Help Print this page 
Title and reference
Az Európai Parlament és a Tanács 1308/2013/EU rendelete ( 2013. december 17. ) a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról, és a 922/72/EGK, a 234/79/EK, az 1037/2001/EK és az 1234/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről

OJ L 347, 20.12.2013, p. 671–854 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, GA, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)
Languages, formats and link to OJ
BG ES CS DA DE ET EL EN FR GA HR IT LV LT HU MT NL PL PT RO SK SL FI SV
HTML html BG html ES html CS html DA html DE html ET html EL html EN html FR html GA html HR html IT html LV html LT html HU html MT html NL html PL html PT html RO html SK html SL html FI html SV
PDF pdf BG pdf ES pdf CS pdf DA pdf DE pdf ET pdf EL pdf EN pdf FR pdf GA pdf HR pdf IT pdf LV pdf LT pdf HU pdf MT pdf NL pdf PL pdf PT pdf RO pdf SK pdf SL pdf FI pdf SV
Official Journal Display Official Journal Display Official Journal Display Official Journal Display Official Journal Display Official Journal Display Official Journal Display Official Journal Display Official Journal Display Official Journal Display Official Journal Display Official Journal Display Official Journal Display Official Journal Display Official Journal Display Official Journal Display Official Journal Display Official Journal Display Official Journal Display Official Journal Display Official Journal Display Official Journal Display Official Journal Display Official Journal Display Official Journal
 To see if this document has been published in an e-OJ with legal value, click on the icon above (For OJs published before 1st July 2013, only the paper version has legal value).
Multilingual display
Text

20.12.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 347/671


AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1308/2013/EU RENDELETE

(2013. december 17.)

a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról, és a 922/72/EGK, a 234/79/EK, az 1037/2001/EK és az 1234/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 42. cikke első albekezdésére és 43. cikke (2) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel a Számvevőszék véleményére (1),

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (2),

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére (3),

rendes jogalkotási eljárás keretében (4),

mivel:

(1)

„A KAP jövője 2020-ig: az élelmezési, a természetes erőforrásokat érintő és a területi kihívások kezelése” című, az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának szóló bizottsági közlemény számba veszi a közös agrárpolitika (KAP) 2013 utáni lehetséges kihívásait, célkitűzéseit és irányait. A közleményről folytatott vita alapján 2014. január 1-jei hatállyal szükség van a KAP reformjára. A reformnak ki kell terjednie a KAP valamennyi fő eszközére, többek között az 1234/2007/EK tanácsi rendeletre (5).A reform hatókörére tekintettel helyénvaló az említett rendeletet hatályon kívül helyezni és a mezőgazdasági termékek piacának közös szervezéséről szóló új rendelettel felváltani. A reform keretében indokolt a – különösen az egynél több mezőgazdasági ágazatot érintő – rendelkezéseket a lehetőségekhez mérten összehangolni, ésszerűsíteni és egyszerűsíteni, többek között annak biztosításával, hogy az intézkedések nem alapvető rendelkezéseit a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján elfogadhassa.

(2)

Ennek a rendeletnek a mezőgazdasági termékek közös piacszervezésének minden alapvető elemét tartalmaznia kell.

(3)

Ez a rendelet az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) és az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) (együttesen a Szerződések) I. mellékletében felsorolt valamennyi mezőgazdasági termékre alkalmazandó annak biztosítására, hogy a szóban forgó valamennyi termékre vonatkozóan megvalósuljon a közös piacszervezés, ahogy azt az EUMSZ 40. cikkének (1) bekezdése előírja.

(4)

Egyértelművé kell tenni, hogy az 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (6) és az annak értelmében elfogadott rendelkezések elvben alkalmazandók az e rendeletben meghatározott intézkedésekre is. Az 1306/2013/EU rendelet így különösen rendelkezéseket állapít meg a KAP-ra vonatkozórendelkezések által meghatározott kötelezettségek teljesítésének biztosítása érdekében, többek között az ellenőrzésekre és a kötelezettségek teljesítésének elmulasztása esetén alkalmazandó igazgatási intézkedésekre és igazgatási szankciókra, a biztosítékok benyújtására és felszabadítására vonatkozó szabályokra, valamint a jogosulatlan kifizetések visszafizettetésére vonatkozóan.

(5)

Az EUMSZ 43. cikkének (3) bekezdése értelmében a Tanácsnak intézkedéseket kell elfogadnia az árak, a lefölözések, a támogatások és a mennyiségi korlátozások rögzítésére vonatkozóan. Az egyértelműség érdekében, amikor az EUMSZ 43. cikkének (3) bekezdése alkalmazandó, e rendeletnek kifejezetten utalnia kell arra, hogy a Tanács az említett jogalap alapján fogadja majd el az intézkedéseket.

(6)

E rendelet egyes nem lényeges elemeinek kiegészítése vagy módosítása céljából a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munka során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elkészítésekor és szövegezésekor a Bizottságnak gondoskodnia kell a vonatkozó dokumentumoknak az Európai Parlament és a Tanács részére történő egyidejű, időben történő és megfelelő továbbításáról.

(7)

E rendeletben kell megállapítani a bizonyos ágazatokra vonatkozó egyes fogalommeghatározásokat. A rizságazat sajátosságainak figyelembevétele érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy bizonyos jogi aktusokat fogadjon el a rizságazatra vonatkozó fogalommeghatározásoknak a piaci fejlemények fényében történő naprakésszé tételéhez szükséges mértékben való módosítása tekintetében.

(8)

E rendelet utal a kombinált nómenklatúra szerinti árumegnevezésekre, és hivatkozásokat tartalmaz az ott szereplő vámtarifaszámokra és alszámokra. A közös vámtarifa szerinti nómenklatúra módosítása szükségessé teheti e rendelet ebből következő technikai kiigazítását. E módosítások figyelembevétele érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy bizonyos jogi aktusokat fogadjon el a szükséges technikai kiigazítások elvégzése tekintetében. Az egyértelműség és az egyszerűség érdekében a 234/79/EGK tanácsi rendeletet (7), amely jelenleg a szóban forgó felhatalmazásról rendelkezik, hatályon kívül kell helyezni és a felhatalmazást e rendeletbe kell belefoglalni.

(9)

A gabonafélékre, a rizsre, a cukorra, a szárított takarmányra, a vetőmagokra, a borra, az olívaolajra és az étkezési olajbogyóra, a lenre és a kenderre, a gyümölcs- és zöldségfélékre, a feldolgozott gyümölcs- és zöldségfélékre, a banánra, a tejre és a tejtermékekre, valamint a selyemhernyóra vonatkozóan meg kell határozni a gazdasági éveket, az egyes termékek biológiai termelési ciklusához a lehető leginkább igazodó módon.

(10)

A piacok stabilizálása és a mezőgazdaságból élők megfelelő életszínvonalának biztosítása érdekében, valamint figyelembe véve egyrészt az egyes ágazatok eltérő igényeit, másrészt a különböző ágazatok közötti kölcsönhatásokat, ágazatonként eltérő, differenciált piactámogatási rendszer került kialakításra, valamint közvetlen támogatási rendszerek kerültek bevezetésre. A szóban forgó intézkedések állami intervenció vagy magántárolási támogatás formájában valósulnak meg. A piactámogatási intézkedésekre továbbra is szükség van, azonban ésszerűsíteni és egyszerűsíteni kell azokat.

(11)

A marha- és borjúhús-, a sertéshús-, valamint a juh- és kecskehús-ágazatban – az árak jegyzése és ezekben az ágazatokban a piaci intervenciós intézkedések alkalmazása céljából – meg kell határozni a hasított testek osztályozásának, azonosításának és kiszerelésének uniós rendszereit. Az effajta uniós rendszerek hozzájárulnak továbbá a piac átláthatóságának javítására irányuló célkitűzéshez is.

(12)

Az egyértelműség és az átláthatóság érdekében az állami intervencióra vonatkozó rendelkezéseket közös szerkezetbe kell foglalni az egyes ágazatokban követett szakpolitikák fenntartása mellett. E célból helyénvaló különbséget tenni a referencia-küszöbértékek és az intervenciós árak között, valamint meghatározni az utóbbiakat. Ennek során különösen fontos annak egyértelművé tétele, hogy csak az állami intervenció céljából meghatározott intervenciós ár felel meg a mezőgazdaságról szóló WTO-megállapodás 3. melléklete 8. pontjának első mondatában említett alkalmazott szabályozott árnak (piaci ártámogatás). Ebben az összefüggésben meg kell jegyezni, hogy a piaci intervenció nem csak állami intervenció formájában valósulhat meg, hanem előre meghatározott árak alkalmazása nélkül, más formában is.

(13)

A korábbi közös piacszervezés keretében alkalmazott gyakorlat és a megszerzett tapasztalatok alapján az állami intervenciós rendszernek az egyes érintett ágazatok tekintetében az év bizonyos időszakaiban rendelkezésre kell állnia, és ezen időszakok alatt állandó jelleggel vagy a piaci árak függvényében kell működnie.

(14)

Az állami intervenciós árnak egyes termékek bizonyos mennyiségeire vonatkozóan rögzített árnak kell lennie, egyéb esetekben pedig azt a korábbi közös piacszervezés keretében alkalmazott gyakorlatra és megszerzett tapasztalatokra figyelemmel pályázati úton kell megállapítani.

(15)

E rendeletben rendelkezni kell az állami intervenció keretében felvásárolt termékek elhelyezésének lehetőségéről. Ezeket az intézkedéseket úgy kell meghozni, hogy ne okozzanak zavart a piacon, valamint hogy biztosított legyen a vásárlóknak az árukhoz való egyenlő hozzáférése és a velük szembeni egyenlő bánásmód.

(16)

A KAP keretében elfogadott, az Unió leginkább rászoruló személyei részére történő élelmiszerosztás tekintetében meglévő programnak indokolt egy külön rendelet tárgyát képeznie, hogy ezáltal is kifejezésre jussanak e program társadalmi kohézióra irányuló célkitűzései. E rendeletben ugyanakkor rendelkezni kell arról, hogy az állami intervenciós készletben lévő termékeket a szóban forgó program keretében történő felhasználás céljából rendelkezésre lehessen bocsátani.

(17)

A piaci egyensúly megteremtése és a piaci árak stabilizálása céljából szükség lehet magántárolási támogatás nyújtására bizonyos meghatározott mezőgazdasági termékek esetében. A piaci átláthatóság biztosítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy bizonyos jogi aktusokat fogadjon el azon feltételek meghatározása tekintetében, amelyek alapján a piaci helyzetre figyelemmel úgy dönthet, hogy magántárolási támogatást nyújt.

(18)

Annak biztosítása érdekében, hogy az állami intervenció keretében felvásárolt vagy magántárolási támogatásban részesülő termékek alkalmasak legyenek a hosszú távú tárolásra, és épek, megfelelőek és kereskedelmi minőségűek legyenek, továbbá az egyes ágazatok sajátosságainak az állami intervenció és a magántárolás gazdaságos működésének szavatolása céljából történő figyelembevétele érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az említett termékek vonatkozásában az ebben a rendeletben foglalt követelményeken túl további minőségi és jogosultsági követelményeket és feltételeket meghatározó bizonyos jogi aktusokat fogadjon el.

(19)

A gabonafélék és a hántolatlan rizs ágazata sajátosságainak figyelembevétele érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy bizonyos jogi aktusokat fogadjon el az említett termékek felvásárlására és eladására vonatkozó minőségi kritériumok megállapítása tekintetében.

(20)

A megfelelő tárolókapacitás biztosítása, az állami intervenciós rendszer gazdaságosság, elosztás és a gazdasági szereplők általi hozzáférés tekintetében megvalósuló hatékonyságának szavatolása, továbbá a tárolási időszak végén történő elhelyezés céljából állami intervenció keretében felvásárolt termékek minőségének megőrzése érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy bizonyos jogi aktusokat fogadjon el az állami intervenció keretében felvásárolandó termékek tárolására szolgáló létesítményekre vonatkozó követelmények, valamint a termékeknek a termékekért és azok vámmal és a KAP keretében nyújtandó vagy kivetendő egyéb összegekkel kapcsolatos kezeléséért felelős tagállamon belüli és kívüli tárolására vonatkozó szabályok tekintetében.

(21)

Annak biztosítása érdekében, hogy a magántárolás a kívánt hatást gyakorolja a piacra, a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy bizonyos jogi aktusokat fogadjon el az abban az esetben alkalmazandó szabályok és feltételek tekintetében, ha a raktározott mennyiség nem éri el a szerződéses mennyiséget, továbbá az előleg fizetésére vonatkozó feltételek, valamint a magántárolási szerződés hatálya alá tartozó termékek újbóli értékesítésére vagy elhelyezésére vonatkozó feltételek tekintetében.

(22)

Az állami intervenciós és magántárolási rendszerek megfelelő működésének biztosítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy bizonyos jogi aktusokat fogadjon el a pályázati eljárások alkalmazásának előírása, valamint a gazdasági szereplők által teljesítendő további feltételek és a biztosíték letétbe helyezésével kapcsolatos kötelezettségük meghatározása tekintetében.

(23)

A műszaki fejlődés, valamint a marha- és borjúhús-, a sertéshús- és a juh- és kecskehús-ágazat igényeinek figyelembevétele, továbbá a különböző termékek kiszerelésének szabványosítása, és ezáltal a piac átláthatóságának, az árak jegyzésének és a piaci intervenciós intézkedések alkalmazásának javítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy bizonyos olyan jogi aktusokat fogadjon el, amelyek kiigazítják és naprakésszé teszik az említett ágazatokban a hasított testek osztályozására vonatkozó uniós rendszereket, valamint bizonyos további kapcsolódó rendelkezéseket és eltéréseket állapítanak meg.

(24)

Elő kell segíteni, hogy az iskolás gyermekek több gyümölcsöt, zöldséget, valamint tejet és tejterméket fogyasszanak, annak céljából, hogy abban az életszakaszban, amikor a gyermekek étkezési szokásai még kialakulóban vannak, tartósan növekedjen az étrendjükben az említett termékek aránya, hozzájárulva ezáltal a KAP célkitűzéseinek megvalósításához, és különösen a piacok stabilitásához, és mind a jelenlegi, mind pedig a jövőbeli ellátás hozzáférhetőségéhez. Ezért ösztönözni kell azokat az uniós támogatásokat, amelyek finanszírozást, illetve társfinanszírozást nyújtanak az oktatási intézményekben tanuló gyermekeknek az említett termékekkel történő ellátásához.

(25)

Az uniós iskolagyümölcs- és iskolazöldség-programokkal, valamint iskolatejprogramokkal kapcsolatos hatékony és eredményes költségvetési gazdálkodás érdekében minden egyes program tekintetében megfelelő rendelkezéseket kell meghatározni. Az uniós támogatás nem használható fel a meglévő nemzeti iskolagyümölcs- és iskolazöldség-programokhoz nyújtott finanszírozás felváltására. A költségvetési korlátokra tekintettel ugyanakkor a tagállamok a programokhoz nyújtott pénzügyi hozzájárulásaikat a magánszféra hozzájárulásaival helyettesíthetik. Az iskolagyümölcs- és iskolazöldség-programjaik, valamint iskolatej-programjaik eredményessé tétele érdekében kísérő intézkedésekre lehet szükség, és engedélyezni kell számukra, hogy ezekhez nemzeti támogatást nyújtsanak. Az említett rendszerekben részt vevő tagállamoknak fel kell hívniuk a figyelmet az uniós támogatás szerepére.

(26)

A gyermekek egészséges táplálkozási szokásait elősegítendő, valamint annak biztosítása érdekében, hogy a támogatásban a tagállamok által fenntartott vagy elismert oktatási intézményekbe rendszeresen járó gyermekek részesüljenek, a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy bizonyos jogi aktusokat fogadjon el az iskolagyümölcs- és iskolazöldség-programmal kapcsolatban a támogatások célzottá tételével kapcsolatos további kritériumok, a támogatást kérelmezők kiválasztása és jóváhagyása, a nemzeti vagy regionális stratégiák kidolgozása és a kísérő intézkedések tekintetében.

(27)

Az uniós pénzeszközök hatékony és célzott felhasználásának biztosítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy bizonyos jogi aktusokat fogadjon el az iskolagyümölcs- és iskolazöldség-programmal kapcsolatban a támogatásoknak a beérkezett támogatási kérelmek alapján a tagállamok között történő átcsoportosítására vonatkozó módszer, az uniós támogatásra jogosult költségek – beleértve az e költségekre vonatkozó átfogó felső értékhatár megállapításának lehetőségét –, valamint az iskolagyümölcs- és iskolazöldség-programok hatékonyságának nyomon követésére és értékelésére vonatkozó tagállami kötelezettség tekintetében.

(28)

Az iskolagyümölcs- és iskolazöldség-program ismertségének növelése érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy bizonyos olyan jogi aktusokat fogadjon el, amelyek az iskolagyümölcs- és iskolazöldség-programmal rendelkező részt vevő tagállamok számára előírják, hogy hívják fel a figyelmet az uniós támogatás szerepére.

(29)

A tejtermékekkel kapcsolatos fogyasztói viselkedésminták alakulásának, a tejtermékpiacon bekövetkező újításoknak és fejlődésnek, a termékeknek az Unió különböző piacain való rendelkezésre állásának és a táplálkozási szempontoknak a figyelembevétele érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy bizonyos jogi aktusokat fogadjon el az iskolatej-programmal kapcsolatban a következők tekintetében: a program keretében támogatható termékek; a tagállamok nemzeti vagy regionális stratégiái, adott esetben a kísérő intézkedéseket is beleértve; valamint a program monitoring és értékelés.

(30)

Biztosítandó, hogy a megfelelő kedvezményezettek és kérelmezők jogosultak legyenek uniós támogatásra, valamint az uniós támogatás hatékony és eredményes felhasználása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy bizonyos jogi aktusokat fogadjon el a támogatásra jogosult kedvezményezettekre és kérelmezőkre vonatkozó szabályok, a kérelmezők tagállamok általi jóváhagyására vonatkozó követelmény, továbbá a tejtermékeknek oktatási intézményekben ételek készítéséhez való felhasználása tekintetében.

(31)

Annak biztosítására, hogy a támogatást kérelmezők eleget tegyenek kötelezettségeiknek, a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy bizonyos jogi aktusokat fogadjon el azon követelményre vonatkozóan, miszerint támogatási előleg fizetése esetén biztosítékot kell letétbe helyezni.

(32)

Az iskolatejprogram ismertségének növelése érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy bizonyos jogi aktusokat fogadjon el, amelyekben meghatározza, hogy a tagállamoknak milyen feltételek mellett kell felhívniuk a figyelmet az iskolatej-programban való részvételükre és az Uniónak az említett programmal kapcsolatos támogató szerepére.

(33)

Annak biztosítására, hogy a támogatás tükröződjön a termékek árában, a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy bizonyos jogi aktusokat fogadjon el az iskolatej-program keretében alkalmazott árak megfigyelése tekintetében.

(34)

Uniós finanszírozás szükséges annak ösztönzéséhez, hogy az elismert termelői szervezetek, a termelői szervezetek társulásai vagy a szakmaközi szervezetek az olívaolaj és az étkezési olajbogyó termelésének és forgalmazásának a javítását célzó munkaprogramokat dolgozzanak ki. Ebben az összefüggésben ennek a rendeletnek célszerű előírnia, hogy az uniós támogatás az érintett munkaprogramok keretében vállalt tevékenységek prioritásával összhangban kerüljön elosztásra. A szóban forgó programok hatékonyságának javítása érdekében ugyanakkor csökkenteni kell a társfinanszírozást.

(35)

Az olívaolaj és az étkezési olajbogyó ágazatában működő termelői szervezetek, termelői szervezetek társulásai vagy szakmaközi szervezetek részére nyújtott uniós támogatás hatékony és eredményes felhasználásának biztosítása érdekében, valamint az olívaolaj és az étkezési olajbogyó termelési minőségének javítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy bizonyos jogi aktusokat fogadjon el az uniós támogatás keretében finanszírozható konkrét intézkedések, valamint az említett finanszírozásból kizárt tevékenységek és költségek; a konkrét területek számára nyújtandó uniós finanszírozás minimális mértéke; a biztosíték letétbe helyezésére vonatkozó követelmény; valamint a munkaprogramok kiválasztása és jóváhagyása során a tagállamok által figyelembe veendő kritériumok tekintetében.

(36)

E rendeletnek különbséget kell tennie egyrészről a fogyasztók számára frissen történő értékesítésre szánt gyümölcs és zöldség és a feldolgozásra szánt gyümölcs és zöldség, másrészről pedig a feldolgozott gyümölcs- és zöldségfélék között. A működési alapokra, az operatív programokra és az uniós pénzügyi támogatásra vonatkozó szabályokat csak az első kategóriára kell alkalmazni, és az e kategóriába tartozó a gyümölcs- és zöldségfélék mindkét fajtáját hasonlóan kell kezelni.

(37)

A gyümölcs- és zöldségfélék termesztése előre nem kiszámítható, a termékek pedig romlandók. Még a kismértékű felesleg is jelentős zavart okozhat a piacon. Ezért válságkezelési intézkedéseket kell hozni, amelyeket továbbra is be kell építeni az operatív programokba.

(38)

A gyümölcs- és zöldségfélék termesztése és forgalmazása során, beleértve a termesztési gyakorlatot, a hulladékkezelést és a piacról kivont termékek elhelyezését, teljes körűen figyelembe kell venni a környezetvédelmi szempontokat, különös figyelemmel a vízminőség védelmére, a biológiai sokféleség fenntartására és a tájvédelemre.

(39)

A vidékfejlesztési politika keretében az összes tagállam valamennyi ágazata tekintetében biztosítani kell a termelői csoportok létrehozásához nyújtott támogatást. Következésképpen a gyümölcs- és zöldségágazatban e célra nyújtott egyedi támogatást meg kell szüntetni.

(40)

Annak érdekében, hogy a gyümölcs- és zöldségágazati termelői szervezetekre és azok társulásaira a pénzügyi döntéseik terén nagyobb felelősség háruljon, valamint hogy a számukra biztosított közforrások a jövőbeli követelményeknek való megfelelést szolgálják, meg kell állapítani a források felhasználását szabályozó feltételeket. Erre a termelői szervezetek és azok társulásai által felállított működési alapok közös finanszírozása megfelelő megoldást jelent. Egyes esetekben engedélyezni kell kiegészítő finanszírozási lehetőségeket. A működési alapok kizárólag a gyümölcs- és zöldségágazatbeli operatív programok finanszírozására használhatók fel. Az uniós kiadások korlátok között tartása érdekében a működési alapokat létrehozó termelői szervezeteknek és azok társulásainak szóló támogatás tekintetében felső összeghatárt kell megállapítani.

(41)

Azokban a régiókban, ahol a gyümölcs- és zöldségágazatban a termelés szervezettsége gyenge, lehetővé kell tenni kiegészítő nemzeti pénzügyi hozzájárulások nyújtását. A strukturális szempontból kifejezett hátrányban lévő tagállamok esetében indokolt, hogy e hozzájárulásokat az Unió visszatérítse.

(42)

A gyümölcs- és zöldségágazatban a termelői szervezetek és azok társulásai hatékony, célzott és fenntartható támogatása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy bizonyos jogi aktusokat fogadjon el a következők tekintetében: működési alapok és operatív programok; a nemzeti keret és a nemzeti stratégiák hatékonyságának nyomon követésére és értékelésére irányuló kötelezettséggel kapcsolatos operatív programokra vonatkozó nemzeti keret és nemzeti stratégia; uniós pénzügyi támogatás; válságmegelőzési és -kezelési intézkedések; valamint nemzeti pénzügyi támogatás.

(43)

A borágazatban a versenyképes struktúrákat megszilárdító támogatási intézkedésekről kell rendelkezni. Célszerű, hogy az intézkedéseket az Unió alakítsa ki és finanszírozza, indokolt azonban a tagállamokra bízni a regionális szerveik igényeit kielégítő – adott esetben azok sajátosságait is számításba vevő – megfelelő intézkedések megválasztását, illetve az intézkedések bevonását a nemzeti támogatási programokba. Indokolt, hogy e programok végrehajtásáért a tagállamok legyenek felelősek.

(44)

E nemzeti támogatási programok egyik támogatható kulcsintézkedésének az uniós borok promóciójának és forgalmazásának kell lennie. Az innováció támogatása javíthatja a szőlőből készült uniós termékek értékesíthetőségét és versenyképességét. A szerkezetátalakítási és átállási tevékenységeket továbbra is fedezni kell, mivel azok kedvező hatást gyakorolnak a borágazat szerkezetére. Támogatást kell biztosítani a borágazatban az olyan beruházások számára is, amelyek a vállalkozások gazdasági teljesítményének javítására irányulnak. A melléktermék lepárlására irányuló támogatásnak rendelkezésre kell állnia azon tagállamok számára, amelyek azt a borminőség szavatolására kívánják használni úgy, hogy közben a környezet ávédelméhez is hozzájárulnak.

(45)

A válsághelyzetek felelősségteljes megközelítésének elősegítése érdekében az olyan megelőzési eszközöket, mint például a betakarítási biztosítás, a kölcsönös kockázatkezelési alapok és a zöld szüret, a borágazati támogatási programok szerinti támogatásra jogosultnak kell minősíteni.

(46)

A szőlőtermesztők részére támogatási jogosultság biztosításával nyújtandó olyan támogatásokra vonatkozó rendelkezések, amelyekről a tagállamok az 1234/2007/EK rendelet 103n. cikke alapján és az ott meghatározott feltételekkel döntöttek, a 2015. pénzügyi évtől kezdődően véglegesítésre kerültek.

(47)

Annak érdekében, hogy a tagállamok bortámogatási programjai elérjék céljukat, valamint hogy az uniós alapok felhasználása hatékony és eredményes módon történjen, a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy bizonyos jogi aktusokat fogadjon el a következők tekintetében: a támogatási programok Bizottság általi kézhezvételének, illetve azok módosításainak időpontjától a támogatási programok és módosításaik alkalmazásának időpontjáig, a kiadásokért viselt felelősségre vonatkozó szabályok; a támogatási programok tartalmára és a kiadásokra vonatkozó szabályok; azon adminisztratív és személyzeti költségek és műveletek, amelyekre a tagállamok támogatási programjai kiterjedhetnek, valamint a betakarítási támogatás esetén a közvetítőkön keresztüli kifizetés feltételei és lehetősége; előlegfizetés esetén a biztosíték letétbe helyezésére vonatkozó követelmény szabályai; bizonyos kifejezések alkalmazására vonatkozó szabályok; a szőlőültetvények egészségügyi vagy növény-egészségügyi okokból történő újratelepítésére irányuló kiadásokra vonatkozó felső összeghatár megállapításának szabályai; a projektek kettős finanszírozásának elkerülésére vonatkozó szabályok; azon szabályok, amelyek szerint a termelőknek a borkészítés melléktermékeit ki kell vonniuk a piacról és az említett kötelezettség alóli kivételekre vonatkozó szabályok az adminisztratív többletterhek elkerülése érdekében, a lepárlók önkéntes tanúsítására vonatkozó szabályok; továbbá azon szabályok, amelyek megengedik a tagállamok számára, hogy meghatározzák a támogatási intézkedések megfelelő működéséhez szükséges feltételeket.

(48)

A méhészetet a termelési feltételek és a hozamok változatossága, valamint a gazdasági szereplők területi széttagoltsága és sokfélesége jellemzi, mind a termelési, mind a forgalmazási szakaszban. Ezen túlmenően, figyelembe véve a méhcsaládokat megtámadó egyes betegségeknek a méhek egészségére gyakorolt egyre nagyobb hatását, és különösen a varroatózisnak az utóbbi években több tagállamot is sújtó terjedését, továbbá azokat a problémákat, amelyeket ez a betegség okoz a méztermelésben, továbbra is uniós szintű cselekvésre van szükség, mert a varroatózis nem számolható fel teljesen, és kezelésének jóváhagyott termékekkel kell történnie. A fenti körülményekre tekintettel, továbbá a méhészeti termékek uniós termelésének és forgalmazásának javítása érdekében háromévente ágazati nemzeti programokat kell kidolgozni a méhészeti termékek termelése és forgalmazása általános feltételeinek javítása céljából. Ezeket a nemzeti programokat részben az Uniónak kell finanszíroznia.

(49)

Meg kell határozni, hogy a méhészeti programok mely intézkedéseket foglalhatják magukban. Az uniós támogatási program legfrissebb fejlemények alapján történő kiigazításának biztosítása, valamint annak érdekében, hogy az érintett intézkedések sikeresen javítsák a méhészeti termékek termelésére és forgalmazására vonatkozó általános feltételeket, a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy bizonyos jogi aktusokat fogadjon el az intézkedések listájának oly módon történő naprakésszé tételére vonatkozóan, hogy a meglévő intézkedéseket kiigazítja, vagy azokat újabb intézkedésekkel egészíti ki.

(50)

A méhészeti ágazatnak juttatott uniós pénzeszközök hatékony és eredményes felhasználásának biztosítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy bizonyos jogi aktusokat fogadjon el a tagállamok méhészeti programjai és vidékfejlesztési programjai közötti kettős finanszírozás elkerülése tekintetében és az uniós pénzügyi hozzájárulás részt vevő tagállamok közötti elosztásához alapul szolgáló elvekhez kapcsolódóan.

(51)

A 73/2009/EK tanácsi rendeletnek (8) megfelelően a komlóra vonatkozó területalapú támogatást 2010. január 1-jétől függetlenítették a termeléstől. Annak érdekében, hogy a komlótermelő szervezetek a korábbiakhoz hasonlóan folytathassák tevékenységüket, célzott rendelkezést kell hozni az érintett tagállamban az azonos tevékenységek tekintetében azonos összegek felhasználásáról. Annak biztosítására, hogy a támogatásokat a termelői szervezetek e rendeletben meghatározott céljainak a finanszírozására használják, a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy bizonyos jogi aktusokat fogadjon el a támogatási kérelmek, a támogatható komlóültetvényekre vonatkozó szabályok, valamint a támogatások kiszámítása tekintetében.

(52)

Az uniós selyemhernyó-tenyésztési támogatást – a támogatások tekintetében más ágazatokban alkalmazott megközelítés mintájára – indokolt függetleníteni a termeléstől és integrálni a közvetlen kifizetési rendszerbe.

(53)

Az Unióban termelt, takarmányként való hasznosításra, illetve kazeinné és kazeinátokká való feldolgozásra szánt sovány tejre és sovány tejporra nyújtott támogatás a piac támogatása szempontjából nem bizonyult hatékonynak, ezért a szóban forgó támogatást meg kell szüntetni, a kazein és a kazeinátok sajtgyártás során történő felhasználására vonatkozó szabályokat pedig el kell törölni.

(54)

Azt a döntést, hogy a szőlőtelepítés átmeneti, uniós szintű tilalma feloldásra kerüljön, az indokolja, hogy az uniós borpiac szervezésére vonatkozó 2008. évi reform főbb céljai teljesültek, különösen pedig az, hogy megszűnt a bor régóta jellemző, strukturális túltermelése, és fokozatosan javult az uniós borágazat versenyképessége és piacorientáltsága. Ezek a pozitív eredmények annak köszönhetők, hogy Unió-szerte jelentősen csökkentek a szőlővel betelepített területek, a kevésbé versenyképes termelők elhagyták az ágazatot, valamint fokozatosan megszűntek bizonyos olyan piactámogatási intézkedések, amelyek gazdasági szempontból nem életképes beruházásokat ösztönöztek. A kínálati kapacitás csökkenése, valamint a strukturális intézkedések támogatása és a borkivitel előmozdítása lehetővé tette a hagyományos bortermelő tagállamokban fokozatosan visszaeső fogyasztásból eredő, csökkenő uniós kereslethez való jobb alkalmazkodást.

(55)

A kilátások szerint azonban fokozatosan nőni fog a világpiaci kereslet, ami a következő évtizedben ösztönzőleg hat majd a kínálati kapacitás növekedésére, és ennélfogva az új szőlőtelepítésekre. Noha a világpiaci részesedés megőrzése érdekében továbbra is kulcsfontosságú célkitűzés marad az uniós borágazat versenyképességének növelése, középtávon ismét túlkínálathoz vezethet az, ha a nemzetközi kereslet tekintetében előre jelzett fejleményekre válaszul túlzottan gyors ütemben növekednek az új szőlőtelepítések, ami egyes bortermelő területeken esetleg társadalmi és környezeti hatásokkal is járhat. Annak biztosítása érdekében, hogy a szőlőtelepítések üteme a 2016 és 2030 közötti időszakban a rendes mértékben növekedjen, uniós szinten új rendszert kell kialakítani a szőlőtelepítések irányítására, a szőlőtelepítések engedélyezési rendszere formájában.

(56)

Ezen új rendszer keretében a szőlőtelepítésre vonatkozó engedélyek díjmentesen adhatók meg a termelők részére, és azoknak három év elteltével érvényüket kell veszteniük, ha nem kerül sor a felhasználásukra. Ez hozzájárulna az engedélyeknek a bortermelők általi gyors és közvetlen felhasználásához és így a spekuláció elkerüléséhez.

(57)

Az új szőlőtelepítések növekedésének ütemét olyan uniós szintű védelmi mechanizmus keretébe kell illeszteni, amely a tagállamok azon kötelezettségén alapul, hogy évente a szőlővel betelepített területek 1 %-ának megfelelő engedélyeket biztosítsanak új telepítések számára, bizonyos mértékű rugalmasságot biztosítva egyúttal az egyes tagállamok sajátos helyzetének figyelembevétele érdekében. A tagállamok számára lehetőséget kell biztosítani arra, hogy úgy döntsenek, hogy nemzeti vagy regionális szinten kevesebb terület vonatkozásában adnak engedélyt objektív és megkülönböztetéstől mentes kritériumokat alkalmazva, többek között bizonyos oltalom alatt álló eredetmegjelölésekre és oltalom alatt álló földrajzi jelzésekre jogosult területek szintjén, biztosítva ugyanakkor, hogy a megszabott korlátozások meghaladják a 0 %-ot és ne legyenek túlzott mértékben korlátozóak a kitűzött cél tekintetében.

(58)

Bizonyos kritériumokat kell megállapítani annak garantálása érdekében, hogy az engedélyek megadására megkülönböztetéstől mentes módon kerüljön sor, különösen abban az esetben, ha a termelők által benyújtott kérelmekben kért hektárok összege meghaladja a tagállamok által kiadott engedélyekben rendelkezésre bocsátott hektárok összegét.

(59)

A meglévő szőlőültetvényeket kivágó termelők számára az engedélyt a kérelem benyújtását követően helyénvaló automatikusan, az új telepítésekre vonatkozó védelmi mechanizmustól függetlenül megadni, mivel az nem járul hozzá a szőlővel betelepített teljes terület növekedéséhez. Az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott bor előállítására jogosult egyes területeken a tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy az elismert és reprezentatív szakmai szervezetek ajánlásai alapján korlátozzák az ilyen újratelepítésre vonatkozó engedélyek kiadását.

(60)

A szőlőtelepítések ezen új engedélyezési rendszere nem alkalmazandó azokra a tagállamokra, amelyek nem alkalmazzák a telepítési jogra vonatkozó átmeneti uniós szabályozást, és választhatóvá kell tenni azon tagállamok számára, amelyekben – noha a telepítési jogok alkalmazandók – a szőlővel betelepített területek nagysága nem ér el bizonyos határértéket.

(61)

Átmeneti rendelkezéseket kell megállapítani a telepítési jogok korábbi szabályozása és az új rendszer közötti zökkenőmentes átmenet biztosítása érdekében, különösen abból a célból, hogy ne kerüljön sor túlzott mértékű telepítésekre az új rendszer indulását megelőzően. A tagállamok számára biztosítani kell némi rugalmasságot azzal kapcsolatban, hogy 2015. december 31. és 2020. december 31. között kitűzzék a telepítési jogoknak az engedélyekre történő átváltására irányuló kérelmek benyújtásának határidejét.

(62)

A szőlőtelepítésekre vonatkozó új rendszer harmonizált és hatékony végrehajtásának biztosítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy bizonyos jogi aktusokat fogadjon el az alábbiak tekintetében: a bizonyos szőlőtelepítéseknek a rendszer hatálya alóli mentesítésével kapcsolatos feltételek, a jogosultsági és elsőbbségi kritériumokhoz kapcsolódó szabályok, további jogosultsági és elsőbbségi kritériumok meghatározása, a kivágandó és az újonnan telepített szőlőültetvények egymás mellett létezése, valamint azok az indokok, amelyek alapján a tagállamok korlátozhatják az újratelepítésre vonatkozó engedélyek kiadását.

(63)

Az engedély nélküli telepítéseket hatékony módon ellenőrizni kell az új rendszerrel kapcsolatos szabályok betartásának biztosítása érdekében.

(64)

A mezőgazdasági termékek forgalmazására vonatkozó előírások alkalmazása hozzájárulhat a termelés és a forgalmazás gazdasági feltételeinek, valamint a termékek minőségének javulásához. Az ilyen előírások alkalmazása ezért a termelők, a kereskedők és a fogyasztók érdekeit egyaránt szolgálja.

