Vezetői összefoglaló

Hatásvizsgálat egy, a külső tápegységek környezettudatos tervezésére vonatkozó követelmények meghatározásáról és a 278/2009/EK bizottsági rendelet 1 hatályon kívül helyezéséről szóló rendeletről

A. A fellépés szükségessége

Miért van szükség a fellépésre? Milyen problémát kell megoldani?

A külső tápegységeket rendkívül nagy számú elektromos és elektronikus háztartási és irodai termék (a továbbiakban: elsődleges tölthető termék) villamos energiával való ellátására és/vagy beépített akkumulátorának töltésére használják. A külső tápegységek energiafogyasztása külön-külön alacsony ugyan, az összesített fogyasztásuk mégis lényeges, tekintettel az eladások rendkívül nagy számára és e tápegységek széles körű elterjedtségére (évente mintegy 500 millió egységet értékesítenek, és a becslések szerint 2 milliárd egység van használatban az EU-ban).

A jelenleg hatályos 278/2009/EK rendelet hatékonynak bizonyult a külső tápegységek energiafogyasztásának csökkentése szempontjából, és a becslések szerint éves szinten mintegy 10 TWh energiamegtakarítást eredményezett. A rendelet hatékonyságát ugyanakkor jelenleg a következők csökkenthetik: i. az energiahatékonyságra vonatkozó környezettudatos tervezési követelmények elavultsága, valamint ii. a rendelet elavult hatálya. 2030-ig a végfelhasználók éves szinten további 4,3 TWh energiamegtakarítást érhetnek el, ha a Bizottság a technológiai fejlődést, valamint a szabályozások más országokban és piacokon végbemenő alakulását számba véve naprakésszé teszi a rendeletet. Így az üvegházhatásúgáz-kibocsátást is tovább lehetne csökkenteni, és a külső tápegységek egy meghatározott típusának (a több kimeneti feszültségű külső tápegységeknek) a gyártói számára biztosíthatók lennének az egyenlő versenyfeltételek.

Azzal is foglalkozni kell, hogy a külső tápegységekkel és azok teljesítményével kapcsolatos információk legyenek könnyen hozzáférhetővé tehetők a tagállami fogyasztók és piacfelügyeleti hatóságok számára.

Mi a kezdeményezés várható eredménye?

A felülvizsgált rendelettől a következők várhatók:

– az energiahatékonyságra vonatkozó környezettudatos tervezési követelmények aktualizálása és a technológiai fejlődéshez, valamint a legújabb nemzetközi kezdeményezésekhez való hozzáigazítása,

– a hatályának kiterjesztése az esetleges kiskapuk bezárása, valamint a külső tápegységek gyártói számára egyenlő versenyfeltételek biztosítása érdekében,

– a külső tápegységek energiahatékonyságával kapcsolatos átláthatóság növelése, valamint a környezettudatos tervezésre vonatkozó más rendeletekkel fennálló összhang javítása a felhasználók, a hatóságok, a nem kormányzati szervezetek és más érdekelt felek tájékoztatása tekintetében.

Milyen többletértéket képvisel az uniós szintű fellépés? 

A minimális energiahatékonysági szintek uniós szintű előírása egyértelmű hozzáadott értéket képvisel.

Az uniós szinten harmonizált követelmények hiánya arra ösztönözné a tagállamokat, hogy energia- és környezetvédelmi politikájuk keretében nemzeti termékspecifikus energiahatékonysági minimumkövetelményeket határozzanak meg. Ez aláásná az áruk szabad mozgását. A környezettudatos tervezéssel és az energiacímkézéssel kapcsolatos intézkedések végrehajtása előtt ez sok termék esetében ténylegesen így is történt.

B. Megoldások

Milyen jogalkotási és nem jogalkotási szakpolitikai alternatívák merültek fel? Van-e előnyben részesített megoldás? Miért? 

