[pic] | AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA |

Brüsszel, 7.11.2005

COM(2005) 544 végleges

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE

A KOHÉZIÓS ALAPRÓL SZÓLÓ ÉVES BESZÁMOLÓ (2004) {SEC(2005)1396}

TARTALOMJEGYZÉK

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE A KOHÉZIÓS ALAPRÓL SZÓLÓ ÉVES BESZÁMOLÓ (2004) 3

1. Költségvetés-végrehajtás 3

2. Gazdasági környezet és feltételrendszer 7

3. A tíz tagjelölt ország csatlakozása 8

4. A közlekedés- és környezetvédelmi politikákkal való koordinálás 9

4.1. Közlekedés 9

4.2. Környezetvédelem 9

5. Vizsgálatok és következtetések 10

6. Szabálytalanságok és támogatások felfüggesztése 10

7. Értékelés 11

8. Tájékoztatás és nyilvánosság 12

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE

A KOHÉZIÓS ALAPRÓL SZÓLÓ ÉVES BESZÁMOLÓ (2004)

Ez a beszámoló a Kohéziós Alap létrehozásáról szóló 1164/1994/EK rendelet 14. cikkének (1) bekezdésével összhangban készült. A Kohéziós Alap 2004-es tevékenységeit mutatja be.

1. KÖLTSÉGVETÉS-VÉGREHAJTÁS

A Kohéziós Alap 2004-es kötelezettségvállalásaira rendelkezésre álló források az EU-15 3 tagállama esetében (Portugália, Spanyolország, Görögország) 2 723 606 000 eurót (1999-es árakon) tettek ki, a 10 új tagállam esetében pedig 1999-es árakon számolva 2 897 000 000 eurót. Írország az egy főre jutó GNI-növekedése következtében 2004. január 1-jétől már nem jogosult a Kohéziós Alapra. Ezek az összegek technikai segítségnyújtási hiteleket foglalnak magukban (1 001 118 eurót a régi tagállamoknak és 1 500 000 eurót az új tagállamoknak).

A kötelezettségvállalási előirányzatok szinte teljes mértékben felhasználásra kerültek (99,96%), a teljes összegből csak 2 084 326 euró került át a 2005-ös évre.

A kötelezettségvállalások végrehajtása 2004-ben (euróban)

2004-es költségvetés | 2 784 500 000 | 2 835 258 341 | 5 619 758 341 | 5 619 403 018 | 355 322 | 2 084 326 |

2003-ról áthozott előirányzatok | 3 377 996 | 0 | 3 377 996 | 3 377 996 | 0 | 0 |

Újra rendelkezésre bocsátott előirányzatok | 7 413 307 | 0 | 7 413 307 | 7 413 307 | 0 | 0 |

Visszafizetések | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 |

Összesen | 2 795 291 303 | 2 835 258 341 | 5 630 549 644 | 5 630 194 321 | 355 322 | 2 084 326 |

A kifizetési előirányzatokból összesen 134,8 millió euró került átcsoportosításra a Kohéziós Alapba. Ezt az átcsoportosítást figyelembe véve a kifizetési előirányzatok 95,16%-a felhasználásra került 2004-ben.

A kifizetések végrehajtása 2004-ben (euróban)

2004-es költségvetés | 2 641 600 000 | 134 811 585 | 2 776 411 585 | 2 642 101 718 | 134 309 867 | 0 |

2003-ról áthozott előirányzatok | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 |

Újra rendelkezésre bocsátott előirányzatok | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 |

Visszafizetések | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 |

Összesen | 2 641 600 000 | 134 811 585 | 2 776 411 585 | 2 642 101 718 | 134 309 867 | 0 |

Az előirányzatok költségvetés-végrehajtása tagállamonként 2004-ben

Kötelezettségvállalási előirányzatok 2004-ben (euróban)

España | 724 068 354 | 42,6 | 977 541 835 | 57,4 | 1 101 600 | 1 702 711 789 | 30,3% |

