INDOKOLÁS

1.           A JAVASLAT HÁTTERE

A mezőgazdasági és agrár-élelmiszeripari termékek előállítása és forgalmazása az Európai Unió fő erősségei közé tartozik. Az Unió a mezőgazdasági termékek tekintetében a globális exportból 18 %-kal, a globális importból pedig 20 %-kal részesedik, és ezzel – holtversenyben az Egyesült Államokkal – a szóban forgó termékek legnagyobb importőrének és exportőrének tudhatja magát. Az agrár-élelmiszeripar kiemelt helyet foglal el az európai feldolgozóiparon belül: a munkahelyek 13,5 %-át biztosítja, az árbevételnek pedig a 12,9 %-át teszi ki. 310 000 vállalkozás működik az iparágban, amelyeknek 99,1 %-a kkv.[1] Az idők folyamán az európai agrár-élelmiszeripar egyre inkább a minőségi, hozzáadott értékkel rendelkező feldolgozott termékeket helyezte a középpontba, mely termékek nemcsak Európában, hanem a világ többi részén is egyre népszerűbbek. E termékek értéküket tekintve az EU összes mezőgazdasági kivitelének több mint kétharmadát teszik ki, és még további jelentős növekedési potenciál rejlik bennük.

Létfontosságú, hogy az európai mezőgazdaság és az attól nagymértékben függő agrár-élelmiszeripar megőrizze és növelje versenyképességét, valamint piaci részesedését mind a belső piacon, mind a kivitelek terén, az EU által nemzetközi kereskedelmi kapcsolatainak keretében vállalt kötelezettségek betartása mellett. A piacok globalizációja miatt ugyanakkor az európai mezőgazdaságnak napjainkban sokkal élesebb versenyben kell helytállnia. Ez a trend a dohai forduló esetleges lezárásával és a tárgyalás alatt álló kétoldalú és regionális megállapodások megkötésével összefüggésben várhatóan a következő években is folytatódik. Noha az említett megállapodásokkal kapcsolatban gyakran hangoznak el aggályok, e megállapodások komoly lehetőségeket kínálhatnak az ágazat számára.

Mindazonáltal a belső piacon az európai fogyasztóknak csak igen kis hányada bír tudomással az európai mezőgazdasági termelők által a jó minőségű, egészséges és veszélytelen termékek előállítása érdekében tett erőfeszítésekről. Az európaiaknak csupán 14 %-a ismeri fel az Unió által létrehozott fő minőségrendszerek alapját képező oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel (OEM) vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel (OFJ) ellátott termékek logóit. Hasonló a helyzet a kivitel esetében is, ahol a távoli piacokon folytatandó marketing- és értékesítési tevékenységekbe történő beruházásra irányuló erőfeszítés kihívást jelent az elsősorban kkv-kból, sőt mikrovállalkozásokból álló ágazat számára.

Ez a helyzet kétségtelenül nehéz feladat elé állítja az uniós mezőgazdasági termelőket, de olyan lehetőségeket is teremt, amelyek kihasználásához hatékony segítséget kell nyújtani, mégpedig a közös agrárpolitika eszközeivel. Az európai uniós mezőgazdaság sikere ugyanis azon múlik, hogy mennyire képes növelni piaci részesedését és lehetővé tenni az erős versenynek kitett élelmiszer-ipari ágazat számára, hogy továbbra is fontos pozíciót töltsön be az EU gazdaságában és kereskedelmében.

Ilyen körülmények között olyan, korszerű és ambiciózus promóciós politikára van szükség, amely a mostanáig végrehajtott promóciós programok tanulságaira épül, ugyanakkor további előrelépést jelent a közös agrárpolitika korszerűsítésének folyamatában. A cél a mezőgazdasági ágazat és főként az annak talapzatát képező kkv-k és termelői szervezetek támogatása abban, hogy erőteljesen és dinamikusan hozzá tudjanak járulni az Unió egészének és különösen a vidéki térségeknek a gazdasági fejlődéséhez. Ehhez olyan, átdolgozott promóciós politikát kell biztosítani a kedvezményezettek (a termelői, szakmai és szakmaközi szervezetek) számára, amely további eszközökkel egészül ki, és különböző megközelítéseket foglal magában mind a belső, mind a harmadik országbeli piacok vonatkozásában.

A promóciós intézkedések céljaira elkülönített költségvetés fokozatos, de jelentős mértékű növelését tervbe vevő jelen javaslatban foglaltak finanszírozására az uniós közös agrárpolitika céljaira a 2014–2020-as időszakra már előirányzott összegek egy részének felhasználásával kerül sor. A szóban forgó kiadásokra vonatkozó becslések a harmadik országokban kiaknázandó lehetőségeken alapulnak; e lehetőségek a növekvő keresletből fakadnak, amely többek között Ázsiában jelentkezik, ahol a várakozások szerint a mezőgazdasági termékek kivitelének értéke 2050-ig csak az ASEAN[2] tagországainak tekintetében több mint 17 milliárd dollárral fog nőni[3].

Az uniós agrár-élelmiszeripari export szempontjából már most is fontos szerepet betöltő feltörekvő piacokon tapasztalt növekvő kereslet mellett a jelenleg folyó számos kereskedelmi tárgyalás eredményes lezárása is a piachoz való hozzáférésünk általános javulását fogja maga után vonni. A szabadkereskedelmi megállapodások megkötése céljából megkezdett tárgyalások által érintett piacok jelenlegi értéke az uniós agrár-élelmiszeripari ágazat szempontjából megközelítőleg évi 35 milliárd eurót tesz ki. Amennyiben az említett tárgyalások révén felgyorsul a kereslet növekedése és megvalósul a kereskedelmi forgalom döntő részének liberalizációja, az valószínűleg ezen érték igen jelentős mértékű növekedését fogja eredményezni. Példaként említhető, hogy az Egyesült Államokkal kötendő nagyszabású szabadkereskedelmi megállapodás eredményeként az uniós mezőgazdasági kivitel 2027-re körülbelül 15 %-kal (évente több mint 1,7 milliárd euróval) nőhetne, a feldolgozott mezőgazdasági termékek kivitele pedig 45 %-kal (évente több mint 13,4 milliárd euróval)[4]. Japán vonatkozásában egy nagyszabású szabadkereskedelmi megállapodás megkötése hosszú távon az agrár-élelmiszeripari export 137 %-os növekedését vonná maga után (ami évente 5,9 milliárd eurós növekedésnek felel meg)[5].

Mindez olyan stratégiai és meghatározó lehetőséget nyit meg az európai uniós agrár-élelmiszeripari ágazat előtt, amelyet annak feltétlenül meg kell ragadnia, méghozzá egy ambiciózus és újító szellemű szakpolitika révén, amely figyelembe veszi az uniós kkv-knak az ágazaton belüli súlyát. E vállalkozásoknak támogatásra, szakértelemre és ösztönzésre van szükségük ahhoz, hogy élni tudjanak ezzel a nagy lehetőséggel. Mindezek biztosításához pedig elengedhetetlen egy, az említett lehetőség jelentőségéhez mérten kellően széleskörű közpolitika megléte. Az e javaslatban szereplő összegek lehetővé teszik e politika hiteles módon történő megvalósítását az elkövetkezendő évek során.

Háttér-információk

A közös agrárpolitika (a továbbiakban: KAP) lehetőséget teremt arra, hogy az uniós mezőgazdasági és agrár-élelmiszeripari ágazatban rejlő lehetőségek kifejezésre jussanak és kibontakozzanak. A jelenlegi reformfolyamatnak köszönhetően a KAP 2013 után teljes körűen hozzá tud majd járulni az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésre irányuló Európa 2020 stratégiához azáltal, hogy támogatja a mezőgazdaságot abban, hogy az biztosítsa az élelmezésbiztonsághoz, a természeti erőforrások fenntartható használatához és a vidéki térségek dinamikusabbá tételéhez szükséges feltételeket. Ezzel párhuzamosan szükség van a – KAP egyik eszközét jelentő – mezőgazdasági termékekkel kapcsolatos tájékoztatási és promóciós politika reformjára.

A mezőgazdasági termékek uniós promóciós politikájának mint a KAP egyik eszközének a KAP-reform 2020-ig elérendő céljainak megvalósítására kell irányulnia, különös tekintettel az európai uniós mezőgazdaság versenyképességének a belső piacon és harmadik országokban történő fokozására vonatkozó célra és azon belül az alábbi konkrét célkitűzésekre:

– az uniós mezőgazdasági termékek előnyeire vonatkozó fogyasztói ismeretek gyarapítása;

– a meglévő piacok továbbfejlesztése és új piacok megnyitása az uniós mezőgazdasági termékek számára a belső piacon és a harmadik országokban egyaránt;

– a szakpolitika eredményességének és hatékonyságának fokozása.

A mezőgazdasági termékekkel kapcsolatos tájékoztatáshoz és e termékek promóciójához nyújtott uniós támogatás a KAP keretében fejlődésen ment keresztül. A 2000. évet megelőzően a tájékoztatási és promóciós intézkedések ágazati szinten kerültek kidolgozásra. 2000-ben sor került az ágazati intézkedések horizontális rendszerbe foglalására. 2000 és 2007 között a szóban forgó tevékenységeket két különböző rendelet szabályozta, amelyek közül egyik a belső piacra, a másik a harmadik országokra vonatkozott.[6] 2008 óta a két megközelítés egy egységes horizontális rendszerben egyesült (3/2008/EK tanácsi rendelet[7] és 501/2008/EK bizottsági rendelet[8]), anélkül azonban, hogy tartalmuk lényegesen módosult volna.

A javaslat céljai

E javaslat célja az, hogy a belső piacon és harmadik országokban egyaránt lehetővé tegye olyan tájékoztatási és promóciós intézkedések végrehajtását, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a mezőgazdasági ágazat képes legyen megbirkózni az egyre élesebb versenyből és a piacok megnyitásából eredő kihívásokkal. Az európai mezőgazdaság sikere azon múlik, hogy mennyire képes növelni piaci részesedését és lehetővé tenni az erős versenynek kitett élelmiszer-ipari ágazat számára, hogy továbbra is fontos pozíciót töltsön be az európai uniós gazdaságban és kereskedelemben (az élelmiszer-ellátási lánc az Unió bruttó hazai termékének 6 %-át képviseli).

Az intézkedések egy olyan uniós tájékoztatási és promóciós stratégiába fognak illeszkedni, amely meghatározza a kiemelt piacokat és termékeket vagy közvetítendő üzeneteket (például előtérbe helyezi a magas hozzáadott értékkel rendelkező termékeket), miközben figyelembe veszi a szabadkereskedelmi megállapodásokra vonatkozó tárgyalásokat és a legígéretesebb piacokat, megakadályozva ezzel a finanszírozási eszközök szétaprózódását és szétszóródását. A várakozások szerint a javaslatban foglalt rendelkezések megfelelőbb egyensúlyt teremtenek a harmadik országokat célzó intézkedések tekintetében.

Az intézkedések számának növelése és minőségének javítása érdekében indokolt, hogy – a KAP 2020-ig megvalósítandó, a mezőgazdasági termelőket szervezetekbe tömörülésre ösztönző reformjával összhangban – a rendszer új kedvezményezettek, például a termelői szervezetek számára is hozzáférhetővé váljon.

Törekedni kell továbbá arra, hogy az ezen intézkedésekre fordított összegek a lehető legnagyobb mértékben megtérüljenek, és szigorúan szabályozni kell a termékek származásának vagy a kereskedelmi márkáknak az európai uniós mezőgazdasági termékek lényegi tulajdonságait előtérbe helyező legfontosabb általános üzenet közvetítése céljából történő említésével kapcsolatos lehetőségeket.

A különböző tagállamok gazdasági szereplői által benyújtott programok jelentős mértékben gyarapítják az európai uniós hozzáadott értéket, kifejezésre juttatják az uniós mezőgazdasági termékek sokféleségét, és megvalósításukat a reform is elő fogja mozdítani.

A Bizottság kezdeményezései, például a magas szintű kereskedelmi látogatások és a nemzetközi vásárokon való részvételek megkönnyítik az új piacok megnyitását az uniós mezőgazdasági termékek előtt.

A javaslat új technikai segítségnyújtási szolgáltatások kifejlesztését irányozza elő, amelyek elősegítik a tájékoztatási és promóciós intézkedésekkel kapcsolatos információk és bevált gyakorlatok érdekelt felek közötti cseréjét, valamint lehetővé teszik e felek szakértelmének fejlesztését.

A javaslat további célként jelöli meg a tájékoztatási és promóciós szakpolitika irányításának egyszerűsítését. Ennek érdekében aktívabb irányítási szerepet szán a Bizottságnak a több országra kiterjedő programok kidolgozásának és végrehajtásának elősegítésében. Tisztázni kell a tagállamok, illetve a Bizottság szerepét az intézkedések nyomon követése és ellenőrzése terén, ezáltal kiküszöbölve a többszörös erőráfordítást és az elhúzódó eljárásokat. A javaslat értelmében a kiválasztásra kizárólag a Bizottság szintjén kerülne sor.

Végezetül minden intézkedés esetében részletesen értékelni kell a hatásokat annak megerősítése érdekében, hogy a kitűzött célokat valóban sikerült elérni. Létre kell hozni egy értékelési keretet, amely a promóciós politika teljesítményét az e politika stratégiai célkitűzéseihez kapcsolódó közös mutatók segítségével, a KAP nyomon követésére és értékelésére szolgáló közös keretnek megfelelően méri.