(65)

A mezőgazdasági termékekre vonatkozó minőségpolitikáról szóló bizottsági közlemény és az azt követő viták nyomán, továbbá a fogyasztói elvárások figyelembevétele érdekében, valamint a mezőgazdasági termékek előállítását és forgalmazását érintő gazdasági feltételeknek és a szóban forgó termékek minőségének a javítását elősegítendő, helyénvaló az ágazatok vagy termékek szerinti forgalmazási előírások fenntartása.

(66)

A forgalmazási előírásokra vonatkozóan horizontális jellegű rendelkezéseket kell bevezetni.

(67)

A forgalmazási előírások tekintetében különbséget kell tenni az egyedi ágazatokra vagy termékekre vonatkozó kötelező szabályok és az ágazatok vagy termékek szerint megállapítandó fakultatív fenntartott jelölések között.

(68)

A forgalmazási előírásoknak elvben minden, az Unióban forgalmazott érintett mezőgazdasági termékre vonatkozniuk kell.

(69)

E rendeletben fel kell sorolni azokat az ágazatokat és termékeket, amelyekre forgalmazási előírások vonatkozhatnak. Azonban a fogyasztói elvárások, illetve annak figyelembevétele érdekében, hogy javítani kell a mezőgazdasági termékek minőségét, valamint azok előállításának és forgalmazásának gazdasági feltételeit, a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy bizonyos jogi aktusokat fogadjon el az említett ágazatok és termékek jegyzékének szigorú feltételek mellett történő módosítása tekintetében.

(70)

A fogyasztói elvárások figyelembevétele érdekében, valamint abból a célból, hogy javítsa a bizonyos mezőgazdasági termékek előállítását és forgalmazását érintő gazdasági feltételeket és a szóban forgó termékek minőségét, továbbá annak érdekében, hogy alkalmazkodjon a folyamatosan változó piaci feltételekhez és a változó fogyasztói kereslethez és a vonatkozó nemzetközi előírásokban bekövetkező változásokhoz, és elkerülendő a termékinnováció akadályozását, a Bizottságot fel kell hatalmazni, hogy bizonyos jogi aktusokat fogadjon el egyrészt a forgalmazás valamennyi szakaszára vonatkozóan az ágazatok vagy termékek szerinti forgalmazási előírásokról, másrészt az előírásoktól való eltérésekről és az előírások alóli mentességekről. A forgalmazási előírásoknak figyelembe kell venniük többek között az érintett termékek természetes és alapvető jellemzőit is, elkerülve ezáltal, hogy lényegesen megváltoztassák az érintett termék szokásos összetételét. A forgalmazási előírásoknak figyelembe kell továbbá venniük a fogyasztóknak egy adott termékről alkotott benyomásuk és az abból eredő elvárásaik alapján történő esetleges megtévesztésével kapcsolatos kockázatokat. Az előírásoktól való eltérések vagy mentességek nem vonhatnak maguk után olyan többletköltségeket, amelyeket kizárólag a mezőgazdasági termelőknek kellene viselniük.

(71)

A forgalmazási előírások alkalmazására azért van szükség, hogy a piacot egyszerűen el lehessen látni szabványosított és kielégítő minőségű termékekkel, és azoknak különösen a műszaki meghatározásokra, az osztályozásra, a kiszerelésre, a jelölésre és címkézésre, a csomagolásra, a termelési módszerre, a tartósításra, a tárolásra, a szállításra, a kapcsolódó adminisztratív dokumentumokra, a tanúsításra és a határidőkre, valamint a felhasználást és az elhelyezést érintő korlátozásokra kell vonatkozniuk.

(72)

Figyelembe véve a termelők azon érdekét, hogy közöljék a termék és a termelés jellemzőit, továbbá a termékekre vonatkozó kielégítő és átlátható tájékoztatás iránti fogyasztói igényt, lehetővé kell tenni a termelés helyének és/vagy a származási helynek eseti alapon, a megfelelő földrajzi szinten történő meghatározását is, figyelembe véve ugyanakkor néhány ágazat sajátosságait is, különösen a feldolgozott mezőgazdasági termékek tekintetében.

(73)

Különös szabályokat kell meghatározni a harmadik országokból behozott termékek tekintetében, abban az esetben, ha az egyes harmadik országokban hatályban lévő nemzeti rendelkezések indokolják a forgalmazási előírásoktól való eltérések engedélyezését, amennyiben garantált azok egyenértékűsége az uniós jogszabályokkal. Helyénvaló továbbá az Unióból exportált termékekre vonatkozó forgalmazási előírások alkalmazásához kapcsolódó szabályok meghatározása is.

(74)

A fogyasztók részére frissen történő árusításra szánt gyümölcs- és zöldségágazati termékeket kizárólag akkor lehet forgalmazni, ha azok épek, megfelelőek és kereskedelmi minőségűek, továbbá ha fel van tüntetve a származási ország. E követelmény megfelelő alkalmazásának biztosítása, valamint bizonyos meghatározott körülmények figyelembevétele érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy bizonyos jogi aktusokat fogadjon el a szóban forgó követelmény alóli egyedi eltérések tekintetében.

(75)

Az Unió egész területére vonatkozó minőségpolitikát kell folytatni a komlóágazat termékeire irányuló tanúsítási eljárás alkalmazásával, valamint az olyan termékek forgalmazásának megtiltásával, amelyek tekintetében nem bocsátottak ki tanúsítványt. E követelmény megfelelő alkalmazásának biztosítása, valamint bizonyos meghatározott körülmények figyelembevétele érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a bizonyos harmadik országok által meghatározott kereskedelmi előírások teljesítése érdekében, illetve a különleges felhasználásra szánt termékek esetében bizonyos jogi aktusokat fogadjon el a szóban forgó követelménytől eltérő intézkedések tekintetében.

(76)

Bizonyos ágazatok és termékek esetében a meghatározások, megjelölések és kereskedelmi megnevezések fontos szerepet játszanak a versenyfeltételek meghatározásában. Ezért helyénvaló ezen ágazatok és/vagy termékek esetében olyan meghatározásokat, megjelöléseket és kereskedelmi megnevezéseket megállapítani, amelyek csak a vonatkozó követelményeknek megfelelő termékek forgalmazására használhatók az Unióban.

(77)

A bizonyos termékekre vonatkozó meghatározásoknak és kereskedelmi megnevezéseknek a változó fogyasztói keresletből, a műszaki fejlődésből eredő szükségletekehez vagy a termékinnováció szükségességéhez történő hozzáigazítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy bizonyos jogi aktusokat fogadjon el a meghatározásokkal és a kereskedelmi megnevezésekkel kapcsolatos módosítások, eltérések vagy mentességek tekintetében.

(78)

Annak biztosítása érdekében, hogy a piaci szereplők és a tagállamok számára világos és jól érthető legyen a bizonyos ágazatok tekintetében megállapított fogalommeghatározások és kereskedelmi megnevezések jelentése, a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy bizonyos jogi aktusokat fogadjon el az azok meghatározására és alkalmazására vonatkozó szabályok tekintetében.

(79)

Az egyes termékek vagy ágazatok sajátosságainak, a forgalmazás különböző szakaszainak, a műszaki feltételeknek, az esetleges jelentős gyakorlati nehézségeknek, továbbá a vizsgálati módszerek pontosságának és megismételhetőségének a figyelembevétele érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy bizonyos jogi aktusokat fogadjon el egy vagy több konkrét előírás tekintetében azon tűréshatár meghatározására vonatkozóan, amelyet túllépve a termékek által alkotott tétel egészét az előírásnak meg nem felelőnek kell tekinteni.

(80)

A bortermelésre vonatkozóan meg kell határozni bizonyos borászati eljárásokat és korlátozásokat, különös tekintettel a házasításra és a harmadik országokból származó bizonyos szőlőmust-, szőlőlé- és frissszőlő-típusok felhasználására. A nemzetközi előírások teljesítése érdekében indokolt, hogy a Bizottság a további borászati eljárások tekintetében a Nemzetközi Szőlészeti és Borászati Szervezet (OIV) által ajánlott borászati eljárásokat vegye figyelembe.

(81)

A borszőlőfajták osztályba sorolására vonatkozóan olyan szabályokat kell megállapítani, amelyek alapján az évente 50 000 hektoliternél nagyobb mennyiséget előállító tagállamok továbbra is felelősek maradnak azon borszőlőfajták osztályozásáért, amelyekből a területükön bor állítható elő. Bizonyos borszőlőfajtákat ki kell zárni.

(82)

A tagállamoknak képesnek kell lenniük arra, hogy a kenhető zsírok vonatkozásában a minőségi szintekre vonatkozó nemzeti szabályokat fogadhassanak el vagy tarthassanak fenn.

(83)

A borágazatban a tagállamok számára engedélyezni kell, hogy korlátozzanak vagy kizárjanak bizonyos borászati eljárásokat, továbbá hogy a területükön készített borokra vonatkozóan szigorúbb korlátozásokat írjanak elő, és hogy lehetővé tegyék nem engedélyezett borászati eljárások kísérleti jellegű alkalmazását.

(84)

Az egyes termékekre és ágazatokra vonatkozó nemzeti szabályoknak a forgalmazási előírások tekintetében történő helyes és átlátható alkalmazása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy bizonyos jogi aktusokat fogadjon el az ilyen forgalmazási előírások alkalmazására, valamint a kísérleti eljárások alkalmazásával előállított termékek tartására, forgalmazására és felhasználására vonatkozó feltételek kidolgozása tekintetében.

(85)

A forgalmazási előírásokon túlmenően fakultatív, minőségre vonatkozó jelöléseket is meg kell állapítani annak biztosítására, hogy a termékek bizonyos jellemzőire, illetve a termelési vagy feldolgozási módszereknek köszönhető jellemzőkre utaló kifejezésekkel a piaci forgalomban senki ne élhessen vissza, és a fogyasztók a termék különböző tulajdonságainak mérlegelésekor azokban megbízhassanak. E rendelet céljaira tekintettel és az egyértelműség érdekében e rendeletben fel kell sorolni a minőségre utaló, jelenleg használt fakultatív jelöléseket.

(86)

A tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy szabályokat határozzanak meg az e rendelet előírásainak meg nem felelő borászati termékek elhelyezésére vonatkozóan. A borászati termékekre vonatkozó nemzeti szabályok megfelelő és átlátható alkalmazása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy bizonyos jogi aktusokat fogadjon el az e rendelet előírásainak meg nem felelő borászati termékek felhasználásával kapcsolatos feltételek meghatározása tekintetében.

(87)

A piaci helyzet, valamint a forgalmazási előírások és a nemzetközi szabványok terén végbemenő változások figyelembevétele érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy bizonyos jogi aktusokat fogadjon el az alábbiak tekintetében: további fakultatív fenntartott jelölések fenntartása, azok alkalmazási feltételeinek meghatározása, a fakultatív fenntartott jelölés alkalmazási feltételeinek módosítása, valamint a fakultatív fenntartott jelölés törlése.

(88)

Bizonyos ágazatok sajátosságainak és a fogyasztói elvárásoknak a figyelembevétele érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy bizonyos jogi aktusokat fogadjon el a további fenntartott jelölések bevezetésére vonatkozó részletes követelmények megállapítása tekintetében.

(89)

Annak szavatolása érdekében, hogy a fakultatív fenntartott jelölésekkel leírt termékek megfeleljenek az alkalmazandó használati feltételeknek, a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy bizonyos jogi aktusokat fogadjon el a fakultatív fenntartott jelölések alkalmazására vonatkozó további szabályok megállapítása tekintetében.

(90)

Az Unió és egyes harmadik országok közötti kereskedelem sajátosságainak, valamint egyes mezőgazdasági termékek sajátosságainak figyelembevétele érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy bizonyos jogi aktusokat fogadjon el azon feltételek vonatkozásában, amelyek teljesülése esetén az importált termékek a forgalmazási előírásokra vonatkozó uniós követelményeknek megfelelőnek minősülnek, valamint amelyek lehetővé teszik mind az azon szabályoktól való eltérést, amelyek kimondják, hogy kizárólag a szóban forgó előírásokkal összhangban forgalmazhatók termékek az Unióban, mind pedig a forgalmazási előírásoknak az Unióból exportált termékekre történő alkalmazására vonatkozó szabályoktól való eltérést.

(91)

A borra vonatkozó rendelkezéseket az EUMSZ szerint kötött nemzetközi megállapodások fényében kell alkalmazni.

(92)

Az uniós minőségi borok koncepciója többek között azon alapul, hogy a borok földrajzi eredetüknek köszönhetően különleges jellemzőkkel rendelkeznek. E borokat a fogyasztók az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések alapján tudják azonosítani. Az érintett termékekhez társított minőség alátámasztására szolgáló, átlátható és kidolgozottabb keretek megteremtése érdekében olyan szabályozást kell kialakítani, amely alapján az eredetmegjelölés vagy földrajzi jelzés megszerzésére vonatkozó kérelmeket a bortól és szeszes italoktól eltérő élelmiszerekre alkalmazandó, az 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben (9) meghatározott uniós horizontális minőségi politika szerinti megközelítéssel összhangban bírálják el.

(93)

Az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott borok sajátos minőségi jellemzőinek megőrzése érdekében engedélyezni kell a tagállamoknak, hogy szigorúbb szabályokat alkalmazzanak.

(94)

Az Unióban az oltalom megszerzéséhez a borok esetében használható eredetmegjelöléseket és földrajzi jelzéseket uniós szinten, a Bizottság által meghatározott eljárási szabályoknak megfelelően kell elismerni és nyilvántartásba venni.

(95)

Az oltalomnak harmadik országok eredetmegjelölései és földrajzi jelzései előtt is nyitva kell állnia, amennyiben a termékek a származási országukban oltalom alatt állnak.

(96)

A bejegyzési eljárásnak lehetővé kell tennie minden, valamely tagállamban vagy harmadik országban jogos érdekkel rendelkező természetes vagy jogi személy számára, hogy kifogás benyújtása útján érvényesítse jogait.

(97)

A nyilvántartásba vett eredetmegjelöléseknek és földrajzi jelzéseknek oltalmat kell élvezniük minden olyan használattal szemben, amely visszaél a követelményeknek megfelelő termékek hírnevével. A tisztességes verseny elősegítése és a fogyasztók megtévesztésének elkerülése végett indokolt kiterjeszteni az oltalmat az e rendeletben nem szabályozott termékekre és szolgáltatásokra is, ideértve azokat a termékeket, amelyek nem szerepelnek a Szerződések I. mellékletében.

(98)

A meglévő címkézési gyakorlatok figyelembevétele érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy bizonyos jogi aktusokat fogadjon el az olyan borszőlőfajta-nevek használatának engedélyezése tekintetében, amelyek valamely oltalom alatt álló eredetmegjelölésből vagy földrajzi jelzésből állnak, vagy ilyet tartalmaznak.

(99)

A körülhatárolt földrajzi területen folyó termelés sajátosságainak figyelembevétele érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy bizonyos jogi aktusokat fogadjon el a földrajzi terület határainak meghatározására vonatkozó további kritériumok, valamint a körülhatárolt földrajzi területen folyó termeléssel kapcsolatos korlátozások és eltérések megállapítása tekintetében.

(100)

A termékek minőségének és nyomon követhetőségének biztosítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy bizonyos jogi aktusokat fogadjon el azon feltételek tekintetében, amelyek teljesülése esetén a termékleírások további követelményekkel egészíthetők ki.

(101)

A termelők, illetve a gazdasági szereplők jogainak és jogos érdekeinek védelme érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy bizonyos jogi aktusokat fogadjon el az alábbiak tekintetében: az eredetmegjelölések vagy földrajzi jelzések oltalmáért folyamodni jogosult kérelmezők köre; az eredetmegjelölések vagy földrajzi jelzések oltalma iránti kérelmek tekintetében alkalmazandó feltételek; a Bizottság által végzett vizsgálat; a kifogásolási eljárás; az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és oltalom alatt álló földrajzi jelzések módosítási, törlési és átminősítési eljárásai. A felhatalmazásnak ki kell terjednie emellett az alábbiakra: a több ország területét érintő kérelmekre vonatkozó feltételek; a harmadik országbeli földrajzi területet érintő kérelmekre vonatkozó feltételek; az az időpont, amikor az oltalom vagy annak módosítása hatályba lép; valamint a termékleírásokat érintő módosításokra vonatkozó feltételek.

(102)

A megfelelő szintű oltalom biztosítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy bizonyos jogi aktusokat fogadjon el az oltalom alatt álló elnevezésre alkalmazandó korlátozások tekintetében.

(103)

Annak biztosítására, hogy a gazdasági szereplőket és az illetékes hatóságokat ne érintse hátrányosan e rendeletnek a 2009. augusztus 1. előtt oltalomban részesített bornevekre, illetve azon bornevek tekintetében történő alkalmazása, amelyeket illetően az oltalom iránti kérelem ezen időpont előtt került benyújtásra, a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy bizonyos jogi aktusokat fogadjon el az ilyen bornevekre vonatkozó átmeneti szabályok meghatározása, a meghatározott időpontot megelőzően forgalomba hozott vagy címkézett borok, valamint a termékleírás módosításai tekintetében.

(104)

Bizonyos kifejezéseket hagyományosan arra használnak az Unióban, hogy az oltalom alatt álló eredetmegjelöléseket és földrajzi jelzéseket kiegészítő tájékoztatást nyújtsanak a fogyasztók számára a borok sajátosságairól és minőségéről. A belső piac működésének és a tisztességes versenynek a biztosítása, valamint a fogyasztók félrevezetésének elkerülése érdekében lehetővé kell tenni, hogy e hagyományos kifejezések az Unióban oltalomban részesüljenek.

(105)

A megfelelő szintű oltalom biztosítása érdekében Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy bizonyos jogi aktusokat fogadjon el az oltalom alá helyezendő hagyományos kifejezés nyelve és helyesírása tekintetében.

(106)

A termelők és a gazdasági szereplők jogainak és jogos érdekeinek védelme érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy bizonyos jogi aktusokat fogadjon el a következők tekintetében: a hagyományos kifejezés oltalma iránt folyamodni jogosult kérelmezők köre; a hagyományos kifejezések elismerése iránti kérelem érvényességének feltételei; azok az indokok, amelyek alapján kifogás emelhető valamely hagyományos kifejezés javasolt oltalmával szemben; az oltalom hatálya, beleértve a védjegyekkel, az oltalom alatt álló hagyományos kifejezésekkel, az oltalom alatt álló eredetmegjelölésekkel vagy földrajzi jelzésekkel, a homonimákkal, illetve bizonyos borszőlőfajtanevekkel való kapcsolatot; a hagyományos kifejezések törlésének lehetséges indokai; a kérelmek vagy az igénylések benyújtásának időpontja; valamint a hagyományos kifejezések oltalma iránti kérelmek kapcsán követendő eljárások, ezen belül a Bizottság által végzett vizsgálat, a kifogásolási eljárás, valamint a törlési és módosítási eljárás.

(107)

Az Unió és egyes harmadik országok közötti kereskedelem sajátosságainak figyelembevétele érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy bizonyos jogi aktusokat fogadjon el azon feltételek tekintetében, amelyek teljesülése esetén harmadik országokból származó termékeken is használhatók hagyományos kifejezések, valamint a vonatkozó eltérések meghatározásáról.

(108)

Az e rendelet hatálya alá tartozó borágazati termékek leírása, megjelölése és kiszerelése jelentősen befolyásolhatja a piacon való értékesíthetőségüket. A borágazati termékek címkézéséről szóló tagállami jogszabályok közötti különbségek akadályozhatják a belső piac zökkenőmentes működését. Következésképpen szabályokat kell meghatározni, amelyek számításba veszik a fogyasztók és a termelők jogos érdekeit. Ezért helyénvaló rendelkezni a címkézés és a kiszerelés uniós szabályozásáról.

(109)

A meglévő címkézési gyakorlatoknak való megfelelés biztosítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy bizonyos jogi aktusokat fogadjon el az „oltalom alatt álló eredetmegjelölés”, illetve az „oltalom alatt álló földrajzi jelzés” kifejezés elhagyását indokoló rendkívüli körülmények tekintetében.

(110)

A borágazat sajátosságainak figyelembevétele érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy bizonyos jogi aktusokat fogadjon el az e rendeletben előírtaktól eltérő címkézési adatok megjelenítése és használata, egyes kötelező és választható adatok, valamint a kiszerelés tekintetében.

(111)

A piaci szereplők jogos érdekeinek védelme érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy bizonyos jogi aktusokat fogadjon el az eredetmegjelöléssel vagy földrajzi jelzéssel ellátott olyan borok ideiglenes címkézése és kiszerelése tekintetében, amelyek eredetmegjelölése vagy földrajzi jelzése megfelel a vonatkozó követelményeknek.

(112)

Annak érdekében, hogy a gazdasági szereplőket ne érje hátrány, a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy bizonyos jogi aktusokat fogadjon el az olyan borokra vonatkozó átmeneti rendelkezések tekintetében, amelyeket a 2009. augusztus 1. előtt hatályban lévő vonatkozó szabályoknak megfelelően hoztak forgalomba és címkéztek.

(113)

Az Unió és bizonyos harmadik országok között a borágazati termékek vonatkozásában folytatott kereskedelem sajátosságainak figyelembevétele érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy – amennyiben azt az érintett harmadik ország joga szükségessé teszi – bizonyos jogi aktusokat fogadjon el a kivitelre szánt termékek esetében a címkézési és kiszerelési szabályoktól való eltérést illetően.

(114)

A kvótarendszer megszűnését követően továbbra is egyedi eszközökre lesz szükség a cukorgyártó vállalkozások és a cukorrépa-termelők jogai és kötelezettségei közötti tisztességes egyensúly biztosításához. Ennek érdekében ki kell dolgozni az említett jogalanyok közötti, szakmán belüli írásos megállapodásokat szabályozó alapvető rendelkezéseket.

(115)

A 2006. évi cukorreform mélyreható változásokat vezetett be az uniós cukorágazatban. Annak érdekében, hogy a cukorrépa-termelők teljes mértékben alkalmazkodhassanak az új piaci helyzethez és az ágazat fokozottabb piacorientáltságához, a cukorkvóták jelenlegi rendszerét a 2016/2017-es gazdasági év végén bekövetkező eltörlésükig meg kell hosszabbítani.

(116)

A cukorágazat sajátosságainak figyelembevétele érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy bizonyos jogi aktusokat fogadjon el a cukorágazatra vonatkozó technikai fogalommeghatározások naprakésszé tétele; a cukorrépára vonatkozó, az e rendeletben meghatározott felvásárlási feltételek naprakésszé tétele; valamint a vállalkozásoknak szállított cukor bruttó tömegének, tárájának és cukortartalmának megállapítására, továbbá a cukorpépre vonatkozó további szabályok tekintetében.

(117)

A legutóbbi tapasztalatok azt mutatják, hogy célzott intézkedésekre van szükség ahhoz, hogy a cukorkvóták alkalmazásából még hátralévő időben biztosított legyen az uniós piacnak a cukorral való megfelelő ellátása.

(118)

A cukorágazat sajátosságainak, valamint valamennyi érintett fél érdekeinek megfelelő figyelembevétele és a piaci zavarok kialakulásának megelőzése érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy bizonyos jogi aktusokat fogadjon el a felvásárlási feltételek és a szállítási szerződések, a cukorrépára vonatkozó, az e rendeletben meghatározott felvásárlási feltételek naprakésszé tétele, valamint a vetés előtti szállítási szerződések tárgyát képező cukorrépa-mennyiségeknek az eladók közötti elosztásakor a cukorgyártó vállalkozások által alkalmazandó kritériumok tekintetében.

(119)

A műszaki fejlődés figyelembevétele érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy bizonyos jogi aktusokat fogadjon el azon termékek jegyzékének összeállítása tekintetében, amelyek gyártásához felhasználható az ipari cukor, ipari izoglükóz vagy ipari inulinszirup.

(120)

Annak biztosítására, hogy a jóváhagyott cukor-, izoglükóz- vagy inulinszirup-gyártó vagy -feldolgozó vállalkozások eleget tegyenek a kötelezettségeiknek, a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy bizonyos jogi aktusokat fogadjon el az ilyen vállalkozások jóváhagyása és a jóváhagyás visszavonása, valamint az igazgatási szankciókra vonatkozó kritériumok tekintetében.

(121)

A cukorágazat sajátosságainak, valamint valamennyi érintett fél érdekeinek megfelelő figyelembevétele érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy bizonyos jogi aktusokat fogadjon el a kvótarendszer alkalmazásához szükséges kifejezések jelentése, valamint a legkülső régiókba irányuló eladások feltételei tekintetében.

(122)

Annak biztosítására, hogy a termelőknek közvetlen befolyásuk legyen a termelés egy részének átvitelére vonatkozó döntésre, a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy bizonyos jogi aktusokat fogadjon el a cukor átvitele tekintetében.

(123)

A bortermelési potenciál jobb kezelése érdekében célszerű, hogy a tagállamok megküldjék a Bizottságnak a termelési potenciáljuk szőlőkataszteren alapuló jegyzékét. A szerkezetátalakítási és átállási támogatást azon tagállamokra kell korlátozni, amelyek a jegyzéket megküldték, így ösztönözve őket az említett jegyzék megküldésére.

(124)

A termelési potenciál tagállamok általi nyomon követésének és ellenőrzésének az egyszerűbbé tétele érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy bizonyos jogi aktusokat fogadjon el a szőlőkataszter tartalmára, valamint a kapcsolódó mentességekre vonatkozóan.

(125)

Az érintett termékek megfelelő szintű nyomon követhetősége és különösen a fogyasztók védelme érdekében az e rendelet hatálya alá tartozó valamennyi borágazati termék tekintetében elő kell írni, hogy azt az Unión belüli mozgásakor dokumentum kísérje.

(126)

A borászati termékek szállításának és a szállítás tagállamok általi ellenőrzésének az elősegítése érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy bizonyos jogi aktusokat fogadjon el a következőkre vonatkozó szabályok tekintetében: a kísérőokmány és annak használata; azon feltételek, amelyek teljesülése esetén a kísérőokmány oltalom alatt álló eredetmegjelölés vagy földrajzi jelzés tanúsítására szolgáló okmánynak minősül; nyilvántartás vezetésére vonatkozó kötelezettség és a nyilvántartás használata; annak meghatározása, hogy ki köteles nyilvántartást vezetni, továbbá a nyilvántartás vezetésére vonatkozó kötelezettség alóli mentesség biztosítása; valamint a nyilvántartásban szerepeltetendő műveletek meghatározása.

(127)

Mivel az uniós jog nem szabályozza a formális, írásbeli szerződéseket, a tagállamok dönthetnek úgy, hogy nemzeti szerződési jogukban kötelezővé teszik ezeknek a szerződéseknek az alkalmazását, feltéve, hogy ennek során betartják az uniós jogszabályokat, és mindenekelőtt szem előtt tartják a belső piac és a közös piacszervezés megfelelő működését. Tekintettel arra, hogy e tekintetben eltérések mutatkoznak az Unión belül, a szubszidiaritás érdekében indokolt, hogy ez a döntés a tagállamok hatáskörében maradjon. Mindazonáltal a tej- és tejtermékágazat esetében – az e szerződésekre vonatkozó megfelelő minimumszabályok, valamint a belső piac és a közös piacszervezés jó működésének biztosítása érdekében – uniós szinten meg kell határozni néhány, az említett szerződések alkalmazására vonatkozó alapfeltételt. Ezeket az alapfeltételeket szabadon kell megtárgyalni. Mivel néhány tejipari szövetkezet alapszabálya tartalmazhat hasonló hatással járó szabályokat, az egyszerűség érdekében ezeket mentesíteni kell a szerződéskötésre vonatkozó követelmény alól. Az ilyen szerződési rendszerek hatékonyságának növelése érdekében a tagállamoknak el kell dönteniük, hogy azokat akkor is alkalmazni kell-e, ha a tejet köztes szereplők gyűjtik össze a termelőktől és szállítják a feldolgozókhoz.

(128)

A termelés megvalósítható fejlesztésének és így a tejtermelők megfelelő életszínvonalának biztosítása érdekében meg kell erősíteni a tárgyalási pozíciójukat a feldolgozókkal szemben, hogy ennek eredményeként az ellátási láncban a hozzáadott érték méltányosabb eloszlása valósuljon meg. E KAP-célok megvalósítása érdekében az EUMSZ 42. cikkének és 43. cikke (2) bekezdésének megfelelően rendelkezni kell arról, hogy a tejtermelők által alkotott termelői szervezetek vagy ezek társulásai – a tagjaik összessége vagy azok egy része által termelt nyers tej vonatkozásában – közösen folytassanak tárgyalásokat a tejüzemekkel a szerződéses feltételekről, így többek között az árról. A tényleges tejpiaci verseny fenntartása érdekében ezt a lehetőséget megfelelő mennyiségi korlátokhoz kell kötni. A szövetkezetek hatékony működése megakadályozásának elkerülése, valamint az egyértelműség érdekében rögzíteni kell, hogy amennyiben a mezőgazdasági termelő valamely szövetkezet tagjaként köteles az általa termelt tej teljes mennyiségére vagy egy részére vonatkozóan a szövetkezet alapszabályában vagy az azon alapuló szabályokban vagy határozatokban megállapított feltételeknek megfelelően nyers tejet szállítani, e feltételek nem képezhetik a termelői szervezetek tárgyalásainak tárgyát.

(129)

Tekintettel az oltalom alatt álló eredetmegjelölés és az oltalom alatt álló földrajzi jelzés jelentőségére – különösen a kiszolgáltatott vidéki régiók esetében –, továbbá a többletérték biztosítása és a minőségnek – konkrétan az oltalom alatt álló eredetmegjelölés és az oltalom alatt álló földrajzi jelzés által védett sajtok minőségének – a fenntartása érdekében, valamint a tejkvótarendszer megszűnésével összefüggésben lehetővé kell tenni, hogy a tagállamok – szakmaközi szervezetek, termelői szervezetek vagy az 1151/2012/EU rendeletben meghatározott csoportosulások kérésére – szabályokat alkalmazzanak egy meghatározott földrajzi területen előállított ilyen sajtok teljes kínálatának szabályozására. Ezeket a kérelmeket az e sajthoz felhasznált tejmennyiség nagy többségét képviselő tejtermelők nagy többségének, illetve szakmaközi szervezetek és csoportosulások esetén a termelt sajtmennyiség nagy többségét képviselő sajttermelők nagy többségének kell támogatniuk.

(130)

Annak érdekében, hogy követni tudja a piaci fejleményeket, a Bizottságnak megfelelő időben tájékoztatást kell kapnia a szállított nyers tej mennyiségéről. Ezért rendelkezni kell arról, hogy az első felvásárló rendszeresen közölje ezeket az információkat a tagállamokkal, a tagállam pedig értesítse erről a Bizottságot.

(131)

A termelői szervezetek és társulásaik hasznos szerepet játszhatnak a kínálat összefogása és a forgalmazás javítása, a termelésnek a tervezése és a kereslethez történő igazítása, a termelési költségek optimalizálása és a termelői árak stabilizálása, a kutatások folytatása, a legjobb gyakorlatok előmozdítása és a technikai segítségnyújtás, a melléktermékek és a tagjaik számára rendelkezésre álló kockázatkezelési eszközök kezelése terén, hozzájárulva ezáltal a termelők élelmiszerláncon belüli pozíciójának a megerősítéséhez.

(132)

A szakmaközi szervezeteknek fontos szerep juthat az ellátási lánc szereplői közötti párbeszéd, valamint a legjobb gyakorlatok és a piaci átláthatóság előmozdítása terén.

(133)

A termelői szervezetek, azok társulásai és a szakmaközi szervezetek meghatározására és elismerésére vonatkozó, meglévő szabályokat ezért indokolt összehangolni, egyszerűsíteni és kiterjeszteni, hogy ily módon az e rendeletnek megfelelően meghatározott alapszabályok alapján – kérésre – bizonyos ágazatokban lehetőség legyen az elismerésre. A termelői szervezetek elismerésére vonatkozó kritériumoknak, valamint azok alapszabályának biztosítania kell, hogy e szervek a termelők kezdeményezésére jöjjenek létre, és azok ellenőrzése olyan szabályoknak megfelelően történjen, amelyek a termelő tagok számára lehetővé teszik a termelői szervezet tevékenységének és döntéseinek demokratikus módon történő, alapos vizsgálatát.

(134)

A különböző ágazatokban jelenleg meglévő rendelkezések hatékonyaknak bizonyultak, hiszen azáltal, hogy a tagállamok számára bizonyos feltételek mellett lehetővé tették, hogy az ilyen szervezetek bizonyos szabályait a tagsággal nem rendelkező termelőkre is kiterjesszék, elősegítették a termelői szervezetek, társulásaik és a szakmaközi szervezetek befolyásának növelését, ezért e rendelkezéseket indokolt összehangolni, egyszerűsíteni és valamennyi ágazatra kiterjeszteni.

(135)

Rendelkezni kell olyan intézkedések elfogadásának a lehetőségéről, amelyek elősegítik a kínálat piaci követelményekhez való igazítását, és ezen keresztül a piacok stabilizálását és az érintett mezőgazdasági termelők megfelelő életszínvonalának biztosítását.

(136)

A termelői szervezetek, a termelői szervezetek társulásai, valamint a szakmaközi szervezetek arra irányuló tevékenységének ösztönzése érdekében, hogy – a piacról való kivonással kapcsolatos tevékenységek kivételével – elősegítsék a kínálatnak a piaci követelményekhez való igazítását, a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy bizonyos jogi aktusokat fogadjon el a következők tekintetében: a minőség javítását célzó intézkedések; a termelés, a feldolgozás és a forgalmazás jobb szervezésének elősegítésére irányuló intézkedések; a piaci ártendenciák feljegyzésének megkönnyítése; valamint az alkalmazott termelőeszközök alapján készített rövid és hosszú távú előrejelzések készítését lehetővé tévő intézkedések.

(137)

A borpiac jobb működése érdekében a tagállamoknak lehetőséget kell kapniuk a szakmaközi szervezetek által hozott döntések végrehajtására. E döntések ugyanakkor nem terjedhetnek ki olyan eljárásokra, amelyek torzító hatást gyakorolhatnak a versenyre.

(138)

Noha a formális, írásbeli szerződéseknek a tejágazatban történő alkalmazását külön rendelkezések szabályozzák, az ilyen szerződések alkalmazása elősegítheti a más ágazatokban működő szereplők felelősségteljes magatartásának a megerősítését is, és felhívhatja azok figyelmét arra, hogy jobban figyelembe kell venni a piac jelzéseit, javítani kell az ártranszmissziót, és a kereslethez kell igazítani a kínálatot, valamint segíthetnek egyes tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok elkerülésében. Az ilyen szerződésekre vonatkozó uniós jogi szabályozás hiányában a tagállamok a nemzeti szerződési jogukon belül kötelezővé tehetik ezen szerződések alkalmazását, feltéve, hogy egyidejűleg betartják az uniós jogszabályokat, és mindenekelőtt szem előtt tartják a belső piac és a közös piacszervezés megfelelő működését.

(139)

A termelés megvalósítható fejlesztésének és így a marha- és borjúhúságazatban és az olívaolaj-ágazatban tevékenykedő termelők, valamint egyes szántóföldi növények termelői megfelelő életszínvonalának biztosítása érdekében meg kell erősíteni a tárgyalási pozíciójukat az ellátási lánc további szereplőivel szemben, hogy ennek eredményeként az ellátási láncban a hozzáadott érték méltányosabb eloszlása valósuljon meg. A KAP e céljainak megvalósítása érdekében az elismert termelői szervezeteknek képesnek kell lenniük arra, hogy – tagjaik összessége vagy azok egy része termelésének vonatkozásában – bizonyos mennyiségi korlátok függvényében tárgyalásokat folytassanak a szállítási szerződések feltételeiről, így többek között az árról, feltéve, hogy az említett szervezetek törekednek egyet vagy többet megvalósítani a kínálat összefogására, a tagok által előállított termékek forgalomba hozatalára és a termelési költségek optimalizálására vonatkozó célkitűzések közül, és feltéve továbbá, hogy az e célkitűzések megvalósítására törekvés a tevékenységek integrációját eredményezi, és ez az integráció valószínűsíthetően jelentős növekedéshez vezet a hatékonyság tekintetében, hogy a termelői szervezet tevékenysége összességében véve hozzájáruljon az EUMSZ 39. cikkében foglalt célok eléréséhez. Ez megvalósítható, ha a termelői szervezet bizonyos meghatározott tevékenységeket végez, és ezek a tevékenységek jelentősnek minősülnek az érintett termelés volumene, valamint a termelési költségek, illetve a termék forgalomba hozatalával kapcsolatos költségek tekintetében.