Ellada | 296 658 028 | 55,4 | 239 009 533 | 44,6 | - | 535 667 561 | 9,5% |

Portugal | 261 887 832 | 54,6 | 217 955 247 | 45,4 | - | 479 843 079 | 8,5% |

Kypros | - | 0 | 18 257 000 | 100 | - | 18 257 000 | 0,3% |

Ceska Republika | 171 710 713 | 54,2 | 144 816 038 | 45,8 | 371 280 | 316 898 031 | 5,6% |

Eesti | 65 595 930 | 62,1 | 31 561 105 | 37,9 | 8 539 200 | 105 696 235 | 1,9% |

Magyarország | 188 216 500 | 50,0 | 188 216 500 | 50,0 | - | 376 433 000 | 6,7% |

Latvija | 80 196 588 | 42,2 | 102 876 822 | 57,8 | 6 892 365 | 189 965 775 | 3,4% |

Lietuva | 45 991 729 | 21,9 | 148 920 771 | 78,1 | 14 659 500 | 209 572 000 | 3,7% |

Malta | 7 418 000 | 100 | - | 0 | - | 7 418 000 | 0,1% |

Polska | 698 528 072 | 49,4 | 707 162 832 | 50,6 | 8 947 500 | 1 414 368 404 | 25,2% |

Slovensko | 125 556 724 | 65,1 | 67 417 276 | 34,9 | - | 192 974 000 | 3,4% |

Slovenija | 19 295 525 | 29,7 | 45 605 942 | 69,3 | 45 000 | 64 946 467 | 1,2% |

Technikai segítségnyújtás | - | - | - | - | 4 381 678 | 4 381 678 | 0,1% |

Összesen | 2.685.123.995 | 48,2* | 2.889.340.901 | 51,8* | 44.938.123 | 5.619.403.018 | 100% |

*a vegyes összegek nélkül

Kifizetési előirányzatok 2004-ben (euróban)

Az új tagállamokra vonatkozó adatok csak a 2004. május 1. utáni, a Kohéziós Alap értelmében elfogadott projektekre irányuló kifizetéseket tükrözik (tehát az ISPA-projektekre irányuló előcsatlakozási támogatás nem került figyelembevételre). A lejjebb található második táblázat mutatja a csatlakozás előtt elfogadott ISPA-projektekkel kapcsolatos 2004-es kifizetéseket.

España | 1 052 792 007 | 54,3 | 886 931 978 | 45,7 | 3 084 | 1 939 727 070 | 73,4% |

Ellada | 85 219 745 | 24,3 | 265 538 804 | 75,7 | 1100 | 350 759 649 | 13,3% |

Ireland | 8 179 679 | 31,6 | 17 669 517 | 68,4 | 0 | 25 849 196 | 1,0% |

Portugal | 123 130 259 | 38,9 | 193 354 445 | 61,1 | 0 | 316 484 704 | 12,0% |

Kypros | 0 | - | 0 | - | 0 | 0 | - |

Ceska Republika | 0 | - | 0 | - | 0 | 0 | - |

Eesti | 0 | - | 0 | - | 0 | 0 | - |

Magyarország | 0 | - | 0 | - | 0 | 0 | - |

Latvija | 0 | - | 0 | - | 0 | 0 | - |

Lietuva | 0 | - | 3 719 306 | 100 | 0 | 3 719 306 | 0,1% |

Malta | 0 | - | 0 | - | 0 | 0 | - |

Polska | 0 | - | 2 486 700 | 100 | 0 | 2 486 700 | 0,1% |

Slovensko | 244 720 | 15,5 | 1 335 490 | 84,5 | 0 | 1 580 210 | 0,1% |

Slovenija | 0 | - | 0 | - | 0 | 0 | - |

Technikai segítségnyújtás | 0 | - | 0 | - | 1 494 883 | 1 494 883 | 0,1% |

Összesen | 1 269 566 410 | 48,1* | 1 371 036 240 | 51,9* | 1 499 067 | 2 642 101 718 | 100% |

*a vegyes összeg nélkül

Már a harmadik egymást követő évben a közlekedési projektek kerültek előtérbe, bár kisebb mértékben, mint a két megelőző évben.