Uniós hozzáadott érték

Az agrárpolitika európai uniós politika. Ahelyett, hogy 28 különböző agrárpolitikát hajtanának végre, a tagállamok egyesítik erőforrásaikat, hogy egyetlen uniós politikát működtessenek, közös költségvetéssel. A mezőgazdaság az egyetlen ágazat, amelyet közös politika szabályoz, és amelyre vonatkozóan a Szerződés közös szabályokat ír elő, többek között a promócióval kapcsolatban. A KAP jelenleg folyó reformjának e politika valamennyi eszközére ki kell terjednie.

Az egységes piacon, uniós szinten megvalósított fellépés különösen nagy lökést ad a) az olyan, általános tájékoztatási programok bevezetésének előmozdításához, amelyeket jellegükből adódóan ritkán hajtanak végre tagállamok vagy vállalkozások, főleg most, gazdasági válság idején, valamint b) a több országra kiterjedő, a tagállamok közötti tapasztalatcserét és a méretgazdaságosságot lehetővé tévő programok végrehajtásához.

2.           AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI

Konzultáció az érdekelt felekkel

Széles körű konzultációkra került sor az érdekelt felek részvételével. A Bizottság 2011. július 14-én vitaindító zöld könyvet adott ki; a vita eredményei a promóció tárgyában az Európai Unió lengyel elnöksége által 2011 novemberében szervezett konferencián kerültek ismertetésre. A Tanács 2011. decemberi ülésén következtetéseket fogadott el a zöld könyvre vonatkozóan. A Bizottságnak a szóban forgó tárgyról kiadott közleménye nyomán az Európai Parlament 2012. november 20-án állásfoglalást fogadott el. Ezenkívül konzultációkra került sor a promócióról a tanácsadó bizottság keretében, valamint a KAP egyszerűsítésével foglalkozó szakértői csoport 2012 márciusában tartott ülésein.

A jelenlegi rendszer értékelése

2012 januárjában közzétételre került a jelenlegi rendszerről szóló átfogó és független értékelés, amelyet az Európai Bizottság megbízásából egy külső tanácsadó készített. Az értékelés azt vizsgálta, hogy mennyire releváns és eredményes a mezőgazdasági termékekre vonatkozó uniós tájékoztatási és promóciós politika a 3/2008/EK tanácsi rendeletben rögzített célkitűzések szempontjából, valamint hogy mennyire van összhangban a KAP keretében alkalmazott egyéb promóciós intézkedésekkel. Az elemzés a 2002-től 2010-ig terjedő időszakot öleli fel.

Hatásvizsgálat

A hatásvizsgálat – egyfelől a jelenlegi politikai keret értékelése, másfelől a jövőbeli kihívások és igények vizsgálata alapján – három lehetséges forgatókönyv hatásait értékeli és hasonlítja össze. E reformforgatókönyvek kidolgozására a nyilvános vitából és a különböző érdekelt felek állásfoglalásából kikristályosodó következő három megkülönböztető elem mentén került sor: a célpiac(ok), egy európai uniós promóciós stratégia megléte vagy hiánya, és végül a magánmárkanevekre és a termékek származására vonatkozó szabályok. A döntéshozatali folyamathoz támpontokat szolgáltató három forgatókönyv a következőképpen foglalható össze:

•           A „javított status quo” forgatókönyve a promóciós politika korlátozott mértékű kiigazítását foglalja magában. Elismeri a promóciós politika hozzáadott értékét, és törekszik a feltárt hiányosságok orvoslására annak érdekében, hogy a politika egyszerűbbé és hozzáférhetőbbé váljon, a kedvezményezettek képesek legyenek a rendelkezésükre álló eszközök közül a számukra legmegfelelőbbeket kihasználni, és ehhez megfelelő technikai segítséget kapjanak.

•           A „célzott” forgatókönyv a javított status quo által kínált lehetőségeken túlmenően célzottabb promóciós intézkedéseket biztosít a belső és a külső piacokon egyaránt, méghozzá az erre irányuló stratégia kidolgozása és megvalósítása útján. Ezenkívül előmozdítja a különböző tagállamok gazdasági szereplői közötti együttműködést (azáltal, hogy a több országra kiterjedő programok közvetlen irányítás alá kerülnek). A stratégia lehetővé tenné többek között a promóciós rendszer keretében támogatható termékek és témák körének kiszélesítését. Végezetül e forgatókönyv foglalkozik a termékek származására és a kereskedelmi márkákra vonatkozó jelölések megfelelőbb használatának kérdésével is (például: szalagreklámon feltüntetett márkanevek).

•           A „kizárólag a harmadik országokra vonatkozó” forgatókönyv ugyanazt a politikai teljesítményszintet célozza meg, mint a „célzott” forgatókönyv, de kizárólag a harmadik országokra összpontosítja a promóciós intézkedéseket, amelyeket e forgatókönyv értelmében közvetlenül a Bizottság irányítana egy kiválasztási stratégia alapján. Ez a forgatókönyv tartalmazza a javított status quo forgatókönyvében szereplő jobbító javaslatokat is. Ezenkívül az általános promóción túlmenően az egyedi magánmárkanevekhez kapcsolódó kereskedelmi tevékenységek is támogathatóak lennének a rendszer keretében, és bővülne azoknak a támogatható termékeknek és témáknak a választéka, amelyek vonatkozásában ilyen tevékenységek folytathatók.

Miközben úgy tűnik, hogy a javított status quo forgatókönyve nem helyez kellő hangsúlyt az Európai Unió számára magas hozzáadott értéket teremtő intézkedésekre, a kizárólag a harmadik országokra összpontosító forgatókönyv pedig túl sok kockázatot rejt magában amiatt, hogy az uniós mezőgazdasági termékekre vonatkozó ismeretek igen hiányosak, a hatásvizsgálat alapján a „célzott” forgatókönyv látszik a legkiegyensúlyozottabb alapnak ahhoz, hogy körvonalazni lehessen egy olyan promóciós rendszert, amely célirányosabban kezeli a mezőgazdasági ágazatok és piacok gazdasági növekedésével összefüggő szükségleteket, és ezzel egyidejűleg javítja a termékek egyre bővülő választékával szembesülő európai fogyasztók ismereteinek szintjét.

3.           A rendszer irányítása

A rendszer jelenleg részben megosztott irányítás alatt áll (a programok végrehajtásához kapcsolódó főbb kiadások tekintetében), részben pedig közvetlen irányítás alatt (a Bizottság kezdeményezésére megvalósuló tájékoztatási és promóciós intézkedések esetében). Az e javaslatban szereplő rendelet várhatóan a végrehajtott intézkedések számának általános és jelentős növekedését eredményezné, vagyis egyúttal mind a megosztott, mind a közvetlen irányítás alá tartozó kiadások növekedését is, miközben az összes intézkedésen belül nagy mértékben nőne a közvetlen irányítás alatt álló intézkedések részesedése abból kifolyólag, hogy a rendelet a több országra kiterjedő intézkedéseket – azok végrehajtásának előmozdítása érdekében – közvetlen irányítás alá helyezné.

A Bizottság a költséghatékonyság elemzése alapján dönthet úgy, hogy az adott program irányításával kapcsolatos feladatokat vagy azok egy részét a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet[9] 62. cikkének megfelelően valamely végrehajtó ügynökségre bízza. „Az Európa 2020 stratégia költségvetése” című közleményében[10] a Bizottság indítványozta annak a lehetőségnek a tanulmányozását, hogy jussanak nagyobb szerephez a meglévő végrehajtó ügynökségek.

Ezzel összefüggésben, valamint az 58/2003/EK tanácsi rendelet[11] 3. cikke (4) bekezdésének és a közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és nyomon követéséről szóló xxx/xxxx/EU rendelet[12] [horizontális KAP-rendelet] 6. cikke g) pontjának megfelelően a Bizottságnak – a jobb minőségű szolgáltatás nyújtása és az EU láthatóságának a mezőgazdasági termékek javára végrehajtott tájékoztatási és promóciós tevékenységek vonatkozásában történő fokozása érdekében – szándékában áll valamely meglévő végrehajtó ügynökséghez kiszervezni egyes, a tájékoztatási és promóciós programok közvetlen irányításával kapcsolatos feladatok végrehajtását (különös tekintettel a több országra kiterjedő programokra), valamint az egyszerű programokra vonatkozó javaslatok értékelését.

4.           A JAVASLAT JOGI ELEMEI

Jogalap

A javaslat az Európai Unió működéséről szóló szerződés 42. és 43. cikkén alapul.

A szubszidiaritás és az arányosság elve

· A szubszidiaritás elve

Az EU tájékoztató és promóciós politikája eredményesen egészíti ki és érvényesíti a tagállamok intézkedéseit azáltal, hogy javítja az uniós és a harmadik országbeli fogyasztók által a termékről alkotott képet, különös tekintettel az élelmiszerek minőségére, tápértékére és biztonságos voltára, valamint az előállítás módszereire. Azáltal, hogy hozzájárul új piacok szerzéséhez a harmadik országokban, ez a tevékenység várhatóan a nemzeti és a magánkezdeményezésekre is ösztönzően hat majd.

A javaslat megosztott uniós és tagállami hatáskörbe tartozik és megfelel a szubszidiaritás elvének.

· Az arányosság elve

A mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek kereskedelmét is érintő fokozódó kereskedelmi liberalizáció eredményeképp az uniós tagállamok és a harmadik országok közötti kereskedelem jelentősége egyre nő. Ebben az összefüggésben, továbbá figyelembe véve a KAP piac által vezérelt voltát, a mezőgazdasági termékek belső piacon és harmadik országokban történő megismertetésével és promóciójával kapcsolatos intézkedésekről szóló rendelet döntő jelentőségű eszköz, amely összhangban áll a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) mezőgazdasági megállapodásában meghatározott új kerettel.

Az EU-nak ezért kötelessége növelni az uniós mezőgazdasági termékekre vonatkozó magas minőségi követelmények ismertségét, továbbá előmozdítani a több uniós tagállamot vagy több mezőgazdasági ágazatot érintő közös promóciós programok végrehajtását.

A javaslat megfelel az arányosság elvének.

5.           KÖLTSÉGVETÉSI HATÁSOK

A javaslat a jelenlegi helyzethez képest a mezőgazdasági termékek megismertetésével és promóciójával kapcsolatos intézkedésekhez rendelt költségvetés fokozatos, de jelentős megnövelését irányozza elő (a szóban forgó költségvetési összeg a 2013. évi költségvetésben szereplő 61,5 millió euróhoz képest 2020-ra 200 millió euróra emelkedne). A javaslat költségvetési hatásainak részletes ismertetése a pénzügyi kimutatásban szerepel.

A 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretet érintő javaslat a KAP első pillére tekintetében a közvetlen kifizetések összegeit és a piaci intézkedésekhez kapcsolódó kiadásokat foglalja magában. A Bizottság elővigyázatosságból figyelembe vette az Európai Tanácsnak a többéves pénzügyi keretre vonatkozóan 2013. február 8-án elfogadott következtetéseit. A többéves pénzügyi keretről szóló rendelet elfogadására is figyelemmel, a tájékoztatási és promóciós intézkedések az Európai Tanács által jóváhagyott összegekből kerülnek finanszírozásra.

2013/0398 (COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

a mezőgazdasági termékek belső piacon és harmadik országokban történő megismertetésével és promóciójával kapcsolatos intézkedésekről

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 42. cikkére és 43. cikkének (2) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére[13],

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére[14],

rendes jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

(1)       A 3/2008/EK tanácsi rendelet[15] értelmében az Unió tájékoztatási és promóciós intézkedéseket hajthat végre a belső piacon és a harmadik országokban a mezőgazdasági termékekre és előállításuk módjára, valamint egyes, mezőgazdasági termékekből előállított élelmiszerekre vonatkozóan.

(2)       Ezen intézkedések célja az, hogy a belső piacon és a harmadik országbeli piacokon egyaránt megerősítsék az európai uniós mezőgazdaság versenyképességét azáltal, hogy gyarapítják a fogyasztóknak az uniós mezőgazdasági termékek és az ilyen termékekből készült élelmiszerek előnyeivel kapcsolatos ismereteit, valamint továbbfejlesztik a meglévő piacokat és új piacokat nyitnak meg. A szóban forgó intézkedések eredményesen egészítik ki a tagállami intézkedéseket és erősítik fel azok hatásait.

(3)       Figyelembe véve egyfelől a felgyülemlett tapasztalatokat, másfelől a mezőgazdasági ágazat és a piacok Unión belüli és azon kívüli fejlődésére vonatkozó kilátásokat, helyénvaló felülvizsgálni, valamint hatékonyabbá és koherensebbé tenni a 3/2008/EK rendelettel létrehozott rendszert. Következésképpen helyénvaló hatályon kívül helyezni és új rendelettel felváltani a 3/2008/EK rendeletet.

(4)       A versenyszabályok betartása érdekében a belső piacot megcélzó intézkedéseknek az uniós mezőgazdasági termelési módok sajátosságaival vagy uniós érdekű témákkal – például az 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet[16] útján létrehozott európai uniós minőségrendszerekkel – kapcsolatos tájékoztatási intézkedésekre kell korlátozódniuk.

(5)       Indokolt gondoskodni az uniós termékek eredetiségének előtérbe helyezésére irányuló intézkedésekről is annak érdekében, hogy a fogyasztók megfelelőbb ismeretekkel rendelkezzenek arról, hogy milyen előnyökkel bírnak az eredeti termékek az utánzatokhoz vagy a hamisítványokhoz képest; ezáltal mind az Unióban, mind a harmadik országokban jelentős mértékben növelhető lenne az 1151/2012/EU rendelettel létrehozott uniós minőségrendszerekben való részvételt igazoló szimbólumok, jelölések és rövidítések ismertsége.

