Az európai uniós védjegyre vonatkozó jogszabályok (nemzeti lajstromozás)

 

ÖSSZEFOGLALÓ AZ ALÁBBI DOKUMENTUMRÓL:

(EU) 2015/2436 irányelv a védjegyekre vonatkozó uniós országok jogszabályainak közelítéséről

MI AZ IRÁNYELV CÉLJA?

• Az irányelv célja az uniós országok jogszabályainak és eljárási szabályainak összehangolása a védjegyek lajstromozása terén.
• A jogszabály a közösségi (uniós) védjegyről szóló 207/2009/EK rendelet módosításával együtt egy reformcsomag része. A csomag célja a védjegy-lajstromozási rendszerek hozzáférhetőbbé és hatékonyabbá tétele a vállalatok számára az egész Unió területén.

FŐBB PONTOK

Az irányelv minden olyan áru- és szolgáltatási védjegyre vonatkozó nemzeti jogszabályok elfogadását irányozza elő, amely:

• valamelyik uniós országban vagy a Benelux Szellemitulajdon-védelmi Hivatalnál önálló védjegyként, együttes védjegyként*, hitelesítési jegyként vagy tanúsító védjegyként való lajstromozás,
• illetve valamelyik uniós országra kiterjedő hatályú nemzetközi lajstromozás tárgyát képezi.

Formátum

A védjegy tárgya lehet bármilyen grafikailag ábrázolható megjelölés (különösen szó – ideértve a személyneveket –, ábra, betű, szám, továbbá az áru vagy a csomagolás formája). A megjelölésnek alkalmasnak kell lennie arra, hogy valamely vállalkozás vagy személy áruit vagy szolgáltatásait más vállalkozások vagy személyek áruitól vagy szolgáltatásaitól megkülönböztesse.

Kizáró okok

A megjelölés a lajstromozást megelőzően nem részesülhet védjegyoltalomban, illetve a védjegy törlésének van helye, amennyiben a védjegy:

• nem alkalmas a megkülönböztetésre;
• pusztán leíró jellegű;
• olyan jelekből áll, amelyeket az érintett üzleti gyakorlat általános nyelvhasználatában állandóan és szokásosan alkalmaznak;
• az alkotmányos előírásokat és a vonatkozó jogszabályokat alátámasztó elvekbe vagy a közerkölcsbe ütközik;
• megtévesztő jellegű, például az áru vagy a szolgáltatás jellegét, minőségét vagy földrajzi származását illetően.

Kizáró, illetve törlési oknak minősül az is, ha a védjegy egy korábbi védjeggyel azonos vagy ahhoz hasonló.

A védjegyoltalom tartalma

• A védjegyoltalom a tulajdonos számára kizárólagos jogokat biztosít.
• A tulajdonosnak az összetéveszthetőség elkerülése érdekében jogában áll megtiltani bárkinek a védjeggyel azonos vagy az ahhoz hasonló megjelölés használatát.
• A tulajdonos nem tilthat el másokat attól, hogy a védjegyet saját üzleti tevékenységük körében használják, amennyiben a következő adatok megadására van szükség:
  • harmadik fél neve vagy címe, amennyiben ez utóbbi természetes személy;
  • a védjegy által lefedett áruk vagy szolgáltatások jellemzői;
  • az áruk vagy a szolgáltatások rendeltetési célja.

A védjegy használata

• A védjegy jogosultjának a lajstromozási eljárás befejezésétől számított öt éven belül ténylegesen használnia kell a védjegyet.
• Az öt év egybefüggő időszak alatt nem használt védjegyek esetében alkalmazandók a védjegyhasználat elmaradásából fakadó jogkövetkezmények.

Lajstromozási eljárás

A védjegybejelentésnek tartalmaznia kell a következő információkat:

• a lajstromozás iránti kérelmet;
• a bejelentő azonosítására alkalmas adatokat;
• azon áruk és szolgáltatások jegyzékét, amelyekre a lajstromozást kérik;
• a védjegy olyan ábrázolását, amely lehetővé teszi, hogy a hatóságok és a lakosság pontosan tudja, hogy mi áll oltalom alatt.

A védjegybejelentésért bejelentési díjat kell fizetni, melynek összegét az érintett uniós ország határozza meg.

A védjegyoltalom időtartama és megújítása

• A védjegyek oltalma a bejelentés napjától számított tíz évig tart.
• A védjegyoltalom további tízéves időtartamra megújítható a tulajdonos kérelmére, feltéve, hogy a megújítás díját megfizették. Az oltalmi idő lejártáról a nemzeti védjegyhivatalnak legalább hat hónappal annak időpontját megelőzően tájékoztatnia kell a védjegy jogosultját.

Jelen irányelv 2019. január 14-től hatályon kívül helyezi és felváltja a 2008/95/EK irányelvet.

MIKORTÓL HATÁLYOS EZEN IRÁNYELV?

Az irányelv 2016. január 12-én lépett hatályba. Az uniós országoknak 2019. január 14 -ig kell átültetni nemzeti jogukba.

HÁTTÉR

További információ az Európai Bizottság Védjegyoltalom az Európai Unióban című oldalán található.

KULCSFOGALOM

* Együttes védjegyek: A védjegybejelentéskor a védjegyet együttes védjegyként is be lehet jegyezni. Együttes védjegy lajstromozására irányuló bejelentést nyújthatnak be a gyártók, az előállítók vagy a szolgáltatók szervezetei.

JOGI AKTUS

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/2436 irányelve (2015. december 16.) a védjegyekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről (HL L 336., 2015.12.23., 1–26. o.)

Az (EU) 2015/2436 irányelv későbbi módosításait belefoglalták az alapszövegbe. Ez az egységes szerkezetbe foglalt változat kizárólag tájékoztató jellegű.

utolsó frissítés 16.06.2016