Új tagállamok – A korábbi ISPA-projektekkel kapcsolatos 2004-es kifizetések

Tagállam | Környezetvédelem | Közlekedés | Összesen |

Ceska Republika | 17 801 156 | 26.5 | 49 355 929 | 73,5 | 67 157 085 |

Eesti | 10 196 374 | 42,7 | 13 675 285 | 57,3 | 23 871 659 |

Latvija | 9 844 972 | 42,2 | 13 490 711 | 57,8 | 23 335 683 |

Lietuva | 3 948 533 | 27,5 | 10 395 195 | 72,4 | 14 343 728 |

Magyarorszàg | 25 960 588 | 71,9 | 10 122 098 | 28,1 | 36 082 686 |

Polska | 80 792 048 | 36,6 | 139 872 597 | 63,4 | 220 664 645 |

Slovenija | 6 024 627 | 78,9 | 1 611 175 | 21,1 | 7 635 802 |

Slovensko | 17 390 376 | 46,6 | 19 933 084 | 53,4 | 37 323 460 |

Technikai segítségnyújtás | 68 076 |

ÖSSZESEN | 171 958 668 | 40,0 | 258 456 071 | 60,0 | 430 482 824 |

A 2000 előtt elkezdett intézkedésekre irányuló kint lévő előirányzatok kifizetésére tett erőfeszítések folytatódtak: 2004-ben összesen 50 projekt került lezárásra. Az év elején még kint lévő előirányzatok 33,4%-a került kifizetésre vagy visszavonásra 2004-ben. 2004 végére a kint lévő előirányzatok mértéke a Kohéziós Alap éves költségvetésének csak 15%-át tette ki (2002 végén több mint 50%-át, 2003 végén pedig 39%-át). A kint lévő előirányzatok csökkentésére tett erőfeszítés 2005-ben is folytatódni fog együttműködve a projekt végrehajtásáért és a kapcsolódó kifizetési kérelmekért felelős nemzeti hatóságokkal.

Az 1993–99-es időszak kötelezettségvállalásainak elszámolása 2004-ben (euróban)

España | 650 933 534 | 4 952 169 | 268 409 585 | 377 571 780 |

Ellada | 424 708 187 | 86 288 597 | 29 744 454 | 308 675 136 |

Ireland | 51 096 704 | 0 | 4 037 714 | 47 058 990 |

Portugal | 139 854 914 | 5 852 657 | 23 728 888 | 110 273 369 |

Összesen | 1 266 593 339 | 97 093 423 | 325 920 642 | 843 579 275 |

2. GAZDASÁGI KÖRNYEZET ÉS FELTÉTELRENDSZER

A Kohéziós Alap létrehozásáról szóló tanácsi rendelet[1] makrogazdaság-irányítással kapcsolatos feltételeket rögzít az Alapból történő finanszírozásra. Amennyiben a Tanács megállapítja, hogy egy tagállam nem hajtotta végre stabilitási vagy konvergenciaprogramját oly módon, hogy a túlzott hiány elkerülhető legyen, nem lehet új projekteket, illetve nagy projektek esetében új projektszakaszokat finanszírozni.

2004-ben túlzott hiány meglétét állapították meg a Kohéziós Alapból részesülő hét tagállamban, amelyek közül hat új tagállam volt.

2004. július 5-én a Tanács túlzott hiány meglétéről határozott a szóban forgó hat új tagállam esetében ( Cseh Köztársaság, Ciprus, Magyarország, Málta, Lengyelország és Szlovákia ), és javasolta e hiány kiigazítását 2005-re (Ciprus), 2006-ra (Málta), 2007-re (Lengyelország és Szlovákia), illetve 2008-ra (Cseh Köztársaság és Magyarország). 2004. december 22-én a Bizottság megállapította, hogy Magyarország kivételével mindegyik tagállam hatékony intézkedéseket tett a Tanács javaslatait követően, ezért további lépések megtétele a túlzott hiány esetén követendő eljárás értelmében akkor nem volt szükséges. 2005 januárjában a Tanács ugyanilyen megállapítást tett. Magyarország esetében 2005. január 18-án a Tanács megállapította, hogy Magyarország nem tett hatékony intézkedéseket a Tanács javaslatait követően, és március 8-án új tanácsi javaslatot fogadott el felszólítván Magyarországot, hogy 2005. július 8-ig bezárólag tegyen megfelelő intézkedéseket a 2005-re megkívánt hiány eléréséhez szükséges kiegészítő intézkedések tekintetében.