(6)       Az Unió főként feldolgozott mezőgazdasági termékeket – többek között az Európai Unió működéséről szóló szerződés (a továbbiakban: a Szerződés) I. mellékletében nem szereplő mezőgazdasági termékeket – exportál. Ezért indokolt a tájékoztatási és promóciós rendszert a mezőgazdasági termékekből előállított egyes élelmiszerekre is kiterjeszteni, összhangban a közös agrárpolitika (a továbbiakban: a KAP) egyéb rendszereivel, például az európai uniós minőségrendszerekkel, amelyek már jelenleg is tartalmaznak e termékekre vonatkozó rendelkezéseket.

(7)       Az uniós borok megismertetése és promóciója az egyik legfontosabb intézkedése a KAP által a borászati ágazat számára előirányzott támogatási programoknak. Következésképpen indokolt, hogy bor csak abban az egyetlen esetben képezhesse valamely, e rendszer keretében megvalósuló tájékoztatási vagy promóciós intézkedés tárgyát, ha valamely másik mezőgazdasági termékhez vagy élelmiszerhez kapcsolódik.

(8)       A 2001–2011-es időszakban a 3/2008/EK rendelet alapján végrehajtott tájékoztatási és promóciós intézkedésekhez rendelt költségvetésen belül alig 30 %-ot tett ki a harmadik országbeli piacokra irányuló intézkedésekre fordított összegek aránya, miközben e piacok fontos növekedési potenciált rejtenek magukban. Abból a célból, hogy ez az arány elérje a becsült kiadások 75 %-át, indokolt olyan konkrét szabályokat megállapítani, amelyek – többek között megerősített pénzügyi támogatás révén – elősegítik az uniós mezőgazdasági termékekre vonatkozóan harmadik országokban végrehajtott tájékoztatási és promóciós intézkedések számának növelését.

(9)       Annak biztosítására, hogy a bevezetett tájékoztatási és promóciós intézkedések elérjék a kívánt hatást, azokat tájékoztatási és promóciós programok keretében kell megvalósítani. Ilyen programokat ezidáig szakmai vagy szakmaközi szervezetek nyújtottak be. A javasolt intézkedések számának növelése és minőségének javítása érdekében indokolt a kedvezményezettek körét a termelői szervezetekre is kiterjeszteni. Ezen túlmenően indokolt úgy rendelkezni, hogy a Bizottságnak módjában álljon kiegészíteni e programokat oly módon, hogy saját kezdeményezésű intézkedéseket hajt végre, többek között abból a célból, hogy hozzájáruljon új piacok megnyitásához.

(10)     Az Unió által társfinanszírozott tájékoztatási és promóciós intézkedéseknek konkrét uniós dimenzióval kell rendelkezniük. Ebből a célból, valamint annak érdekében, hogy ne aprózódjanak szét a finanszírozási eszközök, és hogy ezeken a mezőgazdasági termékek megismertetésére és promóciójára irányuló intézkedéseken keresztül fokozódjon az Európai Unió láthatósága, indokolt kidolgozni egy munkaprogramot, amely meghatározza az intézkedések stratégiai prioritásait a megcélzandó közönség, termékek, témák és piacok tekintetében, valamint a tájékoztatási és promóciós üzenetek jellemzőit. A Bizottságnak szem előtt kell tartania többek között a kis- és középvállalkozásoknak az agrár-élelmiszeripari ágazatban játszott meghatározó szerepét, [a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról szóló, ...-i XXX/20../EU európai parlamenti és tanácsi rendelet („az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet”, COM(2011) 626] 154., 155. és 156. cikkében előírt rendkívüli intézkedések előnyeiből részesülő ágazatokat, valamint – a harmadik országokat megcélzó intézkedések esetében – az Európai Unió kereskedelempolitikájának keretében megkötött szabadkereskedelmi megállapodásokat.

(11)     A tájékoztatási és promóciós intézkedések eredményes megvalósításának biztosítása érdekében a szóban forgó intézkedések végrehajtásával megfelelő eljárás útján kiválasztott végrehajtó szerveket kell megbízni.

(12)     A tájékoztatási és promóciós intézkedéseken túlmenően szükség van arra, hogy a Bizottság uniós szintű technikai segítségnyújtási szolgáltatásokat fejlesszen ki és koordináljon, abból a célból, hogy segítséget nyújtson a gazdasági szereplőknek a társfinanszírozott programokban való részvételhez, eredményes kampányok megvalósításához, illetve exporttevékenységeik továbbfejlesztéséhez.

(13)     Az Unió által társfinanszírozott, mezőgazdasági termékekre vonatkozó tájékoztatási és promóciós intézkedések nem helyezhetnek előtérbe egyes kereskedelmi márkákat, sem a termékek egyedi származását. Mindazonáltal a márkára vagy a származásra való utalás jelentős mértékben növelheti a promóciós intézkedések hatékonyságát, különösen a harmadik országokban. Ezért – a még ezután megállapítandó konkrét feltételeket és különösen az ipari tulajdon oltalmához való jogokat tiszteletben tartva – indokolt lehetővé tenni, hogy a márkanevek és a származás nagyobb mértékben megjeleníthetők legyenek, megőrizve ugyanakkor a megfelelő egyensúlyt e lehetőség, valamint az uniós mezőgazdasági termékek és az ilyen termékekből előállított élelmiszerek lényegi tulajdonságaira összpontosító általános üzenetek érvényre juttatása között.

(14)     Az Unió elkötelezett a KAP szabályozási környezetének egyszerűsítése mellett. Ezt a megközelítést a mezőgazdasági termékek megismertetésére és promóciójára irányuló intézkedésekre is alkalmazni kell. Indokolt különösen felülvizsgálni a tájékoztatási és promóciós intézkedések adminisztratív irányítására vonatkozó elveket abból a célból, hogy azok egyszerűbbekké váljanak, és hogy lehetővé váljon a Bizottság számára a programjavaslatok benyújtására és kiválasztására vonatkozó szabályok és eljárások megállapítása.

(15)     A különböző tagállamok gazdasági szereplői közötti együttműködés lényeges mértékben hozzájárul az európai hozzáadott érték növekedéséhez és a mezőgazdasági termékek sokrétű választékának fokozottabb láthatóvá tételéhez. Annak ellenére, hogy a különböző tagállamokban működő javaslattevő szervezetek által közösen kidolgozott programok elsőbbséget élveznek, az ilyen programokra fordított összegek a 2001–2011-es időszakban csupán 16 %-át tették ki a 3/2008/EK rendelet alapján tájékoztatási és promóciós intézkedésekre előirányzott költségvetésnek. E megállapítást figyelembe véve indokolt olyan, többek között a költségvetési gazdálkodást érintő új rendelkezéseket elfogadni, amelyek révén kiküszöbölhetők a megvalósítást jelenleg akadályozó nehézségek.

(16)     Meg kell határozni az intézkedések finanszírozására vonatkozó szempontokat. Indokolt úgy rendelkezni, hogy főszabály szerint az Unió a programokhoz kapcsolódó költségeknek csupán egy részét fedezze, annak érdekében, hogy az érdekelt javaslattévő szervezetek is osztozzanak a felelősségben. Bizonyos, a KAP végrehajtásához nem kapcsolódó, de a tájékoztatási és promóciós intézkedések szerves részét képező igazgatási és személyi költségek esetében indokolt biztosítani az uniós finanszírozásra való jogosultságot.

(17)     Minőségének javítása és eredményességének igazolása érdekében minden intézkedést nyomon kell követni és értékelni kell. Ezzel összefüggésben össze kell állítani a vonatkozó mutatók jegyzékét, és értékelni kell a promóciós politika által a stratégiai célkitűzések tekintetében kifejtett hatást. A Bizottságnak létre kell hoznia a szóban forgó politika nyomonkövetési és értékelési keretét, amelynek összhangban kell állnia a KAP közös nyomonkövetési és értékelési keretével.

(18)     Az e rendeletben előírt intézkedések összhangjának és hatékonyságának, megfelelő irányításának, valamint az uniós pénzeszközök hatékony felhasználásának biztosítása érdekében indokolt a Bizottságot felhatalmazni arra, hogy a Szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el a következőkre vonatkozóan: a márkanevek láthatóságával és a termék származására való utalással kapcsolatos konkrét feltételek, a javaslattevő szervezetek támogathatósági kritériumai, a végrehajtó ügynökségek versenyeztetésével kapcsolatos feltételek, a javaslattevő szervezet számára a program egyes részeinek végrehajtására adható engedély feltételei, és végezetül a tájékoztatási és promóciós programok költségeinek elszámolhatóságával kapcsolatos, az egyszerű programok esetében alkalmazandó konkrét feltételek. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munka során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között külső szakértőkkel. A Bizottságnak a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítése és kidolgozása során gondoskodnia kell arról, hogy a releváns dokumentumok egyidejűleg, kellő időben és megfelelő módon eljussanak az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz.

(19)     A 3/2008/EK rendelet által létrehozott rendszerről az e rendelet által létrehozott rendszerre történő zökkenőmentes áttérés elősegítése érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a Szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el a 3/2008/EK rendelet rendelkezéseinek alkalmazásáról e rendelet rendelkezéseinek alkalmazására való áttéréshez kapcsolódó átmeneti rendelkezések megállapítására vonatkozóan.

(20)     E rendelet egységes feltételek mellett történő végrehajtásának biztosítása érdekében a Bizottságot végrehajtási hatáskörökkel kell felruházni a következőkre vonatkozó végrehajtási aktusok elfogadása érdekében: a stratégiai prioritásokat meghatározó munkaprogram, az egyszerű programok kiválasztása, az egyszerű programok végrehajtásának, nyomon követésének és ellenőrzésének részletes szabályai, az e rendelet alapján kiválasztott egyszerű programok végrehajtására vonatkozó szerződések megkötésével kapcsolatos szabályok, valamint a programok által kifejtett hatások értékelésének közös kerete. E hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek[17] megfelelően kell gyakorolni.

(21)     A KAP első pilléréhez tartozó különböző promóciós intézkedések közötti nagyobb összhang érdekében a(z) .../20../EU európai parlamenti és tanácsi rendelet [COM(2011)626][18] keretében már bevezetett tájékoztatási és promóciós intézkedéseknek összeegyeztethetőknek kell lenniük az e rendelet alapján horizontálisan meghatározandó stratégiai prioritásokkal.

(22)     Figyelembe véve a promóciós politika és a KAP egyéb eszközei között fennálló kapcsolatokat, e rendelet célkitűzései – az uniós finanszírozás többéves garanciájának és egyértelműen meghatározott prioritásokra történő összpontosításának köszönhetően – az Unió szintjén hatékonyabban valósíthatók meg. E rendelet ezért összhangban áll a szubszidiaritásnak az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkének (3) bekezdésében meghatározott elvével. Mivel e rendelet hatálya nem lépi túl a célkitűzések eléréséhez szükséges mértéket, megfelel az arányosságra vonatkozó, az említett Szerződés 5. cikkének (4) bekezdésében meghatározott elvnek is,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Tárgy

A belső piacon vagy harmadik országokban megvalósított, mezőgazdasági termékek és egyes, mezőgazdasági termékekből előállított élelmiszerek megismertetésével és promóciójával kapcsolatos intézkedések (a továbbiakban: tájékoztatási és promóciós intézkedések) az e rendeletben előírt feltételek mellett teljes egészükben vagy részben finanszírozhatók az Unió költségvetéséből.

2. cikk

A belső piacra irányuló intézkedések

A belső piac vonatkozásában támogatható intézkedések a következők:

a)           az Unió mezőgazdasági termelési módjainak sajátosságait – különösen az élelmiszerek biztonságosságával, az eredetiséggel, a tápértékkel és az egészséggel, az állatjóléttel, illetve a környezet tiszteletben tartásával kapcsolatos szempontokat – előtérbe állító tájékoztatási intézkedések;

b)           az 5. cikk (4) bekezdésében említett témákkal foglalkozó tájékoztatási intézkedések.

3. cikk

Harmadik országokra irányuló intézkedések

A harmadik országok vonatkozásában támogatható intézkedések a következők:

a)           a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek tulajdonságait előtérbe állító, valamint az 5. cikk (4) bekezdésében említett témákkal foglalkozó tájékoztatási intézkedések;

b)           az EU-ból származó mezőgazdasági termékek és élelmiszerek értékesítésének előmozdítására irányuló promóciós intézkedések.

4. cikk

Az intézkedések jellemzői

(1)          A tájékoztatási és promóciós intézkedések nem helyezhetnek előtérbe egyes kereskedelmi márkákat. Mindazonáltal termékbemutatók és termékkóstolók alkalmával, valamint a tájékoztató és promóciós anyagokon a 6. cikk a) pontjának megfelelően elfogadandó különleges feltételek mellett feltüntethető a termékek márkaneve.

(2)          A tájékoztatási intézkedések nem ösztönözhetnek valamely termék fogyasztására a termék származására való hivatkozással. Mindazonáltal a 6. cikk b) pontjának megfelelően elfogadandó konkrét feltételek mellett a termékek származása feltüntethető a tájékoztató és promóciós anyagokon.

(3)          A tájékoztatási és promóciós intézkedések végrehajtására a következők keretében kerülhet sor:

a)      olyan tájékoztatási és promóciós programok (a továbbiakban: programok), amelyek célja, hogy egymással összhangban álló intézkedések együttesén keresztül gyarapítsák a kiválasztott témákkal vagy az érintett termékekkel kapcsolatos ismereteket, és előmozdítsák a szóban forgó termékek értékesítését;

b)      bizottsági kezdeményezések.

