21.10.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 389/35

Előadó:

Antonio LONGO

1.1.

Az európai polgári kezdeményezésről szóló rendelet hatálybalépése után négy évvel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) újfent kiemeli a polgárok központi szerepét az európai eszmény megvalósításában, és azt, hogy az említett eszköz alkalmas arra, hogy az aktív polgári szerepvállalás és a részvételi demokrácia támogatásával elősegítse a demokratikus deficit csökkentését.

1.2.

Az EGSZB az Európai Parlamenthez, a Régiók Bizottságához és az európai ombudsmanhoz hasonlóan úgy véli, hogy az európai polgári kezdeményezés nem tudta teljes körűen megvalósítani a benne rejlő lehetőségeket egy olyan rendelet miatt, amelynek a felülvizsgálatát kéri.

1.3.

Az EGSZB jelentős technikai, jogi és bürokratikus jellegű problémákat állapított meg, továbbá nyilvánvaló az Európai Bizottság hatásköri túlterheltsége, és ez együtt akadályozza a polgári kezdeményezés teljes elterjedését, megvalósítását és sikeres kezdeményezések esetén a nyomon követést.

1.4.

Az EGSZB a rendelet felülvizsgálatát illetően az alábbi intézkedésekre tesz javaslatot:

1.4.1.

Lehetővé kell tenni a polgári bizottságoknak, hogy a támogató nyilatkozatok gyűjtését egy általuk megválasztott időpontban kezdhessék meg.

1.4.2.

Jogilag el kell ismerni a polgári bizottságokat, oly módon, hogy a környezet büntetőjog általi védelméről szóló 2008/99/EK irányelvben előírt modell szerint korlátozott legyen a szervezők szándékos vagy súlyos kötelességszegés miatti büntetőjogi felelőssége.

1.4.3.

Létre kell hozni egy fizikai és online egyablakos rendszert, amelyen keresztül a polgárok tájékoztatást és iránymutatást kaphatnak a kezdeményezések benyújtásával kapcsolatban.

1.4.4.

Meg kell vizsgálni azokat a javaslatokat, amelyek a Parlament és a Régiók Bizottsága kérésének megfelelően az európai polgári kezdeményezések támogatásához és az azokban való részvételhez előírt alsó korhatár csökkentésére irányulnak.

1.4.5.

A „vezető intézmény” és a „bírói” szerep különválasztásával meg kell oldani az Európai Bizottságon belüli nyilvánvaló összeférhetetlenséget. E tekintetben az EGSZB – amely megismétli, hogy készen áll arra, hogy továbbra is eleget tegyen a már elindított kezdeményezésekkel kapcsolatban vállalt kötelezettségeinek – természetes jelölt lehet a közvetítői és vezető intézményi szerepre.

1.4.6.

Biztosítani kell a sikeres kezdeményezések megfelelő nyomon követését, arra kérve az Európai Bizottságot, hogy a kampány végétől számított 12 hónapon belül dolgozzon ki egy jogalkotási javaslatot, vagy adott esetben megfelelően indokolja meg, hogy miért határozott úgy, hogy nem nyújt be ilyen javaslatot. Amennyiben az Európai Bizottság nem nyújt be javaslatot, az EGSZB bízik benne, hogy a Parlament az EUMSZ 225. cikkének megfelelően nyomást gyakorol a Bizottságra.

1.5.

Az EGSZB hangsúlyozza, hogy bizonyos problémák nem teszik szükségessé a rendelet felülvizsgálatát, ezért azokat a kellő időben kell megoldani, és így az esetleges szervezők sem rettennek el. Ahhoz, hogy ez az eszköz hatékonyabb és felhasználóbarátabb lehessen, az EGSZB az alábbi kezdeményezések megvalósítását tartja szükségesnek:

1.5.1.

A regisztrációs folyamat átláthatóbbá tétele érdekében az Európai Bizottságnak világos és egyszerű eljárásokat kell bevezetnie, továbbá részletes válaszokat kell adnia és lehetséges megoldásokat javasolnia a nem elfogadhatónak ítélt kezdeményezések esetén, lehetővé téve a bizottságok számára, hogy az ilyen kezdeményezéseket átdolgozhassák és újra benyújthassák.

1.5.2.