Görögország esetében 2004. július 5-én a Tanács túlzott hiány meglétéről határozott, és azt ajánlotta, hogy azt 2005-re igazítsák ki. 2005. január 18-án a Tanács úgy határozott, hogy Görögország nem tett hatékony intézkedéseket a tanácsi javaslatot követően, és február 17-én határozatot fogadott el felszólítván Görögországot, hogy tegyen intézkedéseket a helyzet orvoslására. E határozatban a 2005-ös költségvetés szigorú végrehajtását és a GDP legalább 0,6%-os kiegészítő kiigazítását javasolta 2006-ra, valamint a görög stabilitási program frissített változatának benyújtására 2005. március 21-ét, és a megkívánt kiegészítő intézkedések megtételére március 21-ét tűzte ki határidőnek. 2005. április 12-én a Tanács a Bizottság április 12-i közleménye alapján újraértékelte Görögország helyzetét. Megállapította, hogy a tanácsi felszólítást követően a görög kormány hatékony intézkedéseket tesz.

3. A tíz tagjelölt ország csatlakozása

Mind a nyolc, korábban ISPA-támogatásban részesülő új tagállam, valamint Ciprus és Málta a 2004. május 1-jei csatlakozást követően megfelel a Kohéziós Alap támogathatósági feltételeinek.

Az ISPA pénzügyi eszközzel korábban elfogadott projektek automatikusan átkerültek a Kohéziós Alap projektjeihez, és rájuk azóta a Kohéziós Alap szabályai érvényesek.

Az EU-hoz csatlakozott tíz új tagállamban a 2004–06-os időszakra 24 milliárd euró (folyó árakon) volt előírányozva strukturális támogatásokra, amelynek több mint egyharmadát (8,5 milliárd eurót) a Kohéziós Alapnak utalták ki.

Táblázat : A Kohéziós Alap juttatásai a csatlakozó országoknak a 2004–06-os időszakban

Ország | Átlagos hozzájárulás (millió euróban – 2004-es árak) |

Kypros | 53,94* |

Ceska Republika | 936,05 |

Eesti | 309,03 |

Magyarország | 1 112,67 |

Latvija | 515,43 |

Lietuva | 608,17 |

Malta | 21,94 |

Polska | 4 178,60 |

Slovensko | 570,50 |

Slovenija | 188,71 |

Összesen | 8 495,04 |

* Beleszámítva a Halászati Orientációs Pénzügyi Eszközt (HOPE)

4. A közlekedés- és környezetvédelmi politikákkal való koordinálás

4.1. Közlekedés

2004-ben a közlekedési ágazat részesedése a Kohéziós Alap összes kötelezettségvállalásainak több mint fele (51,8%) volt. Mint korábban is, a Bizottság felkérte a tagállamokat, hogy részesítsék előnyben a vasúti projekteket. A tagországok által 2004-ben elfogadott projektek felsorolása a mellékletben található.

A Kohéziós Alap elsősorban a transzeurópai hálózatokhoz kapcsolódó közlekedési infrstruktúrahálózatokhoz nyújt pénzeszközöket. A Strukturális Alapok és a Kohéziós Alap közötti jó koordinálás fontos a következetesség biztosítása érdekében a Közösség központi régiói és azon régiói között, amelyek szigetjellegükből, tengeri összeköttetés nélküli és periferikus helyzetükből adódóan szerkezetileg hátrányos helyzetben vannak.