5. cikk

Támogatható termékek és témák

(1)          A következő termékek képezhetik tárgyát a 3. cikkben említett tájékoztatási és promóciós intézkedéseknek, illetve szolgálhatnak a 2. cikkben és a 3. cikk a) pontjában említett termelési módok és témák bemutatására:

a)      az Európai Unió működéséről szóló szerződés (a továbbiakban: a Szerződés) I. mellékletében szereplő jegyzékben felsorolt mezőgazdasági termékek a(z) [COM(2011) 416]/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet[19] I. mellékletében felsorolt halászati és akvakultúra-termékek és a dohány kivételével;

b)      az 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet I. mellékletének I. pontjában felsorolt, mezőgazdasági termékekből előállított élelmiszerek;

c)      a 110/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet[20] szerinti oltalom alatt álló földrajzi árujelzővel ellátott szeszes italok.

(2)          Borok vonatkozásában is folytathatók tájékoztatási és promóciós intézkedések, feltéve, hogy a szóban forgó programnak egyéb, az (1) bekezdés a) vagy b) pontjában említett termékek is tárgyát képezik.

(3)          Az (1) bekezdés c) pontjában említett szeszes italok és a (2) bekezdésben említett borok esetében a belső piacra irányuló intézkedéseket a fogyasztóknak a földrajzi árujelzőkkel kapcsolatos európai uniós minőségrendszerekről történő tájékoztatására kell korlátozni.

(4)          A 2. cikk b) pontjában és a 3. cikk a) pontjában említett témák a következők:

a)      az 1151/2012/EU rendeletben, a 110/2008/EK rendeletben és a [mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról szóló, ...-i] XXX/20../EU európai parlamenti és tanácsi rendelet [(az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet) (COM(2011) 626)] 70. cikkében meghatározott minőségrendszerek;

b)      a 834/2007/EK tanácsi rendeletben[21] meghatározott ökológiai termelési mód;

c)      a legkülső régiókra jellemző minőségi mezőgazdasági termékekre vonatkozó, a 228/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet[22] 21. cikkében meghatározott embléma.

6. cikk

Felhatalmazáson alapuló hatáskörök

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 23. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a következőkre vonatkozóan:

a)           a kereskedelmi márkáknak termékbemutatók és termékkóstolók alkalmával, valamint a tájékoztató és promóciós anyagokon történő feltüntetésére vonatkozó, a 4. cikk (1) bekezdésében említett konkrét feltételek;

b)           a termékek származására történő utalásra vonatkozó, a 4. cikk (2) bekezdésében említett feltételek.

II. fejezet

A TÁJÉKOZTATÁSI ÉS PROMÓCIÓS INTÉZKEDÉSEK VÉGREHAJTÁSA

1. szakasz

Közös rendelkezések

7. cikk

A javaslattevő szervezetek

A következő szervezetek nyújthatnak be programjavaslatot:

a)           tagállami szakmai vagy szakmaközi szervezetek;

b)           uniós szakmai vagy szakmaközi szervezetek;

c)           a [mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról szóló, ...-i] XXX/20../EU európai parlamenti és tanácsi rendelet [(az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet) (COM(2011) 626)] 106. és 107. cikkében meghatározott termelői szervezetek és termelői szervezetekből álló társulások.

8. cikk

Munkaprogram

(1)          A tájékoztatási és promóciós intézkedések a belső piacon és a harmadik országokban egyaránt hozzájárulnak az európai uniós mezőgazdaság versenyképességének megerősítéséhez. A megvalósítandó célkitűzéseket a (2) bekezdésben említett munkaprogramban kell rögzíteni.

(2)          A Bizottság végrehajtási aktus útján munkaprogramot fogad el, amely megjelöli a megvalósítani kívánt célkitűzéseket, a prioritásokat, a várt eredményeket, a végrehajtás módjának részleteit és a finanszírozási tervben előirányzott teljes összeget. A munkaprogram tartalmazza továbbá a fő értékelési kritériumokat, a finanszírozandó intézkedések leírását, az egyes intézkedéstípusokhoz rendelt összegek megjelölését, a végrehajtás indikatív ütemtervét, valamint a támogatások vonatkozásában a maximális társfinanszírozási arányt.

Az első albekezdésben említett végrehajtási aktust a 24. cikk (3) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

(3)          Az (1) bekezdésben említett munkaprogram végrehajtása céljából a Bizottság ajánlattételi felhívást tesz közzé, amely:

a)      az egyszerű programok esetében tartalmazza a részvételi feltételeket és a fő értékelési kritériumokat;

b)      az összetett programok esetében megfelel a 966/2012/EU, Euratom rendelet[23] I. része VI. címének.

9. cikk

A programok

E rendelet alkalmazásában:

a)           „egyszerű program”: olyan program, amelyet egy vagy több, a 7. cikk a) vagy c) pontjában említett, ugyanabból a tagállamból származó ajánlattevő szervezet nyújt be;

b)           „összetett program”: olyan program, amelyet több, a 7. cikk a) vagy c) pontjában említett, különböző tagállamokból származó ajánlattévő szervezet, illetve egy vagy több, a 7. cikk b) pontjában említett európai uniós szervezet nyújt be.

10. cikk

A Bizottság által kezdeményezett intézkedések

(1)          A Bizottság végrehajthat a 2. és a 3. cikk szerinti tájékoztatási és promóciós intézkedéseket. Ezek az intézkedések megvalósíthatók többek között nemzetközi jelentőségű kereskedelmi vásárokon és kiállításokon való részvétel formájában, standok felállítása révén, illetve olyan műveleteken keresztül, amelyek célja az, hogy kedvező képet alakítsanak ki az uniós termékekről.

(2)          A Bizottság technikai segítségnyújtási szolgáltatásokat fejleszt ki, többek között a különböző piacok megismerésének elősegítése, a tájékoztatási és promóciós politika mentén szerveződő dinamikus szakmai hálózat fenntartása, valamint a programok kidolgozásához és megvalósításához kapcsolódó jogszabályi rendelkezések ismertségének javítása céljából.

11. cikk

A kettős finanszírozás tilalma

E rendelet alapján nem biztosítható uniós pénzügyi hozzájárulás azokhoz a tájékoztatási és promóciós intézkedésekhez, amelyek valamely más európai uniós pénzügyi támogatásban részesülnek, például az [Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló, ...-i XXXX/20.../EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (COM(2011) 627)[24]] vagy a [mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról szóló, ...-i XXX/20../EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet) (COM(2011) 626)] alapján.

2. szakasz

Az egyszerű programok végrehajtása és irányítása

12. cikk

Az egyszerű programok kiválasztása

(1)          A Bizottság elvégzi a 8. cikk (3) bekezdésének a) pontjában említett ajánlattételi felhívás keretében benyújtott programjavaslatok elbírálását és kiválasztását.

(2)          A Bizottság végrehajtási aktusok útján határoz a kiválasztott egyszerű programokról, azok esetleges módosításairól, valamint a kapcsolódó költségvetésekről. Ezeket az aktusokat a 24. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

13. cikk

Az egyszerű programok végrehajtásával megbízott szervezetek

A kiválasztott egyszerű programokat végrehajtó szervezeteket az intézkedések hatékony módon történő végrehajtásának biztosítása céljából az ajánlattevő szervezet jelöli ki, megfelelő módon lebonyolított versenyeztetést követően.

14. cikk

Az egyszerű programok végrehajtása, nyomon követése és ellenőrzése

(1)          A 12. cikkben foglaltak szerint kiválasztott egyszerű programok megfelelő végrehajtásáért és az azokkal kapcsolatos kifizetések teljesítéséért az érintett tagállamok felelősek. A tagállamok biztosítják, hogy a szóban forgó programok keretében készült tájékoztató és promóciós anyagok megfeleljenek az uniós szabályozásnak.

(2)          A tagállamok az egyszerű programokat a [közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és nyomon követéséről szóló, ...-i XXXX/20.. európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (COM(2011) 628)] megfelelően és a 22. cikk első bekezdésének a) pontja értelmében elfogadandó részletes szabályokat betartva hajtják végre, követik nyomon és ellenőrzik.

15. cikk

Az egyszerű programokra vonatkozó pénzügyi rendelkezések

(1)          Az Unió által az egyszerű programokhoz nyújtott pénzügyi hozzájárulás mértéke nem haladhatja meg a támogatható kiadások 50 %-át. A kiadások fennmaradó része kizárólag a javaslattevő szervezeteket terheli.

(2)          Az (1) bekezdésben említett százalékos arány 60 %-ra emelkedik a következők esetében:

a)      egy vagy több harmadik országot megcélzó egyszerű program;

b)      azok a gyümölcsökkel és zöldségekkel kapcsolatos tájékoztatási és promóciós intézkedések, amelyek kifejezetten az uniós iskolai létesítményekben tanuló gyermekeket célozzák meg.

(3)          A tájékoztatási és promóciós intézkedések eredményeit felmérő, a 26. cikknek megfelelően elvégzett értékelésekhez az egyszerű programra vonatkozókhoz hasonló feltételek mellett nyújtható uniós finanszírozás.

(4)          A programok kiválasztásához kapcsolódó szakértői díjakat a [közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és nyomon követéséről szóló, ...-i XXXX/20../EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (COM(2011) 628)] 4. cikke (2) bekezdése a) pontjának megfelelően teljes egészükben az Unió finanszírozza.

(5)          Az egyszerű programok megfelelő végrehajtásának biztosítása érdekében az ajánlattevő szervezeteknek biztosítékot kell nyújtaniuk.

(6)          Az egyszerű programok keretében végrehajtott tájékoztatási és promóciós intézkedések Unió általi finanszírozása a [közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és nyomon követéséről szóló, ...-i XXXX/20.../EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (COM(2011) 628)] 4. cikke (1) bekezdése c) pontjának megfelelően történik.

3. szakasz

Az összetett programok és a Bizottság által kezdeményezett intézkedések végrehajtása és irányítása

16. cikk

Finanszírozási formák

(1)          A finanszírozás a 966/2012/EU, Euratom rendeletben előírt formák valamelyikében valósulhat meg és a következőkből állhat:

a)      az összetett programokhoz nyújtott támogatások;

b)      a Bizottság által kezdeményezett intézkedésekhez kapcsolódó beszerzések.

(2)          Az összetett programok keretében vagy a Bizottság kezdeményezésére végrehajtott tájékoztatási és promóciós intézkedések Unió általi finanszírozása a [közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és nyomon követéséről szóló, ...-i XXXX/20.../EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (COM(2011) 628)] 4. cikke (2) bekezdése a) pontjának megfelelően történik.

17. cikk

Az összetett programok értékelése

Az összetett programokra vonatkozó ajánlatok elbírálása és a támogatandó ajánlatok kiválasztása a 8. cikk (3) bekezdésének b) pontjában említett ajánlattételi felhívásban szereplő kritériumok alapján történik.

18. cikk

Az összetett programokra vonatkozó pénzügyi rendelkezések

Az összetett programok esetében a társfinanszírozás maximális mértéke az elszámolható kiadások összegének 60 %-a. A kiadások fennmaradó része kizárólag a javaslattevő szervezeteket terheli.

19. cikk

Közbeszerzés a Bizottság által kezdeményezett intézkedések esetében

A Bizottság által saját nevében vagy a tagállamokkal közösen végrehajtott közbeszerzésekre alkalmazni kell a 966/2012/EU rendelet és az 1268/2012/EU felhatalmazáson alapuló rendelet közbeszerzésre vonatkozó szabályait.

20. cikk

Az Unió pénzügyi érdekeinek védelme

(1)          A Bizottság megfelelő intézkedésekkel – csalás, korrupció és más jogellenes cselekmények elleni megelőző intézkedésekkel, hatásos ellenőrzésekkel, szabálytalanság feltárása esetén a jogtalanul kifizetett összegek visszafizettetésével, valamint szükség esetén hatékony, arányos és visszatartó erejű adminisztratív és pénzügyi szankciókkal – biztosítja, hogy az Unió pénzügyi érdekei az e szakasz alapján finanszírozott intézkedések végrehajtása során ne sérüljenek.

(2)          A Bizottság vagy képviselői és az Európai Számvevőszék hatáskörrel rendelkeznek arra, hogy dokumentumok alapján és helyszíni ellenőrzés révén ellenőrizzék az uniós forrásokban részesülő kedvezményezetteket, vállalkozókat és alvállalkozókat.

(3)          Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) jogosult a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletben[25] és a 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendeletben[26] előírt rendelkezéseknek és eljárásoknak megfelelően ellenőrzéseket, köztük helyszíni ellenőrzéseket és vizsgálatokat végezni annak megállapítására, hogy valamely, uniós forrásokat érintő támogatási megállapodással, támogatási határozattal vagy szerződéssel kapcsolatban csalás, korrupció vagy bármely egyéb jogellenes tevékenység révén sérültek-e az Unió pénzügyi érdekei.

(4)          Az (1), a (2) és a (3) bekezdés sérelme nélkül az e program végrehajtása keretében harmadik országokkal és nemzetközi szervezetekkel kötött együttműködési megállapodásokban, az e program végrehajtása keretében született támogatási megállapodásokban és támogatási határozatokban kifejezetten rendelkezni kell arról, hogy a Számvevőszék és az OLAF saját hatáskörén belül elvégezheti az említett ellenőrzéseket és vizsgálatokat.

4. szakasz

Felhatalmazáson alapuló és végrehajtási hatáskörök

21. cikk

Felhatalmazáson alapuló hatáskörök

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 23. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a következőkre vonatkozóan:

a)           azon konkrét feltételek, amelyek mellett a 7. cikkben említett ajánlattevő szervezetek programot nyújthatnak be, különös tekintettel a program reprezentativitását és kiterjedt hatókörét biztosító feltételekre;

b)           azon feltételek, amelyek mellett az ajánlattevő szervezet számára a 13. cikkben foglaltaktól eltérve engedélyezhető, hogy a program egyes részeit saját maga hajtsa végre;

c)           a 13. cikkben említett végrehajtó szervezetek versenyeztetésére vonatkozó feltételek;

d)           az egyszerű programok támogathatóságára, valamint a tájékoztatási és promóciós intézkedések költségeinek és – szükség esetén – az adminisztratív és személyzettel kapcsolatos költségeknek az elszámolhatóságára vonatkozó konkrét feltételek.

