A Bizottság jelentése az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló 1049/2001/EK rendelet 2008. évi végrehajtásáról
/* COM/2009/0331 végleges */
| BG | ES | CS | DA | DE | ET | EL | EN | FR | GA | IT | LV | LT | HU | MT | NL | PL | PT | RO | SK | SL | FI | SV |
| html | html | html | html | html | html | html | html | html | html | html | html | html | html | html | html | html | html | html | html | html | html | |
| doc | doc | doc | doc | doc | doc | doc | doc | doc | doc | doc | doc | doc | doc | doc | doc | doc | doc | doc | doc | doc | doc |
[pic] | AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA |
Brüsszel, 2009.7.2.
COM(2009) 331 végleges
A BIZOTTSÁG JELENTÉSE
az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló 1049/2001/EK rendelet 2008. évi végrehajtásáról
A BIZOTTSÁG JELENTÉSE
az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló 1049/2001/EK rendelet 2008. évi végrehajtásáról
BEVEZETÉS
A 2008. évet átfogó mostani jelentés az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló 1049/2001/EK rendelet[1] 17. cikkének (1) bekezdése alapján készült.
A jelentéshez csatolt mellékletben a hozzáférési kérelmek feldolgozására vonatkozó statisztikai adatok szerepelnek. Egyúttal fontos kiemelni, hogy a statisztikák kizárólag a még közzé nem tett dokumentumokhoz való hozzáférésre irányuló kérelmekre terjednek ki, és nem tartalmazzák sem a már közzétett dokumentumokra vonatkozó megrendeléseket, sem pedig az információkéréseket.
1. Átláthatósági politika[2]
A Bizottság 2008. április 30-án a dokumentumok nyilvános hozzáféréséről szóló rendelet módosítására irányuló javaslatot fogadott el. Ez a zöld könyv[3] alapján 2007-ben szervezett nyilvános konzultációt követi, és az Európai Parlament ismételt kérésére ad választ. A jogalkotási hatóság két ága a második félév során megkezdte a javaslat értékelését.
2. Nyilvántartások és internetes honlapok
2.1. 2008 végén a bizottsági dokumentumok nyilvántartása 102 582 dokumentumot tartalmazott (lásd a mellékletben található táblázatot).
2.2. A rendelet 9. cikkének (3) bekezdése előírja, hogy az úgynevezett minősített dokumentumok[4] csak a kibocsátó hatóság egyetértésével vehetők fel a nyilvántartásba. 2008-ban e rendelkezés értelmében egyetlen minősített dokumentum sem szerepelt a nyilvántartásban.
2.3. Az EUROPA szerveren található „átláthatóság és a dokumentumokhoz való hozzáférés” honlap látogatottságára vonatkozó adatok a következők:
Látogatók száma | Látogatások száma | Letöltött oldalak |
Összesen | 40845 | 57 419 | 72 410 |
Havi átlag | 3 404 | 4 785 | 6 034 |
3. Együttműködés a többi intézménnyel és a tagállamokkal
A rendelet végrehajtásával megbízott három intézmény szolgálatai a 2008. év folyamán tovább folytatták az eszmecserét a rendelet végrehajtásával kapcsolatos jogi természetű kérdésekről.
4. A hozzáférési kérelmek elemzése
4.1. Az első kérelmek számának a rendelet elfogadása óta tapasztalható állandó növekedése 2008 során is folytatódott: ebben az évben 2007-hez képest 1001 kérelemmel több érkezett be, amely mintegy 25 %-os növekedést jelent.
4.2. Érzékelhetően csökkent viszont a megerősítő kérelmek száma; a 2007-es 273 kérelemmel szemben 2008 folyamán 156 kérelmet jegyeztek be.
4.3. A kérelmek területek szerinti megoszlását illetően, azok több mint 40 %-a a közlekedésre és az energiaügyre, a belső piacra, a versenypolitikára, az igazságügyi együttműködésre, a környezetvédelemre, valamint a vállalkozáspolitikára vonatkozik.
4.4. A kérelmek társadalmi és foglalkozási kategóriák szerinti megoszlását illetően továbbra is jelentős az egyetemi körökből érkező kérelmek szerepe, amelyek az összes kérelem 30 %-át meghaladó részesedéssel továbbra is vezető helyet töltenek be.