(140)

Az értéktöbblet biztosítása, valamint különösen az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott pácolt sonka minőségének megőrzése érdekében a tagállamok számára engedélyezni kell, hogy szigorú feltételek mellett szabályokat alkalmazzanak az ilyen pácolt sonka kínálatának szabályozására, feltéve, hogy termelőinek a nagy többsége, valamint adott esetben a szóban forgó sonkához fűződő földrajzi területen működő sertéstenyésztők támogatják ezeket a szabályokat.

(141)

Az Unió területén termelt komló szállítására vonatkozó valamennyi szerződés nyilvántartásba vételének kötelezettsége sok teherrel jár, így azt meg kell szüntetni.

(142)

Annak érdekében, hogy a termelői szervezetek, a termelői szervezetek társulásai és a szakmaközi szervezetek célkitűzései és feladatai egyértelműen meghatározásra kerüljenek, és ezáltal elő lehessen segíteni a szóban forgó szervezetek és társulások által folytatott tevékenységek hatékonyságát anélkül, hogy indokolatlan adminisztratív terheket rónának ki és – különösen a szervezeti tagsággal nem rendelkezők tekintetében – hogy sérülne az egyesülés szabadságának az elve, a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy bizonyos jogi aktusokat fogadjon el a következőkkel kapcsolatos szabályok tekintetében:

az ilyen szervezetek és társulások által fakultatív, illetve kötelező jelleggel követendő konkrét célok, illetve azon konkrét célok, amelyek nem támogathatók, illetve amelyekkel adott esetben ki kell egészíteni az e rendeletben meghatározott célokat; e szervezetek és társulások alapszabálya, a termelői szervezetektől eltérő szervezetek alapszabálya, a bizonyos ágazatokban működő termelői szervezetek alapszabályára vonatkozó egyedi feltételek, az eltéréseket is beleértve, az ilyen szervezetek és társulások szervezeti felépítése, tagsági időtartama, mérete, demokratikus elszámoltathatósága és tevékenységei, valamint az összeolvadások következményei; az elismerésre, valamint az elismerés visszavonására és felfüggesztésre vonatkozó feltételek, az elismerésből, valamint az elismerés visszavonásából és felfüggesztésből eredő következmények, továbbá az elismerési kritériumok betartásának elmulasztása esetén a korrekciós intézkedések megtételére vonatkozó kötelezettség;

a több tagállamban működő szervezetek és társulások, valamint a transznacionális együttműködés esetén az adminisztratív segítségnyújtásra vonatkozó szabályok; a tagállami engedélyezés hatálya alá tartozó olyan ágazatok, amelyek tekintetében alkalmazható kiszervezés, valamint a kiszervezhető tevékenységek feltételei és jellege, továbbá a technikai eszközök szervezetek vagy társulások általi biztosítása; a szervezetek és társulások forgalomba hozható termékei minimális mennyisége vagy értéke kiszámításának alapja; a termelői szervezetek által folytatott tárgyalások által érintett nyers tej mennyiségének kiszámítására vonatkozó szabályok, a termelői szervezetek esetében a nem termelő tagok felvétele, vagy a termelői szervezetek társulásai esetében pedig a nem termelői szervezetek felvétele;

a szervezetek egyes szabályainak a tagsági viszonnyal nem rendelkezőkre történő kiterjesztése és a tagsági viszonnyal nem rendelkezők által fizetendő kötelező hozzájárulás, ezen belül az említett szervezetek általi efféle befizetések felhasználása és elosztása, valamint a termelésre vonatkozó azon szigorúbb szabályok listája, amelyek kiterjeszthetők, a reprezentativitásra vonatkozó további követelmények, az érintett gazdasági térségek, többek között az ezek meghatározása tekintetében a Bizottság által végzett vizsgálat, azon minimális időszak, ameddig a szabályoknak hatályban kell maradniuk, mielőtt kiterjesztésre kerülhetnek, azon személyek, illetve szervezetek, amelyek esetében a szabályok vagy a hozzájárulások alkalmazhatók, valamint azon körülmények, amelyek fennállása esetén a Bizottság kérheti a szabályok kiterjesztésének vagy a kötelező hozzájárulások fizetésének visszautasítását vagy visszavonását.

(143)

A kereskedelmi forgalom nyomon követése elsősorban irányítási kérdés, amelyet rugalmasan kell kezelni. Az engedélyekre vonatkozó követelmények bevezetésével kapcsolatos döntés meghozatalakor mérlegelni kell, hogy szükség van-e engedélyekre, az érintett piacok irányítására, és különösen a kérdéses termékek behozatalának vagy kivitelének nyomon követésére.

(144)

Az Unió nemzetközi kötelezettségeinek és az alkalmazandó uniós szociális, környezetvédelmi és állatjóléti előírásoknak a figyelembevétele érdekében, valamint a kereskedelmi és piaci fejlemények, továbbá a behozatal és kivitel nyomon követése, illetve a hatékony és eredményes piacirányítás és az adminisztratív terhek csökkentése céljából a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy bizonyos jogi aktusokat fogadjon el a következők tekintetében: azon termékek jegyzéke, amelyek esetében behozatali vagy kiviteli engedélyt kell bemutatni; valamint azon esetek és helyzetek, amelyekben nem szükséges behozatali vagy kiviteli engedélyt bemutatni.

(145)

Az engedélyrendszer további elemeinek megállapítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy bizonyos jogi aktusokat fogadjon el az alábbiakra vonatkozó szabályok tekintetében: az engedélyből fakadó jogok és kötelezettségek, az engedély joghatásai, és azon esetek, amelyekben tűréshatárt kell biztosítani az engedélyben szereplő mennyiség behozatalára vagy kivitelére vonatkozó kötelezettség tekintetében, illetve amelyekben fel kell tüntetni a származást; azon előírás, amely szerint a behozatali engedély kibocsátásának vagy a szabad forgalomba bocsátásnak előfeltétele egy olyan, harmadik ország vagy valamely tanúsító szerv által kibocsátott dokumentum bemutatása, amely tanúsítja többek között a termékek eredetét, eredetiségét és minőségi jellemzőit; az engedély átruházása, vagy az átruházhatóságra vonatkozó korlátozások; a kender behozatali engedélyeire vonatkozó további feltételek, valamint a csalások és szabálytalanságok megelőzése vagy felszámolása céljából a tagállamok közötti adminisztratív segítségnyújtás elve; továbbá azon esetek és helyzetek, amikor szükséges, illetve nem szükséges letétbe helyezni biztosítékot annak garantálására, hogy a termékek behozatalára vagy kivitelére az engedély érvényességi ideje alatt kerül sor.

(146)

A mezőgazdasági termékekre vonatkozó, a WTO-megállapodásokban és a kétoldalú megállapodásokban foglaltakat tükröző vámok alapvető elemei a közös vámtarifában kerülnek megállapításra. A Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy intézkedéseket fogadjon el a behozatali vámok ezen alapvető elemeknek megfelelő részletes kiszámítása tekintetében.

(147)

Egyes termékek esetében fenn kell tartani a belépésiár-rendszert. A belépésiár-rendszer hatékonyságának biztosítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy bizonyos jogi aktusokat fogadjon el a szállítmány bejelentett ára valódiságának behozatali átalányérték használatával történő ellenőrzése, valamint azon feltételek meghatározása tekintetében, amelyek mellett biztosíték letétbe helyezésére van szükség.

(148)

A bizonyos mezőgazdasági termékek behozatala miatt esetleg az uniós piacot sújtó káros hatások megelőzése vagy ellensúlyozása érdekében az ilyen termékek behozatalát – amennyiben bizonyos feltételek teljesülnek – kiegészítő vámtétel megfizetéséhez kell kötni.

(149)

Bizonyos feltételek mellett helyénvaló az EUMSZ-szel összhangban megkötött nemzetközi megállapodásokból vagy egyéb uniós jogi aktusokból eredő behozatali vámkontingensek megnyitása és kezelése. A kezelés alkalmazott módszerének a behozatali vámkontingensek esetében kellő súlyt kell fektetnie a meglévő, illetve az újonnan megjelenő uniós termelési, feldolgozási és fogyasztási piacok ellátási igényeire – a versenyképesség, a kínálat biztonsága és folytonossága tekintetében – és a piaci egyensúly megőrzésének szükségességére.

(150)

A Spanyolországba irányuló importra szánt 2 000 000 tonna kukoricára és 300 000 tonna cirokra vonatkozó vámkontingenst, valamint a Portugáliába irányuló importra szánt 500 000 tonna kukoricára vonatkozó vámkontingenst illetően a többoldalú kereskedelmi tárgyalások uruguayi fordulója részeként kötött megállapodások szerinti kötelezettségvállalások teljesítése érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy bizonyos jogi aktusokat fogadjon el a vámkontingensek szerinti behozatal végrehajtásához, valamint adott esetben az érintett tagállamok kifizető ügynökségei által importált mennyiségek intervenciós raktározásához szükséges rendelkezések meghatározása érdekében.

(151)

Annak érdekében, hogy az érintettek méltányos feltételek mellett juthassanak hozzá a rendelkezésre álló mennyiségekhez, valamint a gazdasági szereplők a vámkontingens tekintetében egyenlő bánásmódban részesüljenek, a Bizottságot fel kell hatalmazni, hogy bizonyos jogi aktusokat fogadjon el az alábbiakra vonatkozóan: azon feltételek és jogosultsági követelmények meghatározása, amelyeket a gazdasági szereplőknek teljesíteniük kell ahhoz, hogy a vámkontingens keretében kérelmet nyújthassanak be; szabályok meghatározása a jogok átruházására a gazdasági szereplők között, valamint szükség esetén a vámkontingens kezelésének keretében történő átruházást érintő korlátozásokra vonatkozóan; a vámkontingens keretében történő behozatal biztosíték letétbe helyezéséhez kötése; szükség esetén a vámkontingensre vonatkozó, nemzetközi megállapodásban vagy más vonatkozó jogi aktusban rögzített sajátosságokat, követelményeket vagy korlátozásokat érintő rendelkezések meghatározása.

(152)

A mezőgazdasági termékek a harmadik országokban – egyes esetekben – megkülönböztetett behozatali elbánásban részesülhetnek, ha megfelelnek bizonyos előírásoknak és/vagy árfeltételeknek. Az ilyen rendszerek megfelelő alkalmazásának biztosítása érdekében az importáló harmadik ország hatóságai és az Unió között igazgatási együttműködésre van szükség. E célból a termékekhez egy, az Unió területén kibocsátott tanúsítványt kell mellékelni.

(153)

Annak érdekében, hogy a kivitelre kerülő termékek az Unió által az EUMSZ-nek megfelelően kötött nemzetközi megállapodások értelmében – bizonyos feltételek teljesülése esetén – harmadik országba történő bevitelkor megkülönböztetett elbánásban részesülhessenek, a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy bizonyos jogi aktusokat fogadjon el a tagállamok illetékes hatóságainak azon kötelessége tekintetében, melynek értelmében azok – kérelem alapján és a megfelelő ellenőrzések elvégzését követően – kötelesek kiállítani a feltételek betartását tanúsító okmányt.

(154)

Annak érdekében, hogy tiltott termények ne zavarhassák meg a rost előállítására szolgáló kender piacát, e rendeletnek rendelkeznie kell a kender és a kendermag behozatalának ellenőrzéséről, biztosítandó, hogy ezek a termékek bizonyos garanciákat nyújtsanak a tetrahidro-kannabinol-tartalom tekintetében. Ezenkívül a nem vetés céljára szolgáló kendermag behozatalának továbbra is egy olyan ellenőrzési rendszer hatálya alatt kell maradnia, amely megköveteli, hogy az érintett importőrök engedéllyel rendelkezzenek.

(155)

A komlóágazat termékei tekintetében az Unió egész területére kiterjedő minőségpolitikát kell folytatni. E rendeletbe kell foglalni azokat a rendelkezéseket, amelyek a behozott termékek esetében biztosítják, hogy csak az egyenértékű minimális minőségi jellemzőknek megfelelő termékek behozatalára kerüljön sor. Az adminisztratív terhek lehető legkisebb mértékűre való csökkentése érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy bizonyos jogi aktusokat fogadjon el azon feltételek tekintetében, amelyek teljesülése esetén nem alkalmazandók az egyenértékűség igazolásával és a csomagolás címkézésével kapcsolatos kötelezettségek.

(156)

Az Unió számos kedvezményes piacra jutásról szóló megállapodást kötött harmadik országokkal, amelyek alapján az érintett országok kedvező feltételek mellett exportálhatnak nádcukrot az Unióba. Bizonyos ideig fenn kell tartani azokat a rendelkezéseket, amelyek a finomítóknak a finomításra szánt cukorral kapcsolatos igényének felmérésére, és a behozatali engedélyeknek – bizonyos feltételek mellett – a jelentős mennyiségű importált nádcukrot feldolgozó olyan szakosodott felhasználók számára való fenntartására vonatkoznak, amelyek kizárólag cukorfinomítással foglalkozó uniós üzemeknek minősülnek. Annak biztosítására, hogy a behozott, finomításra szánt cukor finomítására a fenti követelményeknek megfelelően kerüljön sor, a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy bizonyos jogi aktusokat fogadjon el az alábbiak tekintetében: a behozatali rendelkezések alkalmazásához szükséges kifejezések használata; azon feltételek és jogosultsági követelmények, amelyeket a gazdasági szereplőknek teljesíteniük kell ahhoz, hogy behozatali engedély iránti kérelmet nyújthassanak be – biztosíték letétbe helyezését is beleértve –, valamint a kiszabandó igazgatási szankciókra vonatkozó szabályok.

(157)

A vámrendszer az Unió külső határain lehetővé teszi minden egyéb védintézkedés mellőzését. A belső piaci és vámmechanizmus rendkívüli körülmények között elégtelennek bizonyulhat. Ilyen esetekben – annak érdekében, hogy az Unió piaca ne maradjon védtelen az esetlegesen kialakuló zavarokkal szemben – az Uniónak képesnek kell lennie valamennyi szükséges intézkedés haladéktalan megtételére. Az ilyen intézkedéseknek összhangban kell lenniük az Unió nemzetközi kötelezettségeivel.

(158)

Indokolt lehetővé tenni az aktív és passzív feldolgozási eljárások alkalmazásának felfüggesztését, amennyiben ezek az eljárások zavart idéznek vagy idézhetnek elő az uniós piacon.

(159)

A harmadik országokba irányuló kivitel után járó – az Unión belüli árak és a világpiaci árak közötti különbségen alapuló és a WTO-ban tett kötelezettségvállalások által meghatározott korlátokon belüli – visszatérítéseket fenn kell tartani, mint olyan intézkedést, amelyet az e rendelet hatálya alá tartozó egyes termékekre lehet alkalmazni, amennyiben a belső piacon tapasztalható feltételek a rendkívüli intézkedéseket indokoló feltételeknek felelnek meg. A támogatott kivitelnek értékbeli és mennyiségi korlátok között kell maradnia, és – a rendkívüli intézkedések alkalmazásának sérelme nélkül – a rendelkezésre álló visszatérítés összegének nullának kell lennie.

(160)

Az értékbeli korlátoknak való megfelelésről kell gondoskodni akkor, amikor az Európai Mezőgazdasági Garanciaalappal kapcsolatos szabályok alapján történő kifizetések ellenőrzése révén sor kerül az export-visszatérítések meghatározására. Az ellenőrzést meg kell könnyíteni az export-visszatérítések kötelező előzetes rögzítése segítségével, miközben a differenciált visszatérítések esetében lehetővé lehet tenni egy földrajzi területen belül – amelyre egy egységes export-visszatérítési mérték vonatkozik – a meghatározott rendeltetési hely megváltoztatását. A rendeltetési hely megváltoztatása esetén a tényleges rendeltetési helyre alkalmazandó export-visszatérítést kell megfizetni, amelynek felső határa a rendeltetési helyre alkalmazandó, előzetesen rögzített összeg.

(161)

A mennyiségi korlátoknak való megfelelést megbízható és hatékony ellenőrző rendszernek kell biztosítania. E célból az export-visszatérítések odaítélését kiviteli engedélyhez kell kötni. Az export-visszatérítéseket a rendelkezésre álló felső korlát mértékéig, az érintett termék adott helyzetének függvényében kell odaítélni. E szabály alól kivételt tenni csak a Szerződések I. mellékletében nem szereplő olyan feldolgozott termékek esetében szabad, amelyekre nem vonatkoznak mennyiségi korlátok. Rendelkezni kell az irányítási szabályok szigorú betartásának követelményétől való eltérésről abban az esetben, ha az export-visszatérítésben részesülő kivitel várhatóan nem lépi túl a megállapított mennyiséget.

(162)

Élő szarvasmarhafélék kivitele esetében export-visszatérítést kizárólag abban az esetben lehet odaítélni és kifizetni, ha betartásra kerülnek az uniós jogban az állatok jóléte és különösen az állatok szállítás közbeni védelme tekintetében előírt rendelkezések.

(163)

Az export-visszatérítési rendszer megfelelő működésének biztosítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy bizonyos jogi aktusokat fogadjon el a gazdasági szereplők kötelezettségeinek teljesítését garantáló biztosíték letétbe helyezésére vonatkozó követelmény tekintetében.

(164)

A gazdasági szereplőkre és a hatóságokra háruló adminisztratív terhek lehető legkisebb mértékűre való csökkentése érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy bizonyos jogi aktusokat fogadjon el a következők tekintetében: olyan küszöbértékek rögzítése, amelyek alatt a kiviteli engedély kibocsátása, illetve bemutatása nem kötelező, továbbá olyan rendeltetési helyek vagy műveletek megjelölése, amelyek esetében indokolt lehet a kiviteli engedély bemutatására vonatkozó követelmény alóli mentesítés, és – indokolt helyzetben – a kiviteli engedély utólagos megadásának lehetővé tétele.

(165)

Az export-visszatérítésekre való teljes körű vagy részleges jogosultságot indokolttá tévő gyakorlati helyzetek kezelése érdekében, továbbá abból a célból, hogy segítséget nyújtson a gazdasági szereplők számára az export-visszatérítés kérelmezése és végső kifizetése közötti időszak áthidalásához, a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy bizonyos jogi aktusokat fogadjon el a következőkre vonatkozó szabályok tekintetében: másik időpont meghatározása a visszatérítésre vonatkozóan, az export-visszatérítések előzetes kifizetése, beleértve a biztosíték letétbe helyezésére és felszabadítására vonatkozó feltételeket is; a termékek valós rendeltetési helyét érintő kétségek felmerülése esetén szükséges további bizonyítékok és az Unió vámterületére történő újrabehozatal lehetősége; azon rendeltetési helyek, amelyek esetében a kivitel az Unióból való kivitelnek minősül, valamint egyes rendeltetési helyeknek az export-visszatérítésre jogosultságot biztosító uniós vámterületek közé történő felvétele.

(166)

Annak biztosítása érdekében, hogy a Szerződések I. mellékletében felsorolt termékek és az ezek feldolgozásával előállított termékek exportőrei az export-visszatérítés tekintetében egyenlő elbánásban részesüljenek, a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy bizonyos jogi aktusokat fogadjon el a mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyes szabályoknak a feldolgozott áruk formájában kivitelre kerülő termékekre való alkalmazása tekintetében.

(167)

Annak biztosítása érdekében, hogy az export-visszatérítés által érintett termékeket valóban kivigyék az Unió vámterületéről és azok ne kerülhessenek vissza az említett területre, továbbá annak érdekében, hogy a lehető legkisebb mértékűre csökkenjenek azok az adminisztratív terhek, amelyek a visszatérítés által érintett termékeknek a differenciált visszatérítésre jogosultságot biztosító rendeltetési hely szerinti országba történő megérkezésére vonatkozó bizonyítékok kiállításával és benyújtásával összefüggésben a gazdasági szereplőkre hárulnak, a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy bizonyos jogi aktusokat fogadjon el az alábbiakra vonatkozó szabályokról: az a határidő, amelyen belül meg kell történnie az Unió vámterületéről való kiléptetésnek, beleértve az átmeneti újrabeléptetés idejét is; azok a feldolgozási műveletek, amelyek az említett időszakban végrehajthatók az export-visszatérítéssel támogatott termékeken; bizonyíték arra nézve, hogy az érintett termékek megérkeztek a differenciált visszatérítésre jogosultságot biztosító rendeltetési helyre; azok a visszatérítési küszöbértékek és feltételek, amelyek mellett az exportőrök mentesíthetők az említett igazolási kötelezettség alól; amennyiben differenciált visszatérítésnek van helye, a rendeltetési helyre való megérkezés független harmadik felek által történő igazolásának jóváhagyására vonatkozó feltételek.

(168)

Annak érdekében, hogy az exportőröket az állatjóléti feltételek betartására ösztönözze, és lehetővé tegye az illetékes hatóságok számára az export-visszatérítésekkel kapcsolatos kiadások helyességének ellenőrzését azokban az esetekben, amikor a visszatérítés nyújtásának feltétele az állatjóléti követelmények teljesítése, a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy jogi aktusokat fogadjon el az uniós vámterületen kívül alkalmazandó állatjóléti követelmények tekintetében, beleértve független harmadik felek bevonását is.

(169)

A különböző ágazatok sajátosságainak figyelembevétele érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy bizonyos jogi aktusokat fogadjon el a következők tekintetében: a gazdasági szereplőkre és az export-visszatérítéssel támogatható termékekre vonatkozó egyedi követelmények és feltételek, valamint az export-visszatérítés kiszámítása céljából alkalmazandó együtthatók meghatározása, figyelembe véve a gabonafélékből nyert szeszes italok bizonyos fajtáinak érési folyamatát.

(170)

A virághagymák tekintetében az export-minimálárak ma már nem bizonyulnak hasznosnak, így azokat el kell törölni.

(171)

Az EUMSZ 42. cikkének megfelelően az EUMSZ versenyszabályokra vonatkozó rendelkezései a mezőgazdasági termékek előállítására és kereskedelmére kizárólag az uniós jog által az EUMSZ 43. cikke (2) bekezdésének keretében, és az ott megállapított eljárásnak megfelelően meghatározott mértékig alkalmazandók.

(172)

Tekintettel a mezőgazdasági ágazat sajátosságaira, valamint annak a teljes élelmiszer-ellátási lánc megfelelő működésétől való függésére, beleértve a valamennyi érintett ágazatra vonatkozó versenyszabályoknak az egész élelmiszerláncban – amely akár nagyon koncentrált is lehet – történő hatékony alkalmazását, különös figyelmet kell fordítani az EUMSZ 42. cikkében meghatározott versenyszabályok alkalmazására vonatkozó szabályra. A Bizottságnak ezért szorosan együtt kell működnie a tagállamok illetékes hatóságaival. Ezen túlmenően, a Bizottság által elfogadott iránymutatások adott esetben megfelelő eszközök arra, hogy iránymutatást nyújtsanak a vállalkozások és más érdekelt felek számára.

(173)

Rendelkezni kell arról, hogy az EUMSZ 101. cikkében említett megállapodásokra, döntésekre és magatartásokra, valamint az erőfölénnyel való visszaélésre vonatkozó versenyszabályokat a mezőgazdasági termékek előállítására és kereskedelmére is alkalmazni kell feltéve azok alkalmazása ne akadályozza a KAP célkitűzéseinek megvalósulását.

(174)

Különös figyelmet kell fordítani azon gazdálkodói vagy termelői szervezetekre, illetve ezek társulásaira, amelyek célja mezőgazdasági termékek közös előállítása vagy forgalmazása, vagy a közös létesítmény-használat, feltéve, hogy az ilyen együttes fellépés nem zárja ki a versenyt, vagy nem veszélyezteti az EUMSZ 39. cikkében foglalt célkitűzések elérését.

(175)

A bizonyos termékek – mint például az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott sajt vagy sonka, vagy a bor, amelyre külön szabályok vonatkoznak – kínálatára vonatkozó szabályait nem érintve, a szakmaközi szervezetek egyes tevékenységei tekintetében speciális megközelítést kell alkalmazni, feltéve, hogy az ilyen tevékenységek nem vezetnek a piacok felosztásához, nem befolyásolják a közös piacszervezés megfelelő működését, nem torzítják, illetve nem szüntetik meg a versenyt, nem vonják maguk után az árak vagy kvóták rögzítését, és nem vezetnek megkülönböztetéshez.

(176)

A nemzeti támogatások nyújtása veszélyeztetné a belső piac megfelelő működését. Ezért a mezőgazdasági termékekre általános szabályként az EUMSZ állami támogatásra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. Ennek ellenére bizonyos esetekben engedélyezni kell kivétel alkalmazását. Ha ilyen kivételek alkalmazandók, a Bizottságnak képesnek kell lennie a meglévő, az új vagy a javasolt nemzeti támogatások jegyzékének összeállítására, hogy megfelelő észrevételeket tudjon tenni a tagállamok felé és alkalmas intézkedéseket tudjon javasolni számukra.

(177)

A kivágási támogatásra és a borágazati támogatási programok bizonyos intézkedéseire vonatkozó előírásoknak önmagukban nem szabad kizárniuk az ugyanezen célú nemzeti támogatások odaítélését.

(178)

A rénszarvas tenyésztésének és a rénszarvasból készült termékek előállításának és forgalmazásának sajátos gazdasági helyzete miatt Finnország és Svédország e tekintetben a továbbiakban is nyújthat nemzeti kifizetéseket.

(179)

Finnországban a cukorrépa-termesztés sajátos földrajzi és éghajlati körülmények között történik, ami a cukorreform általános hatásain túlmenően is hátrányosan befolyásolja az ágazatot. Az említett tagállam számára ezért állandó jelleggel engedélyezni kell, hogy nemzeti támogatást nyújtson cukorrépa-termelői részére.

(180)

A tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy nemzeti kifizetést folyósítsanak az e rendelet szerint meghatározott méhészeti intézkedések társfinanszírozása, illetve a strukturális vagy természeti feltételekből eredően hátrányos helyzetű méhészetek védelme érdekében vagy gazdaságfejlesztési programok keretében, kivéve a termelésre vagy kereskedelemre irányuló nemzeti kifizetést.

(181)

A gyermekek élelmiszerhez való hozzáférésének javítását célzó programokban részt vevő tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy az uniós támogatást kiegészítve nemzeti támogatást is nyújtsanak az adott termékekkel való ellátást és egyes kapcsolódó költségeket illetően.

(182)

Az igazolt válsághelyzetek kezelése érdekében – akár az átmeneti időszak megszűnését követően is – a tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy nemzeti krízislepárlási támogatást nyújtsanak a tagállam saját nemzeti támogatási programjához tartozó megfelelő éves költségvetés értékének 15 %-os átfogó költségvetési korlátján belül. Minden ilyen nemzeti támogatásról értesíteni kell a Bizottságot, és a támogatást annak odaítélését megelőzően jóvá kell hagyni.

(183)

A tagállamok számára engedélyezni kell, hogy – amint ezt jelenleg a 73/2009/EK rendelet 120. cikke lehetővé teszi – a héjas gyümölcsűek esetében továbbra is nemzeti kifizetést folyósítsanak, ezzel is csökkentve a héjas gyümölcsűekre vonatkozó korábbi uniós támogatás termeléstől elválasztott támogatással való felváltásának hatásait. Tekintettel arra, hogy a szóban forgó rendeletet hatályon kívül fogják helyezni, az egyértelműség érdekében a szóban forgó nemzeti kifizetéseket szerepeltetni kell ebben a rendeletben.

(184)

A piac megzavarásának kockázatával szembeni hatékony és eredményes fellépés érdekében különleges intervenciós intézkedésekről kell rendelkezni. Meg kell határozni ezen intézkedések alkalmazási körét.

(185)

Annak érdekében, hogy hatékonyan és eredményesen lehessen fellépni azokban az esetekben, amikor a belső vagy a külső piacokon bekövetkező jelentős áremelkedés vagy -csökkenés a piac megzavarásának kockázatával fenyeget, illetve amikor egyéb, a piacot jelentősen megzavaró vagy ennek veszélyét előrevetítő események és körülmények merülnek fel, és a helyzet vagy annak a piacra gyakorolt hatása valószínűsíthetően továbbra is fenn fog állni vagy romlani fog, a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy bizonyos jogi aktusokat fogadjon el a piaci helyzet kezeléséhez szükséges intézkedések tekintetében – tiszteletben tartva a nemzetközi megállapodásokból származó kötelezettségvállalásokat, és feltéve, hogy az e rendelet értelmében rendelkezésre álló összes többi intézkedés elégtelennek bizonyul –, beleértve – szükség esetén – az e rendeletben előírt egyéb intézkedések hatályának, időtartamának vagy más aspektusainak kiterjesztését vagy módosítását célzó, vagy export-visszatérítésre vonatkozó, valamint a behozatali vámok részleges vagy teljes körű felfüggesztésére irányuló intézkedéseket, adott esetben bizonyos mennyiségek vagy időszakok tekintetében.

(186)

A szabad mozgásnak az állatbetegségek terjedése elleni küzdelmet célzó intézkedések alkalmazásából eredő korlátozásai nehézségeket okozhatnak egy vagy több tagállam piacán. A tapasztalatok azt mutatják, hogy az olyan súlyos piaci zavarok, mint a fogyasztás vagy az árak jelentős csökkenése, egyes esetekben a közegészségügyi, illetve növény- vagy állat-egészségügyi kockázatok miatti fogyasztói bizalomvesztésre vezethetők vissza. A tapasztalatok fényében a fogyasztói bizalomvesztéshez kapcsolódó intézkedéseket a növényi termékekre is ki kell terjeszteni.

(187)

A marha- és borjúhúsra, a tejre és tejtermékekre, a sertés-, juh- és kecskehúsra, a tojásra és a baromfihúsra vonatkozó rendkívüli piactámogatási intézkedéseknek közvetlenül a betegségek terjedése elleni küzdelem érdekében elfogadott egészségvédelmi és állat-egészségügyi intézkedésekhez kell kapcsolódniuk. Az ilyen intézkedéseket a tagállamok kérésére kell meghozni, az érintett piacok súlyos zavarainak elkerülése érdekében.

(188)

A rendkívüli körülményekre való hatékony válasz érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy bizonyos jogi aktusokat fogadjon el azon termékek – e rendeletben meghatározott – jegyzékének kiterjesztése tekintetében, amelyeket illetően rendkívüli támogatási intézkedéseket lehet elfogadni.

(189)

A Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a szükséghelyzetben felmerülő egyedi problémák megoldásához elfogadja a szükséges intézkedéseket.

(190)

A tejágazatban különösen fontos lehet a piac megzavarásának kockázatával szembeni hatékony és eredményes fellépés. Hasonlóképpen, szükséghelyzetben egyedi problémák merülhetnek fel. Hangsúlyozni kell ezért, hogy piaci zavarok – a piaci egyensúlyhiányt is beleértve – esetén a fent említett intézkedések Bizottság általi elfogadása, vagy a szükséghelyzetben felmerülő egyedi problémák megoldásához szükséges intézkedések elfogadása érintheti a tejágazatot.

(191)

A piacon jelentkező súlyos egyensúlyhiányok megoldása érdekében rendkívüli intézkedésként megfelelőnek bizonyulhat a magánszektorbeli gazdasági szereplők kollektív fellépésére vonatkozó egyedi kategóriák bevezetése az érintett ágazatok stabilizálása céljából, feltéve, hogy a pontos biztosítékok, korlátok és feltételek is megállapításra kerülnek. Amennyiben e fellépések az EUMSZ 101. cikke (1) bekezdésének hatálya alá tartozhatnak, a Bizottság számára lehetővé kell tenni korlátozott időtartamú eltérések biztosítását. A fellépéseknek azonban ki kell egészíteniük az állami intervenció és a magántárolás, illetve az e rendelet által lehetővé tett rendkívüli intézkedések keretében megvalósuló uniós fellépést, és azok nem akadályozhatják a belső piac működését.

(192)

Lehetővé kell tenni annak előírását, hogy a vállalkozások, a tagállamok vagy a harmadik országok tájékoztatást nyújtsanak e rendelet alkalmazása, a mezőgazdasági termékek piacának nyomon követése, elemzése és kezelése, a piac átláthatóságának biztosítása, a KAP keretébe tartozó intézkedések megfelelő működésének biztosítása, ellenőrzése, monitoringja, értékelése és pénzügyi ellenőrzése, valamint a nemzetközi megállapodásokban lefektetett követelményeknek való megfelelés, és ezen belül a megállapodásokban foglalt értesítési kötelezettség teljesítése céljából. Az e célra szolgáló eljárások összehangolása, ésszerűsítése és egyszerűsítése érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni a tájékoztatással kapcsolatosan a szükséges intézkedések elfogadására. Ennek során a Bizottságnak figyelembe kell vennie, hogy milyen adatokra van szükség, és milyen szinergiák vannak a különböző lehetséges adatforrások között.

(193)

Az információs rendszerek integritásának, valamint a továbbított dokumentumok és kapcsolódó adatok hitelességének és olvashatóságának biztosítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy bizonyos jogi aktusokat fogadjon el a következők tekintetében: azon információk jellege és típusa, amelyekről értesítést kell küldeni; a feldolgozandó adatok kategóriái és a maximális adatmegőrzési időtartamok; a feldolgozás célja, különösen amennyiben ezen adatokat közzéteszik, illetve harmadik országoknak átadják; az elérhetővé tett információkhoz vagy információs rendszerekhez való hozzáférési jogosultságok; valamint az információk közzétételének feltételei.

(194)

A személyes adatok feldolgozása vonatkozásában alkalmazni kell az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló uniós jogot, és különösen a 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet (10), valamint a 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletet (11).

(195)

Az európai adatvédelmi biztos a vele folytatott konzultációt követően 2011. december 14-én nyilvánított véleményt (12).

(196)

A mezőgazdasági ágazatban bekövetkező válságokra képzett tartalékból az 1306/2013/EU rendelet 2013. december 17. 24. cikkében, valamint a költségvetési fegyelemről, a költségvetési kérdésekben való együttműködésről és a pénzgazdálkodás hatékonyságáról és eredményességéről az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság között létrejött intézményközi megállapodás (13) 22. pontjában szereplő feltételeknek és eljárásoknak megfelelően lehet pénzeszközöket átutalni, és egyértelművé kell tenni, hogy e rendelet jelenti az alkalmazandó alap-jogiaktust.

(197)

Az 1234/2007/EK rendeletben foglalt rendelkezésekről az e rendelet rendelkezéseire való zökkenőmentes átállás biztosítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy bizonyos jogi aktusokat fogadjon el a szükséges intézkedések, és különösen a vállalkozások megszerzett jogainak és jogos elvárásainak védelméhez szükséges intézkedések meghozatala tekintetében.

(198)

A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok e rendelet szerinti elfogadása során a sürgősségi eljárás alkalmazását olyan kivételes esetekre kell fenntartani, amikor ez a piac megzavarásának kockázatával szembeni hatékony és eredményes fellépés érdekében rendkívül sürgős megfontolások miatt szükségesnek bizonyul, vagy amikor piaci zavarok jelennek meg. A sürgősségi eljárás alkalmazását indokolni kell, és meg kell határozni azokat az eseteket, amelyekben a sürgősségi eljárást kell alkalmazni.

(199)

E rendelet egységes feltételek mellett történő végrehajtásának biztosítása érdekében a Bizottságot végrehajtási hatáskörökkel kell felruházni. E hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (14) megfelelően kell gyakorolni.

(200)

Az e rendelet végrehajtására szolgáló jogi aktusokat vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni, mivel e jogi aktusok a KAP-ot érintik, a 182/2011/EU rendelet 2. cikke (2) bekezdése b) pontjának ii. alpontjában foglaltak szerint. Az e rendelethez kapcsolódó, a versenyjogot érintő végrehajtási jogi aktusok elfogadása esetében azonban a tanácsadó bizottsági eljárást kell alkalmazni, mivel a versenyjog területén a végrehajtási jogi aktusokat általában a tanácsadó bizottsági eljárás alkalmazásával kell elfogadni.

(201)

A Bizottságnak azonnal alkalmazandó végrehajtási jogi aktusokat kell elfogadnia az uniós védőintézkedések elfogadásával, módosításával vagy visszavonásával, illetve az aktív vagy passzív feldolgozási eljárások alkalmazásának felfüggesztésével kapcsolatban, amennyiben ez a piaci helyzetre való azonnali reagálás érdekében, illetve szükséghelyzetben előálló, olyan konkrét problémák megoldásával kapcsolatban szükséges, a amelyek azonnnali kezelést igényelnek, amennyiben – megfelelően indokolt esetekben - rendkívül sürgős megfontolások úgy kívánják.

(202)

Egyes, e rendelet szerinti olyan intézkedések tekintetében, amelyek gyors fellépést igényelnek, vagy amelyek pusztán általános rendelkezések egyedi helyzetekre történő, mérlegelés nélküli alkalmazásából állnak, a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a 182/2011/EU rendelet alkalmazása nélkül fogadhasson el végrehajtási jogi aktusokat.

(203)

A Bizottságot továbbá fel kell hatalmazni olyan adminisztratív vagy irányítási feladatok elvégzésére, amelyek nem foglalják magukban felhatalmazáson alapuló jogi aktusok vagy végrehajtási jogi aktusok elfogadását.

(204)

E rendeletnek meg kell határoznia bizonyos, Horvátországra vonatkozó különleges szabályokat Horvátország csatlakozási okmányának megfelelően (15).