22. cikk

Végrehajtási hatáskörök

A Bizottság végrehajtási aktusok útján elfogadja a következőket:

a)           a 14. cikk (2) bekezdésében említett, a végrehajtásra, a nyomon követésre és az ellenőrzésre vonatkozó részletes szabályok;

b)           az e rendelet alapján kiválasztott egyszerű programok végrehajtása céljából történő szerződéskötésekre vonatkozó szabályok.

Ezeket a végrehajtási aktusokat a 24. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

III. fejezet

HATÁSKÖR-ÁTRUHÁZÁSOK, VÉGREHAJTÁSI RENDELKEZÉSEK, ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

1. szakasz

Hatáskör-átruházások és végrehajtási rendelkezések

23. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1)          A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás gyakorlásának feltételeit e cikk határozza meg.

(2)          A Bizottság az e rendeletben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazást e rendelet hatálybalépésétől kezdődően, határozatlan időre kapja.

(3)          Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja az e rendeletben említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4)          A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(5)          Az e rendelet alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az értesítést követő két hónapos időtartam leteltéig sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt kifogást a felhatalmazáson alapuló jogi aktus ellen, vagy ha az Európai Parlament és a Tanács az időtartam leteltét megelőzően egyaránt arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem emel kifogást. Az Európai Parlament, illetőleg a Tanács kezdeményezésére az említett időtartam 2 hónappal meghosszabbodik.

24. cikk

Bizottság

(1)          A Bizottság munkáját [a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról szóló, …-i XXXX/20../EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet)] 162. cikke alapján létrehozott, a mezőgazdasági piacok közös szervezésével foglalkozó bizottság segíti.           Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottság.

(2)          Az e bekezdésre való hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

(3)          Az e bekezdésre való hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 4. cikkét kell alkalmazni.

2. szakasz

Konzultáció, értékelés és jelentéstétel

25. cikk Konzultáció

A Bizottság e rendelet végrehajtásának keretében konzultálhat a mezőgazdasági termékek promóciójával foglalkozó, a 2004/391/EK bizottsági határozattal[27] létrehozott tanácsadó csoporttal.

26. cikk

Az intézkedések hatásának értékelése

A közös agrárpolitika nyomon követésének és értékelésének a(z) .../20../EU rendelet [COM(2011) 628] 110. cikkében előírt közös keretével összhangban a Bizottság a 24. cikk (2) bekezdésének megfelelően meghatározza az e rendelet alapján finanszírozott tájékoztatási és promóciós programok hatásainak értékelésére szolgáló közös keretet, valamint a kapcsolódó mutatók rendszerét.

Valamennyi érintett fél közli a Bizottsággal az intézkedések hatásainak értékeléséhez szükséges összes adatot és információt.

27. cikk Jelentéstétel

A Bizottság legkésőbb [2020.] december 31-ig jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak e rendelet alkalmazásáról, és a jelentést szükség esetén megfelelő módosítási javaslatokkal is kiegészíti.

3. szakasz

Módosító, átmeneti és záró rendelkezések

28. cikk A(z) .../20../EU rendelet [COM(2011) 626] módosítása

A(z) .../20../EU rendelet [COM(2011) 626] a következőképpen módosul:

a)           a 34. cikk (2) bekezdése a következő albekezdéssel egészül ki:

„A nemzeti stratégiának összeegyeztethetőnek kell lennie a(z) XXX/20../EU európai parlamenti és tanácsi rendelet* 6. cikkében említett munkaprogramban meghatározott stratégiai prioritásokkal.

*        Az Európai Parlament és a Tanács ...-i XXX/20../EU rendelete a mezőgazdasági termékek belső piacon és harmadik országokban történő megismertetésével és promóciójával kapcsolatos intézkedésekről (HL L ........).”

b)           a 43. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

„(5)   Az (1) bekezdésben említett intézkedéseknek összeegyeztethetőknek kell lenniük a(z) XXX/20../EU rendelet 6. cikkében említett munkaprogramban meghatározott stratégiai prioritásokkal.”

29. cikk

Állami támogatások

A [mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról szóló, ...-i XXX/20../EU európai parlamenti és tanácsi rendelet („az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet”), COM(2011) 626]* 146. cikkétől és az 1184/2006/EK tanácsi rendelet[28] 3. cikkétől eltérve, valamint a Szerződés 42. cikkének első bekezdése értelmében a Szerződés 42. cikkének második bekezdése alapján uniós támogatással támogatható, a Bizottság által e rendeletnek megfelelően kiválasztott programok esetében a Szerződés 107., 108. és 109. cikke nem alkalmazandó a tagállamok által e rendelet alkalmazásában és rendelkezéseinek megfelelően teljesített kifizetésekre, sem a tagállamok adójellegű bevételeiből vagy kötelező hozzájárulásaiból származó pénzügyi hozzájárulásokra.

30. cikk Hatályon kívül helyezés

A 3/2008/EK rendelet hatályát veszti.

A hatályon kívül helyezett rendeletre vonatkozó hivatkozásokat e rendeletre vonatkozó hivatkozásoknak kell tekinteni és az e rendelet mellékletében szereplő megfelelési táblázatok szerint kell értelmezni.

31. cikk

Átmeneti rendelkezések

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 23. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a 3/2008/EK rendelet rendelkezései és az e rendeletben foglalt rendelkezések közötti átmenet biztosítására.

32. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

[Ezt a rendeletet …-tól/-től kell alkalmazni.]

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

az Európai Parlament részéről                      a Tanács részéről

az elnök                                                          az elnök

MELLÉKLET

A 30. cikkben említett MEGFELELÉSI TÁBLÁZATOK

A 3/2008/EK rendelet || E rendelet

1. cikk, (1) bekezdés, első albekezdés 1. cikk, (1) bekezdés, második albekezdés 1. cikk, (2) bekezdés 2. cikk 3. cikk; 4. cikk 5. cikk 6. cikk, (1) bekezdés 6. cikk, (2) bekezdés 7. cikk 8. cikk 9. cikk 10. cikk 11. cikk 12. cikk, (1) bekezdés 12. cikk, (2) bekezdés 13. cikk, (1) bekezdés 13. cikk, (2) bekezdés, első albekezdés 13. cikk, (2) bekezdés, második albekezdés 13. cikk, (2) bekezdés, harmadik albekezdés 13. cikk, (3), (4) és (5) bekezdés 13. cikk, (6) bekezdés 14. cikk 15. cikk; 16. cikk 17. cikk 18. cikk 19. cikk 20. cikk || 1. cikk 4. cikk, (3) bekezdés, a) pont 4. cikk, (1) és (2) bekezdés 2. cikk; 3. cikk 5. cikk 8. cikk, (2) bekezdés 7. cikk --- --- 12. cikk; 17. cikk --- 10. cikk 13. cikk --- 14. cikk 16. cikk, (1) bekezdés, b) pont 15. cikk, (1) bekezdés 15. cikk, (2) bekezdés --- --- 29. cikk 15. cikk, (6) bekezdés; 16. cikk, (2) bekezdés 23. cikk; 24. cikk 25. cikk 27. cikk 30. cikk 32. cikk

A(z) XXX/20../EU rendeletre vonatkozó javaslat nyomán a Lisszaboni Szerződés rendelkezéseihez igazított 3/2008/EK rendelet [COM(2011) 663] || E rendelet

1. cikk, (1) bekezdés, első albekezdés 1. cikk, (1) bekezdés, második és harmadik albekezdés 1. cikk, (2) bekezdés 1. cikk, (3) bekezdés 1. cikk, (4) bekezdés 2. cikk 3. cikk; 4. cikk 5. cikk 6. cikk, (1) bekezdés 6. cikk, (2) bekezdés 7. cikk 8. cikk 9. cikk 10. cikk 11. cikk 12. cikk, (1) bekezdés 12. cikk, (2) és (3) bekezdés 13. cikk, (1) bekezdés 13. cikk, (2) bekezdés, első albekezdés 13. cikk, (2) bekezdés, második albekezdés 13. cikk, (2) bekezdés, harmadik albekezdés 13. cikk, (3), (4) és (5) bekezdés 13. cikk, (6) bekezdés 13. cikk, (7) bekezdés 13. cikk, (8) bekezdés 13. cikk, (9) bekezdés 14. cikk 15a. cikk 16a. cikk 16b. cikk 17. cikk 18. cikk 19. cikk 20. cikk || 1. cikk 4. cikk, (3) bekezdés; 8. cikk, (2) bekezdés 4. cikk, (1) és (2) bekezdés 8. cikk, (2) bekezdés --- 2. cikk; 3. cikk 5. cikk 8. cikk, (2) bekezdés 7. cikk --- --- 12. cikk; 17. cikk; 18. cikk --- 10. cikk 13. cikk; 19. cikk; 21. cikk, b) pont --- 14. cikk 16. cikk, (1) bekezdés, b) pont 15. cikk, (1) bekezdés 15. cikk, (2) bekezdés --- --- 29. cikk 11. cikk 15. cikk, (5) bekezdés 22. cikk 15. cikk, (6) bekezdés; 16. cikk, (2) bekezdés --- 23. cikk 24. cikk 25. cikk 27. cikk 30. cikk 32. cikk

PÉNZÜGYI KIMUTATÁS

1.           A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI

1.1.        A javaslat címe

Javaslat: Az Európai Parlament és a Tanács rendelete a mezőgazdasági termékek belső piacon és harmadik országokban történő megismertetésével és promóciójával kapcsolatos intézkedésekről

1.2.        A tevékenységalapú irányítás /tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett szakpolitikai terület(ek)[29]

A 2. fejezethez tartozó 05. szakpolitikai terület

1.3.        A javaslat típusa

X A javaslat új intézkedésre irányul

¨ A javaslat kísérleti projektet/előkészítő intézkedést követő új intézkedésre irányul[30]

X A javaslat jelenlegi intézkedés meghosszabbítására irányul

¨ A javaslat új intézkedésnek megfelelően módosított intézkedésre irányul

A javaslat jelenlegi intézkedés meghosszabbítására és új elemekkel történő kiegészítésére irányul.

1.4.        Célkitűzések

1.4.1.     A javaslat által érintett többéves bizottsági stratégiai célkitűzés(ek)

A javaslat célja a források hatékony felhasználásának előmozdítása az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésnek az uniós mezőgazdaság tekintetében, az Európa 2020 stratégiának megfelelően történő megvalósítása érdekében.

A mezőgazdasági termékek uniós promóciós politikája mint a közös agrárpolitika (KAP) egyik eszköze a KAP-reform 2020-ig elérendő céljainak megvalósítására irányul, különös tekintettel a mezőgazdasági ágazat versenyképességének a belső piacon és a harmadik országokban történő megerősítésére vonatkozó célra.

1.4.2.     Konkrét célkitűzés(ek) és a tevékenységalapú irányítás/tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett tevékenység(ek)

Konkrét célkitűzés

A mezőgazdasági ágazat versenyképességének fokozása és az élelmiszer-ellátási lánc értéktermeléséből való részesedésének növelése

A tevékenységalapú irányítás/tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett tevékenység(ek)

05 02. alcím: „A mezőgazdasági piacokon végrehajtott intervenciók”

1.4.3.     Várható eredmény(ek) és hatás(ok)

E javaslat értelmében a promóciós politika a jövőben olyan átfogó stratégia mentén szerveződne, amely lehetővé tenné számára, hogy célzottan és hatékonyan reagáljon a harmadik országokban – például szabadkereskedelmi megállapodásokkal összefüggésben – megnyíló gazdasági lehetőségekre, valamint az európai uniós mezőgazdasági termékek előnyeire vonatkozó tájékoztatás iránti igényre.

A promóciós stratégia meghatározná a közvetítendő üzeneteket, amelyek mindenekelőtt a KAP egyedi elemeit – többek között a keretében alkalmazott fenntartható termelési módokat és minőségrendszereket – helyeznék előtérbe.

A foglalkoztatás tekintetében kifejtett hatás a remélt gazdasági eredményektől függ majd, de a javaslatban foglaltak a várakozások szerint hozzá fognak járulni a munkahelyek megőrzéséhez a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban, különösen a stratégia által kiemelten kezelt kkv-k esetében, amelyek az élelmiszer-ipari vállalkozások 99 %-át teszik ki és az ágazatban foglalkoztatottak 63 %-át képviselik.

Várhatóan emelkedni fog a több különböző uniós tagállam szervezeteinek közreműködésével megvalósuló (azaz több országra kiterjedő), magas európai uniós hozzáadott értékkel rendelkező programok száma, annak köszönhetően, hogy a programok kiválasztása és irányítása egyszerűsödik és a jövőben a Bizottság szintjén, a közbülső tagállami szakasz kiiktatásával történik.

1.4.4.     Eredmény- és hatásmutatók

A célkitűzések függvényében a mutatók három különböző szintje került megállapításra:

Hatásmutatók:

–        Európai uniós mezőgazdasági áruforgalmi egyenleg;

–        Mezőgazdasági jövedelem.

Eredménymutatók:

–        Európai uniós mezőgazdasági kivitelek;

–        A minőséggel kapcsolatos európai uniós jelölésekkel ellátott termékek termelésének értéke és az ökológiai termelés jelentősége (a stratégia sikerét közvetetten mérő mutatók – kiemelt témák...);

–        A fogyasztók által a termékről alkotott kép (közvélemény-kutatások, Eurobarométer-felmérések...).