4.5. Végezetül megállapítható, hogy a kérelmek földrajzi megoszlása állandó maradt. A kérelmek közel 20 %-át Belgiumban lakó/székhellyel rendelkező személyek vagy szervezetek nyújtják be, mivel számos vállalkozás, ügyvédi iroda és egyesület vagy nem kormányzati szervezet működik európai szinten. Ezenkívül a kérelmek legnagyobb része (mintegy fele – 49,86 %) a legnépesebb tagállamokból: Németországból, Olaszországból, Franciaországból, az Egyesült Királyságból, Spanyolországból és Hollandiából érkezik. Az új tagállamokra eső rész továbbra is alacsony.
5. Kivételek alkalmazása a hozzáférési kérelmek esetében
5.1. Az első kérelmekre adott kedvező válaszok százalékos aránya jelentősen (közel 10 %-kal) emelkedett az előző évhez képest.
Az esetek 82,68 %-ában (a 2007-es alig 72,71 %-kal szemben) közölték a dokumentum teljes szövegét, további 3,33 %-ban (a 2007-es 3,88 %-hoz képest) pedig részleges hozzáférést engedélyeztek a dokumentumokhoz.
5.2. Az első álláspontot megerősítő határozatok aránya jelentős mértékben csökkent (mintegy 20 %-kal, a 2007-es 66,30 %-ról 2008-ban az ügyek 48,08 %-ára).
Az első elutasítást követően teljesen pozitív válaszok aránya enyhén emelkedett (a 2007-es 15,38 %-hoz képest 18,59 %). Majdnem kétszeresére (a 2007-es 18,32 %-ról 33,33 %-ra) emelkedett viszont azoknak a határozatoknak a száma, amelyek az első elutasítást követően részleges hozzáférést biztosítottak.
5.3. Az elutasítás két fő indoka az első kérelmek esetében továbbra is a következő volt:
- az ellenőrzések, vizsgálatok és könyvvizsgálatok céljának védelme (a 4. cikk (2) bekezdésének harmadik francia bekezdése) – 2007-hez képest enyhe emelkedés volt tapasztalható (az elutasítások 26,63 %-a, a 2007-es 23,48 %-hoz képest),
- a Bizottság döntéshozatali eljárásának védelme (4. cikk (3) bekezdés) – ez az elutasítások 28,72 %-át tette ki (a 2007-es 31,31 %-hoz képest), amelyből 15,22 % a belső használatra korlátozott, állásfoglalásokat tartalmazó dokumentumokra, 13,5 % pedig olyan dokumentumokra vonatkozott, amelyekkel kapcsolatosan az intézmény még nem hozott határozatot.
Változatlanul jelentős a kereskedelmi érdekekre és a nemzetközi kapcsolatok védelmére alapozott elutasítások aránya, amelyekre az elutasítások 14,4 %-ában (a 2007-es 10,98 %-hoz képest), illetve 10,24 %-ában (a 2007-es 10,98 %-hoz képest) hivatkoztak.
5.4. A hozzáférési kérelem elutasításának megerősítésekor a legfőbb indokok a következők:
- a vizsgálati tevékenységek céljainak védelme (a 2007-es 24,75 %-hoz képest 27,85 %),
- a kereskedelmi érdekek védelme (a 2007-es 25,25 %-hoz képest 24,89 %),
- valamint a Bizottság döntéshozatali eljárásának védelme – ez az elutasítások 29,54 %-át tette ki (a 2007-es 17,4 %-hoz képest), amelyből 17,3 % olyan dokumentumokra vonatkozott, amelyekkel kapcsolatosan az intézmény még nem hozott határozatot, 12,24 % pedig a belső használatra korlátozott, állásfoglalásokat tartalmazó dokumentumokra.
6. Az európai ombudsmanhoz benyújtott panaszbeadványok
6.1. Az ombudsman 2008-ban a 16 alábbi, a Bizottság ellen indított, dokumentumok közlésének megtagadására vonatkozó panaszt zárta le[5]:
4 ügy, amelyet a hivatali visszásság megállapítása nélkül zárt le |
3006/2004/BB | 3114/2004/IP | 576/2005/GG | 1129/2007/MF |
5 ügy, amelyet kritikai megjegyzéssel és/vagy egyéb megjegyzéssel zárt le |
3303/2005/GG | 1881/2006/JF | 3208/2006/GG | 255/2007/PB | 2681/2007/PB |
7 ügy, amelyet vizsgálat lefolytatása nélkül zárt le |
101/2004/GG | 2465/2004/TN | 3090/2005/GK | 3492/2006/WP |
3824/2006/GG | 1452/2007/PB | 2420/2007/BEH |
6.2. Az ombudsmanhoz 2008 során tizennégy, dokumentumok közlésének megtagadásával kapcsolatos panaszbeadvány érkezett.
7. Jogorvoslatok
7.1. Az Elsőfokú Bíróság öt ítéletet hozott a dokumentumokhoz való hozzáférést az 1049/2001/EK rendelet alapján teljesen vagy részlegesen visszautasító bizottsági határozatokra vonatkozóan.