Az Európai Bizottságnak folytatnia kell a tagállamokkal az adatgyűjtésre vonatkozó nemzeti szabályrendszerek egyszerűsítéséről, csökkentéséről és egységesítéséről folytatott egyeztetéseket. Különösen javasolt, hogy korlátozzák azon eseteket, amikor személyazonosító okmányok adatait kérik, és tegyék lehetővé minden polgárnak, hogy a lakhelyük szerinti országokban írhassák alá a kezdeményezéseket.

1.5.3.

A támogató nyilatkozatok online gyűjtésére használt ingyenes szoftvert (OCS) (1) állandósítani kell, hogy ezáltal egyszerűbbé váljon a támogató nyilatkozatok gyűjtése és rendszerezése, valamint a nemzeti hatóságok általi ellenőrzése. Kívánatosnak tartja továbbá, hogy ez az eszköz hozzáférhető legyen a fogyatékkal élők számára is.

1.6.

Az EGSZB az európai polgári kezdeményezés terjesztésének és megszilárdításának érdekében a következőket javasolja:

1.6.1.

Ad hoc kampányok segítségével fokozni kell a polgárok tájékozottságát és tudatosságát az európai polgári kezdeményezéssel kapcsolatban, lehetővé téve a polgári bizottságok számára, hogy tájékoztassák az aláírókat az elért eredményekről, de mindenekelőtt azáltal, hogy az Európai Bizottság nagyobb hangsúlyt fektet a sikeres kezdeményezések nyomon követésének nyilvánosságra hozatalára.

1.6.2.

Biztosítani kell a többnyelvűséget, és új megoldásokat kell találni az internetes aláírásgyűjtés, illetve a közösségi és digitális média összekapcsolására, hogy ezáltal egyre szélesebb közönséget lehessen elérni.

1.6.3.

Elvben lehetővé kell tenni az EU minden polgárának, hogy bármilyen európai polgári kezdeményezés szervezője lehessen, lehetőséget biztosítva a kampányok alapkiadásainak finanszírozására a nyilvántartásba vett európai polgári kezdeményezések esetében.

1.7.

Az EGSZB egy olyan, az európai polgárok szerepvállalásával foglalkozó intézményi fórum felállítását javasolja, amely az EGSZB keretein belül az európai migrációs fórum mintájára állandó helyet biztosítana a témáról folyó eszmecserére és vitára, megerősítve az európai polgári kezdeményezés napjával már elindított utat. A témával kapcsolatban az EGSZB egyedi és részletesebb javaslatot fogalmazhatna meg egy ad hoc saját kezdeményezésű véleményben.

2.1.

Az európai polgári kezdeményezéshez fűződő jogot a Lisszaboni Szerződés (2) vezette be a transznacionális részvételi demokrácia innovatív észközeként. Ezzel legalább hét tagállam közel egymillió polgára jogszabályjavaslat kidolgozására kérheti fel az Európai Bizottságot az EU jogalkotási hatáskörébe tartozó ügyekben. Ily módon, azzal, hogy közvetett módon jogalkotási kezdeményezési jogot biztosítanak a polgároknak, aktívan be kívánják vonni őket az európai döntéshozatali folyamatokba.

2.2.

Az európai polgári kezdeményezés szabályait és az arra vonatkozó eljárásokat uniós rendelet határozza meg, amelyet 2011. február 16-án fogadtak el, és amely 2012. április 1-je óta van hatályban (3).

2.3.

Európai polgári kezdeményezést minden olyan európai polgár szervezhet és/vagy aláírhat, aki elérte az európai parlamenti választásokon való részvételre jogosító életkort (4). Szervezetek nem indíthatnak polgári kezdeményezést, de népszerűsíthetik és támogathatják azokat, amennyiben teljes mértékben betartják az átláthatóságra vonatkozó szabályokat.

2.4.

Az európai polgári kezdeményezésre vonatkozó eljárás három szakaszban foglalható össze:

2.4.1.

Első lépésként létre kell hozni egy „polgári bizottságot” (5), hivatalosan regisztráltatni kell a kezdeményezést (6), amelynek elfogadhatóságát az Európai Bizottság értékeli (7), és be kell szerezni az online aláírás-gyűjtési rendszer megfelelőségét tanúsító igazolást (8).

2.4.2.