Teljesítési mutatók:

–        A programok száma (Belső piac / Harmadik országok);

–        Új kedvezményezettek (az új ajánlattevő szervezetek aránya az összes ajánlattevő szervezet számához viszonyítva);

–        A több országra kiterjedő programok száma.

1.5.        A javaslat indoklása

1.5.1.     Rövid vagy hosszú távon kielégítendő szükséglet(ek)

A fő problémát a mezőgazdasági ágazat versenyképességére nehezedő megnövekedett nyomás jelenti, amely három különböző okra vezethető vissza:

–        A harmadik országokból származó termékek által az uniós mezőgazdasági termékekkel szemben támasztott erős verseny;

–        A mezőgazdasági termelők által tiszteletben tartandó követelmények szaporodása és a mezőgazdasági ágazatot terhelő költségek növekedése az EU-ban. A 2000–2012-es időszakban például a mezőgazdasági világpiaci árak 82 %-kal emelkedtek, miközben az energiaárak tekintetében 261 %-os, a műtrágyaárak esetében pedig 286 %-os ugrás következett be, ami a legutóbbi három évtizedben mért legnagyobb mértékű ingadozásokat idézte elő az ágazatban.

–        Az uniós mezőgazdasági termékek előnyeinek alacsony szintű ismerete, különösen a belső piacon. Az európai uniós polgárok többsége például úgy véli, hogy az Európai Unió számára az agrárpolitika és a vidékfejlesztés tekintetében a legfontosabb prioritást annak biztosítása jelenti, hogy a mezőgazdasági termékek jó minőségűek, egészségesek és biztonságosak legyenek. Ugyanakkor az uniós polgároknak csupán 14 %-a ismeri fel az az Unió által létrehozott egyik legfőbb európai minőségrendszert jelképező OEM[31]/OFJ[32]-szimbólumokat.

1.5.2.     Az uniós részvételből adódó többletérték

A közös agrárpolitika valódi európai uniós politika. Ahelyett, hogy 28 különböző agrárpolitikát hajtanának végre, a tagállamok egyesítik erőforrásaikat, hogy egyetlen uniós politikát működtessenek, közös költségvetéssel és közös szabályokkal, beleértve a promócióra vonatkozó szabályokat is. Az egységes piacon, uniós szinten megvalósított fellépés különösen nagy lökést ad a) az olyan, általános tájékoztatási programok bevezetésének előmozdításához, amelyeket jellegükből adódóan ritkán hajtanak végre tagállamok vagy vállalkozások, főleg most, gazdasági válság idején, valamint b) a több országra kiterjedő, a tagállamok közötti tapasztalatcserét és a méretgazdaságosságot lehetővé tévő programok végrehajtásához.

1.5.3.     Hasonló korábbi tapasztalatok tanulsága

A KAP-nak a kezdetektől fogva részét képezik tájékoztatási és promóciós intézkedések. 1999 óta a KAP a mezőgazdasági termékek megismertetésére és promóciójára szolgáló horizontális rendszer révén konkrét támogatást biztosít az uniós mezőgazdasági és élelmiszer-ipari ágazat javára a belső piacon és harmadik országokban végrehajtott tájékoztatási és promóciós intézkedésekhez.

Számos bizonyíték van arra, hogy az európai uniós promóciós politika pozitív szerepet tölt be, és végső soron lehetővé teszi, hogy megtérüljenek az uniós mezőgazdasági termelők erőfeszítései, amelyeket a KAP magas szintű előírásainak megfelelően történő termelés érdekében tesznek:

–        2009-ben az Európai Számvevőszék ellenőrzést végzett a rendszerre vonatkozóan, és ennek keretében megvizsgálta a tájékoztatási és promóciós intézkedések hatékonyságát, valamint a felmerült költségek szabályszerűségét. A Számvevőszék kedvezően értékelte a rendszert, még ha annak hatását nehéz is számszerűsíteni[33];

–        A rendszer értékelése céljából készített tanulmány következtetései szintén lehetővé tették a jelenlegi rendszer mérlegének megvonását[34];

–        Noha egy másik kormányzati politikára vonatkozik, tanulságos az Amerikai Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériuma által irányított piacfejlesztési programokról készített költség-haszon elemzés, amelynek becslései szerint minden egyes, promóciós program keretében elköltött USD 35 USD-vel növeli az amerikai mezőgazdasági kivitelek értékét, és a promóciós célokra szánt állami költségvetés 50 %-os csökkentése az agrárexport értékének 9 milliárd USD-vel való csökkenését vonná maga után. Habár nem garantálható, hogy a fenti számadatok megfelelnek a valóságnak, érdemes felhívni a figyelmet egyértelműen pozitív jellegükre, amely megerősíti a mezőgazdasági termékek megismertetésére és promóciójára irányuló közpolitikák pozitív értékét.[35]

1.5.4.     Egyéb pénzügyi eszközökkel való összeegyeztethetőség és lehetséges szinergia

A javaslat – a különböző ágazatok sajátosságait is szem előtt tartva – arra irányul, hogy a promóciós stratégián keresztül és az összes promóciós intézkedést felölelő, vizuális és tartalmi elemeket egyaránt magában foglaló közös identitás révén megerősítse az e horizontális promóciós rendszer és a KAP keretében már meglévő ágazati rendszerek közötti szinergiákat.

1.6.        Az intézkedés és a pénzügyi hatás időtartama

¨ A javaslat határozott időtartamra vonatkozik

– ¨  A javaslat időtartama: ÉÉÉÉ [HH/NN]-tól/-től ÉÉÉÉ [HH/NN]-ig

– ¨  Pénzügyi hatás: ÉÉÉÉ-tól/-től ÉÉÉÉ-ig

X A javaslat határozatlan időtartamravonatkozik

– Beindítási időszak: (lásd a lenti 3.2.1. pontot),

– azt követően: rendes ütem.

1.7.        Tervezett irányítási módszer(ek)[36]

X Bizottság általi közvetlen irányítás

– ¨ a Bizottság szervezeti egységein keresztül, ideértve az uniós küldöttségek személyzetét

– X  végrehajtó ügynökségen keresztül

X Megosztott irányítás a tagállamokkal

¨ Közvetett irányítás, a végrehajtási feladatokat az alábbiaknak delegálva:

– ¨ harmadik országok vagy az általuk kijelölt szervek;

– ¨ nemzetközi szervezetek és ügynökségeik (nevezze meg);

– ¨ az EBB és az Európai Beruházási Alap;

– ¨ a költségvetési rendelet 208. és 209. cikkében említett szervek;

– ¨ közjogi szervek;

– ¨ magánjog alapján működő, közfeladatot ellátó szervek, olyan mértékben, amennyiben megfelelő pénzügyi garanciákat nyújtanak;

– ¨ a valamely tagállam magánjoga alapján működő, köz- és magánszféra közötti partnerség végrehajtásával megbízott és megfelelő pénzügyi garanciákat nyújtó szervek;

– ¨ az EUSZ V. címének értelmében a KKBP terén konkrét fellépések végrehajtásával megbízott, és a vonatkozó alap-jogiaktusban meghatározott személyek.

– Egynél több irányítási módszer feltüntetése esetén kérjük, adjon részletes felvilágosítást a „Megjegyzések” rovatban.

Megjegyzések

A rendszer jelenleg részben megosztott irányítás alatt áll (a programok végrehajtásához kapcsolódó főbb kiadások tekintetében), részben pedig centralizált közvetlen irányítás alatt (a Bizottság kezdeményezésére megvalósuló tájékoztatási és promóciós intézkedések esetében).

A javaslat által érintett irányítási módok a megosztott irányítás és a közvetlen irányítás.

Az 58/2003/EK rendelet 3. cikkének (4) bekezdésében foglalt rendelkezéseknek megfelelően a Bizottságnak szándékában áll egyes, a tájékoztató és információs programok közvetlen irányításával kapcsolatos feladatokat egy meglévő végrehajtó ügynökséghez kiszervezni, különös tekintettel a több országra kiterjedő programokra, abból a célból, hogy javuljon a szolgáltatás hatékonysága, és a mezőgazdasági termékek megismertetésére és promóciójára irányuló intézkedéseken keresztül fokozódjon az EU láthatósága.

2.           IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK

2.1.        A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések

A szabályozás rendelkezik a programok értékeléséről. A jelenlegi rendszer szerint az értékelésre évente kerül sor, és az éves értékeléseket a program végén egy átfogó értékelés egészíti ki. Közös keret kerül kidolgozásra az intézkedések hatásának felmérésére vonatkozóan, a KAP nyomon követésének és értékelésének közös keretével összhangban.

A jövőben a tájékoztatási és promóciós intézkedések értékelése kiegészül a rendszer szabályos időközönként elvégzett külső értékelésével.

A Bizottság a tervek szerint legkésőbb [2020.] december 31-én jelentést nyújt be a Parlamentnek és a Tanácsnak a rendszer alkalmazásáról.

2.2.        Irányítási és kontrollrendszer

2.2.1.     Felismert kockázat(ok)

A mezőgazdasági termékek megismertetését és promócióját szolgáló horizontális rendszer 2000 óta létezik. Rendszeres ellenőrzések tárgyát képezi, és az ellenőrzések eredményének függvényében szükség szerint kiigazításra kerülnek a vonatkozó nyomonkövetési és ellenőrzési eljárások. A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság (DG AGRI) által elvégzett megfelelőségi ellenőrzések és az Európai Számvevőszék ellenőrzései alapján a tájékoztatási és promóciós intézkedésekkel összefüggésben azonosított legfőbb kockázatok bizonyos kiadások immateriális jellegéhez és az Európai Unió határain kívül megvalósított intézkedésekhez kapcsolódnak.

2.2.2.     A működő belső kontrollrendszerrel kapcsolatos információk

A kockázatok mérséklése érdekében részletes szabályok kerülnek meghatározásra a kiválasztás, a végrehajtás, a nyomon követés, az ellenőrzés és az értékelés tekintetében.

A Bizottság megállapítja különösen a legjobb programok kiválasztására vonatkozó eljárásokat, amelyeket jogi aktusokban is rögzíteni fog. Meg fogja határozni továbbá az intézkedések költségeinek elszámolhatóságára vonatkozó konkrét feltételeket, és a kiadások jellegétől függően alkalmazhat átalányösszegeket, költségskálákat stb. Figyelembe veszi a programok szakosodott végrehajtó szervezetek által, esetenként az Európai Unión kívül történő megvalósítását is. Az ellenőrzés részletes szabályait a kiadásokra vonatkozó egyes költségvetési irányítási módokra nézve külön-külön kell megállapítani.

Megosztott irányítás esetén az ellenőrzési keret alapját a KAP-ra vonatkozó, a reform keretében felülvizsgált közös ellenőrzési szabályok képezik (COM(2011) 628), különös tekintettel az egyes kifizető ügynökségek vezetője által benyújtandó megbízhatósági nyilatkozatra.

Közvetlen irányítás esetén a támogatások ellenőrzésének kerete a 966/2012/EU, Euratom költségvetési rendelet szabályain és különösen a Bizottság belső ellenőrzési szabványainak alkalmazásán, az összes nyilatkozat előzetes ellenőrzésén, a költségekkel kapcsolatos módszerek tanúsításán, valamint a nyilatkozatok egy részének utólagos ellenőrzésén alapul.

A promóciós program irányításával kapcsolatos feladatok kiszervezésével összefüggésben a Bizottság alkalmazni fogja a költségvetési rendelet 65. cikkének megfelelően a végrehajtó ügynökségek tekintetében végrehajtandó ellenőrzési intézkedéseket is. Felügyeli a végrehajtó ügynökség munkáját, és meggyőződik róla, hogy az ügynökség valóban teljesíti az azon intézkedésekre vonatkozó ellenőrzési célkitűzéseket, amelyek irányításával megbízták. Erről a felügyeletről a felelős főigazgatóság és az ügynökség közötti együttműködésre vonatkozó részletes szabályokban kell rendelkezni.

A Bizottság az ellenőrzéseket kockázatalapú módszer alkalmazásával hajtja végre, annak biztosítása érdekében, hogy ellenőrzései a legnagyobb kockázatot jelentő területekre összpontosuljanak.

2.2.3.     Az ellenőrzések költsége és haszna, a várt hibaarány értékelése

A tájékoztatási és promóciós intézkedésekre minden esetben ki fog terjedni az EMGA-ból teljesített kiadások meglévő irányítási és ellenőrzési rendszere.

A tagállamokra háruló ellenőrzési költségek elemzése a KAP reformjára vonatkozó jogalkotási javaslatokat (COM(2011) 626) kísérő hatásvizsgálat 8. mellékletében található.

Ami a Bizottságot terhelő költségeket illeti, azok a jelenlegi helyzethez képes növekedni fognak, ami a költségek általános növekedésével (ezen belül a megosztott irányítás alá tartozó kiadások mostani szintjének megduplázódásával) és különösen a közvetlen irányítás alá kerülő programok kapcsán felmerülő kiadások növekedésével magyarázható.

A rendszer egyik újdonsága az összetett programok közvetlen irányítás alá helyezése lesz. A költségeket illetően csupán a hasonló jellegű programokhoz kapcsolódó ellenőrzési költségeken alapuló becslés adható. Példaként említhetők a vállalkozások és a kkv-k versenyképességének javítását célzó programok (COM(2011) 834).

A javaslatban foglalt rendelkezések várhatóan nem eredményeznék a hibaarány növekedését az EMGA tekintetében.

2.3.        A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések

A KAP reformjára vonatkozó jogalkotási csomag, különösen a közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és nyomon követéséről szóló rendeletre vonatkozó javaslat a kifizető ügynökségek által az ellenőrzésekkel és szankciókkal összefüggésben alkalmazandó jelenlegi részletes rendszerek fenntartását és megerősítését irányozza elő, egységes alapjellemzőkkel és az egyes támogatási rendszerek jellegzetességeire szabott konkrét szabályokkal egészítve ki a szóban forgó rendszereket. A KAP finanszírozásáról, irányításáról és nyomon követéséről szóló rendelet a promóciós politikára vonatkozó jövőbeli rendeletre is alkalmazandó lesz.