7.1.1. 2008. január 30-i bírósági ítélet, T-380/04. ügy, Ioannis Terezakis kontra Bizottság:
Az Elsőfokú Bíróság részben megsemmisítette a következő két dokumentumhoz való hozzáférést megtagadó bizottsági határozatot : egy könyvvizsgálati jelentés, valamint az athéni repülőtér és egy konzorcium által aláírt szerződés.
A Bíróság úgy véli, hogy a könyvvizsgálati jelentés közzétételének elutasítása jogos, mivel az a vizsgálat/ellenőrzés teljes időtartama alatt védelmet biztosított a jelentés számára.
A szerződést illetően a Bizottság már közzétette a benne szereplő információk egy részét, ezért az Elsőfokú Bíróság úgy véli, hogy legalább ezeket az információkat a felperes rendelkezésére kellett volna bocsátani. Az Elsőfokú Bíróság ebből következően részben megsemmisítette a Bizottság határozatát, mivel az elutasította a szerződéshez való részleges hozzáférést.
7.1.2. 2008. június 5-i bírósági ítélet, T-141/05. ügy, Internationaler Hilfsfonds eV kontra Bizottság:
Az Elsőfokú Bíróság elfogadta a Bizottság érveit és mint elfogadhatatlant elutasította a megsemmisítés iránti keresetet, megerősítve, hogy a vitatott jogi aktus tisztán megerősíti a határidőn belül nem megtámadott korábbi határozatot.
A Bíróság egyértelmű különbséget tett az ombudsmannál lefolytatott eljárás és a bírósági eljárás között, és megerősítette e két jogorvoslati lehetőség alternatív jellegét. Azt is kijelentette, hogy az ombudsman döntése – még ha hivatali visszásság esetét állapítja is meg – nem minősülhet olyan új elemnek, amely lehetővé teszi a felperes számára, hogy megsemmisítés iránti keresetet nyújtson be egy már jogerőssé vált, tehát a kiszabott határidőn belül nem megtámadott korábbi határozat ellen.
A felperes az ítélet ellen fellebbezést nyújtott be a Bírósághoz.
7.1.3. 2008. szeptember 9-i bírósági ítélet, T-403/05. ügy, MyTravel Group plc kontra Bizottság:
Az Elsőfokú Bíróság megerősítette a Bizottság két határozatát (egy dokumentum kivételével), amelyek megtagadták a versenypolitikával kapcsolatos dokumentumokhoz való hozzáférést több kivétel alapján („döntéshozatali eljárás”, „jogi tanácsadás” és „vizsgálat”). Ezzel ellentétben megsemmisítette a határozat azon részét, amely a „vizsgálati” kivétel alapján elutasított dokumentumra vonatkozott, mivel úgy vélte, hogy e dokumentum elutasításának indokolása nem volt elég konkrét.
Az Elsőfokú Bíróság különösen a következőkre hívta fel a figyelmet:
- Mivel döntéshozatali eljárásról van szó, az intézményeknek joguk van belső konzultációik és tanácskozásaik védelméhez, ha az feladataik ellátása érdekében, közérdekből szükséges, különösen hatósági döntéshozatali jogkörük gyakorlása során;
- Mivel a rendelet a dokumentumokhoz való hozzáférést tűzi ki célul, az egyéni érdek vagy magánérdek nem minősül olyan érdeknek, amelyet a rendeletben meghatározott érdekek mérlegelésekor figyelembe kell venni.
Svédország az ítélet ellen fellebbezést nyújtott be a Bírósághoz.
7.1.4. 2008. szeptember 10-i bírósági ítélet, T-42/05. ügy, Rhiannon Williams kontra Bizottság:
Ebben az ügyben a felperes lényegében két jogalapra hivatkozott: egyrészt azokhoz a dokumentumokhoz való hozzáférés hallgatólagos elutasítására, „amelyek létezését vélelmezni kell”, másrészt a megtámadott határozatban azonosított dokumentumokhoz való hozzáférés elutasítása alóli kivételek téves értelmezésére és alkalmazására.