A transzeurópai közlekedési hálózat fejlesztésére irányuló közösségi iránymutatásokról szóló határozatot az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 29-én elfogadta. A határozat 30 európai érdekeltségű, prioritást élvező projektet határozott meg, melyek költsége körülbelül 225 milliárd euró. A határozat felkéri a tagállamokat, hogy részesítsék elsőbbségben ezeket a projekteket, és fordítsanak különleges figyelmet a Kohéziós Alapból és általánosabban a Strukturális Alapokból finanszírozott projektekre.

Az új tagállamok 2004. május 1-jei csatlakozását követően a Bizottság megvizsgálta a transzeurópai hálózat infrastrukturális helyzetét, elsősorban a 30 prioritást élvező projekt, valamint az ERTMS- és SESAME-projektek[2] költségét és finanszírozását. [A TEN pénzügyi keret mélyreható felülvizsgálatának 2004. júliusi (COM)475-2004 közzétételét követően a 2007–2013 közötti időszakra szóló pénzügyi tervben a Bizottság a maximális társfinanszírozási mérték növelését javasolta.].

4.2. Környezetvédelem

A 2004-es év fontos volt a környezetvédelmi projektek szempontjából, amelyek a Kohéziós Alap összes kötelezettségvállalásának majdnem felét (48,2%-ot) tették ki. Ebben az ágazatban továbbra is elsőbbséget élvezett az ívóvízellátás, a szennyvíztisztítás és a szilárd hulladék kezelése. A Kohéziós Alap hozzájárul a fenntartható fejlődéshez kapcsolódó közösségi célkitűzésekhez, különösen a természeti erőforrások, hulladék és éghajlatváltozás kezelésének a területén. A tagországok által 2004-ben elfogadott projektek és műveletek felsorolása a mellékletben található.

A Kohéziós Alap hozzájárult a környezetvédelmi jogszabályok végrehajtásának fejlesztéséhez, nemcsak az infrastruktúra közvetlen finanszírozása révén, hanem az irányelvek alkalmazásának ösztönzésével is, ami a támogatásnyújtás előfeltételeinek részét képezi. Ez területek szerinti segítségnyújtást jelent, mint például szilárdhulladék- és szennyvízgazdálkodás vagy környezeti hatásvizsgálat (KHV).

Az új tagállamok kiadásaiban fontos prioritásként szerepelt a víz- és szilárdhulladék-gazdálkodás. A legtöbb esetben a beruházási és infrastrukturális szükséglet továbbra is nagy a szilárdhulladék- és vízkezelés (különösen a települési szennyvíz kezelése) területén és a levegőminőség és az ipari szennyezés visszaszorítására irányuló erőfeszítések területén. Ezért a környezetvédelmi infrastruktúra Kohéziós Alapból történő támogatása fontos az új tagállamok számára.

5. VIZSGÁLATOK ÉS KÖVETKEZTETÉSEK

Írországban, Spanyolországban, Görögországban és Portugáliában 10, a projekteket érintő ellenőrző látogatást és 6 ellenőrző látogatást végeztek az irányítási és ellenőrzési rendszerekre vonatkozóan.

A projekteket illetően a fő hiányosságot a közbeszerzési szerződések odaítélésének folyamatában észlelték, bár a helyzet változó az érintett tagállamokban. Az irányítási és ellenőrzési rendszerekről szóló 1386/2002/EK bizottsági rendeletben rögzített kötelezettségeknek való megfelelés érdekében a tagállamok által felállított rendszerek tekintetében 2004-ben előrelépés mutatkozott annak ellenére, hogy 2003-ban néhány nehézség jelentkezett Görögországban, Spanyolországban és Portugáliában, amelyről a partnerség keretében tájékoztatták a nemzeti hatóságokat.