A gyűjtési szakaszban 1 millió „támogató nyilatkozatot” (aláírást) kell összegyűjteni legalább 7 uniós országban legfeljebb 12 hónap alatt (9). A gyűjtés eredményét az illetékes nemzeti hatóságok igazolják (10).

2.4.3.

A benyújtási fázisban – a szervezőkkel történt megbeszélést és az Európai Parlamentben tartott közmeghallgatást követően – az Európai Bizottság megvizsgálja a kezdeményezést. Az Európai Bizottságnak három hónap áll rendelkezésére, hogy ad hoc közleményben válaszoljon, és döntsön arról, hogy elfogadja-e a kezdeményezést és ezzel elindítja-e a jogalkotási eljárást.

3.1.

A mai napig több mint 6 millió európai polgár írt alá valamilyen európai polgári kezdeményezést. Bár 56 kezdeményezést nyújtottak be, az Európai Bizottság csupán 36-ot vett nyilvántartásba, melyek közül csak 3-nak sikerült legalább 1 millió aláírást összegyűjtenie (11). Az Európai Bizottság sikeres kezdeményezés alapján még nem nyújtott be új jogalkotási javaslatot, bár néhány esetben figyelembe vette a közvéleményt néhány szemponttal kapcsolatban.

3.2.

A szervezők által tapasztalt jelentős technikai, jogi és bürokratikus nehézségek, valamint a sikeres kezdeményezéseknek a jogalkotásra gyakorolt csekély hatása alapjaiban kérdőjelezi meg az európai polgári kezdeményezés eszközének hitelességét. Ez egyértelmű a nyilvántartásba vett kezdeményezések számának nagymértékű csökkenése (míg 2012-ben 16 kezdeményezést regisztráltak, 2015-ben már csak 5-öt (12)), valamint az összegyűjtött támogató nyilatkozatok száma alapján (míg 2012-ben több mint 5 millió nyilatkozat gyűlt össze, 2015-ben már csak néhány ezer (13)).

3.3.

Az elmúlt négy év során sok szervező és a szervezett civil társadalom számos képviselője (14) rámutatott ennek az eszköznek a hibáira és merevségére, amelynek a kidolgozók szándéka szerint világosnak, egyszerűnek és felhasználóbarátnak kellene lennie. Ezeket az irányvonalakat az EGSZB 2016. február 22-i közmeghallgatása is megerősítette.

3.4.

2015 februárjában, a hatálybalépése után három évvel az Európai Parlament egy tanulmányt (15) nyújtott be a rendelet végrehajtásának állapotáról, és jelezte a felülvizsgálat szükségességét. Az Európai Parlament 2015 októberében megismételte e tanulmány következtetéseit egy állásfoglalásában (16), amellyel hivatalosan is benyújtotta az Európai Bizottsághoz a felülvizsgálat iránti kérelmet egyértelmű és pontos javaslatokkal együtt.

3.5.

Az európai polgári kezdeményezésre vonatkozó eljárás hatékony működésének, valamint az Európai Bizottság szerepének és kötelezettségeinek vizsgálatát követően az európai ombudsman 2015 márciusában 11 pontba szedve fogalmazta meg a kezdeményezés további fejlesztésére vonatkozó iránymutatásait (17).

3.6.

A Régiók Bizottsága 2015 októberében elfogadott véleményében szintén támogatja a rendelet haladéktalan és átfogó felülvizsgálatát (18).

3.7.

A rendelet módosítására vonatkozó számos kérelemre válaszul az Európai Bizottság 2015 áprilisában – a rendeletben foglalt rendelkezéseknek megfelelően – jelentést (19) adott ki az addig elért eredményekről, majd ezt követően 2016 februárjában ismertette az Európai Parlament által benyújtott javaslatokat követő intézkedéseket (20). Az Európai Bizottság mindkét esetben – bár elismert több nehézséget, amellyel az európai polgári kezdeményezések szervezői szembesülnek, valamint elfogadta, hogy javítani lehetne a meglévő szabályozási keret végrehajtásán – többször elutasította annak lehetőségét, hogy a jelenlegi rendelet felülvizsgálatára rövid időn belül sor kerüljön.

3.8.

