásáról és hatékonyságáról (COM(2009) 469 végleges, 2009.9.14.)

A Bizottság jelentése a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek a bizonyos tervek és programok környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról szóló 2001/42/EK irányelv 12. cikkének (3) bekezdése alapján (COM(2017) 234 final, 2017.5.15.)

utolsó frissítés 11.10.2018

Az oldal tetejére

Cím és hivatkozás