Általánosságban a rendszerek a támogatási kérelmek 100 %-ának teljes körű adminisztratív ellenőrzését, adott esetben egyéb adatbázisokkal történő keresztellenőrzést, valamint az ügyletek minimális számára vonatkozóan kifizetés előtti helyszíni ellenőrzést írnak elő, a szóban forgó támogatási rendszerekhez kapcsolódó kockázattól függően. Ha ezek a helyszíni ellenőrzések nagyszámú szabálytalanságot tárnak fel, további ellenőrzéseket kell végrehajtani.

Emellett a KAP reformjára vonatkozó jogszabálycsomag többek között előírja a tagállamok számára a szabálytalanságok és a csalás megelőzését, feltárását és megszüntetését, hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciók kivetését az uniós jogszabályokkal vagy a nemzeti joggal összhangban, valamint a szabálytalan kifizetések kamatokkal együtt történő visszafizettetését. A rendszer automatikus elszámolási mechanizmust tartalmaz a szabálytalanságok kezelésére, ami biztosítja, hogy amennyiben a visszafizetésre való felhívás időpontját követő négy éven belül, vagy bírósági eljárás esetén nyolc éven belül nem kerül sor a visszafizettetésre, a szóban forgó összegeket az érintett tagállam viselje. Ez a mechanizmus komoly ösztönzést jelent a tagállamoknak a szabálytalan kifizetések lehető leggyorsabb visszafizettetésére. Ezen túlmenően a jövőbeli promóciós politika irányításának keretében kiszervezett feladatok esetében a végrehajtó ügynökség köteles lesz eseti alapon bejelenteni a Bizottságnak a potenciális csalásokat és szabálytalanságokat, amelyekről a rendszeresen közzétett jelentéseiben is be kell számolnia.

A szigorú ellenőrzési rendszer jelentősége annál is nagyobb, mivel a promóciós intézkedések megvalósításával végrehajtó szervezetek vannak megbízva, amelyekkel kizárólag a kedvezményezettek állnak szerződéses kapcsolatban. Tekintve, hogy a végrehajtó szervezetek profittermelésre jogosult kereskedelmi vállalkozások, teljes körűen biztosítani kell, hogy az intézkedések megvalósítása szabályosan történjen.

3.           A JAVASLAT BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA

3.1.        A többéves pénzügyi keret mely fejezetét/fejezeteit és a költségvetés mely kiadási tételét/tételeit érintik a kiadások?

· Jelenlegi költségvetési tételek

A többéves pénzügyi keret fejezetei, azon belül pedig a költségvetési tételek sorrendjében.

A többéves pénzügyi keret fejezete || Költségvetési tétel || Kiadás típusa || Hozzájárulás

Szám [Megnevezés………………...……………] || diff./nem diff. ([37]) || EFTA-országoktól[38] || tagjelölt országoktól[39] || harmadik országoktól || a költségvetési rendelet 18. cikke (1) bekezdésének aa) pontja értelmében

2 || 05 02 10 01 – Ösztönző intézkedések — A tagállamok által teljesített kifizetések 05 02 10 02 – Népszerűsítő intézkedések — Az Unió által teljesített közvetlen kifizetések || nem diff. diff. || NEM NEM || NEM NEM || NEM NEM || NEM NEM

· Létrehozandó új költségvetési tételek

A többéves pénzügyi keret fejezetei, azon belül pedig a költségvetési tételek sorrendjében.

A többéves pénzügyi keret fejezete || Költségvetési tétel || Kiadás típusa || Hozzájárulás

Szám [Megnevezés………………...……………] || diff./nem diff. || EFTA-országoktól || tagjelölt országoktól || harmadik országoktól || a költségvetési rendelet 18. cikke (1) bekezdésének aa) pontja értelmében

2 || 05 01 04 xx – Végrehajtó ügynökség || nem diff. || NEM || NEM || NEM || NEM

Megjegyzések:

A Bizottság azt tervezi, hogy a végrehajtással kapcsolatos feladatok egy részét valamely végrehajtó ügynökségre ruházza át. Amennyiben így jár el, a 05. címen belül létre kell hozni a megfelelő költségvetési tételeket.

3.2.        A kiadásokra gyakorolt becsült hatás

3.2.1.     A kiadásokra gyakorolt becsült hatás összegzése

millió EUR

A többéves pénzügyi keret fejezete: || 2 || Fenntartható növekedés: természeti erőforrások: Közbenső felső korlát: „Piachoz kapcsolódó kiadások és közvetlen kifizetések”

FŐIGAZGATÓSÁG: AGRI (*) || || || 2014[40] || 2015[41] || 2016 || 2017 || 2018 || 2019 || 2020 || ÖSSZESEN

Ÿ Operatív előirányzatok || || || || || || || ||

05 02 10 01 || Kötelezettségvállalási előirányzatok || (1) || 0,0 || 0,0 || 4,0 || 5,0 || 9,0 || 36,0 || 36,0 || 90,0

Kifizetési előirányzatok || (2) || 0,0 || 0,0 || 4,0 || 5,0 || 9,0 || 36,0 || 36,0 || 90,0

05 02 10 02 || Kötelezettségvállalási előirányzatok || (1a) || 0,5 || 0,5 || 15,0 || 54,0 || 90,0 || 103,0 || 103,0 || 366,0

Kifizetési előirányzatok || (2a) || 0,2 || 0,2 || 0,5 || 12,7 || 31,1 || 58,6 || 84,2 || 187,5

Bizonyos egyedi programok keretéből finanszírozott igazgatási előirányzatok[42] || || || || || || || ||

05 01 04 xx || || (3) || pm || pm || pm || pm || pm || pm || pm || pm

A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatósághoz tartozó előirányzatok ÖSSZESEN || Kötelezettségvállalási előirányzatok || =1+1a +3 || 0,5 || 0,5 || 19,0 || 59,0 || 99,0 || 139,0 || 139,0 || 456,0

Kifizetési előirányzatok || =2+2a +3 || 0,2 || 0,2 || 4,5 || 17,7 || 40,1 || 94,6 || 120,2 || 277,5

Ÿ Operatív előirányzatok ÖSSZESEN || Kötelezettségvállalási előirányzatok || (4) || 0,5 || 0,5 || 19,0 || 59,0 || 99,0 || 139,0 || 139,0 || 456,0

Kifizetési előirányzatok || (5) || 0,2 || 0,2 || 4,5 || 17,7 || 40,1 || 94,6 || 120,2 || 277,5

Ÿ Bizonyos egyedi programok keretéből finanszírozott igazgatási előirányzatok ÖSSZESEN || (6) || pm || pm || pm || pm || pm || pm || pm || pm

A többéves pénzügyi keret 2. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN || Kötelezettségvállalási előirányzatok || =4+ 6 || 0,5 || 0,5 || 19,0 || 59,0 || 99,0 || 139,0 || 139,0 || 456,0

Kifizetési előirányzatok || =5+ 6 || 0,2 || 0,2 || 4,5 || 17,7 || 40,1 || 94,6 || 120,2 || 277,5

(*) Megjegyzések:

– A feltüntetett összegek a 2013. évi költségvetésben megadottakhoz képest jelentkező további pénzügyi hatásra vonatkozó becslések. A programok megvalósításának függvényében sor kerülhet az összegek költségvetési tételek közötti megosztásának kiigazítására.

– A Bizottság azt tervezi, hogy 2016-tól a végrehajtással kapcsolatos feladatok egy részét valamely végrehajtó ügynökségre ruházza át. Az átruházás véglegesen jóváhagyott mértékének függvényében szükség lehet a becsült költségek összegének és megoszlásának kiigazítására.

Tájékoztatásul: a kiadások teljes összegére vonatkozó becslés || || || || || || || || || || || ||

|| || || || || || || || || || || || millió EUR

Költségvetési év || || || || || || 2013. évi költségvetés || 2014 || 2015 || 2016 || 2017 || 2018 || 2019 || 2020 || 2014–2020 összesen

|| || || || || || || || || || || || || || ||

05 02 10 01 – Ösztönző intézkedések — A tagállamok által teljesített kifizetések || || 60,0 || 60,0 || 60,0 || 64,0 || 65,0 || 69,0 || 96,0 || 96,0 || 510,0

05 02 10 02 – Népszerűsítő intézkedések — Az Unió által teljesített közvetlen kifizetések || Kötelezettségvállalási előirányzatok || 1,0 || 1,5 || 1,5 || 16,0 || 55,0 || 91,0 || 104,0 || 104,0 || 373,0

|| || || || || || Kifizetési előirányzatok || 1,1 || 1,4 || 1,4 || 1,6 || 13,9 || 32,2 || 59,8 || 85,4 || 195,5

|| || || || || || || || || || || || || || ||

05 01 04 XX – Végrehajtó ügynökség || || || || || || pm || pm || pm || pm || pm || pm || pm || pm

|| || || || || || || || || || || || || || ||

ÖSSZESEN || || || || || || Kötelezettségvállalási előirányzatok || 61,0 || 61,5 || 61,5 || 80,0 || 120,0 || 160,0 || 200,0 || 200,0 || 883,0

|| || || || || || Kifizetési előirányzatok || 61,1 || 61,4 || 61,4 || 65,6 || 78,9 || 101,2 || 155,8 || 181,4 || 705,5

A többéves pénzügyi keret fejezete: || 5 || „Igazgatási kiadások”(a 2013. évi költségvetéshez viszonyítva)

millió EUR (három tizedesjegyig)

|| || || 2014 || 2015 || 2016 || 2017 || 2018 || 2019 || 2020 || ÖSSZESEN

FŐIGAZGATÓSÁG: AGRI ||

Ÿ Humánerőforrás || 0,019 || 0,099 || -0,499 || -0,147 || 0,188 || 0,675 || 0,922 || 1,257

Ÿ Egyéb igazgatási kiadások || 0,000 || 0,000 || 0,002 || 0,006 || 0,003 || -0,001 || -0,001 || 0,009

Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság ÖSSZESEN || Előirányzatok || 0,019 || 0,099 || -0,497 || -0,141 || 0,191 || 0,674 || 0,921 || 1,266

A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN || (Összes kötelezettségvállalási előirányzat = Összes kifizetési előirányzat) || 0,019 || 0,099 || -0,497 || -0,141 || 0,191 || 0,674 || 0,921 || 1,266

millió EUR (három tizedesjegyig)

|| || || 2014 || 2015 || 2016 || 2017 || 2018 || 2019 || 2020 || ÖSSZESEN

A többéves pénzügyi keret 1–5. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN || Kötelezettségvállalási előirányzatok || 0,519 || 0,559 || 18,501 || 58,583 || 99,188 || 139,675 || 139,922 || 457,266

Kifizetési előirányzatok || 0,219 || 0,299 || 4,003 || 17,559 || 40,291 || 95,274 || 121,122 || 278,766

3.2.2.     Az operatív előirányzatokra gyakorolt becsült hatás

– ¨  A javaslat nem vonja maga után operatív előirányzatok felhasználását

– X  A javaslat az alábbi operatív előirányzatok felhasználását vonja maga után:

Kötelezettségvállalási előirányzatok, millió EUR

Tüntesse fel a célkitűzéseket és a teljesítéseket || || || 2014 || 2015 || 2016 || 2017 || 2018 || 2019 || 2020 || ÖSSZESEN

TELJESÍTÉSEK

Típus[43] || Átlagos költség || Szám || Költség || Szám || Költség || Szám || Költség || Szám || Költség || Szám || Költség || Szám || Költség || Szám || Költség || Összesített szám || Összköltség

KONKRÉT CÉLKITŰZÉS[44] || A mezőgazdasági ágazat versenyképességének fokozása és az élelmiszer-ellátási lánc értéktermeléséből való részesedésének növelése

Teljesítés[45] || A programok száma (Belső piac / Harmadik országok) || || || || || || || || || || || || || || || ||

Teljesítés45 || Új kedvezményezettek (az új ajánlattevő szervezetek aránya az összes ajánlattevő szervezet számához viszonyítva) || || || || || || || || || || || || || || || ||

Teljesítés45 || A több országra kiterjedő programok száma || || || || || || || || || || || || || || || ||

ÖSSZKÖLTSÉG || || || || || || || || || || || || || || || ||

3.2.3.     Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás

3.2.3.1.  Összegzés

– ¨  A javaslat nem vonja maga után igazgatási előirányzatok felhasználását.

– X  A javaslat az alábbi igazgatási előirányzatok felhasználását vonja maga után:

millió EUR (három tizedesjegyig)

|| 2014 || 2015 || 2016 || 2017 || 2018 || 2019 || 2020 || ÖSSZESEN

A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETE || || || || || || || ||

Humánerőforrás || 2,508 || 2,588 || 1,990 || 2,342 || 2,677 || 3,164 || 3,411 || 18,680

Egyéb igazgatási kiadások || 0,110 || 0,110 || 0,111 || 0,116 || 0,113 || 0,109 || 0,109 || 0,778

A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETÉNEK részösszege || 2,618 || 2,698 || 2,101 || 2,458 || 2,790 || 3,273 || 3,520 || 19,458

A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETÉBE bele nem tartozó[46] előirányzatok || || || || || || || ||

Humánerőforrás || || || || || || || ||

Egyéb igazgatási kiadások || || || || || || || ||

A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETÉBE bele nem tartozó előirányzatok részösszege || || || || || || || ||

ÖSSZESEN (*) || 2,618 || 2,698 || 2,101 || 2,458 || 2,790 || 3,273 || 3,520 || 19,458

(*) Ezek az adatok a tervezett átruházás függvényében módosulhatnak.