Az első jogalap vonatkozásában az Elsőfokú Bíróság megsemmisítette a Bizottság határozatát és emlékeztetett arra, hogy az intézmények kötelesek támogatni a kérelmezőt kérelmével kapcsolatban, és amennyiben e segítség ellenére a kérelem még mindig nem egyértelmű, az intézménynek pontosnak kell lennie, mivel ennek hiánya a nem azonosított dokumentumok hallgatólagos elutasításának minősülhet. A hallgatólagos elutasítás továbbra is indokolással nem alátámasztott elutasításnak számít, következésképpen kizárólag ennek alapján megsemmisíthető.
A kifejezetten elutasított dokumentumok tekintetében az Elsőfokú Bíróság teljes egészében megerősítette a Bizottság határozatát.
7.1.5. 2008. december 18-i bírósági ítélet, T-144/05. ügy, Pablo Muñiz kontra Bizottság
Az Elsőfokú Bíróság megsemmisítette a vámtarifa területén egy komitológiai eljáráshoz kapcsolódó dokumentumokhoz való hozzáférést a „döntéshozatali eljárás védelmére” vonatkozó kivétel alapján megtagadó bizottsági határozatot.
Az Elsőfokú Bíróság elismerte, hogy a döntéshozatali eljárás célzott külső nyomásgyakorlás elleni védelme a hozzáférés korlátozásának jogos indokát jelentheti. Mindazonáltal úgy vélte: egy ilyen nyomásgyakorlás megvalósulását teljes bizonyossággal kell megállapítani, és bizonyítani kell, hogy ésszerűen előrelátható kockázata volt annak, hogy a meghozandó határozatot e külső nyomásgyakorlás lényegesen befolyásolná.
7.2. 2008-ban a Bizottság 1049/2001/EK rendelet alapján hozott határozatai ellen az alábbi huszonhárom újabb keresetet – közöttük négy fellebbezést – nyújtották be[6]:
C-506/08P. ügy Svédország / másik felek: MyTravel Group plc és Bizottság | C-362/08P. ügy, Internationaler Hilfsfonds eV/ másik fél: Bizottság | C-281/08P. ügy, Landtag Schleswig-Holstein/ Bizottság |
C-28/08P. ügy, Bizottság/ másik fél: a Bavarian Lager Co. Ltd | T-509/08. ügy, Ryanair Ltd/ Bizottság | T-500/08. ügy, Ryanair Ltd/ Bizottság |
T-499/08. ügy, Ryanair Ltd/ Bizottság | T-498/08. ügy, Ryanair Ltd/ Bizottság | T-497/08. ügy, Ryanair Ltd/ Bizottság |
T-496/08. ügy, Ryanair Ltd/ Bizottság | T-495/08. ügy, Ryanair Ltd/ Bizottság | T-494/08. ügy, Ryanair Ltd/ Bizottság |
T-474/08. ügy, Dieter C. Umbach/ Bizottság | T-437/08. ügy, CDC Hydrogene Peroxide Cartel Damage Claims (CDC Hydrogene Peroxide)/ Bizottság | T-383/08. ügy, New Europe/ Bizottság |
T-380/08. ügy, Hollandia/ Bizottság | T-362/08. ügy, IFAW Internationaler Tierschutz-Fonds gGmbH/ Bizottság | T-344/08. ügy, EnBW Energie Baden-Württemberg AG/ Bizottság |
T-342/08. ügy, Edward William Batchelor/ Bizottság | T-250/08. ügy, Edward William Batchelor/ Bizottság | T-221/08. ügy, Guido Strack/ Bizottság |
T-186/08. ügy, Liga para Protecção da Natureza (LPN)/ Bizottság | T-29/08. ügy, Liga para Protecção da Natureza (LPN)/ Bizottság |
8. Következtetések
8.1. A kérelmek jellege és az elutasítás indokai:
A hozzáférési kérelmek elemzése alapján általánosságban kirajzolódó kép azt mutatja, hogy az elmúlt évekhez hasonlóan a kérelmek jelentős része a közösségi jogszabályok végrehajtásának ellenőrzésére vonatkozó bizottsági tevékenységre irányul. Számos alkalommal a kérelmező azzal a céllal nyújtja be a hozzáférési kérelmet, hogy olyan dokumentumokhoz jusson, amelyek alkalmasak álláspontjának alátámasztására, például a közösségi jog feltételezett megsértése ügyében tett panasz vagy közigazgatási, illetve bírósági jogorvoslat indítása esetén például a versenypolitika területén hozott bizottsági határozattal kapcsolatban. Meg kell jegyezni, hogy e kérelmek általában nagy mennyiségű dokumentumra vonatkoznak, amelyek elemzése jelentős adminisztratív terhet jelent.