Az európai intézmények, a szervezők és a szervezett civil szervezetek képviselői körében széles körben elterjedt vélemény, hogy a kisszámú pozitív eredmény ellenére az európai polgári kezdeményezés még közel sem merítette ki a benne rejlő, a szakpolitikai javaslatok megfogalmazására és a polgárok aktív szerepvállalásának előmozdítására vonatkozó lehetőségeket.

3.9.

Az intézmények és az érdekelt felek mind az alábbi fő problémákat nevesítették:

3.9.1.

A polgárok és a nemzeti intézmények kevéssé ismerik az európai polgári kezdeményezés eszközét és kevéssé tájékozottak e téren (21).

3.9.2.

A polgári bizottságok a nyilvántartásba vétel és a támogató nyilatkozatok gyűjtése során számos technikai, jogi és bürokratikus természetű akadállyal találták magukat szemben, amelyek negatívan befolyásolták a kezdeményezések kimenetelét.

3.9.3.

A polgároknak, akik a kezdeményezéseket alá akarták írni, számos, az adatkezelésre vonatkozó eltérő nemzeti jogszabályokkal kapcsolatos nehézséggel kellett megküzdeniük.

3.9.4.

Az Európai Bizottság még a kevés sikeres kezdeményezést sem vette figyelembe új jogalkotási javaslatok kidolgozására, csak néhány közvetve kapcsolódó jogalkotási kezdeményezés esetében.

3.10.

A polgári bizottságok részletesen az alábbi főbb nehézségekkel szembesültek:

3.10.1.

A polgári bizottságokat jogilag ne ismerik el. Ez hátrányosan befolyásolja az európai polgári kezdeményezések fontos gyakorlati elemeit, például a pénzgyűjtést vagy egyszerűen egy folyószámla nyitását. Ezenfelül az, hogy a szervezők személyesen felelnek az európai polgári kezdeményezések „szervezése során bármilyen okozott kárért” (22), nagy visszatartó erő.

3.10.2.

A kezdeményezések elfogadhatóságára vonatkozó kritériumokat túl szigorúan alkalmazzák. A benyújtott kezdeményezések körülbelül 40 %-át az Európai Bizottság még az eljárás első szakaszában, vagyis a kezdeményezés „nyilvántartásba vételekor” nem elfogadhatónak nyilvánítja (23). Az Európai Parlament szerint mélyrehatóbban kell foglalkozni az Európai Bizottságon belül felmerülő azon összeférhetetlenséggel, miszerint a Bizottság feladata a szervezők tájékoztatása és a kezdeményezések elfogadhatóságának értékelése, ugyanakkor ő maga a kezdeményezések címzettje is (24).

3.10.3.

Az európai polgári kezdeményezések ütemtervében szereplő tevékenységek között átfedés van. Az egyes tagállamokban az elektronikus gyűjtési rendszerek megfelelőségét tanúsító igazolás beszerzéséhez szükséges idő csökkenti a támogató nyilatkozatok összegyűjtésére rendelkezésre álló 12 hónapot, ami amúgy is rövid.

3.10.4.

Az Európai Bizottság nem nyújt megfelelő támogatást főleg a kezdeményezés elindítása és irányítása során. Különösen figyelmet kell fordítani az Európai Bizottság által ingyenesen kínált tárhelyszolgáltatásra és az OCS szoftverre, valamint a szervezők által a többnyelvű dokumentáció elkészítése és terjesztése során tapasztalt nehézségekre.

3.10.5.

Egy európai polgári kezdeményezés irányítása igen költséges folyamat. Ezt bizonyítja az is, hogy a három sikeres kezdeményezés olyan nagy civil társadalmi szervezeteket tudhatott maga mögött, amelyek technikai, szervezési és pénzügyi támogatást biztosítottak hozzá. Annak érdekében, hogy az európai polgári kezdeményezés alapelve ne torzuljon, sok szervező hangsúlyozta, hogy uniós szinten nagyobb támogatásra lenne szükség a kampányok elindításához.

3.10.6.

A személyes adatok gyűjtése és kezelése igen merev. Néhány tagállamban az erre vonatkozó jogszabályok még jobban eltántorították az embereket új kezdeményezések szervezésétől és az azokhoz való csatlakozástól. Ezenfelül néhány országban az adatgyűjtésről szóló törvények értelmében csak az adott országban lakhellyel rendelkező polgárok aláírásai vehetők figyelembe, és ezáltal 11 millió személy nem gyakorolhatja az e kezdeményezésekben való részvételhez fűződő jogát (25).