3.2.3.2.  Becsült humánerőforrás-szükségletek

– ¨  A javaslat nem igényel humánerőforrást.

– X  A javaslat az alábbi humánerőforrás-igénnyel jár:

A becsléseket egész számmal (vagy legfeljebb egy tizedesjeggyel) kell kifejezni

|| || 2014 || 2015 || 2016 || 2017 || 2018 || 2019 || 2020 ||

|| Ÿ A létszámtervben szereplő álláshelyek (tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak) ||

|| XX 01 01 01 (a központban és a bizottsági képviseleteken) || 19 || 19,5 || 13,7 || 15,3 || 17,1 || 20,1 || 21,6 ||

|| XX 01 01 02 (a küldöttségeknél) || || || || || || || ||

|| XX 01 05 01 (közvetett kutatás) || || || || || || || ||

|| 10 01 05 01 (közvetlen kutatás) || || || || || || || ||

Ÿ Külső munkatársak teljes munkaidős egyenértékben (FTE)[47] kifejezve

|| XX 01 02 01 (AC, INT, END a teljes keretből) || 0 || 0,2 || 2,6 || 4,6 || 6,0 || 7,3 || 8,0 ||

|| XX 01 02 02 (AC, AL, END, INT és JED a küldöttségeknél) || || || || || || || ||

|| XX 01 04 yy [48] || – a központban || || || || || || || ||

|| – a küldöttségeknél || || || || || || || ||

|| XX 01 05 02 (AC, END, INT közvetett kutatásban) || || || || || || || ||

|| 10 01 05 02 (AC, END, INT közvetlen kutatásban) || || || || || || || ||

|| Egyéb költségvetési tétel (kérjük megnevezni) || || || || || || || ||

|| ÖSSZESEN (*) || 19 || 19,7 || 16,3 || 19,9 || 23,1 || 27,4 || 29,6 ||

XX az érintett szakpolitikai terület vagy költségvetési cím.

A humánerőforrás-igényeknek az adott főigazgatóság rendelkezésére álló, az intézkedés irányításához rendelt és/vagy az adott főigazgatóságon belül átcsoportosított személyzettel kell eleget tenni. A források adott esetben a meglévő költségvetési korlátok betartása mellett kiegészíthetők az éves elosztási eljárás keretében az irányító főigazgatósághoz rendelt további juttatásokkal.

(*) E javaslat olyan programok részét képezi, amelyek esetében a végrehajtással kapcsolatos feladatokat a tervek szerint valamely végrehajtó ügynökségre ruházzák át. Ezért az itt szereplő adatok a véglegesen jóváhagyott átruházás függvényében módosulhatnak.

Az elvégzendő feladatok leírása:

Tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak || A mezőgazdasági termékekkel kapcsolatos promóciós politika végrehajtása

Külső munkatársak ||

3.2.4.     A többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség

– X  A javaslat összeegyeztethető a 2014–2020 közötti időszakra szóló többéves pénzügyi keretre vonatkozó javaslatokkal.

– ¨  A javaslat miatt szükséges a többéves pénzügyi keret vonatkozó fejezetének átprogramozása.

– ¨  A javaslat miatt szükség van a rugalmassági eszköz alkalmazására vagy a többéves pénzügyi keret felülvizsgálatára.

Megjegyzések:

A 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretet érintő javaslat[49] a KAP első pillére tekintetében a közvetlen kifizetések összegeit és a piaci intézkedésekhez kapcsolódó kiadásokat foglalja magában. A Bizottság elővigyázatosságból figyelembe vette az Európai Tanácsnak a többéves pénzügyi keretre vonatkozóan 2013. február 8-án elfogadott következtetéseit. A többéves pénzügyi keretről szóló rendelet elfogadására is figyelemmel, a promóciós intézkedések az EMGA tekintetében az Európai Tanács által 2013. február 8-án jóváhagyott közbenső felső határ összegeiből kerülnek finanszírozásra.

3.2.5.     Harmadik felek részvétele a finanszírozásban

– A javaslat nem irányoz elő harmadik felek általi társfinanszírozást.

– X A javaslat az alábbi becsült társfinanszírozást irányozza elő:

A program intézkedéseihez biztosított uniós pénzügyi hozzájárulásról a rendelettervezet 15. és 18. cikke rendelkezik. Ebben a szakaszban még nem lehetséges számszerűsíteni a harmadik felek hozzájárulását, mivel annak mértéke a 15. és a 18. cikkben meghatározott feltételek függvényében változik.

3.3.        A bevételre gyakorolt becsült pénzügyi hatás

– X  A javaslatnak nincs pénzügyi hatása a bevételre.

– ¨  A javaslatnak van pénzügyi hatása – a bevételre gyakorolt hatása a következő:

– ¨            a javaslat a saját forrásokra gyakorol hatást

– ¨            a javaslat az egyéb bevételekre gyakorol hatást.

[1]               Forrás: az Élelmiszer- és Italgyártók Szövetségének (CIAA) 2010-es éves jelentése.

[2]               Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetsége.

[3]               Az Australian Bureau of Agricultural and Resource Economics and Sciences „What Asia wants: Long-term food consumption trends in Asia” [Amire Ázsiának szüksége van: hosszú távú élelmiszer-fogyasztási trendek Ázsiában] című jelentése, 2013. október.

[4]               Forrás: Centre for Economic Policy Research (2013): Reducing Transatlantic Barriers to Trade and Investement – An Economic Assessment [A kereskedelem és a beruházás transzatlanti korlátainak csökkentése – Gazdasági értékelés] (készült a Kereskedelmi Főigazgatóság megbízásából), London.

[5]               Forrás: Copenhagen Economics (2010): Assessment of Barriers to Trade and Investment between the EU and Japan [Az EU és Japán között folyó kereskedelem és beruházás korlátainak értékelése] (a Kereskedelmi Főigazgatóság számára készített végleges jelentés).

[6]               A Tanács 2000. december 19-i 2826/2000/EK rendelete a mezőgazdasági termékek belső piacon történő megismertetésével és promóciójával kapcsolatos intézkedésekről (HL L 328., 2000.12.23., 2. o.) és a Tanács 1999. december 14-i 2702/1999/EK rendelete a mezőgazdasági termékek harmadik országokban történő megismertetésével és promóciójával kapcsolatos intézkedésekről (HL L 327., 1999.12.21., 7. o.).

[7]               A Tanács 2007. december 17-i 3/2008/EK rendelete a mezőgazdasági termékek belső piacon és harmadik országokban történő megismertetésével és promóciójával kapcsolatos intézkedésekről (HL L 3., 2008.1.5., 1. o.).

[8]               A Bizottság 2008. június 5-i 501/2008/EK rendelete a mezőgazdasági termékek belső piacon és harmadik országokban történő megismertetésével és promóciójával kapcsolatos intézkedésekről szóló 3/2008/EK tanácsi rendelet alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról (HL L 147., 2008.6.6., 3. o.).

[9]               Az Európai Parlament és a Tanács 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom rendelete az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 298., 2012.10.26., 1. o.).

[10]             COM(2011) 500, 6.1.3. szakasz

[11]             A Tanács 2002. december 19-i 58/2003/EK rendelete a közösségi programok igazgatásában bizonyos feladatokkal megbízott végrehajtó hivatalokra vonatkozó alapszabály megállapításáról (HL L 11., 2003.1.16., 1. o.).

[12]             .../EU rendelet, HL ...

[13]             HL C […]., […]., […]. o.

[14]             HL C […]., […]., […]. o.

[15]             A Tanács 2007. december 17-i 3/2008/EK rendelete a mezőgazdasági termékek belső piacon és harmadik országokban történő megismertetésével és promóciójával kapcsolatos intézkedésekről (HL L 3., 2008.1.5., 1. o.).

[16]             Az Európai Parlament és a Tanács 2012. november 21-i 1151/2012/EU rendelete a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről (HL L 343., 2012.12.14., 1. o.).

[17]             Az Európai Parlament és a Tanács 2011. február 16-i 182/2011/EU rendelete a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).

[18]             Az Európai Parlament és a Tanács ...-i XXX/20../EU rendelete a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról (HL ...).

[19]             A ...-i [COM(2011) 416]/EU rendelet a halászati és akvakultúra-termékek piacának közös szervezéséről (HL ...).

[20]             Az Európai Parlament és a Tanács 2008. január 15-i 110/2008/EK rendelete a szeszes italok meghatározásáról, megnevezéséről, kiszereléséről, címkézéséről és földrajzi árujelzőinek oltalmáról, valamint az 1576/89/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 39., 2008.2.13., 16. o.).

[21]             A Tanács 2007. június 28-i 834/2007/EK rendelete az ökológiai termelésről és az ökológiai termékek címkézéséről és a 2092/91/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 189., 2007.7.20., 1. o.).

[22]             Az Európai Parlament és a Tanács 2013. március 13-i 228/2013/EU rendelete az Unió legkülső régiói részére egyedi mezőgazdasági intézkedések megállapításáról (HL L 78., 2013.3.20., 23. o.).

[23]             Az Európai Parlament és a Tanács 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom rendelete az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 298., 2012.10.26., 1. o.).

[24]             Az Európai Parlament és a Tanács ...-i .../EU rendelete a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról (HL ...).

[25]             Az Európai Parlament és a Tanács 2013. szeptember 11-i 883/2013/EU, Euratom rendelete az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról, valamint az 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és az 1074/1999/Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 248., 2013.9.18., 1–22. o.).

[26]             A Tanács 1996. november 11-i 2185/96/Euratom, EK rendelete az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek csalással és egyéb szabálytalanságokkal szembeni védelmében a Bizottság által végzett helyszíni ellenőrzésekről és vizsgálatokról (HL L 292., 1996.11.15., 2–5. o.).

[27]             A Bizottság 2004. április 23-i 2004/391/EK határozata a közös agrárpolitika területén működő tanácsadó csoportokról (HL L 120., 2004.4.24., 50. o.).

[28]             A Tanács 2006. július 24-i 1184/2006/EK rendelete az egyes versenyszabályok mezőgazdasági termékek termelésére és kereskedelmére történő alkalmazásáról (HL L 214., 2006.8.4., 7. o.).

[29]             Tevékenységalapú irányítás: ABM (Activity-Based Management) – tevékenységalapú költségvetés-tervezés: ABB (Activity-Based Budgeting).

[30]             A költségvetési rendelet 54. cikke (2) bekezdésének a) vagy b) pontja szerint.

[31]             Oltalom alatt álló eredetmegjelölés

[32]             Oltalom alatt álló földrajzi jelzés

[33]             Az Európai Számvevőszéknek a mezőgazdasági termékekre vonatkozó tájékoztatási és promóciós intézkedésekről szóló 10/2009. számú különjelentése, V. pont.

[34]             http://ec.europa.eu/agriculture/eval/reports/promotion/index_en.htm

[35]             http://www.wheatworld.org/wp-content/uploads/trade-global-insight-map-report-march2010-20100423.pdf

[36]             Az egyes irányítási módszerek ismertetése, valamint a költségvetési rendeletben szereplő megfelelő hivatkozások megtalálhatók a Költségvetési Főigazgatóság honlapján: http://www.cc.cec/budg/man/budgmanag/budgmanag_en.html

[37]             Diff. = Differenciált előirányzatok / Nem diff. = nem differenciált előirányzatok.

[38]             EFTA: Európai Szabadkereskedelmi Társulás.

[39]             Tagjelölt országok és adott esetben a nyugat-balkáni potenciális tagjelölt országok.

[40]             Az N. év a javaslat/kezdeményezés végrehajtásának első éve. A becslések azon a feltételezésen alapulnak, miszerint a végrehajtás 2016-ban kezdődik meg.

[41]             A 2015. évi – a reform előtti rendszerre vonatkozó – összegek indikatív jellegűek, a 2014. évi összegekhez képest változatlanok, és nem érintik a 2015-re vonatkozó részletes becsléseket, amelyek a 2015. évi költségvetési tervezet keretében kerülnek megállapításra.

[42]             Technikai és/vagy igazgatási segítségnyújtás, valamint uniós programok és/vagy intézkedések végrehajtásához biztosított támogatási kiadások (korábban: BA-tételek), közvetett kutatás, közvetlen kutatás.

[43]             A teljesítés a nyújtandó termékekre és szolgáltatásokra vonatkozik (pl. finanszírozott diákcserék száma, épített utak hossza kilométerben stb.).

[44]             Az 1.4.2. szakaszban („Konkrét célkitűzés(ek)...”) feltüntetett célkitűzés

[45]             A KAP-nak a közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és nyomon követéséről szóló [xxx/xxxx]/EU rendelet [horizontális KAP-rendelet] 110. cikkében előírt közös nyomonkövetési és értékelési keretével összhangban közös nyomonkövetési és értékelési keret kerül kidolgozásra, következésképpen a mutatókat tartalmazó táblázatok kitöltésére e keretnek megfelelően, a későbbiekben kerül sor.

[46]             Technikai és/vagy igazgatási segítségnyújtás, valamint uniós programok és/vagy intézkedések végrehajtásához biztosított támogatási kiadások (korábban: BA-tételek), közvetett kutatás, közvetlen kutatás.

[47]             AC = szerződéses alkalmazott; AL = helyi alkalmazott; END = kirendelt nemzeti szakértő; INT = kölcsönmunkaerő (átmeneti alkalmazott); JED = küldöttségi pályakezdő szakértő.

[48]             Az operatív előirányzatokból finanszírozott külső munkatársakra vonatkozó részleges felső határérték (korábban: BA-tételek).

[49]             COM (2011) 500, 2011.6.29.