(205)

Az 1234/2007/EK rendelet alapján az egyes ágazatokban számos intézkedés e rendelet hatálybalépését követően ésszerű időn belül hatályát veszti. Az 1234/2007/EK rendelet hatályon kívül helyezését követően a vonatkozó rendelkezések az érintett programok végéig továbbra is alkalmazandók.

(206)

Az 1972/1973-as tenyészévben a selyemhernyókra nyújtott támogatásról szóló 922/72/EGK tanácsi rendelet (16) már nem aktuális; a közös vámtarifa szerinti nómenklatúra kiigazítására vonatkozó eljárásról szóló 234/79/EGK rendeletet e rendelet felülírja; az 1995. évi betakarítás során a komlótermelőknek nyújtott támogatásról szóló 1601/96/EK tanácsi rendelet (17) átmeneti intézkedés, amely jellegéből adódóan ma már nem aktuális. Az egyes importált borok kínálatának és értékesítésének engedélyezéséről szóló 1037/2001/EK tanácsi rendelet (18) ma már nem aktuális, mivel azt felülírták az Európai Közösség és az Amerikai Egyesült Államok között a borkereskedelemről szóló, a 2006/232/EK tanácsi határozattal (19) elfogadott megállapodás rendelkezései. Az egyértelműség és a jogbiztonság érdekében az említett rendeleteket hatályon kívül kell helyezni.

(207)

A tej- és tejtermékágazatban a közelmúltban hatályba léptek bizonyos szabályok, amelyeket a tejpiacon jelenleg uralkodó gazdasági körülmények és az ellátási lánc szerkezete továbbra is indokol; ezek a szabályok különösen a következőket érintik: szerződéses kapcsolatok és tárgyalások, az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott sajtok kínálatának szabályozása, az első felvásárlók nyilatkozatai, termelői szervezetek, termelői szervezetek társulásai és szakmaközi szervezetek. Ezért e szabályokat célszerű kellően hosszú ideig alkalmazni a szóban forgó ágazatban (a tejkvóták eltörlése előtt és után egyaránt), hogy hatásukat teljes mértékben kifejthessék. A szabályoknak mindazonáltal átmenetinek kell lenniük, és felülvizsgálat tárgyát kell képezniük. A Bizottságnak a tejpiaci fejleményekről jelentéseket kell elfogadnia, amelyek tárgya különösen a termelőket közös termelési megállapodások megkötésére ösztönző lehetséges intézkedések, és amelyek közül az elsőt 2014. június 30-ig, a másodikat 2018. december 31-ig kell előterjeszteni,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I.   RÉSZ

BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Hatály

(1)   Ez a rendelet létrehozza a mezőgazdasági termékek piacának közös szervezését, azaz halászati és akvakultúra-termékek piacának közös szervezéséről szóló uniós jogalkotási aktusokban meghatározott halászati és akvakultúra-termékek kivételével a Szerződések I. mellékletében felsorolt valamennyi termék, a piacának közös szervezését.

(2)   Az (1) bekezdésben meghatározott mezőgazdasági termékeket az I. melléklet megfelelő részeiben felsorolt alábbi ágazatok szerint kell csoportosítani:

a)

gabonafélék, I. rész;

b)

rizs, II. rész;

c)

cukor, III. rész;

d)

szárított takarmány, IV. rész;

e)

vetőmagok, V. rész;

f)

komló, VI. rész;

g)

olívaolaj és étkezési olajbogyó, VII. rész;

h)

len és kender, VIII. rész;

i)

gyümölcs- és zöldségfélék, IX. rész;

j)

feldolgozott gyümölcs- és zöldségtermékek, X. rész;

k)

banán, XI. rész;

l)

bor, XII. rész;

m)

élő fák és egyéb növények, gumók, gyökerek és hasonlók, vágott virágok és díszítőlombozat, XIII. rész;

n)

dohány, XIV. rész;

o)

marha- és borjúhús, XV. rész;

p)

tej és tejtermékek, XVI. rész;

q)

sertéshús, XVII. rész;

r)

juh- és kecskehús, XVIII. rész;

s)

tojás, XIX. rész;

t)

baromfihús, XX. rész;

u)

mezőgazdasági eredetű etil-alkohol, XXI. rész;

v)

méhészeti termékek, XXII. rész;

w)

selyemhernyó, XXIII. rész;

x)

egyéb termékek, XXIV. rész.

2. cikk

A közös agrárpolitikára (KAP) vonatkozó általános rendelkezések

Az e rendeletben meghatározott intézkedésekkel kapcsolatban az 1306/2013/EU rendelet, valamint az annak értelmében elfogadott rendelkezések alkalmazandók.

3. cikk

Fogalommeghatározások

(1)   E rendelet alkalmazásában a II. mellékletben meghatározott, bizonyos ágazatokra vonatkozó fogalommeghatározások alkalmazandók.

(2)   A II. melléklet II. részének B. szakaszában szereplő fogalommeghatározások csak a 2016/2017-es gazdasági év végéig alkalmazandók a cukor esetében.

(3)   Amennyiben e rendelet másképp nem rendelkezik, e rendelet alkalmazásában az 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben, az 1307/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben (20) és az 1305/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben (21) szereplő fogalommeghatározások alkalmazandók.

(4)   A rizságazat sajátosságainak figyelembevétele érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a fogalommeghatározásoknak a piaci fejlemények fényében történő naprakésszé tételéhez szükséges mértékben a 227. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a II. melléklet I. részében szereplő, a rizságazatra vonatkozó fogalommeghatározások módosítása céljából.

(5)   E rendelet alkalmazásában:

a)

„kevésbé fejlett régiók” az 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (22) 90. cikke (2) bekezdése első albekezdésének a) pontjában ekként meghatározott régiók.

b)

„természeti katasztrófákhoz hasonlítható kedvezőtlen éghajlati jelenségek” azok az időjárási körülmények – így például fagy, jégeső, jég, eső vagy aszály –, amelyek a megelőző három évben vagy a megelőző ötéves időszaknak a legmagasabb és a legalacsonyabb érték kizárásával képzett hároméves átlagában az adott mezőgazdasági termelő szokásos éves termelésének több mint 30 %-át elpusztítják.

4. cikk

A mezőgazdasági termékekre alkalmazott, közös vámtarifa szerinti nómenklatúra kiigazítása

Amennyiben a Kombinált Nómenklatúra módosításainak figyelembevételéhez szükséges, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 227. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el annak érdekében, hogy az e rendeletben szereplő árumegnevezéseket és hivatkozásokat a Kombinált Nómenklatúra szerinti vámtarifaszámokhoz és alszámokhoz igazítsa.

5. cikk

A rizs átváltási arányai

A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el az alábbiak vonatkozásában:

a)

a rizs átváltási arányainak a feldolgozás különböző szakaszaira, valamint a feldolgozási költségeknek és a melléktermékek értékének a rögzítése;

b)

a rizs átváltási arányainak alkalmazása tekintetében szükséges intézkedések elfogadása.

E végrehajtási jogi aktusokat a 229. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

6. cikk

Gazdasági évek

A gazdasági évek a következők:

a)

egy adott év január 1-jétől december 31-ig a gyümölcs- és zöldség-, a feldolgozottgyümölcs- és feldolgozottzöldség-, valamint a banánágazat esetében;

b)

április 1-jétől a következő év március 31-ig a szárított-takarmány-ágazat és a selyemhernyó-ágazat esetében;

c)

július 1-jétől a következő év június 30-ig az alábbi ágazatok esetében:

i.

gabonaágazat;

ii.

vetőmagágazat;

iii.

az olívaolaj és az étkezési olajbogyó ágazata;

iv.

len- és kenderágazat;

v.

tej- és tejtermékágazat;

d)

augusztus 1-jétől a következő év július 31-ig a borágazat esetében;

e)

szeptember 1-jétől a következő év augusztus 31-ig a rizságazat esetében;

f)

október 1-jétől a következő év szeptember 30-ig a cukorágazat esetében.

7. cikk

Referencia-küszöbértékek

(1)   A referencia-küszöbértékek a következők:

a)

a gabonaágazat tekintetében 101,31 EUR/tonna, ami a raktárba szállított áruk nagykereskedelmi, kirakodás előtti állapotára vonatkozik;

b)

a hántolatlan rizs tekintetében a III. melléklet A. pontjában meghatározott szabványos minőség esetében 150 EUR/tonna, ami a raktárba szállított áruk nagykereskedelmi, kirakodás előtti állapotára vonatkozik;

c)

a III. melléklet B. pontjában meghatározott szabványos minőségű, csomagolatlan cukor tekintetében a gyártelepi referencia-küszöbérték:

i.

a fehércukor esetében: 404,4 EUR/tonna;

ii.

a nyerscukor esetében: 335,2 EUR/tonna;

d)

a marha- és borjúhúságazat tekintetében 2 224 EUR/tonna a hímivarú szarvasmarhafélék esetében a IV. melléklet A. pontjában említett, a legalább nyolc hónapos szarvasmarhafélék hasított testére vonatkozó uniós osztályozási rendszer szerinti „R3” húsossági/faggyúborítottsági osztályozású hasított testre;

e)

a tej- és tejtermékágazat tekintetében:

i.

246,39 EUR/100 kg a vaj esetében;

ii.

169,80 EUR/100 kg a sovány tejpor esetében;

f)

a sertéshús tekintetében 1 509,39 EUR/tonna a súly és a színhústartalom alapján meghatározott szabványos minőségű hasított testre, a sertések hasított testére vonatkozó, a IV. melléklet B. pontjában említett uniós osztályozási rendszerrel összhangban, az alábbiak szerint:

i.

legalább 60 kg, de 120 kg-ot el nem érő tömegű hasított testek: „E” osztály;

ii.

legalább 120 kg, de legfeljebb 180 kg tömegű hasított testek: „R” osztály;

g)

az olívaolaj-ágazat tekintetében:

i.

1 779 EUR/tonna az extra szűz olívaolaj esetében;

ii.

1 710 EUR/tonna a szűz olívaolaj esetében;

iii.

1 524 EUR/tonna a két fokos szabadzsírsav-tartalommal rendelkező lampante olívaolaj esetében, ez az összeg tonnánként 36,70 euróval csökken a zsírsavtartalom minden további foka után.

(2)   A Bizottság – objektív kritériumok, nevezetesen a termelést érintő fejlemények, a termelési költségek (különösen az inputköltségek), valamint a piaci tendenciák figyelembevételével – rendszeresen felülvizsgálja az (1) bekezdésben meghatározott referencia-küszöbértékeket. A referencia-küszöbértékeket szükség esetén – a termelési és a piaci fejlemények tükrében – a rendes jogalkotási eljárással összhangban aktualizálni kell.

II.   RÉSZ

BELSŐ PIAC

I.   CÍM

PIACI INTERVENCIÓ

I.   FEJEZET

Állami intervenció és magántárolási támogatás

1.   Szakasz

Az állami intervencióra és a magántárolási támogatásra vonatkozó általános rendelkezések

8. cikk

Hatály

Ez a fejezet megállapítja a piaci intervencióval kapcsolatos szabályokat az alábbiak tekintetében:

a)

állami intervenció, amelynek keretében a tagállamok illetékes hatóságai a termékeket felvásárolják és kitárolásukig tárolják; valamint

b)

a termékek magántárolásához nyújtott támogatás.

9. cikk

A támogatásra jogosult termékek eredete

Csak az Unióból származó termékek jogosultak az állami intervenció keretében történő felvásárlásra vagy a magántároláshoz nyújtott támogatásra. Előírás továbbá, hogy a növényekből előállított termékek, illetve a tejből előállított termékek csak abban az esetben jogosultak a fent említett felvásárlásra vagy támogatásra, ha azokat az Unióból származó növényből, illetve az Unióban termelt tejből állították elő.

10. cikk

A hasított testekre vonatkozó uniós osztályozási rendszerek

A hasított testekre vonatkozó uniós osztályozási rendszereket a IV. melléklet A, illetve B. pontjának megfelelően kell alkalmazni a marha- és borjúhúságazatban a legalább nyolc hónapos szarvasmarhafélék hasított teste tekintetében, a sertéshúságazatban pedig a nem tenyészállatként tartott sertések hasított teste tekintetében.

A juh- és kecskehús-ágazatban a tagállamok a juhok hasított teste vonatkozásában a IV. melléklet C. pontjában meghatározott szabályoknak megfelelően alkalmazhatják az uniós osztályozási rendszert.

2.   Szakasz

Állami intervenció

11. cikk

Az állami intervencióra jogosult termékek

Az ebben a szakaszban meghatározott feltételekkel, valamint a Bizottság által a 19. cikk értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban és a 20. cikk értelmében elfogadott végrehajtási jogi aktusokban meghatározható további követelményekkel és feltételekkel összhangban állami intervenció a következő termékek tekintetében alkalmazandó:

a)

közönséges búza, durumbúza, árpa és kukorica;

b)

hántolatlan rizs;

c)

a 0201 10 00 és a 0201 20 20 – 0201 20 50 KN-kód alá tartozó, marha- és borjúhús-ágazati friss vagy hűtött hús;

d)

jóváhagyott uniós vállalkozás által előállított vaj, amelynek minimális vajzsírtartalma 82 tömegszázalék, maximális víztartalma pedig 16 tömegszázalék, és amely közvetlenül és kizárólag olyan pasztőrözött tejszínből készült, amelyet közvetlenül és kizárólag tehéntejből nyertek;

e)

jóváhagyott uniós vállalkozás által tehéntejből porlasztásos eljárással előállított kiváló minőségű sovány tejpor, amelynek minimális fehérjetartalma a zsírmentes szárazanyag 34,0 tömegszázaléka.

12. cikk

Állami intervenciós időszakok

Állami intervencióra az alábbiak szerint van lehetőség:

a)

a közönséges búza, a durumbúza, az árpa és a kukorica tekintetében november 1-jétől május 31-ig;

b)

a hántolatlan rizs tekintetében április 1-jétől július 31-ig;

c)

a marha- és borjúhús tekintetében egész évben;

d)

a vaj és a sovány tejpor tekintetében március 1-jétől szeptember 30-ig.

13. cikk

Az állami intervenció megnyitása és lezárása

(1)   A 11. cikkben említett időszakok során az állami intervenciót:

a)

meg kell nyitni a közönséges búza, a vaj és a sovány tejpor tekintetében;

b)

a Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján megnyithatja a durumbúza, az árpa, a kukorica és a hántolatlan rizs (beleértve a hántolatlan rizs meghatározott fajtáit és típusait is) tekintetében, ha azt a piaci helyzet szükségessé teszi. E végrehajtási jogi aktusokat a 229. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni;

c)

a Bizottság a 229. cikk (2) vagy (3) bekezdésben említett eljárás alkalmazása nélkül elfogadott, egyéb végrehajtási jogi aktusok útján megnyithatja a marha- és borjúhúságazat tekintetében, ha a 20. cikk első bekezdésének c) pontja alapján meghatározott reprezentatív időszakban egy tagállamban vagy egy tagállam valamely régiójában a IV. melléklet A. pontjában említett, a szarvasmarhafélék hasított testére vonatkozó uniós osztályozási rendszer alapján jegyzett piaci átlagár nem éri el a 7. cikk (1) bekezdésének d) pontjában megállapított referencia-küszöbérték 85 %-át.

(2)   A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el az állami intervenciónak a marha- és borjúhúságazat tekintetében való lezárására vonatkozóan, amennyiben a 20. cikk első bekezdésének c) pontja alapján meghatározott reprezentatív időszakban az e cikk (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott feltételek már nem teljesülnek. E végrehajtási jogi aktusokat a 229. cikk (2) vagy (3) bekezdésében említett eljárás alkalmazása nélkül kell elfogadni.

14. cikk

Felvásárlás rögzített áron vagy pályázati eljárás útján

A 13. cikk (1) bekezdése alapján megnyitott állami intervenció esetében a 11. cikkben említett termékek felvásárlási árának megállapításáról szóló intézkedéseket, továbbá adott esetben – rögzített áron való felvásárlás esetén – a mennyiségi korlátozásokra vonatkozó intézkedéseket a Tanács hozza meg az EUMSZ 43. cikkének (3) bekezdésével összhangban.

15 cikk

Állami intervenciós ár

(1)   Az állami intervenciós ár:

a)

az az ár, amelyen a termékek állami intervenció keretében felvásárlásra kerülnek, amennyiben az intervenció rögzített áron történik; vagy

b)

az a legmagasabb ár, amelyen az állami intervencióra jogosult termékek felvásárlásra kerülnek, amennyiben az intervenció pályázati eljárás útján történik.

(2)   Az állami intervenciós ár szintjének meghatározására vonatkozó intézkedéseket, beleértve az árnövelések, illetve árcsökkentések összegét is, a Tanács hozza meg az EUMSZ 43. cikkének (3) bekezdésével összhangban.

16. cikk

Az állami intervenció keretében felvásárolt termékek elhelyezésére vonatkozó általános elvek

(1)   Az állami intervenció keretében felvásárolt termékek elhelyezésének a következőképpen kell történnie:

a)

a piac bármiféle zavarának elkerülésével;

b)

a vásárlók részére az árukhoz való egyenlő hozzáférés és azonos bánásmód biztosításával; valamint

c)

az EUMSZ értelmében kötött nemzetközi megállapodásokból eredő kötelezettségekkel összhangban.

(2)   Az állami intervenció keretében felvásárolt termékek elhelyezése történhet úgy, hogy a termékeket a vonatkozó uniós jogi aktusokban meghatározott, az Unió leginkább rászoruló személyei részére történő élelmiszerosztásra irányuló program rendelkezésére bocsátják. Ebben az esetben a szóban forgó termékek könyv szerinti értéke az e rendelet 14. cikkének (2) bekezdésében említett megfelelő rögzített állami intervenciós ár.

(3)   A Bizottság minden évben nyilvánosságra hozza, hogy az előző év folyamán milyen feltételek mellett értékesítették az állami intervenció keretében felvásárolt termékeket.

3.   Szakasz

Magántárolási támogatás

17. cikk

Támogatható termékek

Az ebben a szakaszban meghatározott feltételekkel, továbbá a Bizottság által a 18. cikk (1) bekedése, vagy a 19. cikk értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok, valamint a 18. cikk (2) bekezdése vagy a 20. cikk értelmében elfogadott végrehajtási jogi aktusok útján meghatározandó további követelményekkel és feltételekkel összhangban magántárolási támogatás a következő termékek tekintetében nyújtható:

a)

fehér cukor;

b)

olívaolaj;

c)

lenrost;

d)

legalább nyolc hónapos szarvasmarhafélék friss vagy hűtött húsa;

e)

közvetlenül és kizárólag tehéntejből nyert tejszínből előállított vaj;

f)

sajt;

g)

tehéntejből előállított sovány tejpor;

h)

sertéshús;

i)

juh- és kecskehús.

Az első bekezdés f) pontja csak az 1151/2012/EU rendelet szerinti, oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott olyan sajtra vonatkozik, amelyet a szóban forgó rendelet 7. cikkében említett termékleírásban megállapított érlelési időn túl és/vagy egy olyan érlelési időn túl tárolnak, amely hozzájárul a sajt értékének növeléséhez.

18. cikk

A támogatás odaítélésének feltételei

(1)   A piac átláthatóságának biztosítása érdekében a Bizottság szükség esetén felhatalmazást kap arra, hogy a 227. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el azon feltételek meghatározása céljából, amelyek mellett határozhat a 17. cikkben felsorolt termékek magántárolásának támogatásáról, figyelembe véve a következőket:

a)

az érintett termékekre vonatkozó jegyzett uniós piaci átlagárak, referencia-küszöbértékek és termelési költségek; és/vagy

b)

az ágazaton belüli haszonkulcsokra jelentős negatív hatást gyakorló, különösen súlyos piaci helyzet vagy gazdasági fejlemények nyomán szükséges, időben történő fellépés.

(2)   A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el az alábbiakra vonatkozóan:

a)

magántárolási támogatást nyújtása az e cikk (1) bekezdésében említett feltételek figyelembevételével a 17. cikkben felsorolt termékekre.

b)

a magántárolási támogatás odaítélésének korlátozása.

E végrehajtási jogi aktusokat a 229. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

(3)   A 17. cikkben említett magántárolási támogatás összegét meghatározó intézkedéseket a Tanács hozza meg az EUMSZ 43. cikkének (3) bekezdésével összhangban.

4.   Szakasz

Az állami intervencióra és a magántárolási támogatásra vonatkozó közös rendelkezések

19. cikk

Felhatalmazás

(1)   Annak biztosítása érdekében, hogy az állami intervenció keretében felvásárolt vagy magántárolási támogatásban részesülő termékek alkalmasak legyenek a hosszú távú tárolásra és épek, megfelelőek és kereskedelmi minőségűek legyenek, továbbá az egyes ágazatok sajátosságainak az állami intervenció és a magántárolás gazdaságos működésének szavatolása céljából történő figyelembevétele érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 227. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló, az említett termékek vonatkozásában az ebben a rendeletben foglalt követelményeken túl további követelményeket és feltételeket meghatározó jogi aktusokat fogadjon el. E követelmények és feltételek célja, hogy a felvásárolt és tárolt termékek tekintetében garantálják az alábbiakat:

a)

a termékek minősége a minőségi paraméterek, a minőségi csoportok, a minőségi osztályok, a kategóriák, a termékjellemzők és a termék kora vonatkozásában;

b)

a termékek támogathatósága a mennyiségek, a csomagolás – ideértve a címkézést is –, a tartósítás, a korábbi tárolási szerződések, a vállalkozások jóváhagyása és a termékek azon állapota vonatkozásában, amelyre az állami intervenciós ár és a magántárolási támogatás vonatkozik.

(2)   A gabonafélék és a hántolatlan rizs ágazata sajátosságainak figyelembevétele érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 227. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a közönséges búza, a durumbúza, az árpa, a kukorica és a hántolatlan rizs esetében a felvásárlásra és az eladásra vonatkozó minőségi kritériumok megállapítása céljából.

(3)   A megfelelő tárolókapacitás biztosítása, az állami intervenciós rendszer gazdaságosság, elosztás és a gazdasági szereplők általi hozzáférés tekintetében megvalósuló hatékonyságának szavatolása, továbbá a tárolási időszak végén történő elhelyezés céljából állami intervenció keretében felvásárolt termékek minőségének megőrzése érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 227. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az alábbiak meghatározása céljából:

a)

az állami intervenció keretében felvásárolandó termékek tárolására szolgáló létesítményekre vonatkozó követelmények;

b)

a termékeknek az azokért, valamint azok vámok és más, a közös agrárpolitika keretében juttatandó vagy kivetendő összegek tekintetében való kezeléséért felelős tagállamon belüli és kívüli tárolására vonatkozó szabályok.

(4)   Annak biztosítása érdekében, hogy a magántárolási támogatás a kívánt hatást gyakorolja a piacra, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 227. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az alábbiak meghatározása céljából:

a)

abban az esetben alkalmazandó szabályok és feltételek, ha a tárolt mennyiség kevesebb, mint a szerződéses mennyiség;

b)

az ilyen támogatásból juttatandó előleg fizetésére vonatkozó feltételek;

c)

azon feltételek, amelyek értelmében a magántárolási szerződés hatálya alá tartozó termékek újbóli értékesítéséről vagy elhelyezéséről határozni lehet.

(5)   Az állami intervenciós és magántárolási rendszerek megfelelő működésének biztosítása érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 227. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az alábbiak céljából:

a)

a gazdasági szereplők számára az árukhoz való egyenlő hozzáférést és azonos bánásmódot biztosító pályázati eljárások alkalmazásának előírása;

b)

a gazdasági szereplők által teljesítendő további feltételek meghatározása annak érdekében, hogy a rendszer hatékony irányítása és ellenőrzése egyszerűbb legyen a tagállamok és a gazdasági szereplők számára;

c)

azon követelmény előírása, hogy a gazdasági szereplők biztosítékot helyezzenek letétbeé kötelezettségeik teljesítésének garantálására.

(6)   A műszaki fejlődés, valamint a 10. cikkben említett ágazatok igényeinek figyelembevétele, továbbá a különböző termékek kiszerelésének szabványosítása, és ezáltal a piac átláthatóságának, az árak jegyzésének és a piaci intervenciós intézkedések alkalmazásának javítása érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 227. cikknek megfelelően olyan, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyek:

a)

kiigazítják és naprakésszé teszik a hasított testek osztályozására, azonosítására és kiszerelésére vonatkozó, a IV. mellékletben foglalt rendelkezéseket;

b)

további rendelkezéseket határoznak meg a hasított testek osztályozására (többek között megfelelően képzett osztályozókkal), besorolására (többek között automatizált minősítési módszerek alkalmazásával), azonosítására, tömegének mérésére és jelölésére, továbbá az uniós átlagárak kiszámítására és az ezen árak kiszámításához alkalmazott súlyozási együtthatókra vonatkozóan;

c)

eltéréseket határoznak meg a marha- és borjúhús-ágazatban egyes rendelkezésektől, továbbá a tagállamok által azon vágóhidak számára biztosítható egyedi eltéréseket állapítanak meg, amelyekben kevés szarvasmarhát vágnak, valamint egyes termékek kapcsán további rendelkezéseket fogadnak el, például a húsossági és a faggyússági osztályokba sorolás tekintetében, valamint további rendelkezéseket határoznak meg a juhhúságazatban a test súlya, a hús színe és faggyúborítottsága, és a kis tömegű bárányok osztályozási kritériumai tekintetében;

d)

engedélyezik a tagállamoknak, hogy ne alkalmazzák a sertések hasított testére vonatkozó osztályozási és engedélyezési rendszert, valamint hogy a súlyon és a becsült színhústartalmon kívül egyéb értékelési kritériumokat is használjanak, vagy amelyek eltéréseket állapítanak meg az említett rendszer alkalmazása alól.

20. cikk

A vizsgálóbizottsági eljárással összhangban gyakorolt végrehajtási hatáskörök

A Bizottság végrehajtási jogi aktust fogadhat el az e fejezet egységes alkalmazásához szükséges intézkedések vonatkozásában. Az említett intézkedések különösen a következőkre vonatkozhatnak:

a)

a gazdasági szereplő által fizetendő költségek, amennyiben az állami intervenció keretében beszállított termékek nem felelnek meg a minőségi minimumkövetelményeknek;

b)

az intervenciós tárolásra szolgáló létesítmények minimális tárolókapacitásának meghatározása;

c)

az e fejezet alkalmazásához szükséges reprezentatív időszakok, piacok és piaci árak;

d)

az állami intervenció keretében felvásárolandó termékek beszállítása, az ajánlattevő által viselt szállítási költségek, a termékeknek a kifizető ügynökségek általi átvétele és a kifizetés;

e)

a marha- és borjúhúságazat tekintetében a kicsontozással kapcsolatos műveletek;

f)

a termékek csomagolásával, forgalmazásával és címkézésével kapcsolatos gyakorlati szabályok;

g)

e fejezet alkalmazásában a vajat és sovány tejport előállító vállalkozások jóváhagyásának eljárása;

h)

az egyik tagállamban intervenció keretében felvásárolt és betárolt termékeknek egy másik országban való tárolására szóló engedélyek kiadása;

i)

az állami intervenció keretében felvásárolt termékek értékesítése vagy elhelyezése, különös tekintettel az értékesítési árakra, a kitárolás feltételeire, a kitárolt termékek további felhasználására vagy rendeltetésére, beleértve a 16. cikk (2) bekezdésében említett program céljából rendelkezésre bocsátott termékekkel kapcsolatos eljárásokat, és ezen belül a tagállamok közötti átadásokat;

j)

az állami intervenció keretében felvásárolt termékek vonatkozásában rendelkezések a tagállamok azon lehetőségéről, hogy saját felelősségükre értékesítsék a tárolólétesítményekben maradt kis mennyiségeket, valamint az újra nem csomagolható vagy csökkent minőségű mennyiségeket;

k)

a magántárolás vonatkozásában a tagállami illetékes hatóságok és a kérelmezők közötti szerződés megkötése és annak tartalma;

l)

a termékek magántárolásba helyezése, magántárolása és kitárolása;

m)

a magántárolás időtartama és a szerződésben meghatározott időtartamok lerövidítésére vagy meghosszabbítására vonatkozó rendelkezések;

n)

a rögzített áron való felvásárlás esetén alkalmazandó eljárások, ideértve a biztosítékok letétbe helyezésére vonatkozó eljárásokat, illetve a biztosítékok összegét, valamint a magántároláshoz nyújtott, előre rögzített támogatás odaítélésére vonatkozó eljárásokat;

o)

pályázati eljárások alkalmazása az állami intervenció és a magántárolás kapcsán, különösen a következők tekintetében:

i.

az ajánlatok vagy pályázatok benyújtása, és az a minimális mennyiség, amelyre kérelmet vagy ajánlatot lehet benyújtani;

ii.

a biztosítékok letétbe helyezésére vonatkozó eljárások, illetve a biztosítékok összege; valamint

iii.

az ajánlatok kiválasztása annak biztosításával, hogy azok részesülnek előnyben, amelyek az Unió számára a legelőnyösebbek, valamint fenntartva annak lehetőségét, hogy szerződés odaítélésére nem feltétlenül kerül sor;

p)

a marhák, sertések és juhok hasított testére vonatkozó uniós osztályozási rendszer alkalmazása;

q)

a piaci árak megállapítása céljából a hasított testeknek és féltesteknek a IV. melléklet A IV. pontjában szereplőtől eltérő kiszerelése;

r)

a tagállamok által a marhák és juhok hasított testének eltérő kiszerelésére alkalmazandó korrekciós tényezők, amennyiben a referencia-kiszerelés nem használatos;

s)

az osztályozott hasított testek jelölésére vonatkozó gyakorlati szabályok, valamint a marhák, sertések és juhok hasított testére vonatkozó súlyozott uniós átlagárnak a Bizottság általi kiszámítására vonatkozó gyakorlati szabályok;

t)

annak engedélyezése a tagállamok számára, hogy a területükön levágott sertések tekintetében a sertések hasított testének kiszerelését a IV. melléklet B.III. pontjában szereplőtől eltérő módon végezzék el, ha a következő feltételek bármelyike teljesül:

i.

területükön a szokványos kereskedelmi gyakorlat eltér a IV. melléklet B.III. pontjában meghatározott kiszerelési módoktól;

ii.

műszaki követelmények indokolják azt;

iii.

a hasított testek bőrét egységes módon fejtik le;

u)

a Bizottság szakértőiből és a tagállamok által kinevezett szakértőkből álló uniós bizottság által végzett, a hasított testek osztályozásának tagállamok általi alkalmazását ellenőrző helyszíni felülvizsgálatra vonatkozó rendelkezések a hasított testek pontos és megbízható osztályozásának biztosítása érdekében. E rendelkezéseknek elő kell írniuk, hogy a felülvizsgálattal járó költségeket az Unió viseli.

E végrehajtási jogi aktusokat a 229. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

21. cikk

Egyéb végrehajtási hatáskörök

A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el, lehetővé téve a tagállamok számára, hogy a IV. melléklet C.III. pontjától eltérve a következő osztályozási kritériumokat alkalmazzák azon bárányok esetében, amelyek hasított testének súlya 13 kg-nál kisebb:

a)

a hasított test súlya;

b)

a hús színe;

c)

faggyússág.

Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 229. cikk (2) vagy (3) bekezdésében említett eljárás alkalmazása nélkül kell elfogadni.

II.   FEJEZET

Támogatási programok

1.   Szakasz

Az élelmiszerhez való hozzáférés avítását célzó programok

22. cikk

Célcsoport

A mezőgazdasági termékek forgalmazásának és a gyermekek táplálkozási szokásainak javítását célzó támogatási programok azokra a gyermekekre irányulnak, akik rendszeresen járnak a tagállamok illetékes hatóságai által fenntartott vagy elismert valamely bölcsődébe/óvodába, vagy általános vagy középiskolai oktatási intézménybe.

1.   Alszakasz

Iskolagyümölcs- és iskolazöldség -program

23. cikk

A gyermekek gyümölcs-, zöldség-, feldolgozottgyümölcs- és feldolgozottzöldség-, valamint banántermékekkel való ellátásához nyújtott támogatás

(1)   Uniós támogatás nyújtható a következőkhöz:

a)

a 22. cikkben említett oktatási intézményekben tanuló gyermekeknek a gyümölcs- és zöldségágazat, a feldolgozottgyümölcs- és feldolgozottzöldség-ágazat, valamint a banánágazat termékeivel történő ellátása; valamint

b)

a logisztikához és elosztáshoz, az eszközökhöz, a népszerűsítéshez, a monitoringhoz, az értékeléshez, valamint a kísérő intézkedésekhez kapcsolódó egyes költségek.

(2)   A programban részt venni kívánó tagállamoknak nemzeti vagy regionális szinten előzetes stratégiát kell kidolgozniuk a program végrehajtására. A tagállamoknak rendelkezniük kell a program eredményességének biztosításához szükséges kísérő intézkedésekről is, amelyek közé tartozhat az egészséges táplálkozási szokásokkal, a helyi élelmiszerláncokkal és az élelmiszer-pazarlás elleni küzdelemmel kapcsolatos oktatást szolgáló intézkedésekkel kapcsolatos tájékoztatás.

(3)   A tagállamok stratégiáik kidolgozásakor listát állítanak össze az adott program keretében engedélyezhető gyümölcs- és zöldségágazati, feldolgozottgyümölcs- és feldolgozottzöldség-ágazati, valamint banánágazati termékekről. A listán nem szerepelhetnek a V. mellékletben felsorolt termékek.

Mindazonáltal, kellően indokolt esetekben, például amikor a tagállam termékek széles skáláját kívánja biztosítani programja keretében, vagy vonzóbbá kívánja tenni programját, a stratégia rendelkezhet úgy, hogy e termékek engedélyezhetők, feltéve, hogy a mellékletben említett anyagoknak csak kis mennyiségét tartalmazzák.

A tagállamok biztosítják, hogy az illetékes egészségügyi hatóságaik jóváhagyják a program keretében támogatható termékek listáját.

A tagállamok a termékeket objektív kritériumok alapján választják ki, amely kritériumok között szerepelhetnek többek között egészségügyi és környezeti megfontolások, a szezonális jelleg, a változatosság, a fajta vagy a termények elérhetősége, a lehetőségekhez mérten előnyben részesítve az uniós eredetű termékeket, és különösen a helyi beszerzést, a helyi piacokat, a rövid ellátási láncokat és a környezeti előnyöket.

(4)   Az (1) bekezdésben említett uniós támogatást meghatározó intézkedéseket a Tanács hozza meg az EUMSZ43. cikkének (3) bekezdésével összhangban.

(5)   Az (1) bekezdésben említett uniós támogatásban a tagállamok a hat és tíz év közötti életkorú gyermekek arányán alapuló objektív szempontok szerint részesülnek.

A programban részt vevő tagállamoknak a (2) bekezdésben említett stratégiájuk alapján évente kell kérelmezniük az uniós támogatást.

A programban részt vevő tagállamoknak nyújtott uniós támogatás minimumösszegének meghatározására, valamint a támogatás tagállamok számára történő indikatív és végleges elosztására vonatkozó intézkedéseket a Tanács hozza meg az EUMSZ43. cikkének (3) bekezdésével összhangban.

(6)   Az (1) bekezdésben említett uniós támogatás nem használható fel már meglévő, gyümölcsökre és zöldségekre, feldolgozott gyümölcsökre és zöldségekre, valamint banánra kiterjedő nemzeti iskolagyümölcs-programokhoz vagy ilyen termékekre is kiterjedő egyéb iskolai termékosztási programokhoz nyújtott finanszírozás felváltására.

Azonban ha egy tagállamban már működik olyan program, amely e cikk értelmében részesülhetne uniós támogatásban, és az adott tagállamnak szándékában áll a programot többek között annak célcsoportját, időtartamát vagy a keretében engedélyezett termékeket illetően kiterjeszteni vagy hatékonyabbá tenni, e tagállam részesülhet uniós támogatásban, feltéve hogy a teljes nemzeti hozzájárulás és az uniós támogatás arányát illetően érvényesülnek az EUMSZ43. cikkének (3) bekezdése szerint megállapított korlátozások. Ebben az esetben az adott tagállam feltünteti végrehajtási stratégiájában, hogy programját milyen módon szándékozik kiterjeszteni vagy hatékonyabbá tenni.

(7)   A tagállamok az uniós támogatáson felül nemzeti támogatást is nyújthatnak a 217. cikknek megfelelően.

(8)   Az uniós iskolagyümölcs- és iskolazöldség-program nem érinti az uniós joggal összeegyeztethető, különálló nemzeti iskolagyümölcs- programokat.

(9)   Az Unió ezenkívül – az 1306/2013/EU rendelet 6. cikke alapján – finanszírozhat az iskolagyümölcs- és iskolazöldség-programhoz kapcsolódó tájékoztatási, monitoring- és értékelési intézkedéseket is, beleértve a programmal kapcsolatos figyelemfelkeltést és a kapcsolódó hálózatba szervezési intézkedéseket is.