3.10.7.

A szervezők ritkán vesznek részt a nyomonkövetési tevékenységben. A sikeres kezdeményezéseket követő intézkedések alacsony száma alapján elmondható, hogy a megbeszélések és meghallgatások nem tűnnek elégségesnek ahhoz, hogy azok alapján az Európai Bizottság tényleges jogalkotási tevékenységet indítson el.

3.11.

2016 az európai polgári kezdeményezés szempontjából döntő év, mivel sor kerülhet annak felülvizsgálatára. Az EGSZB ezzel a saját kezdeményezésű véleménnyel kíván hozzájárulni e folyamathoz, hiszen tisztában van azzal, hogy az európai döntéshozatali folyamatok és a valódi európai polgárság szempontjából milyen hatalmas lehetőségeket rejt magában egy ilyen fontos és innovatív eszköz.

4.1.

Az EGSZB a híd szerepét tölti be az európai intézmények és a szervezett civil társadalom között, és e minőségében a kezdetektől fogva részt vesz az európai polgári kezdeményezésről folyó vitában. Ezt bizonyítják a mostanáig elfogadott vélemények (26) és azon ad hoc csoport felállítása, amely folyamatosan nyomon követi e jog változását és megvalósulását (27).

4.2.

Ezenfelül az EGSZB kettős szerepben – a kezdeményezések támogatójaként és vezető intézményként – tevékenyen részt vesz az európai polgári kezdeményezés folyamatában (28). Az EGSZB kezdeményezései és feladatai közé tartozik:

4.2.1.

„Az európai polgári kezdeményezés napja”, amely minden évben megrendezésre kerül annak érdekében, hogy valamennyi érintett szereplővel együtt értékelhessék az európai polgári kezdeményezés megvalósításának állapotát és hatékonyságát. Ez az esemény továbbá lehetővé teszi a bevált gyakorlatok cseréjét és a kapcsolatépítést a javaslattevők és egyéb érdekelt felek között.

4.2.2.

Egy saját hivatal, „az európai polgári kezdeményezések ügyfélszolgálatának” létrehozása, amely többek között vállalja az Európai Bizottság által befogadott kezdeményezések leírásának fordítását az Európai Unió hivatalos nyelveire.

4.2.3.

Saját helyiségeinek rendelkezésre bocsátása a kampányok céljára.

4.2.4.

Egy gyakorlati útmutató kidolgozása – amelynek már három kiadása jelent meg – az európai polgári kezdeményezés szélesebb körben való megismertetése és népszerűsítése céljából (29). Az EGSZB továbbá kulcsszerepben tünteti fel az európai polgári kezdeményezést egy másik, az Európai útlevél az aktív polgári szerepvállaláshoz című kiadványában (30), amelynek célja, hogy az európai polgárokat tájékoztassa az őket megillető jogokról és ösztönözze a transznacionális részvételi demokráciát.

4.2.5.

Az európai polgári kezdeményezésről szóló egyetemi és tudományos dokumentumok nyilvános gyűjteményének létrehozása 2016-ban, amely minden polgár számára ingyenesen hozzáférhető.

4.2.6.

Mindazon nyilvántartásba vett, sikeresebb kezdeményezések ismertetése a plenáris ülésen, illetve szekcióülésen, amelyek nem ellentétesek az EGSZB véleményeiben kifejtett hivatalos politikájával. Ez lehetővé teszi, hogy az EGSZB – megőrizve semlegességét – megfelelő ismertséget biztosítson számukra.

4.2.7.

Az EGSZB saját küldötteivel vesz részt az Európai Parlamentben a sikeres kezdeményezésekről tartott meghallgatásokon, ily módon hozzájárulva a kezdeményezések Európai Bizottság általi elemzésének és továbbfejlesztésének folyamatához.

5.1.

Az EGSZB ismét határozottan kijelenti, hogy támogatja az európai polgári kezdeményezést. Az európai polgári kezdeményezésről szóló rendelet hatálybalépése óta eltelt négy évben biztató adatok láttak napvilágot a részvételről, ugyanakkor hatalmas lehetőségek maradtak még kihasználatlanul. Az EGSZB úgy véli, hogy az európai polgári kezdeményezés helyes és teljes körű megvalósítása hozzájárulhat a polgárok és az Európai Unió közötti egyre növekvő szakadék áthidalásához.