Ugyancsak érdemes megemlíteni, hogy a Bizottság döntéshozatali eljárásának védelmével kapcsolatos kivételre elsősorban inkább az egyedi esetekkel kapcsolatos határozathozatal során hivatkoznak. A jogalkotás területén egyre több dokumentumot hoznak közvetlenül nyilvánosságra, még mielőtt hozzáférési kérelmet nyújthatnának be a Bizottsághoz. A Bizottság főigazgatóságai létrehozták az egyes szakpolitikai területekre vonatkozó honlapjukat, és ily módon nagyszámú dokumentum nyilvánosságra hozatalát biztosították.
A kereskedelmi érdekek védelmével kapcsolatos kivételre lényegében a versenypolitikai ügyekben benyújtott hozzáférési kérelmek esetében hivatkoztak.
Ezek az évek során megerősödő tendenciák hozzájárultak a Bizottság elképzeléseihez a szabályozás átdolgozására irányuló javaslatának kidolgozása során.
8.2. A joggyakorlat fejleményei:
Az Elsőfokú Bíróság megerősítette ítélkezési gyakorlatát az alábbi kérdésekben:
- a hozzáférési kérelem tárgyát képező dokumentumok konkrét és egyenkénti vizsgálatának elvi követelménye,
- a kérelmező által érvényesíthető különös érdeknek az elutasító határozat érvényességének értékelése szempontjából nincs jelentősége,
- a „vizsgálati/ellenőrzési” kivétel a vizsgálat/ellenőrzés teljes időtartama alatt alkalmazandó.
Ezenkívül az Elsőfokú Bíróság több más problémát is tisztázott:
- az ombudsmannál lefolytatott eljárás különbözik a bírósági eljárástól, mivel e két jogorvoslati lehetőség alternatív jellegű,
- az intézményeknek joguk van belső konzultációik és tanácskozásaik – különösen célzott külső nyomásgyakorlás elleni – védelméhez, ha az feladataik ellátása érdekében, közérdekből szükséges, különösen hatósági döntéshozatali jogkörük gyakorlása során,
- mindazonáltal bizonyítaniuk kell egy ilyen nyomásgyakorlás megvalósulását, és bizonyítékkal kell alátámasztaniuk, hogy ésszerűen előrelátható kockázata volt annak, hogy a meghozandó határozatot e külső nyomásgyakorlás lényegesen befolyásolná, különösen a jogalkotás területén,
- a hallgatólagos elutasítás továbbra is indokolással nem alátámasztott elutasításnak számít, következésképpen kizárólag ennek alapján megsemmisíthető.
MELLÉKLET
Az 1049/2001/EK rendelet alkalmazására vonatkozó statisztikák
1. A NYILVÁNTARTÁS TARTALMA
2002 | 2.095 | 6.478 | 134 | 116 | 3.066 | 11.889 |
2003 | 2.338 | 6.823 | 135 | 113 | 2.467 | 11.876 |
2004 | 2.327 | 7.484 | 134 | 145 | 2.718 | 12.808 |
2005 | 2.152 | 7.313 | 129 | 126 | 2.674 | 12.394 |
2006 | 2.454 | 6.628 | 129 | 380 | 3.032 | 12.623 |
2007 | 2.431 | 6.647 | 129 | 717 | 3.255 | 13.179 |
2008 | 2.295 | 8.882 | 131 | 747 | 3.640 | 15.695 |
Total | 15.753 | 46.762 | 790 | 1.597 | 21.985 | 102.582 |
ELSő KÉRELMEK
2. KÉRELMEK SZÁMA
2006 | 2007 | 2008 |
3841 | 4196 | 5197 |
3. VÁLASZOK
2006 | 2007 | 2008 |
db | % | db | % | db | % |
MEGERőSÍTő KÉRELMEK
4. KÉRELMEK SZÁMA
2006 | 2007 | 2008 |
140 | 273 | 156 |
5. VÁLASZOK
2006 | 2007 | 2008 |
db | % | db | % | db | % |
AZ ELUTASÍTÁSOK MEGOSZLÁSA AZ ALKALMAZOTT KIVÉTEL SZERINT (%)