Négy szakpolitikai alternatívát vizsgáltak meg:

– 1. szakpolitikai alternatíva – nincs változás: az alapforgatókönyv, amely szerint a jelenlegi rendelet változatlan marad,

– 2. szakpolitikai alternatíva – globális szintű összehangolás: a környezettudatos tervezési követelmények szigorítása és az Egyesült Államok energiaügyi minisztériuma által meghatározott jelenlegi követelményekkel való összehangolása (egyetlen lépésben). Ez az előnyben részesített alternatíva, mivel ebben az esetben a legkisebb életciklusköltség mellett megvalósítható az előnyök nagy része (a végfelhasználók által elért energia- és pénzügyi megtakarítás szempontjából),

– 3. szakpolitikai alternatíva – ambiciózus uniós intézkedés: a környezettudatos tervezési követelmények szigorítása, és összehangolása az Egyesült Államok energiaügyi minisztériuma által meghatározott jelenlegi követelményekkel (első lépés), majd pedig a külső tápegységekre vonatkozó uniós magatartási kódexszel (második lépés),

– 4. szakpolitikai alternatíva – nagyon ambiciózus uniós intézkedés: a környezettudatos tervezési követelmények szigorítása és az Egyesült Államok energiaügyi minisztériuma által meghatározott jelenlegi követelményekkel való összehangolása (első lépés), amit egy ambiciózusabb, a külső tápegységekre vonatkozó uniós magatartási kódex és a piacon elérhető legjobb technológia közötti szinten megvalósított második lépés követ,

– az energiahatékonyságra vonatkozó követelményen túlmutató, az 1–4. szakpolitikai alternatívára egyaránt érvényes közös követelmények: i. a rendelet hatályának a több kimeneti feszültségű (például egy 5 V-os és egy 20 V-os kimenetet egyidejűleg biztosító) külső tápegységekre való kiterjesztése, ii. a külső tápegységek 10 %-os terhelés mellett mért hatékonyságával kapcsolatos tájékoztatási követelmény előírása, valamint iii. a külső tápegységek teljesítményére vonatkozó, nyilvánosan hozzáférhető weboldalak és a felhasználói kézikönyvek révén történő tájékoztatás.

Ki melyik alternatívát támogatja? 

– A közös követelmények megfogalmazását a tagállamok és a nem kormányzati szervezetek támogatják. A rendelet hatályának kiterjesztését általánosságban az iparági szereplők is támogatják.

– A 2. szakpolitikai alternatívát nagyrészt az iparági érdekeltek javasolták és támogatják.

– A 3. szakpolitikai alternatívát nagyrészt a tagállamok és a nem kormányzati szervezetek támogatják. Ugyanakkor egyes tagállamok a második lépés kapcsán alapos költség-haszon értékelés elvégzését kérték (azt megerősítendő, hogy a 3. szakpolitikai alternatíva valóban előnyben részesítendő a 2-kal szemben). Az iparági érdekeltek határozottan ellenzik a kétlépéses megközelítést.

– A 4. szakpolitikai alternatívát a nem kormányzati szervezetek által benyújtott, ambiciózusabb követelmények megvizsgálására irányuló kérelem nyomán vizsgálták meg.

C. Az előnyben részesített alternatíva hatásai

Melyek az előnyben részesített alternatíva (ha nincs ilyen, akkor a főbb lehetőségek) előnyei?

2030-ra a 2. szakpolitikai alternatíva szerinti globális szintű összehangolás a következőket fogja eredményezni:

– a tipikus (feltételezhetően körülbelül 10 külső tápegységet használó) háztartások esetében a legkisebb életciklusköltségek elérése,

– évi 4,26 TWh energiamegtakarítás, valamint az üvegházhatásúgáz-kibocsátás évi 1,45 millió tonna CO2-egyenértéknek megfelelő csökkentése,

– 787 millió EUR megtakarítás az éves végfelhasználói kiadások tekintetében, továbbá éves szinten 73 millió EUR többletbevétel a vállalkozások számára, ami hozzávetőlegesen 255 új, a gyártók és a nagykereskedők által teremtett munkahelyet jelent (ebből a becslések szerint 35 az EU-ban jön létre),

– a környezettudatos tervezésre vonatkozó követelmények megfelelő aktualizálása a technológiai fejlődéssel összhangban,

– a más gazdaságok (például az USA) által alkalmazott követelményekkel, valamint a nemzetközi hatékonyságmegjelölési protokoll (azaz a szabályozó hatóságok körében az egyik legismertebb nemzetközi referencia) legszigorúbb követelményeivel való szorosabb összehangolás. Az összehangolás révén várhatóan teljes mértékben kihasználhatók a méretgazdaságosságból származó előnyök, és a célkitűzések egyúttal ambiciózusnak is tekinthetők,

– annak biztosítása, hogy a külső tápegységeket használó elsődleges termékeket előállító kkv-kra gyakorolt hatások korlátozottak maradjanak.