5.2.

Az EGSZB az Európai Parlamenthez, a Régiók Bizottságához és az európai ombudsmanhoz hasonlóan úgy véli, hogy a polgári kezdeményezés részleges és korlátozott megvalósítása több különböző tényezőnek köszönhető. Elsősorban technikai, jogi és bürokratikus korlátokról van szó, de ide tartozik az is, hogy túl sok hatáskör és feladat terheli az Európai Bizottságot, ami egyértelmű intézményi rövidzárlatot okoz.

5.3.

Az EGSZB továbbá úgy véli, hogy az Európai Bizottság sikeresen megoldotta e problémák némelyikét, például egy ingyenes OCS rendszer nyújtásával, miközben sajnos maradtak olyanok, amelyek nem oldhatók meg magának a rendeletnek a felülvizsgálata nélkül.

5.4.

Az EGSZB ezért kéri az Európai Bizottságot, hogy két úton induljon el: időben intézkedjen az egyszerűbb és nyilvánvaló technikai és bürokratikus problémák megoldása és/vagy egyszerűsítése érdekében, valamint nyújtson be mihamarabb egy javaslatot a szóban forgó rendelet reformjára az összetettebb intézményi, jogi és szervezési problémák megoldása érdekében.

6.1.

Az EGSZB az európai polgári kezdeményezés egyszerűsítése és hatékonyságának növelése érdekében az alábbi javaslatokat teszi a rendelet reformjára vonatkozóan:

6.1.1.

Engedélyezni kell a polgári bizottságoknak, hogy egy általuk megválasztott időpontban kezdhessék meg a támogató nyilatkozatok gyűjtését. Ez elengedhetetlen a 12 hónapos aláírásgyűjtés megvalósításához.

6.1.2.

Jogilag el kell ismerni – és szükség esetén sajátos jogállással – kell felruházni a polgári bizottságokat, oly módon, hogy a környezet büntetőjog általi védelméről szóló 2008/99/EK irányelvben előírt modell szerint korlátozott legyen a szervezők szándékos vagy súlyos kötelességszegés miatti büntetőjogi felelőssége.

6.1.3.

Létre kell hozni egy fizikai és online egyablakos rendszert, amelyen keresztül az érdeklődő polgárok tájékoztatást és iránymutatást kaphatnak a kezdeményezések benyújtásával kapcsolatban. A javaslatok benyújtásának megkönnyítése és az elfogadhatónak ítélt javaslatok százalékos arányának növelése érdekében elengedhetetlen, hogy a polgári bizottságok megfelelő technikai és jogi segítséget kapjanak.

6.1.4.

Meg kell vizsgálni azokat a javaslatokat, amelyek a Parlament és a Régiók Bizottsága kérésének megfelelően az európai polgári kezdeményezések támogatásához és az azokban való részvételhez előírt alsó korhatár csökkentésére irányulnak, így biztosítva lehetőséget a fiatalok számára, hogy aktívan részt vehessenek az Európai Unió építésének folyamatában.

6.1.5.

El kell különíteni az „vezető intézmény” és a „bíró” szerepét, mivel jelenleg mindkettőt az Európai Bizottság gyakorolja. Ez elengedhetetlen ahhoz, hogy megoldódjon az Európai Bizottságon belüli nyilvánvaló összeférhetetlenség problémája, illetve hogy támogassuk az európai polgári kezdeményezés eszközének teljes körű és hatékony megvalósítását.

6.1.5.1.

Az EGSZB – amely megismétli, hogy készen áll arra, hogy továbbra is eleget tegyen a már elindított kezdeményezésekkel kapcsolatban felvállalt kötelezettségeinek – természetes jelölt lehet a közvetítői és vezető intézményi szerepre.

6.1.6.