6. ELSő KÉRELMEK
2006 | 2007 | 2008 |
4.1.a. 4. cikk (1) bekezdés a) pont: a közérdek védelme – első francia bekezdés: közbiztonság | 1,53 | 1,19 | 0,18 |
4. cikk (1) bekezdés a) pont: a közérdek védelme – második francia bekezdés: védelmi és katonai ügyek | 0,60 | 2,23 | 0,82 |
4. cikk (1) bekezdés a) pont: a közérdek védelme – harmadik francia bekezdés: nemzetközi kapcsolatok | 7,06 | 10,98 | 10,24 |
4. cikk (1) bekezdés a) pont: a közérdek védelme – negyedik francia bekezdés: pénzügyi, monetáris vagy gazdaságpolitika | 1,19 | 1,26 | 2,9 |
4. cikk (1) bekezdés b) pont: a személyiség és a magánszemély becsületének védelme | 4,85 | 5,04 | 5,98 |
4. cikk (2) bekezdés, első francia bekezdés: kereskedelmi érdekek védelme | 8,94 | 10,79 | 14,4 |
4. cikk (2) bekezdés, második francia bekezdés: bírósági eljárások és jogi tanácsadás védelme | 7,49 | 6,08 | 6,52 |
4. cikk (2) bekezdés, harmadik francia bekezdés: ellenőrzések, vizsgálatok és könyvvizsgálatok védelme | 30,72 | 23,48 | 26,63 |
4. cikk (3) bekezdés, első albekezdés: döntéshozatali eljárás, még nem hoztak határozatot | 14,30 | 12,02 | 13,5 |
4. cikk (3) bekezdés, második albekezdés: döntéshozatali eljárás, már hoztak határozatot: az érintett intézményen belüli tárgyalások és előzetes egyeztetések részét képező, belső használatra korlátozott állásfoglalások | 19,06 | 19,29 | 15,22 |
4. cikk (5) bekezdése: tagállami elutasítás | 4,26 | 7,64 | 3,62 |
összesen | 100,00 | 100,00 | 100,00 |
7. MEGERőSÍTő KÉRELMEK
2006 | 2007 | 2008 |
4. cikk (1) bekezdés a) pont: a közérdek védelme – első francia bekezdés: közbiztonság | 0,00 | 0,9 | 0,42 |
4. cikk (1) bekezdés a) pont: a közérdek védelme – második francia bekezdés: védelmi és katonai ügyek | 0,49 | 0,4 | 0,42 |
4. cikk (1) bekezdés a) pont: a közérdek védelme – harmadik francia bekezdés: nemzetközi kapcsolatok | 3,40 | 2,2 | 5,91 |
|4. cikk (1) bekezdés a) pont: a közérdek védelme – negyedik francia bekezdés: pénzügyi, monetáris vagy gazdaságpolitika | 0,97 | 0,4 | 0,84 |
4. cikk (1) bekezdés b) pont: a személyiség és a magánszemély becsületének védelme | 13,59 | 4,8 | 5,06 |
4. cikk (2) bekezdés, első francia bekezdés: kereskedelmi érdekek védelme | 16,50 | 25,25 | 24,89 |
4. cikk (2) bekezdés, második francia bekezdés: bírósági eljárások és jogi tanácsadás védelme | 10,19 | 4,8 | 3,8 |
4. cikk (2) bekezdés, harmadik francia bekezdés: ellenőrzések, vizsgálatok és könyvvizsgálatok védelme | 27,18 | 24,75 | 27,85 |
4. cikk (3) bekezdés, első francia bekezdés: döntéshozatali eljárás, még nem hoztak határozatot | 7,77 | 5,7 | 17,3 |
4. cikk (3) bekezdés, második francia bekezdés: döntéshozatali eljárás, már hoztak határozatot: az érintett intézményen belüli tárgyalások és előzetes egyeztetések részét képező, belső használatra korlátozott állásfoglalások | 9,71 | 11,7 | 12,24 |
4. cikk (5) bekezdése: tagállami elutasítás | 10,19 | 19,1 | 1,27 |
összesen | 100,00 | 100,00 | 100,00 |
A KÉRELMEK MEGOSZLÁSA