Mind a tíz új tagállam eljuttatta irányítási és ellenőrzési rendszerének leírását a Bizottságnak, amely megállapította, hogy azok megfelelnek a közösségi jogszabályok által megkívánt követelményeknek. Ezek a kedvező vélemények arra engednek következtetni, hogy a megfelelő végrehajtási rendszer, amit a Bizottság az elkövetkező években tovább fog ellenőrizni, sikeresen indult. A Regionális Politikai Főigazgatóság ellenőrzési stratégiája értelmében ezért 2005-ben helyszíni vizsgálatokat és szúrópróbaszerűen kiválasztott projektmintákon megfelelőségi vizsgálatokat végeznek. A vizsgálatokra mind a tíz új tagállamban sor kerül.

Lettországban, Magyarországon, Észtországban, Lengyelországban, a Cseh Köztársaságban, Szlovákiában és Szlovéniában tíz, a projekteket érintő ellenőrző látogatást végeztek. Az ellenőrzések során elsősorban a projektek pénzmozgását és a kiadások támogathatóságának szabályaival való megfelelést vizsgálták.

6. Szabálytalanságok és támogatások felfüggesztése

A Kohéziós Alap finanszírozása keretében történt szabálytalanságokról és tévesen kifizetett összegek behajtásáról, valamint egy információs rendszer e téren történő létrehozásáról szóló 1831/94/EK bizottsági rendelet[3] 3. cikke értelmében a kedvezményezett tagállamok beszámolnak a Bizottságnak bármely szabálytalanságról, amely elsőfokú közigazgatási vagy bírósági ténymegállapítások tárgyát képezte.

2004-ben[4] a négy régi tagállam közül három, nevezetesen Görögország, Spanyolország és Portugália összesen 275 szabálytalanságot (262 / 1 / 12) jelentett a Bizottságnak. A fent említett rendelet értelmében Írország tájékoztatta a Bizottságot, hogy 2004 folyamán nem regisztrált szabálytalanságot. A görög hatóságok által közölt szabálytalansági esetek a közösségi hozzájárulásból 126 058 589 eurót érintettek. A szabálytalansági esetek nagy része a közbeszerzési szerződésekre vonatkozó szabályok betartásának hiányához kapcsolódott, a fennmaradó rész pedig a nem támogatható kiadások bemutatásához. A spanyol hatóságok által bejelentett szabálytalansági esetek a közösségi hozzájárulásból 384 407 eurót érintettek, a portugál hatóságok által bejelentettek pedig 22 234 344 eurót. Ezenkívül két új tagállam, Lengyelország és Lettország hat szabálytalansági esetet (5 / 1) jelentett a Bizottságnak. A lengyel hatóságok által bejelentett esetek a közösségi hozzájárulásból 802 426 eurót érintettek, a lett hatóságok által bejelentett eset pedig 1 273 eurót. A szabálytalanságok ugyanolyan típusúak, mint az előzőekben említett esetekben.

7. ÉRTÉKELÉS

A Regionális Politikai Főigazgatóság 2004 végén „minőségbiztosítási képességről” szóló párbeszédet indított az összes, a Kohéziós Alap támogatását élvező tagállammal. A rendeletben rögzített követelmények alapján a Bizottság leírást készített azokról a feladatokról, amelyeket el kell végezni, mielőtt egy kérelem hozzá elküldésre kerülne. Felkérték a tagállamokat, hogy készítsenek önértékelést az igazgatásukban meglévő mechanizmusok teljesítményéről azzal a céllal, hogy minden, a projektek előkészítése során felmerülő lehetséges akadály azonosítható legyen. Ezen önértékelések alapján megfelelő technikai segítségnyújtásra irányuló javaslatok tehetők társfinanszírozásra a 2000–2006-os időszak vége előtt.

Az 1164/94/EK rendelet 13. cikkének rendelkezései értelmében a tagállamok és a Bizottság biztosítja a Kohéziós Alap értelmében társfinanszírozott projektek végrehajtásakor a közösségi támogatás hatékonyságát. Ez magában foglalja a felügyeletet és az értékelési technikák használatát. A Bizottság és a tagállamok a projekteket rendszeresen felmérik és értékelik, szükség szerint az EBB-vel együttműködve.