Biztosítani kell a sikeres kezdeményezések megfelelő nyomon követését. Az Európai Bizottság kezdeményezési jogának tiszteletben tartása mellett az EGSZB azt kéri, hogy a kampány végétől számított 12 hónapon belül dolgozzon ki egy jogalkotási javaslatot, vagy adott esetben megfelelően indokolja meg, hogy miért határozott úgy, hogy nem nyújt be ilyen javaslatot. Amennyiben az Európai Bizottság az előírt időn belül nem nyújt be javaslatot, az EGSZB bízik benne, hogy az Európai Parlament az EUMSZ 225. cikkének megfelelően nyomást gyakorol a Bizottságra. Az Európai Parlamentben tartott egyszerű meghallgatásokon túl az Európai Bizottságnak szorosabban együtt kell dolgoznia a kezdeményezések benyújtóival annak biztosítása érdekében, hogy a kidolgozott javaslat megfeleljen a támogatók elvárásainak.

6.2.

Az EGSZB továbbá hangsúlyozza, hogy az Európai Bizottságnak:

6.2.1.

Átláthatóbbá és hatékonyabbá kell tennie a nyilvántartásba vétel folyamatát. Az Európai Bizottságnak proaktívabb szerepet kellene vállalnia oly módon, hogy a nem elfogadható kezdeményezések esetén részletes választ ad és lehetséges megoldásokat javasol, továbbá lehetővé teszi a polgári bizottságok számára, hogy a javaslatot átdolgozzák, hogy az megfeleljen a hatályban lévő szabályozásban meghatározott feltételeknek.

6.2.2.

Folytatnia kell a tagállamokkal a támogató nyilatkozatok aláírásához szükséges adatok gyűjtésre vonatkozó nemzeti szabályrendszerek egyszerűsítéséről, csökkentéséről és egységesítéséről folytatott egyeztetéseket. Különösen javasolt, hogy korlátozzák azon esetek maximális számát, amikor személyazonosító okmányok adatait kérik, és tegyék lehetővé minden polgárnak, hogy a lakhelyük szerinti országokban írhassák alá a kezdeményezéseket (31).

6.2.3.

Állandósítani kell az ingyenes OCS rendszert, amely leegyszerűsíti a támogató nyilatkozatok gyűjtését és rendszerezését, valamint a nemzeti hatóságok általi ellenőrzését. Kívánatosnak tartja továbbá, hogy ez az eszköz hozzáférhető legyen a fogyatékkal élők számára is.

6.3.

Különösen javasolja az alábbiakat:

6.3.1.

Meg kell erősíteni az európai polgári kezdeményezéssel kapcsolatos tájékoztatási és figyelemfelkeltő folyamatokat. Ennek elsősorban az Európai Bizottság és a tagállamok által támogatott ad hoc kampányok által kell megvalósulnia. E szempontból javasolt továbbá, hogy a polgári bizottságok számára lehetővé tegyék, hogy az érdeklődő támogatókat – előzetes beleegyezésük alapján – tájékoztassák a kampánnyal kapcsolatos fejleményekről és eredményekről. Ugyanez vonatkozik az Európai Bizottságra is, amelynek nagyobb nyilvánosságot kell biztosítania a sikeres kezdeményezéseket követő intézkedéseknek, és azokról tájékoztatnia kell elsősorban a polgári bizottságokat.

6.3.2.

Biztosítani kell a többnyelvűséget, amely a magas részvételi arány elengedhetetlen feltétele, és új megoldásokat kell találni az internetes aláírásgyűjtés, illetve a közösségi és digitális média összekapcsolására, hogy ezáltal egyre szélesebb közönséget lehessen elérni.

6.3.3.

Elvben lehetővé kell tenni az EU minden polgárának, hogy bármilyen európai polgári kezdeményezés szervezője lehessen, lehetőséget biztosítva a kampányok alapkiadásainak finanszírozására a nyilvántartásba vett európai polgári kezdeményezések esetében.

6.4.

Az EGSZB végül egy olyan, az európai polgárok szerepvállalásával foglalkozó intézményi fórum felállítását javasolja, amely az EGSZB keretein belül az európai migrációs fórum mintájára állandó helyet biztosítana a témáról folyó eszmecserére és vitára, megerősítve az európai polgári kezdeményezés napjával már elindított utat. E tekintetben a megfelelő részvételi szint biztosítása érdekében az EGSZB meghívná többek között az érintett intézmények képviselőit, minden hivatalosan nyilvántartásba vett kezdeményezés polgári bizottságának egy-egy képviselőjét, valamint minden érdekelt felet. A témával kapcsolatban az EGSZB egyedi és részletesebb javaslatot fogalmazhatna meg egy ad hoc saját kezdeményezésű véleményben.