(10)   A programban részt vevő tagállamok a termékosztás helyszínén felhívják a figyelmet a támogatási programban való részvételükre, és az Uniónak a programmal kapcsolatos támogató szerepére.

24. cikk

Felhatalmazás

(1)   A gyermekek egészséges táplálkozási szokásait elősegítendő, valamint annak biztosítása érdekében, hogy a támogatásban a 22. cikkben meghatározott célcsoportba tartozó gyermekek részesüljenek, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 227. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az alábbiakkal kapcsolatos szabályokra vonatkozóan:

a)

a tagállami támogatások célzottá tételével kapcsolatos további kritériumok;

b)

a támogatást kérelmezők tagállamok általi kiválasztása és jóváhagyása;

c)

a nemzeti vagy regionális stratégiák kidolgozása, valamint a kísérő intézkedések.

(2)   Az uniós alapok hatékony és célzott felhasználásának biztosítása érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 227. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a következőkre vonatkozóan:

a)

az a módszer, amelynek segítségével a beérkezett támogatási kérelmek alapján a tagállamok között átcsoportosítják a 23. cikk (5) bekezdésében említett támogatás indikatív elosztását;

b)

a tagállami stratégiák keretében uniós támogatásban részesíthető költségek, valamint a konkrét költségekre vonatkozó átfogó felső értékhatár megállapításának lehetősége;

c)

az iskolagyümölcs- és iskolazöldség-programjaik hatékonyságának monitoringjára és értékelésére vonatkozó tagállami kötelezettség.

(3)   A támogatási program ismertségének növelése érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 227. cikknek megfelelően olyan felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyekben előírja, hogy az iskolagyümölcs- és iskolazöldség–programmal rendelkező tagállamok hívják fel a figyelmet az uniós támogatás szerepére.

25. cikk

A vizsgálóbizottsági eljárással összhangban gyakorolt végrehajtási hatáskörök

A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján elfogadhatja az ezen alszakasz alkalmazásához szükséges intézkedéseket, többek között az alábbiakat:

a)

a tagállami stratégiákban feltüntetendő információk;

b)

a támogatási kérelmek és a kifizetések;

c)

a program népszerűsítésének módszerei, valamint a programmal kapcsolatos hálózatba szervezés;

d)

az uniós iskolagyümölcs-programban részt vevő tagállamok monitoring- és értékelési jelentéseinek benyújtása, formátuma és tartalma.

E végrehajtási jogi aktusokat a 229. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

2.   Alszakasz

Iskolatej-program

26. cikk

A gyermekek tejjel és tejtermékekkel való ellátásához nyújtott támogatás

(1)   Uniós támogatást kell nyújtani a 22. cikk szerinti oktatási intézményekben tanuló gyermekeknek a 0401, a 0403, a 0404 90 és a 0406 KN-kód alá vagy a 2202 90 KN-kód alá tartozó egyes tejtermékekkel és feldolgozott tejtermékekkel való ellátásához.

(2)   2015. augusztus 1-jétől a programban részt venni kívánó tagállamoknak – nemzeti vagy regionális szinten – előzetes stratégiával kell rendelkezniük a program végrehajtására. A tagállamok rendelkezhetnek a program eredményességének biztosításához szükséges kísérő intézkedésekről is, amelyek közé tartozhat például az egészséges táplálkozási szokásokkal, a helyi élelmiszerláncokkal és az élelmiszer-pazarlás elleni küzdelemmel kapcsolatos oktatást szolgáló intézkedésekkel kapcsolatos tájékoztatás.

(3)   A tagállamok a stratégiáik kidolgozásakor a 27. cikknek megfelelően a Bizottság által elfogadott szabályokkal összhangban listát készítenek a vonatkozó programjaik alapján támogatható tejről és tejtermékekről.

(4)   Az oktatási intézményekben tanuló gyermekek részére történő ingyenes ételosztás kivételével az (1) bekezdésben említett uniós támogatás nem használható fel a már meglévő nemzeti tej- és tejtermékprogramokhoz vagy tejre és tejtermékre is kiterjedő egyéb iskolai termékosztási programokhoz nyújtott finanszírozás felváltására. Ha azonban egy tagállamban már létezik olyan program, amely e cikk szerint uniós támogatásra lenne jogosult, és az adott tagállam azt ki kívánja terjeszteni vagy hatékonyabbá kívánja tenni, többek között a program célcsoportját, időtartamát vagy a támogatható termékeket illetően, uniós támogatás adható. Ebben az esetben az adott tagállam feltünteti végrehajtási stratégiájában, hogy programját milyen módon szándékozik kiterjeszteni vagy hatékonyabbá tenni.

(5)   A tagállamok az uniós támogatáson felül nemzeti támogatást is nyújthatnak a 217. cikknek megfelelően.

(6)   Az uniós iskolatej- és iskolatejtermék-program nem érinti az uniós joggal összeegyeztethető, olyan különálló nemzeti iskolatej- és iskolatejtermék-programokat, amelyek a tej és a tejtermékek fogyasztásának népszerűsítésére irányulnak.

(7)   A tej és tejtermékek valamennyi fajtájára vonatkozó uniós támogatásokat és az (1) bekezdésben előírt uniós támogatásra jogosult maximális mértéket meghatározó intézkedéseket a Tanács hozza meg az EUMSZ 43. cikkének (3) bekezdésével összhangban.

(8)   A programban részt vevő tagállamok a termékosztás helyszínén felhívják a figyelmet a támogatási programban való részvételükre, és az Uniónak a programmal kapcsolatos támogató szerepére.

27. cikk

Felhatalmazás

(1)   A tejtermékekkel kapcsolatos fogyasztói viselkedésminták alakulásának, a tejtermékpiacon bekövetkező újításoknak és fejlődésnek, a termékeknek az Unió különböző piacain való rendelkezésre állásának, valamint a táplálkozási szempontoknak a figyelembevétele érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 227. cikknek megfelelően olyan felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyekben meghatározza az alábbiakat:

a)

a program keretében támogatható termékek, a 26. cikk (1) bekezdésében megállapított rendelkezésekkel összhangban, és figyelembe véve a táplálkozási szempontokat;

b)

a támogatás igénybevételéhez szükséges, a tagállamok által kidolgozandó nemzeti vagy regionális stratégiák, beleértve adott esetben a kísérő intézkedéseket is; és

c)

a monitoringhoz és az értékeléshez szükséges intézkedések.

(2)   Az uniós támogatás hatékony és eredményes felhasználásának biztosítása érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 227. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a következőkre vonatkozóan:

a)

a támogatásra jogosult kedvezményezettekre és kérelmezőkre vonatkozó szabályok;

b)

a kérelmezők tagállamok általi jóváhagyására vonatkozó követelmény;

c)

a támogatásra jogosult tejtermékek ételek készítéséhez való felhasználása oktatási intézményekben.

(3)   Annak érdekében, hogy a támogatást kérelmezők eleget tegyenek kötelezettségeiknek, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 227. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a biztosítékok támogatási előleg fizetése esetén történő letétbe helyezésével kapcsolatos intézkedésekre vonatkozóan.

(4)   A támogatási program ismertségének növelése érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 227. cikknek megfelelően olyan felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyekben meghatározza, hogy a tagállamoknak milyen feltételek mellett kell felhívniuk a figyelmet a támogatási programban való részvételükre, és az Uniónak a programmal kapcsolatos támogató szerepére.

(5)   Annak biztosítása érdekében, hogy a programban részt vevő termékek ára tükrözze a támogatást, a Bizottság felhatalmazást kap a 227. cikk szerinti, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására az áraknak a program keretében történő megfigyelésére vonatkozóan.

28. cikk

A vizsgálóbizottsági eljárással összhangban gyakorolt végrehajtási hatáskörök

A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján elfogadhatja az ezen alszakasz alkalmazásához szükséges intézkedéseket, többek között az alábbiakat:

a)

a támogatásra jogosult maximális termékmennyiség betartását biztosító eljárások;

b)

előlegfizetés esetén a biztosíték letétbe helyezésére vonatkozó eljárások, illetve a biztosíték összege;

c)

a kérelmezők jóváhagyása, a támogatási kérelmek és a kifizetések céljából a tagállamoknak nyújtandó információk;

d)

a program népszerűsítésének módja;

e)

a 27. cikk (5) bekezdése szerinti ármegfigyelés irányítása.

E végrehajtási jogi aktusokat a 229. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

2.   Szakasz

Az olívaolaj és étkezési olajbogyó gazatában nyújtott támogatások

29. cikk

Az olívaolaj-ágazatot és az étkezési olajbogyót termesztő ágazatot támogató programok

(1)   Az Unió finanszírozást biztosít olyan hároméves munkaprogramokhoz, amelyeket a 152. cikk szerint elismert termelői szervezetek, a termelői szervezeteknek a 156. cikk szerint elismert társulásai vagy a 157. cikk szerint elismert szakmaközi szervezetek dolgoznak ki az alábbi területek közül egyhez vagy többhöz kapcsolódóan:

a)

a piac figyelemmel kísérése és igazgatása az olívaolaj és az étkezési olajbogyó ágazatában;

b)

az olajbogyó-termesztés környezeti hatásainak javítása;

c)

az olajbogyó-termesztés versenyképességének korszerűsítés révén történő javítása;

d)

az olívaolaj és az étkezési olajbogyó termelési minőségének javítása;

e)

a monitoringrendszer, az olívaolaj és az étkezési olajbogyó minőségének a nemzeti közigazgatási szervek fennhatósága alatt történő tanúsítása és védelme, különösen a végső felhasználóknak értékesített olívaolajok minőségének ellenőrzése;

f)

a termelői szervezetek, a termelői szervezetek társulásai vagy a szakmaközi szervezetek által az olívaolaj és az étkezési olajbogyó minőségének javítása érdekében végrehajtott intézkedésekről szóló információk terjesztése.

(2)   Az (1) bekezdésben említett munkaprogramokkal kapcsolatos uniós finanszírozási összegek a következők:

a)

Görögország esetében évi 11 098 000 EUR;

b)

Franciaország esetében évi 576 000 EUR; valamint

c)

Olaszország esetében évi 35 991 000 EUR.

(3)   Az (1) bekezdésben említett munkaprogramokra nyújtható uniós finanszírozás maximális összege megegyezik a tagállamok által visszatartott összegekkel. A támogatható költségek utáni finanszírozás maximális mértéke a következő:

a)

az (1) bekezdés a),ba) ésca) pontjában említett területen végzett tevékenységek esetében 75 %;

b)

az állóeszköz-beruházások esetében 75 %, az (1) bekezdés d) pontjában említett területen végzett egyéb tevékenységek esetében pedig 50 %;

c)

az (1) bekezdés e) és f) pontjában említett területeken legalább három harmadik országban vagy nem termelő tagállamban legalább két termelő tagállamból származó, az (1) bekezdésben említett elismert szervezet által végrehajtott munkaprogramok esetében 75 %, az e területeken végrehajtott egyéb tevékenységek esetében pedig 50 %.

Az érintett tagállamok az uniós finanszírozás által nem fedezett költségek legfeljebb 50 %-áig terjedő kiegészítő finanszírozást biztosítanak.

30. cikk

Felhatalmazás

A 29. cikkben említett uniós támogatás hatékony és eredményes felhasználásának biztosítása és az olívaolaj és az étkezési olajbogyó termelési minőségének javítása érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 227. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a következőkre vonatkozóan:

a)

a 29. cikk (1) bekezdésében említett területek vonatkozásában az uniós támogatás keretében finanszírozható konkrét intézkedések, valamint a finanszírozásból kizárt tevékenységek és költségek;

b)

a konkrét területek számára a tagállamok által nyújtandó uniós finanszírozás minimális mértéke;

c)

munkaprogram jóváhagyása iránti kérelem benyújtása és támogatási előleg fizetése esetén a biztosíték letétbe helyezésére vonatkozó követelmény;

d)

a munkaprogramok kiválasztása és jóváhagyása során a tagállamok által figyelembe veendő kritériumok.

31. cikk

A vizsgálóbizottsági eljárással összhangban gyakorolt végrehajtási hatáskörök

A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján elfogadhatja az e szakasz alkalmazásához szükséges intézkedéseket az alábbiak vonatkozásában:

a)

a munkaprogramok végrehajtása és azok módosítása;

b)

a támogatás kifizetése, az előleget is beleértve;

c)

munkaprogram jóváhagyása iránti kérelem benyújtása és támogatási előleg fizetése esetén a biztosíték letétbe helyezésére vonatkozó eljárás, illetve a biztosíték összege.

E végrehajtási jogi aktusokat a 229. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

3.   Szakasz

Támogatások a gyümölcs- és zöldségágazatban

32. cikk

Működési alapok

(1)   A gyümölcs- és zöldségágazat termelői szervezetei és/vagy azok társulásai működési alapot hozhatnak létre. Az alapot a következőkből finanszírozzák:

a)

a következők pénzügyi hozzájárulása:

i.

a termelői szervezet tagjai és/vagy maga a termelői szervezet; vagy

ii.

termelői szervezetek társulásai e társulások tagjai révén;

b)

a Bizottság által a 37. cikk szerinti, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok és a 38. cikk szerinti végrehajtási jogi aktusok útján elfogadandó feltételekre figyelemmel a termelői szervezeteknek vagy ezek társulásainak nyújtható uniós pénzügyi támogatás, amennyiben az említett társulások operatív programot vagy részleges operatív programot nyújtanak be, irányítanak és hajtanak végre.

(2)   A működési alapok kizárólag a tagállamoknak benyújtott és általuk jóváhagyott operatív programok finanszírozására használhatók fel.

33. cikk

Operatív programok

(1)   A gyümölcs- és zöldségágazati operatív programok legalább hároméves és legfeljebb ötéves időtartamra szólnak. A programok a 152. cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett célkitűzések közül legalább kettőnek, vagy az alábbiakban felsorolt célkitűzések közül kettőnek a megvalósítására irányulnak:

a)

a termelés tervezése, ideértve a termelés és a fogyasztás előrejelzését és monitoringját;

b)

a termékek minőségének javítása a friss és a feldolgozott termékek esetében is;

c)

a termékek kereskedelmi értékének növelése;

d)

a friss vagy feldolgozott termékek promóciója;

e)

környezetvédelmi intézkedések – különösen a vízre vonatkozóan – és környezetkímélő termelési módszerek, a biogazdálkodást is beleértve;

f)

válságmegelőzés és -kezelés.

Az operatív programokat jóváhagyásuk céljából be kell nyújtani a tagállamok részére.

(2)   A termelői szervezetek társulásai teljes vagy részleges operatív programot is benyújthatnak, amely a tagszervezetek által a saját operatív programjaikban megjelölt, de végre nem hajtott tevékenységeket tartalmaz. A termelői szervezetek társulásainak operatív programjaira ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint a termelői szervezetek operatív programjaira, és azokat a tagszervezetek operatív programjaival kell elbírálni.

Ennek érdekében a tagállamok gondoskodnak arról, hogy:

a)

a termelői szervezetek társulásai által benyújtott operatív programok szerinti intézkedések finanszírozása teljes mértékben az érintett társulás tagszervezeteinek hozzájárulásaiból történjen, és hogy ezeket az összegeket e tagszervezetek működési alapjaiból fizessék ki;

b)

minden tagszervezet operatív programjában szerepeljen az intézkedések és a kapcsolódó pénzügyi részesedésük megjelölése;

c)

ne legyen kettős támogatás.

(3)   Az (1) bekezdés első albekezdésének f) pontjában említett válságmegelőzés és -kezelés célja a gyümölcs- és zöldségpiaci válságok elkerülése és kezelése, és ebben az összefüggésben a következőkre terjed ki:

a)

a forgalomba hozott mennyiség kezelését hatékonyabbá tevő beruházások;

b)

képzésre vonatkozó intézkedések és a legjobb gyakorlatok cseréje;

c)

promóció és kommunikáció, akár a megelőzés érdekében, akár válság idején;

d)

a kölcsönös kockázatkezelési alapok létrehozásával kapcsolatos adminisztratív költségek támogatása;

e)

gyümölcsösök újratelepítése, amennyiben ez a kötelező kivágást követően egészségügyi vagy növény-egészségügyi okokból szükséges és amennyiben azt a tagállam illetékes hatósága rendeli el;

f)

piacról történő árukivonás;

g)

zöldszüret vagy a gyümölcs- és zöldségfélék be nem takarítása;

h)

betakarítási biztosítás.

A betakarítási biztosítás támogatásának hozzá kell járulnia a termelők bevételének biztosításához olyan esetekben, amikor a termelők természeti katasztrófák, kedvezőtlen időjárási jelenségek, betegségek vagy kártevőfertőzések következtében veszteségeket szenvednek el.

A biztosítási szerződésekben meg kell követelni, hogy a kedvezményezettek megtegyék a szükséges kockázatmegelőzési intézkedéseket.

A válságmegelőzési és -kezelési intézkedések – beleértve az ötödik albekezdés szerinti bárminemű tőke- és kamat-visszafizetést – az operatív program keretében felmerülő kiadások legfeljebb egyharmadát tehetik ki.

A termelői szervezetek a válságmegelőzési és -kezelési intézkedések finanszírozásához piaci feltételekkel kölcsönt vehetnek fel. Ebben az esetben a tőke és a kölcsön után járó kamatok visszafizetése az operatív program részét képezheti, és így jogosult lehet a 34. cikk szerinti uniós pénzügyi támogatásra. A válságmegelőzés és -kezelés keretében tett bármely konkrét intézkedés ilyen kölcsönökből, vagy közvetlenül finanszírozható, vagy akár mindkét módon is.

(4)   E szakasz alkalmazásában:

a)   „zöldszüret”: a nem forgalmazható éretlen termékek egy adott területen végzett teljes betakarítása; az érintett termékek nem lehetnek károsodottak a zöldszüret előtt, sem éghajlati okokból, sem betegség miatt, sem egyéb okokból;

b)   „be nem takarítás”: a folyó termelési ciklus megszakítása az érintett területen úgy, hogy a termék jól fejlett és egészséges, szép és forgalmazható minőségű. A termékek éghajlati jelenségek vagy betegség miatti megsemmisülése nem minősül be nem takarításnak.

(5)   A tagállamok gondoskodnak arról, hogy:

a)

az operatív programok két vagy több környezetvédelmi intézkedést tartalmazzanak; vagy

b)

az operatív programok kiadásainak legalább 10 %-a környezetvédelmi intézkedéseket fedezzen.

A környezetvédelmi intézkedéseknek tiszteletben kell tartaniuk az 1305/2013/EUrendelet 28. cikkének (3) bekezdésében előírt, az agrár-környezetvédelmi-éghajlati kifizetésekre vonatkozó követelményeket.

Amennyiben az 1305/2013/EU rendelet 28. cikkének (3) bekezdése szerinti agrár-környezetvédelmi-éghajlati kötelezettségvállalások közül egyet vagy többet egy termelői szervezet termelő tagjainak legalább 80 %-a vállalta, akkor e kötelezettségvállalások mindegyike az e bekezdés első albekezdésének a) pontjában említett környezetvédelmi intézkedésnek számít.

Az e bekezdés első albekezdésében említett környezetvédelmi intézkedések támogatása fedezi az intézkedésből származó többletköltségeket és bevételkiesést.

(6)   A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a környezeti terhelést növelő beruházások csak olyan esetekben legyenek engedélyezhetők, amikor hatékony védintézkedések óvják a környezetet az ilyen terheléssel szemben.

34. cikk

Uniós pénzügyi támogatás

(1)   Az uniós pénzügyi támogatás megegyezik a 32. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett pénzügyi hozzájárulások ténylegesen befizetett összegével, és legfeljebb a felmerült tényleges kiadások 50 %-áig terjedhet.

(2)   Az uniós pénzügyi támogatás maximális mértéke az egyes termelői szervezetek és/vagy ezek társulásai általforgalmazott termékek értékének 4,1 %-a.

A termelői szervezetek esetében ez a százalékarány azonban a forgalmazott termékek értékének 4,6 %-ára növelhető, amennyiben a forgalmazott termékek összértékének 4,1 %-át meghaladó összeget csak válságmegelőzési és -kezelési intézkedések céljaira használják fel.

Termelői szervezetek társulásai esetében ez a százalékérték a forgalmazott termékek értékének 4,7 %-ára növelhető, amennyiben a forgalmazott termékek értékének 4,1 %-át meghaladó összeget csak a termelői szervezetek társulása által a tagjai nevében végrehajtott válságmegelőzési és -kezelési intézkedések céljaira használják fel.

(3)   A termelői szervezet kérésére – egy operatív program vagy az operatív program egy része tekintetében – az (1) bekezdésben előírt 50 %-os felső határt 60 %-ra kell emelni, amennyiben a szóban forgó program az alábbi feltételek legalább egyikét teljesíti:

a)

több olyan uniós termelői szervezet nyújtja be, amelyek különböző tagállamokban, több államot érintő rendszerek keretében működnek;

b)

szakmaközi alapon működő rendszerbe bekapcsolódott egy vagy több termelői szervezet nyújtja be;

c)

kizárólag a 834/2007/EK tanácsi rendelet (23) hatálya alá tartozó biotermékek termelésére vonatkozó egyedi támogatást érinti;

d)

egy olyan elismert termelői szervezet első benyújtott operatív programja, amely két elismert termelői szervezet egyesüléséből jött létre;

e)

termelői szervezetek elismert társulásának első benyújtott operatív programja;

f)

olyan tagállamok termelői szervezetei nyújtják be, amelyekben a gyümölcs- és zöldségtermés kevesebb, mint 20 %-át forgalmazzák termelői szervezetek;

g)

az EUMSZ 349. cikkében említett legkülső régiók egyikének termelői szervezete nyújtja be.

(4)   Az (1) bekezdésben előírt 50 %-os felső határt 100 %-ra kell emelni a gyümölcs- és zöldségfélék piacról történő kivonása esetében akkor, ha a kivont mennyiség nem haladja meg az egyes termelői szervezetek által forgalmazott termékek mennyiségének 5 %-át, és rendeltetése:

a)

ingyenes szétosztás a tagállamok által e célből elismert jótékonysági szervezetek és alapítványok körében a tevékenységük során történő felhasználásra, olyan személyek megsegítésére, akiknek a közsegélyezéshez való jogát a nemzeti jog elismeri, különösen azért, mert a létszükségletek terén hiányt szenvednek; vagy

b)

ingyenes szétosztás a tagállamok által kijelölt büntetés-végrehajtási intézmények, iskolák, a 22. cikkben említett intézmények, gyermeküdültetési táborok, kórházak és idősotthonok körében, amelyek minden szükséges lépést megtesznek annak biztosítására, hogy az így szétosztott mennyiségek csak az ilyen létesítmények által szokásosan vásárolt mennyiségek kiegészítését képezzék.

35. cikk

Nemzeti pénzügyi támogatás

(1)   A tagállamok olyan régióiban, ahol a gyümölcs- és zöldségágazatban a termelők szervezettségének foka különösen alacsony, a Bizottság – a tagállamok kellően indokolt kérésére – végrehajtási jogi aktusok útján engedélyezheti a tagállamoknak, hogy a termelői szervezetek számára a 32. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett pénzügyi hozzájárulás legfeljebb 80 %-át kitevő nemzeti pénzügyi támogatást fizessenek. Ez a támogatás a működési alapot egészíti ki.

E végrehajtási jogi aktusokat a 229. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

(2)   Az Unió az e cikk (1) bekezdésében említett nemzeti pénzügyi támogatást az érintett tagállam kérésére megtérítheti a tagállamok olyan régiói számára, amelyekben a termelői szervezetek, a termelői szervezetek társulásai és az 1305/2013/EU rendelet 27. cikkében említett termelői csoportok e régiókban a gyümölcs- és zöldségtermelés értékének kevesebb, mint 15 %-át értékesítik, amennyiben a régióban a gyümölcs- és zöldségtermelés részesedése a teljes mezőgazdasági termelésből legalább 15 %.

A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján dönt a nemzeti pénzügyi támogatás megtérítéséről. E végrehajtási jogi aktusokat a 229. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

36. cikk

Az operatív programokra vonatkozó nemzeti keret és nemzeti stratégia

(1)   A tagállamok nemzeti keretet hoznak létre, amely tartalmazza a 33. cikk (5) bekezdésében említett környezetvédelmi intézkedésekkel kapcsolatos általános feltételeket. Ez a keret különösen arról rendelkezik, hogy ezen intézkedéseknek teljesíteniük kell az 1305/2013/EU rendelet megfelelő követelményeit, különösen az annak 3. cikkében foglalt követelményeket.

A tagállamok az általuk javasolt keretet benyújtják a Bizottságnak, amely a 229. cikk (2) vagy (3) bekezdésében említett eljárás alkalmazása nélkül elfogadott végrehajtási jogi aktusok útján a benyújtást követő három hónapon belül módosításokat írhat elő, amennyiben úgy véli, hogy a javaslat nem járul hozzá az EUMSZ 191. cikkében, valamint a hetedik uniós környezetvédelmi cselekvési programban rögzített célkitűzések eléréséhez. Az egyéni gazdaságokat érintő, operatív programok által támogatott beruházások esetében is szem előtt kell tartani a szóban forgó célkitűzéseket.

(2)   Minden tagállam létrehozza a gyümölcs- és zöldségpiachoz kapcsolódó fenntartható operatív programokra vonatkozó nemzeti stratégiáját. Ez a stratégia a következőket tartalmazza:

a)

helyzetelemzés az erős és a gyenge pontok kiemelésével, valamint a fejlesztési lehetőségek vizsgálata;

b)

a választott prioritások indoklása;

c)

az operatív programok célkitűzései és az eszközök, valamint a teljesítménymutatók;

d)

az operatív programok értékelése;

e)

a termelői szervezetek jelentéstételi kötelezettségei.

A nemzeti stratégia az (1) bekezdésben említett nemzeti keretet is magában foglalja.

(3)   Az (1) és (2) bekezdés nem alkalmazható az elismert termelői szervezetekkel nem rendelkező tagállamokra.

37. cikk

Felhatalmazás

A gyümölcs- és zöldségágazati termelői szervezetek és ezek társulásai hatékony, célzott és fenntartható támogatásának biztosítása érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 227. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a következőkkel kapcsolatos szabályok meghatározásáról:

a)

működési alapok és operatív programok, különös tekintettel a következőkre:

i.

a becsült összegek, a termelői szervezetek és ezek társulásai által a pénzügyi hozzájárulásokról és a működési alapok felhasználásáról hozott határozatok;

ii.

az operatív programok hatálya alá tartozó, illetve az onnan kizárt intézkedések, tevékenységek, kiadások, valamint adminisztratív és személyzeti költségek, az operatív programok módosítása, valamint a tagállamok által meghatározandó további követelmények;

iii.

az operatív programok és a vidékfejlesztési programok közötti kettős finanszírozás elkerülése;

iv.

a termelői szervezetek társulásainak operatív programjai;

v.

az olyan esetekre alkalmazandó egyedi szabályok, amikor az operatív programokat teljesen vagy részben a termelői szervezetek társulásai irányítják, kezelik, hajtják végre és nyújtják be;

vi.

az operatív programok monitoringja és értékelése céljából közös mutatók használatára vonatkozó kötelezettség;

b)

a nemzeti keret és a nemzeti stratégiák hatékonyságának monitoringjára és értékelésére irányuló kötelezettséggel kapcsolatos operatív programokra vonatkozó nemzeti keret és nemzeti stratégia;

c)

az uniós pénzügyi támogatás, különös tekintettel a következőkre:

i.

az uniós pénzügyi támogatás, valamint a forgalmazott termékek értékének kiszámításának alapja a 34. cikk (2) bekezdésében foglaltak szerint;

ii.

a támogatás kiszámításakor figyelembe veendő referencia-időszakok;

iii.

előlegfizetés, valamint támogatási előleg fizetése esetén biztosíték letétbe helyezésére vonatkozó követelmény;

iv.

a termelőiszervezet-társulások operatív programjainak finanszírozására alkalmazandó egyedi szabályok, különös tekintettel azokra, amelyek a 34. cikk (2) bekezdésében meghatározott korlátozások alkalmazására vonatkoznak;

d)

válságmegelőzési és -kezelési intézkedések, különös tekintettel a következőkre:

i.

a tagállamok azon lehetősége, hogy a válságmegelőzési és -kezelési intézkedések közül egyet vagy többet ne alkalmazzanak;

ii.

a 33. cikk (3) bekezdése első albekezdésének a), b) és c) pontjához kapcsolódó feltételek;

iii.

a piacról kivont termékeknek a tagállamok által meghatározandó, megengedett rendeltetési céljai;

iv.

a piacról történő árukivonás támogatási szintjének felső értékhatára;

v.

a piacról történő árukivonás előzetes bejelentésére vonatkozó követelmény;

vi.

a 34. cikk (4) bekezdésében említett ingyenes szétosztás céljából forgalmazott termékek mennyiségének kiszámításához használt alap, valamint a forgalmazott termékek maximális mennyiségének meghatározása árukivonás esetén;

vii.

az Unió szimbólumának az ingyenes szétosztásra szánt termékek csomagolásán való feltüntetésére vonatkozó követelmény;

viii.

a piacról kivont termékek kedvezményezettjeire vonatkozó feltételek;

ix.

a kifejezések használata e szakasz alkalmazásában;

x.

a zöldszüretre és a be nem takarításra vonatkozóan a tagállamok által elfogadandó feltételek;

xi.

betakarítási biztosítás;

xii.

kölcsönös kockázatkezelési alapok; valamint

xiii.

a gyümölcsösök egészségügyi vagy növény-egészségügyi okokból történő, a 33. cikk (3) bekezdése első albekezdésének e) pontja szerinti újratelepítésével kapcsolatos feltételek, valamint az újratelepítéshez kapcsolódó kiadások felső értékhatárának meghatározása;

e)

nemzeti pénzügyi támogatás, különös tekintettel a következőkre:

i.

a termelők szervezettségének foka;

ii.

előlegfizetés esetén biztosíték letétbe helyezésére vonatkozó követelmény;

iii.

a nemzeti pénzügyi támogatás Unió általi megtérítésének maximális mértéke.

38. cikk

A vizsgálóbizottsági eljárással összhangban gyakorolt végrehajtási hatáskörök

A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján intézkedéseket fogadhat el a következőkre vonatkozóan:

a)

a működési alapok kezelése;

b)

a 36. cikkben említett operatív programokban, nemzeti keretekben és nemzeti stratégiákban feltüntetendő információk, az operatív programok tagállamok számára történő benyújtása, határidők, kísérőokmányok, valamint a tagállamok általi jóváhagyás;

c)

az operatív programok termelői szervezetek és termelői szervezetek társulásai általi végrehajtása;

d)

a nemzeti stratégiák és az operatív programok monitoring- és értékelési jelentéseinek benyújtása, továbbá azok formátuma és tartalma;

e)

támogatási kérelmek és a támogatások kifizetése, ideértve a támogatási előleg- és részletfizetést;

f)

az Unió szimbólumának az ingyenes szétosztásra szánt termékek csomagolásán történő feltüntetésére vonatkozó gyakorlati szabályok;

g)

a forgalmazási előírások betartása a piacról történő árukivonás esetén;

h)

az ingyenes szétosztásra szánt termékek szállítási, válogatási és csomagolási költségei;

i)

válságmegelőzéssel és -kezeléssel kapcsolatos promóciós, kommunikációs és képzési intézkedések;

j)

a visszavonási műveleteknek, továbbá a zöldszürettel, a be nem takarítással és a betakarítási biztosítással kapcsolatos intézkedéseknek a végrehajtása;

k)

a nemzeti pénzügyi támogatás kérelmezése, engedélyezése, kifizetése és megtérítése;

l)

előlegfizetés esetén a biztosíték letétbe helyezésére vonatkozó eljárások, illetve a biztosíték összege.

E végrehajtási jogi aktusokat a 229. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

4.   Szakasz

Támogatási programok a borágazatban

1.   Alszakasz

Általános rendelkezések és támogatható intézkedések

39. cikk

Hatály

Ez a szakasz meghatározza azon szabályokat, amelyek az uniós pénzeszközök tagállamoknak való odaítélésére, illetve e pénzeszközöknek a tagállamok által az ötéves nemzeti támogatási programon (a továbbiakban: a támogatási program) keresztül, a borágazat megsegítését célzó különleges támogatási intézkedések finanszírozására történő felhasználására vonatkoznak.

40. cikk

Összeegyeztethetőség és egységesség

(1)   A támogatási programoknak összeegyeztethetőnek kell lenniük az uniós joggal, és összhangban kell állniuk az Unió tevékenységeivel, szakpolitikáival és prioritásaival.

(2)   A tagállamok felelnek a támogatási programokért, biztosítják azok belső egységességét, továbbá azt, hogy összeállításuk és végrehajtásuk objektív módon, az érintett termelők gazdasági helyzetének figyelembevételével és a termelők közötti indokolatlan megkülönböztetés nélkül valósuljon meg.

(3)   Nem nyújtható támogatás:

a)

a 45. cikk (2) bekezdésének d) és e) pontjában említettektől eltérő kutatási projektekhez és kutatási projekteket támogató intézkedésekhez;

b)

az 1305/2013/EU rendelet alapján a tagállamok vidékfejlesztési programjaiban szereplő intézkedésekhez.

41. cikk

A támogatási programok benyújtása

(1)   A VI. mellékletben felsorolt valamennyi termelő tagállam benyújtja a Bizottsághoz ötéves támogatási programja tervezetét, amely a 38. cikkben meghatározott támogatható intézkedések közül legalább egyet tartalmaz.

(2)   A támogatási programok tervezetében foglalt támogatási intézkedéseket a tagállamok által legmegfelelőbbnek tartott földrajzi szinten kell összeállítani. A tagállam egyeztet a megfelelő területi szinten illetékes hatóságokkal és szervezetekkel a támogatási program tervezetéről, mielőtt benyújtja azt a Bizottságnak.

(3)   Minden tagállam egyetlen támogatási programtervezetet nyújt be, amely figyelembe vehet regionális sajátosságokat.

(4)   A támogatási program három hónappal a támogatási program tervezetének a Bizottsághoz való benyújtását követően válik alkalmazandóvá.

Mindazonáltal a Bizottság végrehajtási jogi aktus útján megállapíthatja, hogy a benyújtott támogatási program tervezete nem felel meg az e szakaszban meghatározott szabályoknak, és erről tájékoztatja az érintett tagállamot. Ilyen esetben a tagállam felülvizsgált támogatási programtervezetet nyújt be a Bizottságnak. A felülvizsgált támogatási program két hónappal a felülvizsgált támogatási programtervezet benyújtását követően válik alkalmazandóvá, kivéve, ha az összeegyeztethetetlenség továbbra is fennáll, amely esetben ez az albekezdés alkalmazandó.

Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 229. cikk (2) vagy (3) bekezdésében említett eljárás alkalmazása nélkül kell elfogadni.

(5)   A (4) bekezdés értelemszerűen alkalmazandó a tagállamok által benyújtott, alkalmazandó támogatási programok változtatásaira is.

42. cikk

A támogatási programok tartalma

A támogatási programok legalább a következő elemeket tartalmazzák:

a)

a javasolt intézkedések részletes bemutatása és számszerűsített célkitűzései;

b)

a konzultációk eredményei;

c)

a várható technikai, gazdasági, környezeti és társadalmi hatások felmérése;

d)

az intézkedések végrehajtásának ütemezése;

e)

általános finanszírozási táblázat, amely bemutatja a felhasználandó forrásokat és a forrásoknak az intézkedések közötti tervezett, indikatív felosztását a VI. mellékletben előírt költségvetési kereteknek megfelelően;

f)

a monitoring és értékelés során alkalmazandó kritériumok és számszerűsített mutatók, valamint a támogatási programok megfelelő és hatékony végrehajtásának biztosítására hozott intézkedések;

g)

a támogatási program végrehajtásáért felelős illetékes hatóságok és szervek kijelölése.

43. cikk

Támogatható intézkedések

A támogatási programok az alábbi intézkedések közül egyet vagy többet tartalmazhatnak:

a)

promóció a 45. cikknek megfelelően;

b)

a szőlőültetvények szerkezetátalakítása és átállítása a 46. cikknek megfelelően;

c)

zöldszüret a 47. cikknek megfelelően;

d)

kölcsönös kockázatkezelési alapok a 48. cikknek megfelelően;

e)

betakarítási biztosítás a 49. cikknek megfelelően;

f)

beruházások a 50. cikknek megfelelően;

g)

borágazati innováció a 51. cikknek megfelelően;

h)

melléktermék-lepárlás a 52. cikknek megfelelően.

44. cikk

A támogatási programokra vonatkozó általános szabályok

(1)   A rendelkezésre álló uniós pénzeszközök a V.I mellékletben szereplő költségvetési kereten belül kerülnek elosztásra.

(2)   Uniós támogatás csak a megfelelő támogatási programtervezet benyújtása után felmerülő támogatható költségekre nyújtható.

(3)   A tagállamok nem járulnak hozzá az Unió által a támogatási programok keretében finanszírozott intézkedések költségeihez.