Következésképpen módszertani szinten a projekekre irányuló kérelmeket költség-haszon elemzés kíséri. Ebben az elemzésben fel kell tüntetni, hogy a megvalósuló társadalmi-gazdasági előnyök középtávon arányosak a megítélt pénzügyi támogatással. A Bizottság feladata megvizsgálni ezt az értékelést a 2003-ban közzétett költség-haszon elemzési útmutató[5] segítségével, amely általános referenciaként szolgál mind a projektszponzoroknak, mind magának a Bizottságnak.

2004 januárjában a Regionális Politikai Főigazgatóság Görögországban, Spanyolországban, Írországban és Portugáliában a Kohéziós Alap által társfinanszírozott 200 projektből (1993–2002) álló mintán végzett utólagos értékelésbe kezdett. A közvetlenül érintett bizottsági szolgálatokkal folytatott szoros együttműködést követően 2005 januárjában véglegesítették az összefoglaló jelentést és a négy országtanulmányt. A főbb megállapítások a mellékletben (5.4. pont) olvashatók.

8. TÁJÉKOZTATÁS ÉS NYILVÁNOSSÁG

Brüsszelben 2004. június 24-én és november 24-én 25 tagállam részvételével információs ülést tartottak. A 2003. novemberi ülésen több delegáció óhaját fejezte ki, hogy a bizottsági szolgálatok újra vizsgálják felül a Kohéziós Alappal kapcsolatban a tájékoztatásra és a nyilvánosságra vonatkozó intézkedésekről szóló, 1996. június 25-i 96/455/EGK bizottsági határozatot. Azt állították, hogy bizonyos intézkedések a végrehajtás szempontjából túl összetetteknek bizonyultak, néhány rendelkezés pedig nincs összhangban az 1999-ben felülvizsgált 1164/94 rendelettel. 2004 áprilisában fogadtak el egy bizottsági rendeletet[6], amely az 1996-os bizottsági határozat helyébe lépett.

Ezen új rendelet végrehajtásának megkönnyítése érdekében a Regionális Politikai Főigazgatóság irányításával magyarázó megjegyzéseket tettek közzé az Inforegio weboldalon: http://europa.eu.int/comm/regional_policy/sources/docoffic/official/regulation/regpub_fr.htm Ugyanezen okból kifolyólag a Regionális Politikai Főigazgatóság által kiadott Inforegio Panorama folyóirat 14. számában (2004. szeptember) is bemutatták a rendeletet teljes cikksorozatot szentelve a Kohéziós Alapnak.

Ezenkívül a Regionális Politikai Főigazgatóság felfrissítette a Kohéziós Alap referencia-weboldalát ( http://europa.eu.int/comm/regional_policy/funds/procf/cf_en.htm ) annak érdekében, hogy a nagyközönséget a Kohéziós Alappal kapcsolatos alapinformációkról tájékoztassa. A 2005 tavaszától működő weboldal jogi dokumentumokhoz, pénzügyi adatokhoz, térképekhez és projektmintákhoz kínál elérhetőséget a 19 közösségi nyelven, valamint bolgárul és románul.

[1] Az 1264/99/EK tanácsi rendelettel módosított 1164/94/EK tanácsi rendelet 6. cikke.

[2] ERTMS: európai vasúti közlekedésirányítási rendszer [European Rail Trafic Management System] SESAME: az egységes európai égbolt légiforgalmi szolgáltatásának modernizációs programja [Single European Sky Air Trafic Management Modernisation Programme]

[3] HL L 191., 1994.7.27., 9. o.

[4] 2005. március 14-i helyzet; ezek az adatok még nem tartalmazzák a 2004 negyedik negyedében tett bejelentéseket.

[5] http://europa.eu.int/comm/regional_policy/sources/docgener/guides/cost/guide02_fr.pdf

[6] Az 1164/94/EK tanácsi rendeletnek a Kohéziós Alap tevékenységével kapcsolatos, tájékoztatásra és nyilvánosságra vonatkozó intézkedések tekintetében történő végrehajtására vonatkozó szabályok megállapításáról szóló, 2004. április 1-jei 621/2004/EK bizottsági rendelet.

52005DC0544