Milyen költségekkel jár az előnyben részesített alternatíva (ha nincs ilyen, akkor milyen költségekkel járnak a főbb lehetőségek)? 

A megfelelési és az adminisztratív költségek közvetlen költségként jelennek meg, és becsült értékük a következőképpen alakul:

– a külső tápegységek gyártói számára: 20 millió EUR egyszeri megfelelési költség a hatály kiterjesztése kapcsán; 40 millió EUR egyszeri megfelelési költség a környezettudatos tervezési követelmények szigorítása kapcsán; az információszolgáltatással (a 10 %-os terhelés melletti hatékonyságra és a külső tápegység általános adataira vonatkozó, weboldalak és felhasználói kézikönyvek révén történő tájékoztatással) összefüggő elhanyagolható, visszatérő költségek,

– a külső tápegységek és az elsődleges tölthető termékek gyártói számára: éves szinten 10,5 millió EUR visszatérő adminisztratív (vizsgálati és dokumentációs) költség a megfelelés dokumentálása kapcsán;

– a fogyasztók számára: 98 millió EUR egyszeri termékköltség-növekedés a hatály kiterjesztése és a környezettudatos tervezési követelmények szigorítása kapcsán. Ezeket a költségeket ugyanakkor ellensúlyozzák majd az alacsonyabb villamosenergia-számlák, és a külső tápegységek teljes életciklusa folyamán megtakarítások lesznek elérhetők.

Hogyan érinti a fellépés a vállalkozásokat, köztük a kis- és középvállalkozásokat és a mikrovállalkozásokat?

A javasolt rendelet teljes egészében alkalmazandó a külső tápegységeket előállító és használó mikro-, kis- és középvállalkozásokra.

A kis- és középvállalkozások (kkv-k) a becslések szerint elhanyagolható, 1 %-nál kisebb részesedéssel rendelkeznek a külső tápegységek piacán. A külső tápegységek piacának nagy volumenéből adódóan szinte minden, külső tápegységek gyártásával foglalkozó vállalat globális piaci szereplő. Ebben az összefüggésben nem azonosítottak olyan kkv-kat, amelyek külső tápegységeket gyártanak.

Mindazonáltal a fellépés érintheti a külső tápegységeket használó elsődleges tölthető termékeket gyártó kkv-kat (ami több mint 30 uniós vállalatot jelent). Nem valószínű azonban, hogy az intézkedés aránytalanul nagy költségekkel járna e vállalatokra nézve, ugyanis azok – mivel a külső tápegységek tömeggyártású termékek – részesülni fognak a külső tápegységeket nagyobb hatékonysággal szállítani képes, nagy méretű gyártók által elért méretgazdaságosság előnyeiből.

E kkv-k számára a legfontosabb költségek az adminisztráció és a megfelelés tekintetében fognak jelentkezni. E költségek hatása az előző szakaszban bemutatott összesített adatokban is megjelenik. Az uniós kkv-k megfelelési költségeinek becsült összege 0,65 millió EUR.

Lesz-e jelentős hatása az intézkedésnek a tagállamok költségvetésére és közigazgatására? 

Az intézkedés a becslések alapján nem gyakorol további hatást a tagállamok költségvetésére, illetve közigazgatására. Sőt, a tagállamoknak előnyük származna a költséghatékonyabb piacfelügyeletből (amit a külső tápegységek teljesítményére vonatkozó információk jobb elérhetősége is elősegít).

Lesznek-e egyéb jelentős hatások? 

Nincsenek egyéb várható jelentős vagy negatív hatások.

D. További lépések

Mikor kerül sor a szakpolitikai fellépés felülvizsgálatára?

A Bizottság felülvizsgálatra vonatkozó rendelkezés beillesztését fogja javasolni, amely alapján a felülvizsgálatra a rendelet elfogadását követő négy éven belül kerül majd sor.