2.   Alszakasz

Egyedi támogatási intézkedések

45. cikk

Promóció

(1)   Az e cikk szerinti támogatás célja az uniós borokat érintő tájékoztató és promóciós intézkedések finanszírozása:

a)

a tagállamokban, mégpedig a fogyasztóknak egyrészt a bor felelősségteljes módon történő fogyasztásával, másrészt pedig az eredetmegjelölésekre és a földrajzi jelzésekre vonatkozó uniós rendszerekkel kapcsolatos tájékoztatása céljából; vagy

b)

harmadik országokban, mégpedig az uniós borok versenyképességének javítása céljából.

(2)   Az (1) bekezdés b) pontjában említett intézkedés az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel, illetve a borszőlő fajtájának jelzésével ellátott borokra alkalmazandók, és kizárólag az alábbiak közül egy vagy több lehet:

a)

olyan PR-tevékenységek, illetve promóciós és reklámtevékenységek, amelyek elsősorban az uniós termékek által a minőség, az élelmiszer-biztonság és a környezet szempontjából nyújtott magas színvonal kiemelését célozzák;

b)

nemzetközi jelentőségű eseményeken, vásárokon vagy kiállításokon való részvétel;

c)

tájékoztató kampányok, különösen az eredetmegjelölésekre, a földrajzi jelzésekre és a biotermelésre vonatkozó uniós rendszerek kapcsán;

d)

új piacok felmérése a piacbővítés érdekében;

e)

a tájékoztató és promóciós intézkedések eredményeit felmérő tanulmányok.

(3)   Az (1) bekezdésben említett tájékoztató vagy promóciós intézkedésekhez nyújtott uniós hozzájárulás nem haladhatja meg a támogatható kiadások 50 %-át.

46. cikk

Szőlőültetvények szerkezetátalakítása és átállítása

(1)   A szőlőültetvények szerkezetátalakításához és átállításához kapcsolódó intézkedések célja a bortermelők versenyképességének javítása.

(2)   A szőlőültetvények szerkezetátalakítása és átállítása kizárólag akkor támogatható, ha a tagállamok a 145. cikk (3) bekezdésével összhangban benyújtják a termelési potenciáljukra vonatkozó jegyzéket.

(3)   A szőlőültetvények szerkezetátalakítási és átállítási támogatása – amely a fenntartható termelési rendszerek javításához és a borágazat környezeti hatásainak mérsékeléséhez is hozzájárulhat – kizárólag a következő tevékenységek közül egyre vagy többre nyújtható:

a)

fajtaváltás, ideértve az átoltással történő fajtaváltást is;

b)

a szőlőültetvények áttelepítése;

c)

szőlőültetvények újratelepítése, amennyiben ez a kötelező kivágást követően egészségügyi vagy növény-egészségügyi okokból szükséges és amennyiben azt a tagállam illetékes hatósága rendeli el;

d)

a szőlőültetvény termesztéstechnológiai módszereinek javítása, különösen a fenntartható termelés fejlett rendszereinek bevezetése.

A természetes élettartamuk végéhez érő szőlőültetvények rendes megújítása, azaz ugyanannak a parcellának ugyanazzal a borszőlőfajtával és ugyanolyan szőlőtermesztési rendszerrel történő újratelepítése nem támogatható.

A tagállamok további előírásokat is megállapíthatnak, különösen a megújított szőlőültetvények korát illetően.

(4)   A szőlőültetvények szerkezetátalakítási és átállítási támogatása – ideértve a szőlőültetvény termesztéstechnológiai módszereinek javítását is – kizárólag az alábbi formákban valósulhat meg:

a)

a termelők ellentételezése az intézkedés végrehajtásából adódó bevételkiesésért;

b)

a szerkezetátalakítás és az átállítás költségeihez való hozzájárulás.

(5)   A (4) bekezdés a) pontjában említett, a termelők számára a bevételkiesésért nyújtott ellentételezés a vonatkozó veszteség akár 100 %-át is fedezheti, és az alábbi formákban valósulhat meg:

a)

az 1234/2007/EK rendelet II. része I. címe III. fejezete IVa. szakasza II. alszakaszának a telepítési jogra vonatkozó átmeneti szabályozást meghatározó rendelkezéseitől eltérve, az átmeneti szabályozás időtartamának végéig, egy meghatározott, három évet meg nem haladó időtartamra szólóan a régi és az új szőlőültetvények együttes fenntartásának engedélyezése;

b)

pénzbeli ellentételezés.

(6)   A szőlőültetvények szerkezetátalakításának és átállításának tényleges költségeihez való uniós hozzájárulás nem haladhatja meg az 50 %-ot. A kevésbé fejlett régiókban a szerkezetátalakítás és átállítás költségeihez nyújtott uniós hozzájárulás mértéke nem haladhatja meg a 75 %-ot.

47. cikk

Zöldszüret

(1)   E cikk alkalmazásában "zöldszüret" a még éretlen állapotban lévő szőlőfürtök teljes megsemmisítése vagy eltávolítása, és ennek következtében az érintett terület terméshozamának nullára való csökkentése.

Nem tekintendő zöldszüretnek az, ha a szokásos termelési ciklus végén a kereskedelmi célú szőlőt a tőkéken hagyják (azaz nem szüretelik le).

(2)   A zöldszüreti támogatás az uniós borpiacon a kereslet és a kínálat mérlegének helyreállításához járul hozzá a piaci válság megelőzése érdekében.

(3)   A zöldszüreti támogatás az adott tagállam által meghatározandó hektáronkénti átalányösszeg formájában ellentételezésként nyújtható. A támogatás nem lépheti túl a szőlőfürtök közvetlen elpusztítási vagy eltávolítási költségének és az ilyen megsemmisítéséből vagy eltávolításából adódó bevételkiesés összegének 50 %-át.

(4)   Az érintett tagállamok objektív kritériumokon alapuló rendszert állítanak fel annak biztosítására, hogy a zöldszüreti intézkedés egyes bortermelők esetében ne vezessen a (3) bekezdésben meghatározott felső értékhatárt meghaladó kompenzációhoz.

48. cikk

Kölcsönös kockázatkezelési alapok

(1)   A kölcsönös kockázatkezelési alapok létrehozására irányuló támogatás azon termelőknek nyújt segítséget, akik a piaci ingadozások ellen kívánják biztosítani magukat.

(2)   A kölcsönös kockázatkezelési alapok létrehozására irányuló támogatás az alap adminisztratív költségeit fedező átmeneti és csökkenő mértékű támogatás formájában nyújtható.

49. cikk

Betakarítási biztosítás

(1)   A betakarítási biztosítás támogatása a termelők bevételének biztosításához járul hozzá olyan esetekben, amikor a termelők természeti katasztrófák, kedvezőtlen időjárási jelenségek, betegségek vagy kártevőfertőzések következtében veszteségeket szenvednek el.

A biztosítási szerződésekben meg kell követelni, hogy a kedvezményezettek megtegyék a szükséges kockázatmegelőzési intézkedéseket.

(2)   A betakarítási biztosítás támogatása uniós pénzügyi hozzájárulás formájában nyújtható, amelynek mértéke nem haladhatja meg az alábbiakat:

a)

a természeti katasztrófákhoz sorolható kedvezőtlen időjárási jelenségek okozta károk elleni biztosításra a termelők által fizetett biztosítási díjak 80 %-a;

b)

a termelők által a következők ellen fizetett biztosítási díjak 50 %-a:

i.

az a) pontban említett károk és a kedvezőtlen időjárási jelenségek által okozott egyéb károk;

ii.

állatok, növénybetegségek vagy kártevőfertőzés okozta károk.

(3)   A betakarítási biztosításhoz nyújtott támogatás akkor adható, ha a biztosítási összeg nem nyújt a termelőnek az elszenvedett bevételkiesés után több, mint 100 %-os ellentételezést, figyelembe véve minden olyan ellentételezést, amelyet a termelő a biztosított kockázathoz kapcsolódó más támogatási programokból kaphatott.

(4)   A betakarítási biztosítás támogatása nem torzíthatja a biztosítási piacon zajló versenyt.

50. cikk

Beruházások

(1)   Támogatás nyújtható a feldolgozólétesítményekre, borászati infrastruktúrára, valamint marketingstruktúrákra és -eszközökre irányuló tárgyi vagy immateriális beruházásokhoz. E beruházások célja, hogy javítsák a vállalkozás összteljesítményét és a piaci igényekhez való alkalmazkodását, valamint növeljék annak versenyképességét, és az alábbiakat érintik:a VI. melléklet II. részében említett, szőlőből készült termékek előállítása vagy forgalmazása, többek között az energiatakarékosság, a globális energiahatékonyság és a fenntartható folyamatok javítása céljából.

(2)   Az (1) bekezdés szerinti támogatás maximális mértéke:

a)

kizárólag a 2003/361/EK bizottsági ajánlás (24) szerinti mikro-, kis- és középvállalkozásokra alkalmazható;

b)

ezen túlmenően az EUMSZ 349. cikkében említett legkülső régiók, valamint a 229/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (25) 1. cikkének (2) bekezdésében meghatározott kisebb égei-tengeri szigetek valamennyi vállalkozása tekintetében is alkalmazható.

A 2003/361/EK ajánlás mellékletének I. címe 2. cikkének (1) bekezdése alá nem tartozó, 750 alkalmazottnál kevesebbet foglalkoztató vagy 200 millió EUR-nál kevesebb árbevétellel rendelkező vállalkozások esetében a maximális támogatásintenzitás megfeleződik.

Nem nyújtható támogatás a nehéz helyzetben lévő vállalkozások megmentéséhez és szerkezetátalakításához nyújtott állami támogatásokról szóló közösségi iránymutatás (26) értelmében vett, nehéz helyzetben lévő vállalkozások részére.

(3)   A támogatható kiadásokba nem tartoznak bele az 1303/2013/EU rendelet 69. cikkének (3) bekezdésében említett nem támogatható költségek.

(4)   A támogatható beruházási költségekhez nyújtott uniós hozzájárulás maximális mértéke:

a)

50 % a kevésbé fejlett régiókban;

b)

40 % a kevésbé fejlett régióktól eltérő régiókban;

c)

75 % az EUMSZ 349. cikkében említett legkülső régiókban;

d)

65 % a 229/2013/EU rendelet 1. cikkének (2) bekezdésében meghatározott kisebb égei-tengeri szigeteken.

(5)   Az 1303/2013/EU rendelet 71. cikke értelemszerűen alkalmazandó az e cikk (1) bekezdésében említett támogatásra.

51. cikk

Borágazati innováció

Támogatás nyújtható a VI. melléklet II. részében említett termékekhez kapcsolódó új termékek, eljárások és technológiák kifejlesztésére irányuló tárgyi vagy immateriális beruházásokhoz. A támogatás célja, hogy javítsa a szőlőből készült uniós termékek értékesíthetőségét és versenyképességét, és annak a tudástranszfer is a részét képezheti. Az e cikk alapján nyújtott támogatáshoz való uniós hozzájárulás maximális mértéke megegyezik a 50. cikk (4) bekezdésében foglaltakkal.

52. cikk

Melléktermék-lepárlás

(1)   Támogatás nyújtható a borkészítés melléktermékeinek a VIII. melléklet II. részének D. szakaszában szereplő feltételeknek megfelelően végzett önkéntes vagy kötelező lepárlásához.

A támogatás összegét az előállított szesz alkoholtartalmának térfogatszázalékára és hektoliterenként kell rögzíteni. Nem nyújtható támogatás a lepárlandó melléktermék azon alkoholtartalmára, amely meghaladja a termelt bor alkoholtartalmának 10 %-át.

(2)   A támogatást olyan lepárlóüzemeknek kell nyújtani, amelyek a lepárlásra beszállított borkészítési melléktermékekből legalább 92 térfogatszázalékos alkoholtartalmú nyersalkoholt állítanak elő.

A tagállamok a támogatás odaítélésének feltételeként előírhatják, hogy a kedvezményezett helyezzen letétbe biztosítékot.

(3)   A nyújtható támogatás maximális mértékét a Bizottság a begyűjtési és feldolgozási költségek alapján az 54. cikk értelmében elfogadott végrehajtási jogi aktusok útján állapítja meg.

(4)   A vonatkozó támogatás tartalmaz egy átalányösszeget a borkészítési melléktermékek összegyűjtési költségeinek ellensúlyozására. Ezt az összeget, a lepárlótól a termelőre átruházni, ha a szóban forgó költségeket az utóbbi viseli.

(5)   Az (1) bekezdésben említett, támogatásban részesült lepárlásból származó alkoholt – a versenytorzítás elkerülése érdekében – kizárólag ipari vagy energetikai célokra szabad felhasználni.

3.   Alszakasz

Eljárási rendelkezések

53. cikk

Felhatalmazás

Azért, hogy a tagállamok borágazati támogatási programjai elérjék célkitűzéseiket, valamint az uniós alapok hatékony és eredményes felhasználása érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 227. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a következőkkel kapcsolatos szabályok meghatározására:

a)

a kiadásokért viselt felelősség a támogatási programok Bizottság általi kézhezvételének, illetve módosításának időpontjától a támogatási programok alkalmazásának időpontjáig;

b)

a támogatási programok tartalma, valamint azon kiadások, adminisztratív és személyzeti költségek, továbbá műveletek, amelyekre a tagállamok támogatási programjai kiterjedhetnek, valamint a 49. cikk szerinti betakarítási biztosítási támogatás esetén a közvetítőkön keresztüli kifizetés lehetősége és az arra vonatkozó feltételek;

c)

előlegfizetés esetén biztosíték letétbe helyezésére vonatkozó követelmény;

d)

a kifejezések használata e szakasz alkalmazásában;

e)

a szőlőültetvények egészségügyi vagy növény-egészségügyi okokból történő, a 46. cikk (3) bekezdése első albekezdésének c) pontja szerinti újratelepítéséhez kapcsolódó kiadások felső értékhatárának meghatározása;

f)

az alábbiak közötti kettős finanszírozás elkerülése:

i.

valamely tagállam borágazati támogatási programjának különböző műveletei; valamint

ii.

valamely tagállam borágazati támogatási programja és vidékfejlesztési vagy promóciós programjai;

g)

a borkészítés melléktermékeinek termelők általi kivonása a piacról és az e kötelezettség alóli kivételek az adminisztratív többletterhek elkerülése érdekében, valamint a lepárlók önkéntes tanúsítására vonatkozó szabályok;

h)

annak lehetővé tétele a tagállamok számára, hogy meghatározzák a programjaikban foglalt támogatási intézkedések megfelelő működéséhez szükséges feltételeket.

54. cikk

A vizsgálóbizottsági eljárással összhangban gyakorolt végrehajtási hatáskörök

A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján intézkedéseket fogadhat el a következőkre vonatkozóan:

a)

a támogatási programok benyújtása, a kapcsolódó pénzügyi terv, valamint a programok felülvizsgálata;

b)

kérelmezési, kiválasztási és kifizetési eljárások;

c)

a tagállami támogatási programokról szóló jelentések és értékelések benyújtása, azok formátuma és tartalma;

d)

a zöldszürethez és a melléktermék-lepárláshoz nyújtott támogatás mértékének a tagállamok általi meghatározása;

e)

pénzügyi irányítás, valamint a támogatási intézkedések tagállamok általi alkalmazásával kapcsolatos rendelkezések;

f)

előlegfizetés esetén a biztosíték letétbe helyezésére vonatkozó eljárások, illetve a biztosíték összege.

E végrehajtási jogi aktusokat a 229. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

5.   Szakasz

A méhészeti ágazatra vonatkozó támogatás

55. cikk

Nemzeti programok és finanszírozás

(1)   A méhészeti termékek termelésére és forgalmazására vonatkozó általános feltételek javítása céljából a tagállamok hároméves időszakra szóló nemzeti programokat dolgozhatnak ki a méhészeti ágazatra vonatkozóan (a továbbiakban: méhészeti programok). A tagállamok e programokat a méhészeti képviseleti szervezetekkel együttműködésben dolgozzák ki.

(2)   A méhészeti programokhoz nyújtott uniós hozzájárulás a tagállamok által az említett programok vonatkozásában viselt kiadások 50 %-ával egyenértékű, az 57. cikk első bekezdésének c) pontjával összhangban jóváhagyottak szerint.

(3)   A (2) bekezdésben meghatározott uniós hozzájárulásra való jogosultság érdekében a tagállamoknak tanulmányt kell készíteniük a területükön működő méhészeti ágazat termelési és forgalmazási szerkezetéről.

(4)   A méhészeti programokban az alábbi intézkedések szerepelhetnek:

a)

technikai segítségnyújtás a méhészek és a méhészek szervezetei részére;

b)

a méhcsaládokat megtámadó kártevők és betegségek – különösen a varroatózis – elleni védekezés;

c)

a vándorméhészet ésszerűsítése;

d)

a méhészeti termékek elemzését végző laboratóriumok támogatását célzó intézkedések annak elősegítése érdekében, hogy a méhészek forgalmazzák termékeiket és növeljék azok értékét;

e)

az Unióban található kaptárak állománypótlásának támogatására irányuló intézkedések;

f)

együttműködés szakosodott szervekkel a méhészettel és a méhészeti termékekkel kapcsolatos alkalmazott kutatási programok végrehajtása terén;

g)

piacmonitoring;

h)

a termékek minőségének javítása a termékekben rejlő lehetőségek jobb piaci kihasználása érdekében.

56. cikk

Felhatalmazás

(1)   A méhészeti ágazatnak juttatott uniós pénzeszközök hatékony és eredményes felhasználásának biztosítása érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 227. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a következőkre vonatkozóan:

a)

a tagállamok méhészeti programjai és vidékfejlesztési programjai közötti kettős finanszírozás elkerülése;

b)

az uniós pénzügyi hozzájárulás tagállamok közötti, többek között az Unióban található méhkaptárok száma alapján történő elosztásának alapja.

(2)   Az uniós támogatási program legfrissebb fejlemények alapján történő kiigazításának, valamint annak érdekében, hogy az érintett intézkedések sikeresen javítsák a méhészeti termékek termelésére és forgalmazására vonatkozó általános feltételeket, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 227. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az 55. cikk (4) bekezdésében említett, a tagállamok méhészeti programjaiban alkalmazható intézkedések listájának oly módon történő naprakésszé tételére vonatkozóan, hogy azt újabb intézkedésekkel egészíti ki, vagy kiigazítja a meglévő intézkedéseket anélkül, hogy törölné azokat. Az intézkedések listájának említett naprakésszé tétele nem érinti a felhatalmazáson alapuló jogi aktus hatálybalépését megelőzően elfogadott nemzeti programokat.

57. cikk

A vizsgálóbizottsági eljárással összhangban gyakorolt végrehajtási hatáskörök

A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján elfogadhatja az e szakasz alkalmazásához szükséges intézkedéseket az alábbiak vonatkozásában:

a)

a nemzeti programok, valamint a tagállamok által a méhészeti ágazatuk termelési és forgalmazási szerkezetéről készített tanulmányok tartalma;

b)

a fel nem használt összegek átcsoportosítására vonatkozó eljárás;

c)

a tagállamok által benyújtott méhészeti programok jóváhagyása, ideértve az uniós pénzügyi hozzájárulásnak az egyes részt vevő tagállamok közötti elosztását és a tagállamok általi finanszírozás maximális mértéke.

E végrehajtási jogi aktusokat a 229. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

6.   Szakasz

A komlóágazatban nyújtott támogatás

58. cikk

A termelői szervezeteknek nyújtott támogatások

(1)   Az Unió támogatást nyújt a komlóágazatban a 152. cikknek megfelelően elismert termelői szervezeteknek a 152. cikk (1) bekezdése c) pontjának i., ii. vagy iii. alpontjában említett célok elérésének finanszírozásához.

(2)   Az (1) bekezdésben meghatározott, a termelői szervezeteknek nyújtható uniós támogatás éves összege 2 277 000 EUR Németország esetében.

59. cikk

Felhatalmazás

Annak biztosítása érdekében, hogy a 58. cikkben említett támogatás a 152. cikkben említett célok elérését finanszírozza, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 227. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a következőkre vonatkozóan:

a)

a támogatás iránti kérelmek, ideértve a határidőkre és a kísérő dokumentumokra vonatkozó szabályokat;

b)

a támogatható komlóültetvényekre vonatkozó szabályok, valamint az egyes termelői szervezeteknek nyújtandó támogatás összegének kiszámítása.

60. cikk

A vizsgálóbizottsági eljárással összhangban gyakorolt végrehajtási hatáskörök

A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján elfogadhatja az e szakasz alkalmazásához szükséges intézkedéseket a támogatás kifizetése vonatkozásában.

Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 229. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

III.   FEJEZET

A szőlőtelepítésekre vonatkozó engedélyezési rendszer

61. cikk

Időtartam

Az e fejezetben létrehozott, szőlőtelepítésekre vonatkozó engedélyezési rendszer 2016. január 1-jétől2030. december 31-ig alkalmazandó, és azt a Bizottság félidős felülvizsgálatnak veti alá, hogy értékelje a rendszer működését, és adott esetben javaslatokat nyújtson be.

1.   Szakasz

A szőlőtelepítésekre vonatkozó engedélyezési rendszer működése

62. cikk

Engedélyek

(1)   A 81. cikk (2) bekezdése szerint osztályozott borszőlőfajták csak az e fejezetben megállapított feltételek alapján az 64., az 66. és az 68. cikknek megfelelően megadott engedély birtokában telepíthetők vagy telepíthetők újra.

(2)   A tagállamok az (1) bekezdésben említett engedélyt a termelők által benyújtott, objektív és megkülönböztetéstől mentes jogosultsági kritériumoknak megfelelő kérelmek alapján, hektárban kifejezett meghatározott terület tekintetében adják meg. Az engedélyt a termelő számára díj felszámítása nélkül kell megadni.

(3)   Az (1) bekezdésben említett engedélyek a megadásuk időpontjától számított három évig érvényesek. Amennyiben a termelő nem használja fel a részére megadott engedélyt annak érvényességi ideje alatt, a 1306/2013/EU rendelet 89. cikkének (4) bekezdése szerinti igazgatási szankciókkal kell sújtani.

(4)   Ez a fejezet nem alkalmazandó a kísérleti célokat szolgáló telepítésekre és újratelepítésekre, az oltványiskolákra, a kizárólag a bortermelő háztartási fogyasztására szánt bor- vagy szőlőtermékek termesztését szolgáló területekre, valamint a nemzeti jog értelmében közérdekből történő kisajátítási intézkedések keretében újonnan telepítendő területekre.

63. cikk

Az új telepítésekre vonatkozó védelmi mechanizmus

(1)   A tagállamok minden évben akkora területre biztosítanak engedélyt új telepítések számára, amely megfelel a területükön már szőlővel betelepített teljes terület 1 %-ának, az előző év július 31-i adatokat figyelembe véve.

(2)   A tagállamok:

a)

nemzeti szinten az (1) bekezdésben meghatározottnál alacsonyabb százalékos értéket is alkalmazhatnak;

b)

az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel bíró borok termelésére jogosult területek, vagy földrajzi jelzést nem viselő területek esetében regionális szinten korlátozhatják az engedélyek kibocsátását.

(3)   A (2) bekezdésben említett korlátozásoknak hozzá kell járulniuk a szőlőtelepítések rendes növekedéséhez, meg kell haladniuk a 0 %-ot, és az alábbi konkrét indokok legalább egyikén kell alapulniuk:

a)

annak szükségessége, hogy elkerüljék a bortermékek piaci kilátásokhoz viszonyított túlkínálatának kellően bizonyított kockázatát, az intézkedések ugyanakkor nem haladhatják meg az e cél eléréséhez szükséges mértéket;

b)

annak szükségessége, hogy elkerüljék valamely konkrét oltalom alatt álló eredetmegjelölés vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzés elértéktelenedésének kellően bizonyított kockázatát.

(4)   A tagállamok közzétesznek minden olyan döntést, amelyet a (2) bekezdés értelmében hoznak, és azt kellően megindokolják. A tagállamok haladéktalanul értesítik a Bizottságot az elfogadott döntéseikről és azok indokolásáról.

64. cikk

Az új szőlőtelepítésekre vonatkozó engedélyek megadása

(1)   Ha a jogosult kérelmek által lefedett területek nagysága egy adott évben összességében nem haladja meg a tagállam által e célra szánt terület nagyságát, minden kérelmet jóvá kell hagyni.

A tagállamok e cikk alkalmazása során az alábbi objektív és megkülönböztetésmentes jogosultsági kritériumok közül alkalmazhatnak egyet vagy többet:

a)

a kérelmezőnek az engedélykérelem tárgyát képező területtel legalább megegyező méretű mezőgazdasági területtel kell rendelkeznie;

b)

a kérelmezőnek megfelelő szakmai készségekkel és kompetenciákkal kell rendelkeznie;

c)

a kérelem nem hordozhatja magában konkrét oltalom alatt álló eredetmegjelölések jó hírnevével való visszaélés jelentős kockázatát, ami vélelmezhető, hacsak az állami hatóságok be nem bizonyítják ilyen kockázat fennállását;

d)

kellően indokolt esetben a (2) bekezdésben szereplő kritériumok közül egy vagy több, feltéve, hogy objektív és megkülönböztetésmentes módon alkalmazzák őket.

(2)   Ha az (1) bekezdésben említett jogosult kérelmek által lefedett területek nagysága egy adott évben összességében meghaladja a tagállam által e célra szánt terület nagyságát, az engedélyeket az engedélykérelmek tárgyát képező területek mérete alapján, a hektárok arányos elosztásának megfelelően kell odaítélni. Az engedélyek odaítélése részben vagy egészben történhet az alábbi objektív és megkülönböztetésmentes elsőbbségi kritériumok közül egynek vagy többnek megfelelően is:

a)

olyan termelők, akik első alkalommal telepítenek szőlőt, és hivatalosan a mezőgazdasági üzem vezetői (a piacra újonnan belépők);

b)

olyan területek, amelyeken a szőlőültetvények hozzájárulnak a környezet megőrzéséhez;

c)

területrendezési projektek keretében újonnan telepítendő területek;

d)

hátrányos természeti adottságokkal vagy egyéb sajátos hátrányokkal rendelkező területek;

e)

a fejlesztési vagy újratelepítési projektek gazdasági értékelés alapján megállapított fenntarthatósága;

f)

azon újratelepítendő területek, amelyek hozzájárulnak a versenyképesség mezőgazdasági üzemi és regionális szintű növeléséhez;

g)

a földrajzi jelzéssel ellátott termékek minőségének javítására potenciállal rendelkező projektek;

h)

a kis- és közepes méretű mezőgazdasági üzemek méretének növelése keretében újratelepített területek.

(3)   A tagállamok közzéteszik az (1) és (2) bekezdésben említett, általuk alkalmazott kritériumokat, és azokról haladéktalanul értesítik a Bizottságot.

65. cikk

A szakmai szervezetek szerepe

Az 63. cikk (2) bekezdésének alkalmazásakor a tagállamok figyelembe vehetnek olyan ajánlásokat, amelyeket a borágazatban működő, a 152., –156. és 157. cikkben említett elismert szakmai szervezetek, a 95. cikkben említett termelői érdekcsoportok vagy a tagállami jogszabályok alapján elismert egyéb típusú szakmai szervezetek tesznek, feltéve hogy az ajánlások megtétele előtt az érintett földrajzi területen reprezentatív érdekelt felek megállapodást kötöttek.

Az ajánlások legfeljebb három évre szólhatnak.

66. cikk

Újratelepítés

(1)   A tagállamok automatikusan megadják az engedélyt azon termelők részére, akik 2016. január 1-jét követően szőlőt vágnak ki, majd kérelmet nyújtanak be. Ily módon a kivágott területtel – tiszta szőlőtermő területben kifejezve – megegyező nagyságú területet lehet engedélyezni. Az ezen engedély hatálya alá tartozó területek az 63. cikkben foglaltak hatályán kívül esnek.

(2)   A tagállamok megadhatják az (1) bekezdésben említett engedélyt olyan termelők számára is, akik vállalják, hogy szőlőt vágnak ki egy szőlővel betelepített területen, amennyiben a kivágás az érintett területen legkésőbb az új szőlőtelepítés időpontjától számított negyedik év végéig megtörténik.

(3)   Az (1) bekezdésben említett engedélyt ugyanabban a mezőgazdasági üzemben kell felhasználni, mint amelyben a kivágásra sor került. A tagállamok az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel bíró szőlő termelésére jogosult területeken az 65. cikknek megfelelően egy szakmai szervezet által készített ajánlás alapján azon szőlőkre korlátozhatják az újratelepítést, amelyek az oltalom alatt álló eredetmegjelölés vagy az oltalom alatt álló földrajzi jelzés tekintetében a kivágott szőlővel azonos feltételeket teljesítenek.

(4)   Ez a cikk nem alkalmazandó engedély nélküli telepítések kivágása esetén.

67. cikk

De minimis

(1)   A szőlőtelepítések engedélyezésére vonatkozóan e fejezetben létrehozott rendszer nem alkalmazandó azokban a tagállamokban, amelyekben 2007. december 31-én nem volt alkalmazandó a telepítési jogra vonatkozó átmeneti szabályozás, amelyet az 1234/2007/EK rendelet II. része I. címe III. fejezete IVa. szakaszának II. alszakasza hozott létre.

(2)   Azok a tagállamok, amelyek esetében az (1) bekezdésben említett rendszer 2007. december 31-én alkalmazandó volt, és amelyekben a szőlővel jelenleg betelepített terület nagysága nem haladja meg a 10 000 hektárt, dönthetnek úgy, hogy nem alkalmazzák a szőlőtelepítésekre vonatkozóan e fejezetben létrehozott engedélyezési rendszert.

68. cikk

Átmeneti rendelkezések

(1)   Az 1234/2007/EK rendelet 85h., 85i. és 85k. cikkének megfelelően 2015. december 31. előtt a termelők részére megadott olyan telepítési jogokat, amelyeket az érintett termelők nem használtak fel és amelyek a fenti időpontban még érvényesek, 2016. január 1-jétől át lehet váltani az e fejezet szerinti engedélyekre.

Erre az átváltásra a termelők által 2015. december 31-ét megelőzően benyújtott kérelem alapján kerül sor. A tagállamok határozhatnak úgy, hogy a telepítési jogok engedélyekre történő átváltásának kérvényezését 2020. december 31-ig lehetővé teszik a termelők számára.

(2)   Az (1) bekezdés értelmében megadott engedélyek érvényességi idejének meg kell egyeznie az (1) bekezdésben említett telepítési jogok érvényességi idejével. Amennyiben nem kerül sor ezen engedélyek felhasználására, azok legkésőbb 2018. december 31-én, vagy amennyiben a tagállam az (1) bekezdés második albekezdésében foglaltaknak megfelelően határozott, legkésőbb 2023. december 31-én hatályukat vesztik.

(3)   Az (1) bekezdés értelmében megadott engedélyek hatálya alá tartozó területek az 63. cikkben foglaltak hatályán kívül esnek.

69. cikk

Felhatalmazás

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 227. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az alábbiakra vonatkozóan:

a)

az 62. cikk (4) bekezdésében említett mentesség alkalmazására vonatkozó feltételek;

b)

az 64. cikk (1) és (2) bekezdésében említett kritériumokkal kapcsolatos szabályok;

c)

az 64. cikk (1) és (2) bekezdésében felsorolt kritériumok kiegészítése;

d)

az 66. cikk (2) bekezdésének összefüggésében az újonnan telepített szőlőültetvények és az olyan szőlőültetvények egymás mellett létezése, amelyek kivágására a termelő kötelezettséget vállalt;

e)

az 66. cikk (3) bekezdése értelmében hozott tagállami döntések indokai.

70. cikk

A vizsgálóbizottsági eljárással összhangban gyakorolt végrehajtási hatáskörök

A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján elfogadhatja a szükséges intézkedéseket a következőkre vonatkozóan:

a)

az engedélyek megadására vonatkozó eljárások;

b)

a tagállamok által vezetendő nyilvántartások és a Bizottság részére küldendő értesítések.

E végrehajtási jogi aktusokat a 229. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

2.   Szakasz

Az új szőlőtelepítésekre vonatkozó engedélyezési rendszer ellenőrzése

71. cikk

Engedély nélküli telepítések

(1)   A termelőknek saját költségükön ki kell vágniuk a szőlőt az engedély nélkül betelepített területeken.

(2)   Amennyiben a termelők a szabálytalanságról való értesítésük időpontjától számított négy hónapon belül nem hajtják végre a kivágást, a tagállamok gondoskodnak arról, hogy a négy hónapos időtartam leteltét követő két éven belül sor kerüljön az ilyen, engedély nélküli telepítések kivágására. Ennek költségét az érintett termelőknek kell viselniük.

(3)   A tagállamok minden évben március 1-jéig közlik a Bizottsággal azon területek összterületét, amelyek esetében meggyőződtek arról, hogy azokat 2016. január 1-jét követően engedély nélkül telepítették, valamint közlik az (1) és a (2) bekezdésnek megfelelően kivágott telepítések összterületét.

(4)   Amennyiben valamely termelő nem tesz eleget e cikk (1) bekezdésében megállapított kötelezettségnek, a 1306/2013/EU rendelet 64. cikkének megfelelően megállapítandó szankciókkal kell sújtani.

(5)   Az engedély nélkül szőlővel betelepített területek tekintetében nem vehetők igénybe nemzeti vagy uniós támogatási intézkedések.

72. cikk

A vizsgálóbizottsági eljárással összhangban gyakorolt végrehajtási hatáskörök

A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján elfogadhatja a szükséges intézkedéseket a tagállamok által teljesítendő adatközlési kötelezettségekkel kapcsolatos részletek meghatározására, beleértve a VI. mellékletben említett költségvetési keretek esetleges csökkentését is e kötelezettségek be nem tartása esetén.

E végrehajtási jogi aktusokat a 229. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

II.   CÍM

A FORGALMAZÁSRA ÉS A TERMELŐI SZERVEZETEKRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK

I.   FEJEZET

A forgalmazásra vonatkozó szabályok

1.   Szakasz

Forgalmazási előírások

1.   Alszakasz

Bevezető rendelkezések

73. cikk

Hatály

A mezőgazdasági termékekre alkalmazandó egyéb rendelkezések, valamint az állat- és növény-egészségügyi és élelmiszer-ipari ágazat termékei esetében a higiéniai és az egészségügyi szabályoknak való megfelelés biztosítása érdekében, illetve az állatok, a növények és az emberek egészségének védelme céljából elfogadott rendelkezések sérelme nélkül, e szakasz megállapítja a forgalmazási előírásokkal kapcsolatos szabályokat. Az említett szabályok kötelező szabályokra és a mezőgazdasági termékekre vonatkozó fakultatív fenntartott jelölésekre vonatkoznak.

2.   Alszakasz

Ágazatok vagy termékek szerinti forgalmazási előírások

74. cikk

Általános elv

Azok a termékek, amelyek tekintetében ágazatok vagy termékek szerinti forgalmazási előírások kerültek megállapításra ezen alszakasszal összhangban, kizárólag abban az esetben forgalmazhatók az Unióban, ha megfelelnek ezen előírásoknak.

75. cikk

Az előírások megállapítása és tartalma

(1)   A forgalmazási előírások az alábbi ágazatok és termékek közül egyre vagy többre alkalmazhatók:

a)

olívaolaj és étkezési olajbogyó;

b)

gyümölcs- és zöldségfélék;

c)

feldolgozott gyümölcs- és zöldségtermékek;

d)

banán;

e)

élő növény;

f)

tojás;

g)

baromfihús;

h)

emberi fogyasztásra szánt kenhető zsírok;

i)

komló.

(2)   A fogyasztói elvárások figyelembevétele, valamint az e cikk (1) és (4) bekezdésének hatálya alá tartozó mezőgazdasági termékek előállítását és forgalmazását, továbbá minőségét érintő gazdasági feltételeknek a javítása érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 227. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el egyrészt a forgalmazás valamennyi szakaszára vonatkozóan az ágazatok vagy termékek szerinti forgalmazási előírásokról, másrészt az előírásoktól való eltérésekről és az előírások alóli mentességekről, biztosítandó a folyamatosan változó piaci feltételekhez, a változó fogyasztói kereslethez és a vonatkozó nemzetközi előírásokban bekövetkező változásokhoz való alkalmazkodást, valamint a termékinnováció akadályozásának elkerülését.