8. A KÉRELMEZőK TÁRSADALMI ÉS FOGLALKOZÁSI KATEGÓRIÁK SZERINT (%)
2006 | 2007 | 2008 |
Egyetemi körök | 32,08 | 31,85 | 31,03 |
Civil társadalom (érdekcsoportok, ipar, nem kormányzati szervek stb.) | 17,27 | 17,77 | 18,26 |
Magánszemélyek vagy -szervezetek társadalmi vagy foglalkozási kategória megjelölése nélkül | 16,55 | 15,33 | 16,75 |
Hatóságok (az EU-intézményeken kívüll) | 15,67 | 15,69 | 14,19 |
Ügyvédek | 10,43 | 9,69 | 11,01 |
Egyéb EU-intézmények | 6,85 | 6,75 | 6,3 |
Újságírók | 1,14 | 2,90 | 2,46 |
9. A KÉRELMEZőK ORSZÁGA SZERINT (%)
2006 | 2007 | 2008 |
Belgium | 20,26 | 19,86 | 18,93 |
Németország | 18,67 | 15,58 | 16,89 |
Olaszország | 8,41 | 8,18 | 8,54 |
Franciaország | 9,31 | 9,32 | 8 |
Egyesült Királyság | 5,73 | 5,76 | 6,34 |
Spanyolország | 5,33 | 5,92 | 5,29 |
Hollandia | 5,35 | 4,42 | 4,83 |
Egyéb | 0,63 | 1,76 | 2,63 |
Luxemburg | 2,15 | 2,8 | 2,61 |
Nincs jelölve | 1,64 | 1,16 | 2,61 |
Lengyelország | 2,61 | 2,41 | 2,57 |
Dánia | 1,55 | 1,23 | 2,45 |
Ausztria | 3,18 | 2,71 | 2,11 |
Görögország | 1,2 | 1,5 | 1,93 |
Portugália | 1,31 | 1,18 | 1,5 |
Svédország | 1,24 | 1,46 | 1,44 |
Írország | 1,15 | 0,82 | 1,28 |
Cseh Köztársaság | 1,08 | 0,89 | 1,26 |
Svájc | 0,77 | 0,82 | 1,18 |
Finnország | 0,78 | 1,43 | 1,08 |
Egyesült Államok | 0,89 | 0,61 | 1,02 |
Magyarország | 0,95 | 0,86 | 0,86 |
Litvánia | 1,21 | 0,55 | 0,62 |
Románia | 0,2 | 0,96 | 0,58 |
Norvégia | 0,51 | 0,32 | 0,36 |
Bulgária | 0,25 | 0,94 | 0,36 |
Szlovénia | 0,31 | 1,8 | 0,32 |
Lettország | 0,2 | 0,14 | 0,28 |
Liechtenstein | 0,12 | 0,45 | 0,28 |
Szlovákia | 0,37 | 0,59 | 0,24 |
Japán | 0,18 | 0,2 | 0,24 |
Ciprus | 0,26 | 0,25 | 0,22 |
Málta | 0,49 | 0,45 | 0,2 |
Kína (Hongkongot is beleértve) | 0,08 | 1,01 | 0,14 |
Észtország | 0,37 | 0,29 | 0,1 |
Oroszország | 0,11 | 0,05 | 0,1 |
Mexikó | 0,02 | 0,05 | 0,1 |
Horvátország | 0,22 | 0,43 | 0,08 |
Ukrajna | 0,14 | 0,04 | 0,08 |
Új-Zéland | 0,08 |
Ausztrália | 0,15 | 0,07 | 0,06 |
Brazília | 0,05 | 0,04 | 0,06 |
Törökország | 0,22 | 0,12 | 0,04 |
Kanada | 0,15 | 0,25 | 0,04 |
Izrael | 0,09 | 0,12 | 0,04 |
Dél-afrikai Köztársaság | 0,04 |
Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság | 0,08 | 0,04 | 0,02 |
Albánia | 0,05 | 0,02 | 0,02 |
Izland | 0,03 | 0,02 | 0 |
Egyiptom | 0,14 | 0 |
2006 | 2007 | 2008 |
Az EU országai | 93,93 | 92,28 | 99,46 |
Tagjelölt országok | 0,22 | 0,12 | 0 |
Egyéb | 3,49 | 4,55 | 0 |
Nincs jelölve | 2,37 | 3,05 | 0,54 |
10. ÉRDEKLőDÉSI TERÜLET SZERINT (%)
Főigazgatóság /Szolgálat | 2007 | 2008 |
SG – Főtitkárság | 10,19 | 9,38 |
TREN – Energiaügyi és Közlekedési Főigazgatóság | 7,54 | 8,18 |
MARKT – Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatóság | 6,46 | 7,28 |
COMP – Versenypolitikai Főigazgatóság | 7,32 | 7,18 |
JLS – A Jogérvényesülés, Szabadság és Biztonság Főigazgatósága | 8,45 | 6,69 |
ENV – Környezetvédelmi Főigazgatóság | 6,11 | 6,07 |
ENTR – Vállalkozáspolitikai és Ipari Főigazgatóság | 5,48 | 5,91 |
SANCO – Egészség- és Fogyasztóügyi Főigazgatóság | 4,27 | 5,74 |