(3)   Az 1169/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (27) 26. cikkének sérelme nélkül az (1) bekezdésben említett forgalmazási előírások az egyes ágazatok jellemzői, a forgalomba hozatal szabályozásának szükségessége és az e cikk (5) bekezdésében foglalt feltételek alapján ágazatonként vagy termékenként meghatározandó alábbi kérdések közül egyre vagy többre vonatkozhatnak:

a)

a 78. cikkben említettektől eltérő ágazatokra vonatkozó műszaki meghatározások, megjelölések és kereskedelmi megnevezések;

b)

osztályozási kritériumok, például osztályok, súly, méret, kor és kategória szerinti besorolás;

c)

a fajok, a növényfajta vagy az állatfaj, illetve a kereskedelmi típus;

d)

kiszerelés, a kötelező forgalmazási előírásokhoz kapcsolódó címkézés, csomagolás, a csomagolóközpontokra alkalmazandó szabályok, jelölés, a betakarítás éve és különleges kifejezések használata, a 92–123. cikk sérelme nélkül;

e)

olyan kritériumok, mint a küllem, az állag, a húsosság, a termékjellemzők és a víztartalom százalékos aránya;

f)

a termelés során használt különleges anyagok, illetve összetevők vagy alkotóelemek, ideértve ezek mennyiségét, tisztaságát és azonosítását;

g)

a gazdálkodás típusa és a termelési módszer – ideértve a borászati eljárásokat is –, valamint a fenntartható termelés fejlett rendszerei;

h)

must és bor házasítása – ideértve a vonatkozó fogalommeghatározásokat is –, keverés és az arra vonatkozó korlátozások;

i)

a begyűjtés gyakorisága, szállítás, tartósítás és kezelés, tárolási módszer és hőmérséklet, tárolás és szállítás;

j)

a termelés helye és a származási hely, a baromfihús és a kenhető zsírok kivételével;

k)

egyes anyagok és eljárások alkalmazására vonatkozó korlátozások;

l)

egyedi felhasználás;

m)

az (1) bekezdéssel összhangban elfogadott forgalmazási előírásoknak vagy a 78. cikkben említett meghatározásoknak, jelöléseknek és kereskedelmi megnevezéseknek meg nem felelő termékek elhelyezésére, tartására, értékesítésére és felhasználására, valamint a melléktermékek elhelyezésére vonatkozó feltételek

(4)   Az (1) bekezdés mellett forgalmazási előírások a borágazatra is alkalmazhatók. A (3) bekezdés f), g), h), k) és m) pontját a borágazatra alkalmazni kell.

(5)   Az e cikk (1) bekezdésével összhangban elfogadott, ágazatok vagy termékek szerinti forgalmazási előírásokat a 84–88. cikk és IX. melléklet sérelme nélkül, a következők figyelembevételével kell megállapítani:

a)

az érintett termék sajátosságai;

b)

a termékek forgalomba hozatalát megkönnyítő feltételek biztosításának szükségessége;

c)

a termelők azon érdeke, hogy közöljék a termék és a termelés jellemzőit, és különösen a gazdasági szereplőket terhelő költségekkel és adminisztratív terhekkel, valamint a termelők és a végfogyasztók számára kínált előnyökkel kapcsolatos értékelés elvégzését követően a termékekre vonatkozó megfelelő és átlátható tájékoztatás – többek között a termelés helyének eseti alapon, a megfelelő földrajzi szinten történő meghatározása – iránti fogyasztói igény;

d)

a termékek fizikai, kémiai és érzékszervi jellemzőinek meghatározásához rendelkezésre álló módszerek;

e)

az előírásokra vonatkozóan a megfelelő nemzetközi szervezetek által elfogadott ajánlások;

f)

annak szükségessége, hogy a termékek természetes és alapvető jellemzői megmaradjanak az érintett termék összetételének lényegi megváltoztatása nélkül.

(6)   A fogyasztói elvárások, továbbá annak figyelembevétele érdekében, hogy javítani kell a mezőgazdasági termékek minőségét, valamint az előállításukat és forgalmazásukat érintő gazdasági feltételeket, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az (1) bekezdésben szereplő ágazatlista módosítása céljából a 227. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el. Az ilyen felhatalmazáson alapuló jogi aktusoknak szigorúan a változó fogyasztói keresletből és a műszaki fejlődésből eredő bizonyított szükségletekre, illetve a termékinnovációból eredő szükségletekre kell korlátozódniuk, és azokról a Bizottságnak jelentést kell benyújtania az Európai Parlament és a Tanács számára, amelyben értékelnie kell különösen a fogyasztói igényeket, a gazdasági szereplőkre háruló költségeket és adminisztratív terheket – ideértve a belső piacra és a nemzetközi kereskedelemre gyakorolt hatásokat is –, továbbá a termelők és a végfogyasztók számára kínált előnyöket.

76. cikk

A gyümölcs- és zöldségágazati termékek forgalmazására vonatkozó további követelmények

(1)   Amennyiben továbbá az 75. cikkben említett, alkalmazandó forgalmazási előírások tekintetében ez releváns, a fogyasztók részére frissen történő árusításra szánt gyümölcs- és zöldségágazati termékeket kizárólag akkor lehet forgalmazni, ha azok épek, megfelelőek és kereskedelmi minőségűek, továbbá ha fel van tüntetve a származási ország.

(2)   Az (1) bekezdésben említett forgalmazási előírások, valamint a gyümölcs- és zöldségágazatra vonatkozóan ezen alszakasznak megfelelően bevezetett bármely forgalmazási előírás a forgalmazás minden szakaszában alkalmazandó, a behozatalt és a kivitelt is beleértve, és a minőségre, kategóriába sorolásra, súlyra, méretre, csomagolásra, tárolásra, szállításra, kiszerelésre és forgalmazásra terjedhet ki.

(3)   A gyümölcs- és zöldségágazat forgalmazási előírások hatálya alá tartozó termékeinek birtokosai e termékeket az Unión belül csak ezen előírásokkal összhangban állíthatják ki, kínálhatják eladásra, szállíthatják, illetve forgalmazhatják, és ők felelnek az ezen előírásoknak való megfelelés biztosításáért.

(4)   Az e cikk (1) bekezdésében meghatározott követelmények megfelelő alkalmazásának biztosítása, valamint bizonyos egyedi helyzetek figyelembe vétele érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 227. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az e cikktől való olyan egyedi eltérésekről, amelyek annak megfelelő alkalmazásához szükségesek.

77. cikk

A komlóra vonatkozó tanúsítványok

(1)   A komlóágazat Unión belül betakarított vagy előállított termékeire az 59. cikkben említett, alkalmazandó forgalmazási előírások mellett – adott esetben – az e cikk szerinti tanúsítási eljárást kell alkalmazni.

(2)   Tanúsítványt csak olyan termékre lehet kiadni, amelynek minőségi jellemzői megfelelnek a forgalmazás meghatározott szakaszára érvényes minimális követelményeknek. A komlóliszt, az emelt lupulintartalmú komlóliszt, a komlókivonat és a kevert komlótermékek esetében a tanúsítványt csak akkor lehet kiadni, ha az érintett termék alfasavtartalma nem alacsonyabb az alapanyagául szolgáló komlóénál.

(3)   A tanúsítványban fel kell tüntetni legalább:

a)

a komló termesztési helyét (helyeit);

b)

a betakarítás évét (éveit); valamint

c)

a fajtát vagy fajtákat.

(4)   A komlóágazat termékeit csak az e cikk szerint kiadott tanúsítvány birtokában lehet forgalmazni vagy exportálni.

A komlóágazat importált termékei esetében a 190. cikk (2)) bekezdésében előírt igazolás az e cikk szerinti tanúsítvánnyal egyenértékűnek tekintendő.

(5)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 227. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az e cikk (4) bekezdésétől eltérő intézkedések elfogadására:

a)

bizonyos harmadik országok kereskedelmi követelményeinek való megfelelés érdekében; vagy

b)

különleges felhasználásra szánt termékek tekintetében.

Az első albekezdésben említett intézkedések:

i)

nem sérthetik azon termékek rendes forgalmazását, amelyekre a tanúsítványt kiállították; valamint

ii)

olyan biztosítékokat foglalnak magukban, amelyek célja az említett termékekkel való összetévesztés lehetőségének a kizárása.

78. cikk

Egyes ágazatokra és termékekre vonatkozó meghatározások, megjelölések és kereskedelmi megnevezések

(1)   Az 59. cikkben említett, alkalmazandó forgalmazási előírások mellett – adott esetben – a VII. mellékletben szereplő meghatározások, megjelölések és kereskedelmi megnevezések alkalmazandók a következő ágazatokra vagy termékekre:

a)

marha- és borjúhús;

b)

bor;

c)

emberi fogyasztásra szánt tej és tejtermékek;

d)

baromfihús

e)

tojás;

f)

emberi fogyasztásra szánt kenhető zsírok

g)

olívaolaj és étkezési olajbogyó.

(2)   A VII. mellékletben szereplő meghatározások, megjelölések és kereskedelmi megnevezések csak olyan termék forgalmazására használhatók az Unióban, amely megfelel az említett mellékletben megállapított vonatkozó követelményeknek.

(3)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 227. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a VII. mellékletben szereplő meghatározásokkal és kereskedelmi megnevezésekkel kapcsolatos módosításokra, eltérésekre vagy mentesítésekre vonatkozóan. E felhatalmazáson alapuló jogi aktusoknak szigorúan a változó fogyasztói keresletből és a műszaki fejlődésből eredő bizonyított szükségletekre, illetve a termékinnovációból eredő szükségletekre kell korlátozódniuk.

(4)   Annak biztosítása érdekében, hogy a gazdasági szereplőknek és a tagállamoknak egyaránt pontos és megfelelő ismereteik legyenek a VII. mellékletben szereplő meghatározásokról és kereskedelmi megnevezésekről, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 227. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az azokra vonatkozó előírások, illetve azok alkalmazása tekintetében.

(5)   A fogyasztói elvárásoknak és a tejtermékpiac alakulásának a figyelembevétele érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 227. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyekben egyrészt meghatározza azokat a tejtermékeket, amelyek tekintetében fel kell tüntetni azon állatfaj nevét, amelytől a tej származik, amennyiben nem szarvasmarháról van szó, másrészt pedig megállapítja a szükséges szabályokat.

79. cikk

Tűréshatár

(1)   Az egyes termékek vagy ágazatok sajátosságainak, a forgalmazás különböző szakaszainak, a műszaki feltételeknek, az esetleges jelentős gyakorlati nehézségeknek, továbbá a vizsgálati módszerek pontosságának és megismételhetőségének a figyelembevétele érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 227. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el egy vagy több konkrét előírás tekintetében arra a tűréshatárra vonatkozóan, amelyet túllépve a termékek által alkotott tétel egésze az előírásnak meg nem felelőnek minősül.

(2)   A Bizottság az (1) bekezdés szerinti jogi aktusok elfogadásakor figyelembe veszi annak szükségességét, hogy ne módosuljanak a termék alapvető tulajdonságai, és hogy ne romoljon a minőség.

80. cikk

Borászati eljárások és vizsgálati módszerek

(1)   A VII. melléklet II. részében felsorolt termékek Unión belüli előállítása és tartósítása során kizárólag a VIII. mellékletnek megfelelően engedélyezett és az 75. cikk (3) bekezdésének g) pontjában, valamint a 83. cikk (2) és (3) bekezdésében előírt borászati eljárások alkalmazhatók.

Az első albekezdés nem alkalmazandó a következőkre:

a)

szőlőlé és sűrített szőlőlé; valamint

b)

szőlőlé készítésére szánt szőlőmust és sűrített szőlőmust.

Az engedélyezett borászati eljárások csak a termék megfelelő előállításának, tartósításának vagy érlelésének biztosítására alkalmazandók.

A VII. melléklet II. részében felsorolt termékeket az Unióban a VIII. mellékletben meghatározott szabályoknak megfelelően kell előállítani.

(2)   A VII. melléklet II. részében felsorolt termékek nem forgalmazhatók az Unióban abban az esetben, ha:

a)

az Unióban nem engedélyezett borászati eljárás alkalmazásával készültek;

b)

valamely tagállamban nem engedélyezett borászati eljárás alkalmazásával készültek; vagy

c)

nem felelnek meg a VIII. mellékletben meghatározott szabályoknak.

Az első albekezdés értelmében nem forgalmazható szőlőtermékeket meg kell semmisíteni. E szabálytól eltérve a tagállamok engedélyezhetik bizonyos – általuk meghatározandó jellemzőkkel rendelkező – efféle termékek lepárlók vagy ecetgyárak általi vagy ipari célokra történő felhasználását, feltéve, hogy ez az engedélyezés nem ösztönzi a szőlőtermékek nem engedélyezett borászati eljárások útján végzett termelését.

(3)   Az 75. cikk (3) bekezdésének g) pontjában említett borászati eljárások engedélyezésekor a Bizottság:

a)

figyelembe veszi az OIV által ajánlott és közzétett borászati eljárásokat és vizsgálati módszereket, valamint a még nem engedélyezett borászati eljárások kísérleti célú alkalmazásának eredményeit;

b)

figyelembe veszi az emberi egészség védelmét;

c)

figyelembe veszi a fogyasztóknak egy adott termékről alkotott megalapozott benyomásuk és az abból eredő elvárásaik alapján történő esetleges megtévesztésével kapcsolatos kockázatokat, és felméri, hogy vannak-e, illetve alkalmazhatók-e az ilyen kockázatok kizárására alkalmas információs eszközök;

d)

gondoskodik arról, hogy a bor természetes és alapvető jellemzői megmaradjanak és ne következzen be lényeges változás az érintett termék összetételében;

e)

biztosítja a környezet megóvásának minimális elfogadható szintjét;

f)

tiszteletben tartja a borászati eljárásokra vonatkozó általános szabályokat, valamint a VIII. mellékletben megállapított szabályokat.

(4)   A forgalomba nem hozható borászati termékek helyes kezelésének biztosítása érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 227. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e cikk (2) bekezdésének második albekezdésében foglalt nemzeti eljárásokra vonatkozó szabályok tekintetében, illetve az azoktól való eltérésekről, az előírásoknak meg nem felelő borászati termékek forgalomból való kivonása és megsemmisítése tekintetében,.

(5)   A Bizottság – szükség esetén – végrehajtási jogi aktusok útján elfogadja az 75. cikk (5) bekezdésének d) pontjában említett módszereket a VII. melléklet II. részében felsorolt termékekre vonatkozóan. A módszereknek az OIV által ajánlott és közzétett releváns módszereken kell alapulniuk, kivéve, ha ezek az Unió által elérni kívánt cél szempontjából nem hatékony vagy nem megfelelő eszköznek minősülnek. E végrehajtási jogi aktusokat a 229. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

Az említett végrehajtási jogi aktusok elfogadásáig az érintett tagállam által engedélyezett módszereket és szabályokat kell alkalmazni.

81. cikk

Borszőlőfajták

(1)   A VII. melléklet II. részében felsorolt és az Unióban előállított termékeket az e cikk (2) bekezdésének megfelelően osztályba sorolható borszőlőfajtákból kell előállítani.

(2)   A tagállamok – a (3) bekezdésre is figyelemmel – osztályba sorolják azokat a borszőlőfajtákat, amelyek a területükön bortermelés céljából telepíthetők, újratelepíthetők és olthatók.

A tagállamok kizárólag az alábbi feltételeknek megfelelő borszőlőfajtákat sorolhatják osztályba:

a)

az érintett szőlőfajta a Vitis vinifera fajhoz tartozik, vagy a Vitis vinifera faj és a Vitis nemzetséghez tartozó egyéb fajok keresztezéséből jött létre;

b)

az érintett fajta nem lehet az alábbiak valamelyike: Noah, Othello, Isabelle, Jacquez, Clinton és Herbemont.

Amennyiben valamely borszőlőfajtát törlik az első albekezdésben említett osztályozásból, az adott fajta egyedeit a törléstől számított tizenöt éven belül ki kell vágni.

(3)   Azok a tagállamok, amelyek bortermelése – az utolsó öt borászati év átlagos termelése alapján számítva – nem haladja meg az évi 50 000 hektolitert, mentesülnek a (2) bekezdés első albekezdésében meghatározott osztálybasorolási kötelezettség alól.

Mindazonáltal bortermelés céljából az említett tagállamokban is kizárólag a (2) bekezdés második albekezdésének megfelelő borszőlőfajták telepíthetők, telepíthetők újra és olthatók.

(4)   A (2) bekezdés első és harmadik albekezdésétől, valamint a (3) bekezdés második albekezdésétől eltérve a tagállamok tudományos kutatási és kísérleti célból engedélyezik az alábbi borszőlőfajták telepítését, újratelepítését és oltását:

a)

a (3) bekezdésben nem említett tagállamok esetében az osztályozásban nem szereplő borszőlőfajták;

b)

a (3) bekezdésben említett tagállamok esetében a (2) bekezdés második albekezdésének meg nem felelő borszőlőfajták.

(5)   Azokat a borszőlőfajtákból álló szőlőültetvényeket, amelyeket bortermelés céljából a (2), (3) és (4) bekezdés megsértésével telepítettek, ki kell vágni.

Nem kötelező azonban az olyan ültetvények kivágása, amelyek esetében a termelés kizárólag a bortermelő és háztartása általi saját fogyasztásra szolgál.

82. cikk

A VII. melléklet II. részében felsorolt kategóriáknak nem megfelelő bor felhasználásának egyedi esetei

A 81. cikk (2) bekezdésének első albekezdésével összhangban összeállított osztályozásban szereplő borszőlőfajtákból készült, de a VII. melléklet II. részében meghatározott kategóriák egyikének sem megfelelő bor – a bizonyíthatóan 1971. szeptember 1. előtt palackozott borok kivételével – kizárólag az egyéni bortermelő és háztartása általi saját fogyasztásra, borecetkészítésre vagy lepárlásra használható fel.

83. cikk

Egyes termékekre és ágazatokra vonatkozó nemzeti szabályok

(1)   Az 75. cikk (2) bekezdésében foglaltak ellenére a tagállamok elfogadhatnak vagy fenntarthatnak olyan nemzeti szabályokat, amelyek különböző minőségi szinteket állapítanak meg a kenhető zsírok vonatkozásában. E szabályoknak lehetővé kell tenniük az említett minőségi szinteknek különösen a termékek előállításához felhasznált nyersanyagokra, a termékek érzékszervi tulajdonságaira, valamint fizikai és mikrobiológiai stabilitására vonatkozó kritériumok alapján történő meghatározását.

Az első albekezdés szerinti lehetőséggel élő tagállamok gondoskodnak arról, hogy más tagállamok azon termékei esetében, amelyek megfelelnek az említett nemzeti szabályokban megállapított kritériumoknak, megkülönböztetéstől mentes feltételek mellett használhatók legyenek azon kifejezések, amelyek utalnak a szóban forgó kritériumoknak való megfelelésre.

(2)   A tagállamok a területükön készített és az uniós jog alapján engedélyezett borokra vonatkozóan korlátozhatnak vagy megtilthatnak bizonyos borászati eljárásokat, továbbá szigorúbb szabályokat írhatnak elő annak érdekében, hogy fokozottabban biztosítsák az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel, illetve oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott borok, valamint a pezsgők és likőrborok alapvető jellegzetességeinek megőrzését.

(3)   A tagállamok engedélyezhetik nem engedélyezett borászati eljárások kísérleti célú alkalmazását.

(4)   E cikk megfelelő és átlátható alkalmazásának biztosítása érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 227. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az e cikk (1), (2) és (3) bekezdésének alkalmazásával, valamint az e cikk (3) bekezdésében említett kísérleti eljárások alkalmazásával előállított termékek tartásával, forgalmazásával és felhasználásával kapcsolatos feltételek meghatározására vonatkozóan.

(5)   A tagállamok csak abban az esetben fogadhatnak el vagy tarthatnak fenn további nemzeti rendelkezéseket az uniós forgalmazási előírások hatálya alá tartozó termékek vonatkozásában, ha ezek a rendelkezések megfelelnek az uniós jognak, mindenekelőtt az áruk szabad mozgása elvének, valamint a 98/34/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (28) rendelkezéseinek.

3.   Alszakasz

Fakultatív fenntartott jelölések

84. cikk

Általános rendelkezés

Ágazatok vagy termékek szerinti rendszert kell létrehozni a fakultatív fenntartott jelölésekre vonatkozóan annak érdekében, hogy az értéknövelő tulajdonságokkal vagy jellemzőkkel rendelkező mezőgazdasági termékek termelői a belső piacon könnyebben megismertethessék ezeket a tulajdonságokat vagy jellemzőket, továbbá különösen az egyedi forgalmazási előírások támogatása és kiegészítése céljából.

Ez az alszakasz nem alkalmazandó a 92. cikk (1) bekezdésében említett borászati termékekre.

85. cikk

A már létező fakultatív fenntartott jelölések

(1)   A IX. melléklet tartalmazza azon fakultatív fenntartott jelölések listáját, amelyek 2013. december 20-án/én e rendszer hatálya alá tartoznak, és amelyek használatának feltételeit a 86. cikk a) pontjának megfelelően meg kell határozni.

(2)   Az e cikk (1) bekezdésében említett, fakultatív fenntartott jelölések addig maradnak hatályban – esetleges módosításuk mellett –, amíg a 86. cikknek megfelelően nem törlik azokat.

86. cikk

A fakultatív fenntartott jelölések fenntartása, módosítása és törlése

A fogyasztói elvárások, a tudományos és technikai ismeretek fejlődése, a piaci helyzet, valamint a forgalmazási előírások és a nemzetközi szabványok terén végbemenő változások figyelembevétele céljából a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 227. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az alábbiakra vonatkozóan:

a)

további fakultatív fenntartott jelölés fenntartása, meghatározva használata feltételeit;

b)

a fakultatív fenntartott jelölések használatára vonatkozó feltételek módosítása; vagy

c)

egy fakultatív fenntartott jelölés törlése.

87. cikk

További fakultatív fenntartott jelölések

(1)   Egy jelölés kizárólag az alábbi követelmények mindegyikének teljesülése esetén lehet további fakultatív fenntartott jelölésként fenntartható:

a)

a jelölés egy adott termék valamely tulajdonságára, illetve a termeléshez vagy a feldolgozáshoz kötődő jellemzőre utal, és egy adott ágazathoz vagy termékhez kapcsolódik;

b)

a jelölés lehetővé teszi a termék különleges tulajdonságaiból, illetve termelési vagy feldolgozási jellemzőiből eredő hozzáadott értékének világosabb kommunikálását;

c)

a termék forgalomba hozatalakor az a) pontban említett tulajdonság vagy jellemző több tagállam fogyasztói számára is azonosítható;

d)

a jelölés használatára vonatkozó feltételek összhangban vannak a 2000/13/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (29), vagy az 1169/2011/EU rendelettel.

További fakultatív fenntartott jelölések bevezetése esetén a Bizottság figyelembe veszi a vonatkozó nemzetközi szabványokat és az érintett termékek vagy ágazatok vonatkozásában már létező fenntartott jelöléseket.

(2)   Bizonyos ágazatok sajátosságainak és a fogyasztói elvárásoknak a figyelembevétele érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 227. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján részletesebben kidolgozza az e cikk (1) bekezdésében említett, a további fenntartott jelölések létrehozásával kapcsolatos követelményeket.

88. cikk

A fakultatív fenntartott jelölések használatára vonatkozó korlátozások

(1)   A fakultatív fenntartott jelölések kizárólag a hozzájuk kapcsolódó használati feltételeknek megfelelő termékek leírására használhatók.

(2)   A tagállamok elfogadják a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy a termékek címkéin szereplő információkat ne lehessen összetéveszteni a fakultatív fenntartott jelölésekkel.

(3)   Annak szavatolása érdekében, hogy a fakultatív fenntartott jelölésekkel leírt termékek megfeleljenek az alkalmazandó használati feltételeknek, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 227. cikknek megfelelően olyan felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyekben további szabályokat határoz meg a fakultatív fenntartott jelölések használatára vonatkozóan.

4.   Alszakasz

A behozatalhoz és a kivitelhez kapcsolódó forgalmazási előírások

89 cikk

Általános rendelkezések

Az Unió és bizonyos harmadik országok közötti kereskedelem sajátosságainak, valamint egyes mezőgazdasági termékek sajátos jellegének figyelembevétele érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 227. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az alábbiak vonatkozásában:

a)

azon feltételek, amelyek teljesülése esetén az importált termékek az uniós forgalmazási előírásoknak megfelelőnek minősülnek, és amelyek lehetővé teszik az 74. cikkben foglaltaktól való eltérést; valamint

b)

a forgalmazási előírásoknak az Unióból exportált termékekre történő alkalmazására vonatkozó szabályok.

90. cikk

A bor behozatalára vonatkozó egyedi rendelkezések

(1)   Az EUMSZ-nek megfelelően kötött nemzetközi megállapodásokban foglalt eltérő rendelkezés hiányában az e fejezet 2. szakaszában és az e rendelet 78. cikkében említett meghatározásokban, megjelölésekben és kereskedelmi megnevezésekben foglalt, a borok eredetmegjelöléseire, földrajzi jelzéseire és címkézésére vonatkozó rendelkezések alkalmazandók az Unióba behozott, a 2009 61, a 2009 69, illetve a 2204 KN-kód alá tartozó termékekre.

(2)   Az EUMSZ-nek megfelelően kötött nemzetközi megállapodásokban foglalt eltérő rendelkezések hiányában az e cikk (1) bekezdésében említett termékeket az Unió által az e rendelet alapján engedélyezett borászati eljárásokkal összhangban, illetőleg a 80. cikk (3) bekezdése szerinti engedély megadását megelőzően az OIV által ajánlott és közzétett borászati eljárásokkal összhangban kell előállítani.

(3)   Az (1) bekezdésben említett termékek behozatala a következők bemutatásához van kötve:

a)

az (1) és a (2) bekezdésben említett rendelkezéseknek való megfelelést tanúsító igazolás, amelyet a Bizottság által közzéteendő jegyzékben szereplő illetékes szerv állított ki a termék származási országában;

b)

a termék származási országa által kijelölt szerv vagy hivatal részéről kiállított analitikai bizonylat, amennyiben a terméket közvetlen emberi fogyasztásra szánják.

5.   Alszakasz

Közös rendelkezések

91 cikk

A vizsgálóbizottsági eljárással összhangban gyakorolt végrehajtási hatáskörök

A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján:

a)

elkészítheti a VII. melléklet III. része 5. pontjának második bekezdésében említett tej- és tejtermékeket, valamint a VII. melléklet VII. része I. szakasza hatodik bekezdésének a) pontjában említett kenhető zsírokat felsoroló jegyzéket a tagállamok által a Bizottsághoz eljuttatandó azon indikatív jegyzékek alapján, amelyek a tagállamok területén az említett rendelkezéseknek megfelelőnek tekintett termékeket tartalmazzák;

b)

szabályokat állapíthat meg az ágazatok vagy termékek szerinti forgalmazási előírások végrehajtására vonatkozóan;

c)

szabályokat állapíthat meg annak meghatározására, hogy egy adott termék esetében alkalmaztak-e az engedélyezett borászati eljárásoknak meg nem felelő borászati kezeléseket;

d)

szabályokat állapíthat meg a termékek jellemzőinek meghatározására szolgáló vizsgálati módszerekre vonatkozóan;

e)

szabályokat állapíthat meg a tűréshatár meghatározására vonatkozóan;

f)

szabályokat állapíthat meg a 89. cikkben említett intézkedések végrehajtására vonatkozóan;

g)

szabályokat állapíthat meg a terméket előállító vagy feldolgozó termelő és/vagy ipari létesítmény azonosítására vagy nyilvántartására, a tanúsítási eljárásokra, továbbá a megőrizendő kereskedelmi dokumentumokra, kísérő dokumentumokra és nyilvántartásokra vonatkozóan.

E végrehajtási jogi aktusokat a 229. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

2.   Szakasz

Eredetmegjelölések, földrajzi jelzések és hagyományos kifejezések a borágazatban

1.   Alszakasz

Bevezető rendelkezések

92. cikk

Hatály

(1)   Az e szakaszban megállapított, eredetmegjelölésekkel, földrajzi jelzésekkel és hagyományos kifejezésekkel kapcsolatos szabályok a VIII. melléklet II. részének 1., 3–6., 8., 9., 11., 15. és 16. pontjában említett termékekre alkalmazandók.

(2)   Az (1) bekezdésben említett szabályok a következőkön alapulnak:

a)

a fogyasztók és a termelők jogos érdekeinek védelme;

b)

annak biztosítása, hogy az érintett termékek belső piaca zökkenőmentesen működjön; és

c)

az e szakaszban említett minőségi termékek előállításának az előmozdítása, és ezzel egyidejűleg nemzeti minőségpolitikai intézkedések alkalmazásának a lehetővé tétele.

2.   Alszakasz

Eredetmegjelölések és földrajzi jelzések

93. cikk

Fogalommeghatározások

(1)   E szakasz alkalmazásában a következő fogalommeghatározásokat kell alkalmazni:

a)   „eredetmegjelölés”: valamely régió, meghatározott hely vagy – kivételes és kellően indokolt esetben – ország neve, amelyet a 92. cikk (1) bekezdésében említett olyan termék jelölésére használnak, amely megfelel a következő követelményeknek:

b)   „földrajzi jelzés”: valamely régióra, meghatározott helyre vagy – kivételes és kellően indokolt esetben – országra utaló jelölés, amelyet a 92. cikk (1) bekezdésében említett olyan termék jelölésére használnak, amely megfelel a következő követelményeknek:

(2)   Egyes hagyományosan használt elnevezések eredetmegjelölésnek minősülnek, amennyiben:

a)

bort jelölnek;

b)

földrajzi névre utalnak;

c)

megfelelnek az (1) bekezdés a) pontjának i–iv. alpontjában említett követelményeknek; és

d)

keresztülmentek az eredetmegjelölések és földrajzi jelzések oltalmának biztosítására irányuló, ezen alszakaszban meghatározott eljáráson.

(3)   Az eredetmegjelölések és földrajzi jelzések, beleértve a harmadik országok földrajzi területeire vonatkozókat is, az ezen alszakaszban meghatározott szabályoknak megfelelően jogosultak oltalomra az Unióban.

(4)   Az (1) bekezdés a) pontjának iii. alpontjában említett termelés a szüreteléstől a borkészítési folyamat lezárulásáig végrehajtott műveletek összességét jelenti, nem foglalja ugyanakkor magában az előállítási szakaszt követően elvégzett eljárásokat.

(5)   Az (1) bekezdés b) pontja ii. alpontjának alkalmazásában a szőlő legfeljebb 15 %-a származhat a körülhatárolt területen kívülről, és csak abból a tagállamból vagy harmadik országból, ahol a körülhatárolt terület található.

94. cikk

Oltalom iránti kérelem

(1)   Az elnevezések oltalom alatt álló eredetmegjelöléssé vagy földrajzi jelzéssé való minősítése iránti kérelemnek magában kell foglalnia a következőket tartalmazó technikai jellegű dokumentációt:

a)

az oltalomban részesítendő elnevezés;

b)

a kérelmező neve és címe;

c)

a (2) bekezdésben említett termékleírás; és

d)

a (2) bekezdésben említett termékleírást összefoglaló egységes dokumentum.

(2)   A termékleírásnak lehetővé kell tennie az érdekelt felek számára az eredetmegjelöléssel vagy földrajzi jelzéssel ellátott termék előállítási körülményeinek ellenőrzését.

A termékleírás legalább a következőket tartalmazza:

a)

az oltalomban részesítendő elnevezés;

b)

a bor vagy borok leírása:

i.

az eredetmegjelölé tekintetébena főbb analitikai és érzékszervi jellemzők;

ii.

a földrajzi jelzés tekintetében a főbb analitikai jellemzők, valamint az érzékszervi jellemzőik értékelése vagy feltüntetése;

c)

adott esetben a bor vagy borok előállítására alkalmazott konkrét borászati eljárások, valamint a borkészítésre vonatkozó korlátozások;

d)

az érintett földrajzi terület határainak meghatározása;

e)

a hektáronkénti legnagyobb terméshozam;

f)

a borszőlőfajta vagy -fajták, amely(ek)ből a bor vagy borok készülnek;

g)

a 93. cikk (1) bekezdése a) pontjának i. alpontjában, illetve a 93. cikk (1) bekezdése b) pontjának i. alpontjában említett kapcsolatot igazoló adatok;

h)

az uniós vagy nemzeti jogszabályokban, illetve – amennyiben ezt a tagállamok előírják – az oltalom alatt álló eredetmegjelölést vagy az oltalom alatt álló földrajzi jelzést kezelő szervezet által megállapított alkalmazandó követelmények, feltéve, hogy e követelmények objektívek, megkülönböztetéstől mentesek és összeegyeztethetők az uniós joggal;

i)

a termékleírás tekintetében a rendelkezések betartását ellenőrző hatóságok vagy szervek neve, címe és konkrét feladatai.

(3)   Harmadik országbeli földrajzi területre vonatkozó oltalom iránti kérelem esetén az (1) és (2) bekezdésben előírtakon túl bizonyítani kell, hogy a szóban forgó elnevezés a származási országban oltalom alatt áll.

95. cikk

Kérelmezők

(1)   Bármely termelői érdekcsoport vagy – kivételes és kellően indokolt esetekben – egyéni termelő kérelmezheti valamely eredetmegjelölés vagy földrajzi jelzés oltalmát. A kérelemhez egyéb érdekelt felek is csatlakozhatnak.

(2)   Termelők csak a saját maguk által előállított bor oltalma iránt nyújthatnak be kérelmet.

(3)   A több országot érintő földrajzi területet jelölő elnevezések, illetve a több országot érintő földrajzi területhez kapcsolódó hagyományos megnevezések esetében közös kérelem is benyújtható.

96 cikk

Előzetes nemzeti eljárás

(1)   Az Unióból származó borok eredetmegjelölésének vagy földrajzi jelzésének oltalma iránt benyújtott kérelmek esetében előzetes nemzeti eljárásra kerül sor.

(2)   Az oltalom iránti kérelmet abban a tagállamban kell benyújtani, amelynek területéhez az eredetmegjelölés vagy a földrajzi jelzés kötődik.

(3)   A kérelemmel megkeresett tagállam megvizsgálja, hogy az oltalom iránti kérelem megfelel-e az ezen alszakaszban meghatározott feltételeknek.

A tagállam nemzeti eljárást folytat le, amelynek keretében gondoskodik a kérelem megfelelő közzétételéről, valamint a közzétételtől számított legalább két hónapos időszakról, amelynek során bármely, jogos érdekkel és az érintett tagállam területén állandó lakóhellyel, illetve telephellyel rendelkező természetes vagy jogi személy a tagállamhoz benyújtott megfelelően indokolt nyilatkozat útján kifogást emelhet a javasolt oltalom ellen.

(4)   Ha a kérelmet elbíráló tagállam úgy ítéli meg, hogy az eredetmegjelölés vagy a földrajzi jelzés nem felel meg az ebben az alszakaszban megállapított feltételeknek vagy nem egyeztethető össze az uniós joggal, elutasítja a kérelmet.

(5)   Ha a kérelmet elbíráló tagállam úgy ítéli meg, hogy a követelmények teljesültek, lefolytatja a nemzeti eljárást, amelynek során megfelelő módon, legalább az interneten közzéteszi a termékleírást, és továbbítja a kérelmet a Bizottságnak.

97. cikk

A Bizottság által végzett vizsgálat

(1)   A Bizottság közzéteszi az eredetmegjelölés vagy földrajzi jelzés oltalma iránti kérelem benyújtásának időpontját.

(2)   A Bizottság megvizsgálja, hogy a 94. cikkben említett oltalom iránti kérelem megfelel-e az ezen alszakaszban meghatározott feltételeknek.

(3)   Amennyiben a Bizottság úgy ítéli meg, hogy az ezen alszakaszban meghatározott feltételek teljesültek, végrehajtási jogi aktusok útján rendelkezik a 94. cikk (1) bekezdésének d) pontjában említett egységes dokumentumnak és az előzetes nemzeti eljárás során közzétett termékleírásra vonatkozó hivatkozásnak az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő közzétételéről. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 229. cikk (2) vagy (3) bekezdésében említett eljárás alkalmazása nélkül kell elfogadni.

(4)   Ha a Bizottság úgy ítéli meg, hogy az ezen alszakaszban meghatározott feltételek nem teljesültek, végrehajtási jogi aktusok útján rendelkezik a kérelem elutasításáról.

E végrehajtási jogi aktusokat a 229. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

98. cikk

Kifogásolási eljárás

A 94. cikk (1) bekezdésének d) pontjában említett egységes dokumentum közzétételének időpontjától számított két hónapon belül bármely tagállam vagy harmadik ország, illetve bármely, jogos érdekkel és az oltalmat kérelmező tagállamtól eltérő tagállam vagy harmadik ország területén állandó lakóhellyel rendelkező természetes személy vagy ott telephellyel rendelkező jogi személy kifogást emelhet a javasolt oltalom ellen oly módon, hogy az ezen alszakaszban foglalt jogosultsági feltételekre vonatkozó, megfelelően indokolt nyilatkozatot nyújt be a Bizottsághoz.

Harmadik országban állandó lakóhellyel rendelkező természetes személy vagy ott telephellyel rendelkező jogi személy esetében a nyilatkozatot az első bekezdésben említett két hónapos határidőn belül, közvetlenül vagy a szóban forgó harmadik ország hatóságain keresztül kell benyújtani.

99. cikk

Határozat az oltalomról

A Bizottság a 98. cikkben említett kifogásolási eljárás lezárását követően a rendelkezésére álló információk alapján, végrehajtási jogi aktusok útján határoz az ezen alszakaszban meghatározott feltételeknek és általában véve az uniós jognak megfelelő eredetmegjelölés vagy földrajzi jelzés oltalmának megadásáról, illetve – ha az említett feltételek nem teljesülnek – a kérelem elutasításáról.