TAXUD – Adóügyi és Vámuniós Főigazgatóság | 4,82 | 5,17 |
ADMIN – Személyi Állományi és Igazgatási Főigazgatóság | 2,34 | 4,08 |
EMPL – Foglalkoztatási, Szociális és Esélyegyenlőségi Főigazgatóság | 3,1 | 3,72 |
AGRI – Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság | 4,11 | 3,6 |
REGIO – Regionális Politikai Főigazgatóság | 3,69 | 3,42 |
TRADE – Kereskedelmi Főigazgatóság | 2,48 | 2,72 |
RELEX – Külkapcsolati Főigazgatóság | 4,09 | 2,39 |
INFSO – Információs Társadalmi és Médiaügyi Főigazgatóság | 2,21 | 2,3 |
SJ – Jogi Szolgálat | 1,34 | 1,75 |
DEV – Fejlesztési Főigazgatóság | 2,12 | 1,67 |
AIDCO – EuropeAid Együttműködési Hivatal | 1,27 | 1,55 |
ELARG – Bővítési Főigazgatóság | 3,18 | 1,5 |
EAC – Oktatásügyi és Kulturális Főigazgatóság | 1,58 | 1,4 |
RTD – Kutatási Főigazgatóság | 1,64 | 1,23 |
ECFIN – Gazdasági és Pénzügyi Főigazgatóság | 1,07 | 1,23 |
FISH – Tengerügyi és Halászati Főigazgatóság | 0,95 | 1,13 |
BUDG – Költségvetési Főigazgatóság | 1,31 | 1,07 |
COMM – Kommunikációs Főigazgatóság | 0,73 | 0,85 |
OLAF – Európai Csalás Elleni Hivatal | 0,45 | 0,62 |
CAB – Biztosok Kabinetjei | 0,16 | 0,43 |
DGT – Fordítási Főigazgatóság | 0,4 | 0,32 |
ADMIN (OIB) – Infrastrukturális és Logisztikai Hivatal | 0,22 | 0,28 |
EPSO – Európai Személyzeti Felvételi Hivatal | 0,08 | 0,23 |
ESTAT – Eurostat | 0,24 | 0,22 |
PMO – Személyi Juttatásokat Kezelő és Kifizető Hivatal | 0,13 | 0,18 |
ECHO – Humanitárius Segélyek Főigazgatósága | 0,21 | 0,15 |
KKK – Közös Kutatóközpont | 0,02 | 0,13 |
IAS – Belső ellenőrzési szolgálat | 0,1 | 0,07 |
BEPA – Európai Szakpolitikai Tanácsadó Iroda | 0,06 | 0,07 |
OPOCE – Az Európai Közösségek Hivatalos Kiadványainak Hivatala | 0,03 | 0,05 |
SCIC – Közös Tolmács- és Konferenciaszolgálat | 0,02 | 0,02 |
DIGIT – Informatikai Főigazgatóság | 0,03 | 0 |
FC – Pénzügyi ellenőrzés | 0,02 | - |
Összesen: | 100 | 100 |
[1] HL L 145., 2001.5.31., 43. o.
[2] Az átláthatósági politikára vonatkozóan részletesebb információk találhatók az Európai Unió Hírlevelében, az alábbi internetcímen: http://europa.eu/bulletin/fr/200804/p101006.htm#anch0006
[3] COM (2007) 185., 2007. április 18.
[4] „A minősített dokumentumok az intézményektől vagy az általuk létesített ügynökségektől, a tagállamoktól, harmadik országoktól vagy nemzetközi szervezetektől származó, az érintett intézmény szabályainak megfelelően "TRÈS SECRET/TOP SECRET", "SECRET" vagy "CONFIDENTIEL" minősítésű dokumentumok, amelyek védelme az Európai Unió, illetve annak egy vagy több tagállama alapvető érdeke a 4. cikk (1) bekezdése a) pontjának hatálya alá tartozó területeken, nevezetesen közbiztonsági, védelmi és katonai ügyekben.” (9. cikk (1) bekezdése)
[5] Ezen ügyekre vonatkozóan részletes információk találhatók a következő weboldalon: http://www.euro-ombudsman.eu.int/decision/en/default.htm
[6] Ezen ügyekre vonatkozóan részletesebb információk találhatók az alábbi internetcímen: http://curia.europa.eu/jurisp/cgi-bin/form.pl?lang=hu
| Haut |