E végrehajtási jogi aktusokat a 229. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

100. cikk

Homonimák

(1)   Amennyiben olyan elnevezésre vonatkozóan nyújtanak be kérelmet, amely teljesen vagy részben azonos alakú egy, e rendelet rendelkezései alapján már bejegyzett elnevezéssel, a bejegyzéskor kellően figyelembe kell venni a helyi és a hagyományos használatot, valamint az összetéveszthetőség veszélyét.

Az olyan azonos alakú elnevezés, amely a fogyasztókat megtévesztve azt a benyomást kelti, hogy az általa jelölt termékek egy másik területről származnak, még akkor sem jegyezhető be, ha az elnevezés az adott termékek származása szerinti terület, régió vagy hely vonatkozásában pontos.

A bejegyzett azonos alakú elnevezés használata kizárólag abban az esetben engedélyezhető, ha a később bejegyzett azonos alakú elnevezés a gyakorlatban megfelelően elkülönül a már bejegyzettől, figyelembe véve, hogy az érintett termelők számára egyenlő bánásmódot kell biztosítani, valamint el kell kerülni a fogyasztók megtévesztését.

(2)   Az (1) bekezdést értelemszerűen kell alkalmazni, amennyiben a kérelem tárgyát képező elnevezés részben vagy teljesen azonos alakú a tagállamok nemzeti joga szerint oltalmat élvező földrajzi jelzések valamelyikével.

(3)   Amennyiben egy borszőlőfajta neve valamely oltalom alatt álló eredetmegjelölésből vagy földrajzi jelzésből áll vagy ilyet tartalmaz, a szóban forgó név nem használható mezőgazdasági termékek címkézése céljából.

A meglévő címkézési gyakorlatok figyelembevétele érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 227. cikkel összhangban olyan felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyekben rendelkezik a fenti szabály alóli kivételekről.

(4)   A termékeknek az e rendelet 93. cikke szerinti eredetmegjelöléseire és földrajzi jelzéseire vonatkozó oltalom nem érinti a 110/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (30) 2. cikkében meghatározottak szerinti szeszes italokra alkalmazandó, oltalom alatt álló földrajzi árujelzőket.

101. cikk

Az oltalom elutasításának további indokai

(1)   Köznevesült elnevezések nem élvezhetnek oltalmat eredetmegjelölésként vagy földrajzi jelzésként.

E szakasz alkalmazásában a „köznevesült elnevezés” olyan bornév, amely – bár arra a helyre vagy régióra utal, ahol a terméket eredetileg előállították vagy forgalomba hozták – az Unióban egy borfajta általánosan elterjedt elnevezésévé vált.

Annak megállapítása érdekében, hogy egy elnevezés köznevesültnek minősül-e vagy sem, minden vonatkozó tényezőt figyelembe kell venni, különösen:

a)

az Unióban fennálló helyzetet, különös tekintettel a fogyasztási területekre;

b)

a vonatkozó uniós vagy nemzeti jogot.

(2)   Olyan elnevezés nem élvezhet oltalmat eredetmegjelölésként vagy földrajzi jelzésként, amely – figyelembe véve egy védjegy jó hírnevét és elismertségét – a bor mibenlétét illetően alkalmas a fogyasztók megtévesztésére.

102. cikk

Kapcsolat a védjegyekkel

(1)   A vonatkozó termékleírásnak nem megfelelő, oltalom alatt álló eredetmegjelölést vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzést tartalmazó, vagy ilyen eredetmegjelölésből vagy földrajzi jelzésből álló védjegynek, illetve a használata tekintetében a 103. cikk (2) bekezdésének hatálya alá eső, valamint a VII. melléklet II. részében felsorolt kategóriák valamelyikébe tartozó termékhez kapcsolódó védjegynek a lajstromozását:

a)

el kell utasítani, ha a védjegy lajstromozása iránti kérelmet az eredetmegjelölés vagy a földrajzi jelzés oltalmára irányuló kérelem Bizottsághoz való benyújtásának időpontját követően nyújtják be, és az eredetmegjelölés vagy a földrajzi jelzés az oltalom iránti kérelem benyújtását követően oltalomban részesül; vagy

b)

érvényteleníteni kell.

(2)   A 101. cikk (2) bekezdésének sérelme nélkül az e cikk (1) bekezdésében említett olyan védjegyeket, amelyeknek az eredetmegjelölés vagy a földrajzi jelzés származási országban fennálló oltalom alá kerülését megelőzően, vagy 1996. január 1. előtt kérelmezték lajstromozását, lajstromoztak, illetve amelyek jóhiszemű használat révén meghonosodtak az Unió területén – amennyiben a vonatkozó nemzeti jog biztosítja ezt a lehetőséget –, az eredetmegjelölés vagy földrajzi jelzés nyilvántartásba vétele ellenére is tovább lehet használni és meg lehet újítani, feltéve, hogy a 2008/95/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (31) vagy a 207/2009/EK tanácsi rendelet (32) értelmében nincs ok a védjegy érvénytelenítésére vagy törlésére.

Ilyen esetekben megengedett az eredetmegjelölésnek vagy a földrajzi jelzésnek a vonatkozó védjeggyel párhuzamosan történő használata.

103. cikk

Oltalom

(1)   Az oltalom alatt álló eredetmegjelöléseket és az oltalom alatt álló földrajzi jelzéseket bármely forgalmazó használhatja az olyan borok esetében, amelyek a vonatkozó termékleírásnak megfelelően készültek.

(2)   Az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és az oltalom alatt álló földrajzi jelzések, valamint az ezek egyikével a vonatkozó termékleírásnak megfelelően ellátott borok a következőkkel szemben élveznek oltalmat:

a)

az oltalom alatt álló elnevezés bármilyen közvetlen vagy közvetett kereskedelmi célú használata:

i.

olyan, az oltalom alatt álló elnevezéssel ellátott termékhez hasonló termékek esetében, amelyek nem felelnek meg a termékleírásának; vagy

ii.

amennyiben az ilyen használat visszaél az eredetmegjelölés vagy földrajzi jelzés hírnevével;

b)

az elnevezés bármilyen visszaélésszerű használata, utánzása vagy idézése, még abban az esetben is, ha a termék vagy a szolgáltatás tényleges származása fel van tüntetve, vagy ha az oltalom alatt álló elnevezés fordítását használják, illetve ha azt a „jellegű”, „típusú”, „módszerrel készített”, „hasonlóan készített”, „utánzat”, „ízű”, „-szerű” vagy ezekhez hasonló kifejezések kísérik;

c)

a termék származására, eredetére, jellegére vagy alapvető tulajdonságaira vonatkozó bármely egyéb, a belső vagy a külső csomagoláson, az adott borászati termékhez kapcsolódó reklámanyagon vagy dokumentumon elhelyezett hamis vagy félrevezető jelzés, valamint a termék eredetét illetően hamis benyomást keltő tárolóedénybe történő csomagolás;

d)

bármilyen egyéb olyan gyakorlat, amely a termék tényleges származása tekintetében a fogyasztó megtévesztéséhez vezethet.

(3)   Az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és az oltalom alatt álló földrajzi jelzések nem válhatnak a 101. cikk (1) bekezdésének értelmében vett köznevesült elnevezésekké az Unióban.

104. cikk

Nyilvántartás

A Bizottság létrehozza és naprakészen tartja a borokra vonatkozó oltalom alatt álló eredetmegjelölések és oltalom alatt álló földrajzi jelzések nyilvános hozzáférésű elektronikus nyilvántartását. A nyilvántartásba bejegyezhetők harmadik országokból származó termékeket jelölő olyan eredetmegjelölések és földrajzi jelzések is, amelyek az Uniót is részes feleik között tudó nemzetközi megállapodások alapján az Unióban oltalmat élveznek. Az ilyen elnevezéseket oltalom alatt álló földrajzi jelzésként kell nyilvántartásba venni, kivéve, ha az érintett megállapodás kifejezetten rögzíti, hogy az e rendelet szerinti oltalom alatt álló eredetmegjelölésről van szó.

105. cikk

A termékleírás módosítása

A 95. cikkben szereplő feltételeket teljesítő kérelmező kérelmezheti az oltalom alatt álló eredetmegjelölés vagy az oltalom alatt álló földrajzi jelzés termékleírását érintő módosítás jóváhagyását, különösen a tudományos és technikai ismeretek fejlődésének figyelembevétele, illetve a 94. cikk (2) bekezdése második albekezdésének d) pontjában említett földrajzi terület határainak újbóli meghatározása érdekében. A kérelemben ismertetni és indokolni kell a kért módosításokat.

106. cikk

Törlés

A Bizottság – saját kezdeményezésére vagy egy tagállam, harmadik ország, illetve jogos érdekkel rendelkező természetes vagy jogi személy kellőképpen megindokolt kérésére – végrehajtási jogi aktusok útján határozhat az olyan eredetmegjelölések vagy földrajzi jelzések oltalmának törléséről, amelyek esetében a kapcsolódó termékleírásnak való megfelelés már nem biztosított.

E végrehajtási jogi aktusokat a 229. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

107. cikk

Meglévő oltalom alatt álló bornevek

(1)   Az 1493/1999/EK tanácsi rendelet (33) 51. és 54. cikkében, valamint a 753/2002/EK bizottsági rendelet (34) 28. cikkében említett bornevekre az e rendelet szerinti oltalom automatikusan érvényes. A Bizottság e borneveket felveszi az e rendelet 104. cikke szerinti nyilvántartásba.

(2)   A Bizottság az e rendelet 162. cikkének (2) vagy (3) bekezdésében említett eljárás alkalmazása nélkül elfogadott végrehajtási jogi aktusok útján hivatalosan is törli az e rendelet 104. cikke szerinti nyilvántartásból azokat a borneveket, amelyekre az 1234/2007/EK rendelet 229. cikkének (3) bekezdése alkalmazandó.

(3)   A 106. cikk nem vonatkozik az e cikk (1) bekezdésében említett, meglévő oltalom alatt álló bornevekre.

A Bizottság 2014. december 31-ig, saját kezdeményezésére, végrehajtási jogi aktusok útján dönthet az e cikk (1) bekezdésében említett, meglévő oltalom alatt álló bornevek oltalmának törléséről, amennyiben azok nem felelnek meg a 93. cikkben foglalt feltételeknek.

E végrehajtási jogi aktusokat a 229. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

(4)   Horvátország esetében az Európai Unió Hivatalos Lapjában  (35) közzétett bornevekre az e rendelet szerinti oltalom érvényes, feltéve, hogy a kifogásolási eljárás kedvező eredménnyel zárul. A Bizottság e borneveket felveszi a 104. cikk szerinti nyilvántartásba.

108. cikk

Díjak

A tagállamok díjat számíthatnak fel költségeik, többek között az ezen alszakasz szerinti oltalom iránti kérelmek, kifogásolási nyilatkozatok, módosítási kérelmek és törlési kérelmek vizsgálata során felmerült kiadások fedezésére.

109. cikk

Felhatalmazás

(1)   A körülhatárolt földrajzi területen folyó termelés sajátosságainak figyelembevétele érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 227. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az alábbiakra vonatkozóan:

a)

a földrajzi terület határainak meghatározására vonatkozó további kritériumok; valamint

b)

a körülhatárolt földrajzi területen folyó termeléssel összefüggő korlátozások és eltérések.

(2)   A termékek minőségének és nyomonkövethetőségének biztosítása érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 227. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyekben meghatározza azokat a feltételeket, amelyek teljesülése esetén a termékleírások további követelményekkel egészíthetők ki.

(3)   A termelők és a gazdasági szereplők jogainak és jogos érdekeinek védelme érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 227. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a következőkre vonatkozóan:

a)

az eredetmegjelölések vagy földrajzi jelzések oltalmáért folyamodni jogosult kérelmezők köre;

b)

az eredetmegjelölések vagy földrajzi jelzések oltalma iránti kérelmekre vonatkozó feltételek, a Bizottság által végzett vizsgálat, a kifogásolási eljárás, valamint az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és oltalom alatt álló földrajzi jelzések módosítási, törlési és átminősítési eljárásai;

c)

a több ország területét érintő kérelmekre vonatkozó feltételek;

d)

a harmadik országbeli földrajzi területeket érintő kérelmekre vonatkozó feltételek;

e)

az az időpont, amikor az oltalom vagy a módosítás hatályba lép;

f)

a termékleírásokat érintő módosításokra vonatkozó feltételek.

(4)   A megfelelő szintű oltalom biztosítása érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 227. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az oltalom alatt álló elnevezésre vonatkozó korlátozások tekintetében.

(5)   Annak érdekében, hogy a gazdasági szereplőket és az illetékes hatóságokat ne érintse hátrányosan ennek az alszakasznak azon bornevek tekintetében történő alkalmazása, amelyek 2009. augusztus 1. előtt már oltalomban részesültek vagy az oltalmuk iránti kérelem ezen időpont előtt került benyújtásra, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 227. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az alábbiakkal kapcsolatos átmeneti szabályok megállapítására:

a)

a tagállamok által 2009. augusztus 1-jéig eredetmegjelölésként vagy földrajzi jelzésként elismert bornevek és azon bornevek, amelyek tekintetében az oltalom iránti kérelem ezen időpont előtt került benyújtásra;

b)

azok a borok, amelyeket egy meghatározott időpontot megelőzően hoztak forgalomba vagy címkéztek; és

c)

a termékleírás módosításai.

110. cikk

Végrehajtási hatáskörök a vizsgálóbizottsági eljárás keretében

(1)   A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján elfogadhatja a szükséges intézkedéseket a következőkre vonatkozóan:

a)

azon információk, amelyeknek a földrajzi terület és a végtermék közötti kapcsolat tekintetében a termékleírásban szerepelniük kell;

b)

az oltalom megadásáról vagy megtagadásáról szóló határozat közzététele;

c)

a 104. cikkben említett nyilvántartás létrehozása és naprakészen tartása;

d)

az oltalom alatt álló eredetmegjelölés oltalom alatt álló földrajzi jelzéssé történő átminősítése;

e)

a több országot érintő területre vonatkozó kérelmek benyújtása.

E végrehajtási jogi aktusokat a 229. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

(2)   A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján elfogadhatja az eredetmegjelölések, illetve földrajzi jelzések oltalma vagy módosításának jóváhagyása iránti kérelmek vizsgálatára irányuló eljárással, a kifogást tartalmazó, valamint a törlés és az átminősítés iránti kérelmekre vonatkozó eljárással, valamint a meglévő oltalom alatt álló bornevekkel kapcsolatos tájékoztatással kapcsolatos szükséges intézkedéseket, különös tekintettel az alábbiakra:

a)

dokumentumminták és a továbbítás formátuma;

b)

határidők;

c)

a kérelem, illetve az igénylés alátámasztására benyújtandó adatokkal, bizonyítékokkal és igazoló dokumentumokkal kapcsolatos részletek.

E végrehajtási jogi aktusokat a 229. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

111. cikk

Egyéb végrehajtási hatáskörök

Amennyiben egy kifogás elfogadhatatlannak minősül, a Bizottság azt végrehajtási jogi aktusok útján elfogadhatatlannak nyilvánítja és elutasítja. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 229. cikk (2) vagy (3) bekezdésében említett eljárás alkalmazása nélkül kell elfogadni.

3.   Alszakasz

Hagyományos kifejezések

112. cikk

Fogalommeghatározás

A „hagyományos kifejezés” a tagállamokban a 92. cikk (1) bekezdésében említett termékek tekintetében hagyományosan használt olyan kifejezés, amely jelzi:

a)

hogy egy adott termék uniós vagy nemzeti jogszabály alapján oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel van ellátva; vagy

b)

az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott termék előállítási vagy érlelési eljárását, illetve minőségét, színét, származási helyének jellegét vagy valamely, a termék történetéhez kapcsolódó eseményt.

113. cikk

Oltalom

(1)   Az oltalom alatt álló hagyományos kifejezések kizárólag a 112. cikk (1) bekezdésében foglalt fogalommeghatározásnak megfelelően előállított termékek esetében használhatók.

A hagyományos kifejezések oltalmat élveznek a jogellenes használattal szemben.

(2)   A hagyományos kifejezések kizárólag a kérelemben megjelölt nyelven és az ott feltüntetett szőlőtermék-kategóriákban élveznek oltalmat az alábbiakkal szemben:

a)

az oltalom alatt álló kifejezés bármilyen visszaélésszerű használata, még abban az esetben is, ha azt a „jellegű”, „típusú”, „módszerrel készített”, „hasonlóan készített”, „utánzat”, „ízű”, „-szerű” vagy ezekhez hasonló kifejezések kísérik;

b)

a termék jellegére, tulajdonságaira vagy lényeges minőségi jellemzőire vonatkozó, a kiszerelésen vagy a külső csomagoláson, reklámanyagokon vagy a termékekkel kapcsolatos más dokumentumokon található minden egyéb hamis vagy megtévesztő jelzés;

c)

minden egyéb olyan gyakorlat, amely nagy valószínűséggel megtéveszti a fogyasztókat, különösen azáltal, hogy azt a benyomást kelti, hogy a kérdéses bor jogosult az oltalom alatt álló hagyományos kifejezésre.

(3)   A hagyományos kifejezések az Unióban nem válhatnak köznevesült elnevezéssé.

114. cikk

Felhatalmazás

(1)   A megfelelő szintű oltalom biztosítása érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 227. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az oltalom alá helyezendő hagyományos kifejezés nyelvére és helyesírására vonatkozóan.

(2)   A termelők és a gazdasági szereplők jogainak és jogos érdekeinek védelme érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 227. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a következőkre vonatkozóan:

a)

a hagyományos kifejezés oltalma iránt folyamodni jogosult kérelmezők köre;

b)

a hagyományos kifejezések oltalma iránti kérelem érvényességének feltételei;

c)

azok az indokok, amelyek alapján kifogás emelhető valamely hagyományos kifejezés javasolt elismerésével szemben;

d)

az oltalom hatálya, a védjegyekkel, az oltalom alatt álló hagyományos kifejezésekkel, az oltalom alatt álló eredetmegjelölésekkel vagy földrajzi jelzésekkel, a homonimákkal, illetve bizonyos borszőlőfajta-nevekkel való kapcsolat;

e)

a hagyományos kifejezések törlésének lehetséges indokai;

f)

a hagyományos kifejezés oltalom alá helyezésére irányuló kérelmek vagy a kifogás, illetve törlés iránti kérelmek benyújtásának időpontja;

g)

a hagyományos kifejezések oltalma iránti kérelmek kapcsán követendő eljárások, ezen belül a Bizottság által végzett vizsgálat, a kifogásolási eljárás, valamint a törlési és módosítási eljárás.

(3)   Az Unió és egyes harmadik országok közötti kereskedelem sajátosságainak figyelembevétele érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 227. cikknek megfelelően olyan felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyekben meghatározza azokat a feltételeket, amelyek teljesülése esetén harmadik országból származó termékeken is használhatók hagyományos kifejezések, és eltérésekről rendelkezik a 112. cikk és a 113. cikk (2) bekezdésének alkalmazása alól.

115. cikk

A vizsgálóbizottsági eljárással összhangban gyakorolt végrehajtási hatáskörök

(1)   A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján elfogadhatja a szükséges intézkedéseket a hagyományos kifejezések oltalma vagy módosításának jóváhagyása iránti kérelmek vizsgálatára irányuló eljárás, valamint a kifogást tartalmazó, illetve a törlés iránti kérelmekre vonatkozó eljárás tekintetében, különös tekintettel az alábbiakra:

a)

dokumentumminták és a továbbítás formátuma;

b)

határidők;

c)

a kérelem, illetve az igénylés alátámasztására benyújtandó adatokkal, bizonyítékokkal és igazoló dokumentumokkal kapcsolatos részletek;

d)

az oltalom alatt álló hagyományos kifejezések közzétételére vonatkozó részletes szabályok.

(2)   A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján határoz a hagyományos kifejezés oltalma iránti kérelmek, valamint az oltalom alatt álló kifejezés módosítása iránti kérelmek elfogadásáról vagy elutasításáról, illetve a hagyományos kifejezések oltalmának törléséről.

(3)   A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján rendelkezik azon hagyományos kifejezések oltalmáról, amelyek esetében az oltalom iránti kérelem elfogadásra került, és ennek keretében a szóban forgó kifejezéseket a 89112 cikkel összhangban osztályozza, valamint közzéteszi fogalommeghatározásukat és/vagy a használatukra vonatkozó feltételeket.

(4)   Az e cikk (1), (2) és (3) bekezdésében említett végrehajtási jogi aktusokat a 229. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

116. cikk

Egyéb végrehajtási hatáskörök

Amennyiben egy kifogás elfogadhatatlannak minősül, a Bizottság azt végrehajtási jogi aktusok útján elfogadhatatlannak nyilvánítja és elutasítja. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 229. cikk (2) vagy (3) bekezdésében említett eljárás alkalmazása nélkül kell elfogadni.

3.   Szakasz

Címkézés és kiszerelés a borágazatban

117. cikk

Fogalommeghatározás

E szakasz alkalmazásában:

a)   „címkézés”: minden, egy adott terméket kísérő vagy arra vonatkozó csomagoláson, dokumentumon, feliraton, címkén, gyűrűn vagy galléron feltüntetett szó, adat, védjegy, márkanév, képi anyag vagy jelölés;

b)   „kiszerelés”: minden olyan információ, beleértve a palackok formáját és típusát is, amely az érintett termék csomagolása révén jut el a fogyasztókhoz.

118. cikk

A horizontális szabályok alkalmazhatósága

Amennyiben e rendelet másképp nem rendelkezik, a 89/396/EGK tanácsi irányelvet (36), a 2000/13/EK irányelvet, valamint a 2007/45/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet (37), a 2008/95/EK irányelvet és az 1169/2011/EU rendeletet kell alkalmazni a termékek címkézésére és kiszerelésére.

A VII. melléklet II. részének 1–11., 13., 15. és 16. pontjában említett termékek címkéjén csak akkor szerepelhet az e rendeletben előírt adatokon kívül más adat is, ha az megfelel a 2000/13/EK irányelv vagy az 1169/2011/EU rendelet előírásainak.

119. cikk

Kötelező adatok

(1)   Az Unióban forgalmazott vagy kivitelre szánt, a VII. melléklet II. részének 1–11., 13., 15. és 16. pontjában említett termékek címkézésének és kiszerelésének a következő kötelező adatokat kell tartalmaznia:

a)

a szőlőből készült termék kategóriájának megnevezése a VII. melléklet II. részének megfelelően;

b)

az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott borok esetében:

i.

az „oltalom alatt álló eredetmegjelölés” vagy az „oltalom alatt álló földrajzi jelzés” kifejezés; és

ii.

az oltalom alatt álló eredetmegjelölés vagy az oltalom alatt álló földrajzi jelzés neve;

c)

a tényleges alkoholtartalom térfogatszázalékban;

d)

a származás feltüntetése;

e)

a palackozó vagy – pezsgő, szén-dioxid hozzáadásával készült habzóbor, minőségi pezsgő és illatos szőlőfajtából készült minőségi pezsgő esetében – a termelő vagy az eladó nevének feltüntetése;

f)

importbor esetében az importőr feltüntetése; és

g)

pezsgő, szén-dioxid hozzáadásával készült habzóbor, minőségi pezsgő és illatos szőlőfajtából készült minőségi pezsgő esetében a cukortartalom feltüntetése.

(2)   Az (1) bekezdés a) pontjától eltérve, a szőlőből készült termék kategóriájára történő hivatkozás elhagyható azon borok esetében, amelyek címkéjén szerepel az oltalom alatt álló eredetmegjelölés vagy az oltalom alatt álló földrajzi jelzés elnevezése.

(3)   Az (1) bekezdés b) pontjától eltérve az „oltalom alatt álló eredetmegjelölés” vagy az „oltalom alatt álló földrajzi jelzés” kifejezés elhagyható a következő esetekben:

a)

amennyiben a címkén szerepel egy, a 112. cikk (1) bekezdésének a) pontja szerinti hagyományos kifejezés a 94. cikk (2) bekezdésében említett termékleírással összhangban;

b)

a Bizottság által a 227. cikknek megfelelően elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján meghatározandó kivételes és kellően indokolt körülmények fennállása esetén, a meglévő címkézési gyakorlatoknak való megfelelés biztosítása érdekében.

120. cikk

Választható adatok

(1)   A VII. melléklet II. részének 1–11., 13., 15. és 16. pontjában említett termékek címkéje és kiszerelése különösen a következő választható adatokat tartalmazhatja:

a)

évjárat;

b)

egy vagy több borszőlőfajta neve;

c)

a 119. cikk (1) bekezdésének g) pontjában említettektől eltérő borok esetében a cukortartalomra utaló kifejezések;

d)

az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott borok esetében a 112. cikk b) pontja szerinti hagyományos kifejezések;

e)

az oltalom alatt álló eredetmegjelölést vagy az oltalom alatt álló földrajzi jelzést megjelenítő uniós szimbólum;

f)

bizonyos előállítási eljárásokra utaló kifejezések;

g)

az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott borok esetében egy másik, az eredetmegjelölés vagy a földrajzi jelzés szerinti területnél kisebb vagy nagyobb földrajzi egység neve.

(2)   A 100. cikk (3) bekezdésének sérelme nélkül, az e cikk (1) bekezdésének a) és b) pontjában említett adatok használatát illetően az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel nem rendelkező borok esetében:

a)

a tagállamok a tanúsítási, jóváhagyási és ellenőrzési eljárások biztosítására irányuló törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseket hoznak annak érdekében, hogy garantálják az érintett információk helytállóságát;

b)

a tagállamok a területükön megtalálható borszőlőfajtákból készült borok tekintetében – megkülönböztetéstől mentes, objektív kritériumok alapján és kellő figyelemmel a tisztességes verseny biztosítására – listát készíthetnek a kizárt borszőlőfajtákról, különösen abban az esetben, ha:

i.

a bor tényleges eredetét illetően a fogyasztók szempontjából fennáll az összetéveszthetőség veszélye amiatt, hogy az adott borszőlőfajta egy meglévő oltalom alatt álló eredetmegjelölés vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzés szerves részét képezi;

ii.

az ellenőrzések nem lennének költséghatékonyak amiatt, hogy az adott borszőlőfajta a tagállam szőlőültetvényeinek igen kis részét képviseli;

c)

a különböző tagállamokból származó borok házasítása nem vonhatja maga után a borszőlőfajta címkén való feltüntetését, kivéve, ha az érintett tagállamok másként állapodnak meg, és gondoskodnak a vonatkozó tanúsítási, jóváhagyási és ellenőrzési eljárások kivitelezhetőségéről.

121. cikk

Nyelvek

(1)   A 119. és a 120. cikkben említett, kötelező és választható szöveges adatokat az Unió egy vagy több hivatalos nyelvén kell feltüntetni.

(2)   Az (1) bekezdés ellenére az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és az oltalom alatt álló földrajzi jelzések elnevezésének, illetve a 112 cikk b) pontjában említett hagyományos kifejezéseknek az oltalom szerinti nyelven vagy nyelveken kell szerepelniük a címkén. A nem a latin ábécé szerint szövegezett, oltalom alatt álló eredetmegjelölések és oltalom alatt álló földrajzi jelzések, illetve nemzeti különleges megnevezések esetében az elnevezés az Unió egy vagy több hivatalos nyelvén is feltüntethető.

122. cikk

Felhatalmazás

(1)   A borágazat sajátosságainak figyelembevétele érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 227. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az alábbiakkal kapcsolatos szabályokra és korlátozásokra vonatkozóan:

a)

az e szakaszban előírtaktól eltérő címkézési adatok megjelenítése és használata;

b)

a kötelező adatok, és ezen belül:

i.

a kötelező adatok megszövegezéséhez használandó kifejezések és a használatukra vonatkozó feltételek;

ii.

az adott gazdaságra utaló kifejezések és a használatukra vonatkozó feltételek;

iii.

olyan rendelkezések, amelyek lehetővé teszik a termelő tagállamok számára, hogy a kötelező adatokkal kapcsolatosan kiegészítő szabályokat határozzanak meg;

iv.

olyan rendelkezések, amelyek a 119 cikk (2) bekezdésében említetteken túl további eltéréseket tesznek lehetővé a szőlőből készült termékek kategóriájára történő hivatkozás elhagyását illetően; és

v.

a nyelvek használatára vonatkozó rendelkezések;

c)

választható adatok, és ezen belül:

i.

a választható adatok megszövegezéséhez használandó kifejezések és a használatukra vonatkozó feltételek;

ii.

olyan rendelkezések, amelyek lehetővé teszik a termelő tagállamok számára, hogy a választható adatokkal kapcsolatosan kiegészítő szabályokat határozzanak meg;

d)

a kiszerelés, és ezen belül:

i.

bizonyos palackformák használatára vonatkozó feltételek, valamint egyes egyedi palackformák jegyzéke;

ii.

a „pezsgős” típusú palackok és záróelemek használatára vonatkozó feltételek;

iii.

olyan rendelkezések, amelyek lehetővé teszik a termelő tagállamok számára, hogy a kiszereléssel kapcsolatosan kiegészítő szabályokat határozzanak meg;

iv.

a nyelvek használatára vonatkozó rendelkezések.

(2)   A gazdasági szereplők jogos érdekeinek védelme érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 227. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el azoknak az eredetmegjelöléssel vagy földrajzi jelzéssel ellátott boroknak az ideiglenes címkézésére és kiszerelésére vonatkozóan, amelyek eredetmegjelölése vagy földrajzi jelzése megfelel a szükséges követelményeknek.

(3)   Annak biztosítása érdekében, hogy a gazdasági szereplőket ne érje hátrány, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 227. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a 2009. augusztus 1. előtt hatályban lévő idevágó szabályoknak megfelelően forgalomba hozott és címkézett borokra vonatkozó átmeneti rendelkezéseket illetően.

(4)   Az Unió és bizonyos harmadik országok közötti kereskedelem sajátosságainak figyelembevétele érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 227. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az e szakasztól való – a kivitelre szánt termékeket érintő – eltérésekre vonatkozóan, amennyiben azt az érintett harmadik ország joga szükségessé teszi.

123. cikk

A vizsgálóbizottsági eljárással összhangban gyakorolt végrehajtási hatáskörök

A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján intézkedéseket fogadhat el az e szakaszra alkalmazandó eljárásokra és technikai kritériumokra vonatkozóan, ideértve az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel nem rendelkező borokra alkalmazandó tanúsítási, jóváhagyási és ellenőrzési eljárásokkal kapcsolatban szükséges intézkedéseket is. E végrehajtási jogi aktusokat a 229. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

II.   FEJEZET

Egyes ágazatokra vonatkozó egyedi rendelkezések

1.   Szakasz

Cukor

124. cikk

Időtartam

A 125. és a 126. cikk kivételével e szakasz a 2016/2017-as gazdasági év végéig alkalmazandó.

1.   Alszakasz

Egyedi intézkedések

125. cikk

A cukorágazatban létrejött megállapodások

(1)   A cukorrépa és a cukornád vásárlásának feltételeit, ezen belül többek között a vetés előtti szállítási szerződéseket az egyrészről a cukorrépa és a cukornád uniós termelői – vagy a nevükben eljáró azon szervezetek, amelyeknek tagjai – másrészről az uniós cukorgyártó vállalkozások – vagy a nevükben eljáró azon szervezetek, amelyeknek tagjai – közötti, szakmán belüli írásos megállapodások szabályozzák.

(2)   A cukorgyártó vállalkozásoknak értesíteniük kell a gyártás helye szerinti tagállam illetékes hatóságait a II. melléklet II. része A. szakaszának 6. pontjában leírt, szakmán belüli megállapodásokról.

(3)   A szakmán belüli megállapodásoknak 2017. október 1-jétől meg kell felelniük a X. melléklet szerinti felvásárlási feltételeknek.

(4)   A cukorágazat sajátosságainak, valamint a termelési kvóták lejártát követő időszakban bekövetkező ágazati fejleményeknek a figyelembevétele érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 227. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a következők érdekében:

a)

a II. melléklet II. részének A. szakaszában szereplő feltételek naprakésszé tétele;

b)

a X. melléklet szerinti, a cukorrépára vonatkozó felvásárlási feltételek naprakésszé tétele;

c)

a vállalkozásoknak kiszállított cukorrépa bruttó tömegének, tárájának és cukortartalmának meghatározására, valamint a cukorrépapépre vonatkozó további szabályok lefektetése.

(5)   A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el e cikk végrehajtásáról, többek között az egynél több tagállamra kiterjedő szakmán belüli megállapodások esetében alkalmazandó eljárások, értesítések és adminisztratív támogatás tekintetében is. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 229. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

126. cikk

Árak bejelentése a cukorpiacon

A Bizottság végrehajtási jogi aktusok révén a cukorpiaci árak jelentésére szolgáló információs rendszert hozhat létre, amely a cukorpiaci árszintek közzétételére szolgáló intézkedéseket is magában foglal. E végrehajtási jogi aktusokat a 229. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

Az első albekezdésben említett rendszer alapját a fehércukrot gyártó vállalkozások vagy a cukorkereskedelemben érdekelt egyéb gazdasági szereplők által szolgáltatott információk képezik. Ezen információkat bizalmasan kell kezelni.

A Bizottság gondoskodik arról, hogy ne kerüljenek nyilvánosságra konkrét árak, illetve gazdasági szereplők nevei.

2.   Alszakasz

A 124. cikkben említett időszak során a cukorágazatra alkalmazandó követelmények

127. cikk

Szállítási szerződések

(1)   A 125. cikk (1) bekezdésében meghatározott követelmények mellett a szakmán belüli megállapodásoknak meg kell felelniük a XI. melléklet szerinti felvásárlási feltételeknek.

(2)   A szállítási szerződésekben különbséget kell tenni attól függően, hogy a cukorrépából előállítandó cukormennyiségek:

a)

kvótacukornak vagy

b)

kvótán kívüli cukornak minősülnek-e.

(3)   Minden cukorgyártó vállalkozás tájékoztatja a következőkről azt a tagállamot, amelyben cukrot állít elő:

a)

az (2) bekezdés a) pontjában említett azon cukorrépa-mennyiségek, amelyekre vonatkozóan vetés előtti szállítási szerződéseket kötöttek, valamint az a cukortartalom, amelyen az említett szerződések alapulnak;

b)

az ennek megfelelő becsült hozam.

A tagállamok további információkat is kérhetnek.

(4)   Azon cukorgyártó vállalkozások, amelyek nem kötöttek vetés előtti szállítási szerződéseket a kvóta-cukorrépának a 135. cikkben említett minimálárán a cukorkvótájuknak megfelelő cukorrépa-mennyiségre, amelyet adott esetben a 130. cikk (2) bekezdésének első albekezdése értelmében a megelőző kivonásra megállapított együtthatóval kiigazítottak, az általuk cukorrá feldolgozott cukorrépa teljes mennyiségéért kötelesek megfizetni legalább a kvóta-cukorrépa minimálárát.

(5)   A szakmán belüli megállapodások – az érintett tagállam jóváhagyása esetén – eltérhetnek az (2), (3) és (4) bekezdéstől.

(6)   Ha nem létezik szakmán belüli megállapodás, az érintett tagállam az érintett felek érdekeinek védelme érdekében megteszi az e rendelettel összeegyeztethető, szükséges lépéseket.

128. cikk

Termelési díj

(1)   A cukrot, izoglükózt, illetve inulinszirupot gyártó vállalkozások birtokában lévő, a – 136. cikk (2) bekezdésében említett – cukorkvótára, izoglükózkvótára, illetve inulinszirupkvótára termelési díjat kell kivetni.

(2)   A kvótacukorra, a kvóta-izoglükózra és a kvóta-inulinszirupra vonatkozóan az (1) bekezdésben említett termelési díjat meghatározó intézkedéseket a Tanács hozza meg az EUMSZ 43. cikkének (3) bekezdésével összhangban.

129. cikk

Termelési visszatérítés

(1)   Termelési visszatérítés nyújtható a cukorágazatban az I. melléklet III. részének b)–e) pontjában felsorolt termékekre, ha a 140. cikk (2) bekezdése második albekezdésének b) és c) pontjában említett termékek gyártásához nem áll rendelkezésre a világpiaci árnak megfelelő áron többletcukor vagy behozott cukor, többlet-izoglükóz vagy többlet-inulinszirup.

(2)   Az (1) bekezdésben említett termelési visszatérítést meghatározó intézkedéseket a Tanács hozza meg az EUMSZ 43. cikkének (3) bekezdésével összhangban.

130. cikk

Cukorkivonás

(1)   Annak érdekében, hogy a belső piacon el lehessen kerülni az árak összeomlását, és orvosolni lehessen az előzetes ellátási mérleg alapján meghatározott túltermeléseket, és figyelembe véve az Uniónak az EUMSZ-szel összhangban kötött megállapodásokból eredő kötelezettségeit, a Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el a (2) bekezdésel összhangban kiszámított küszöbértéket meghaladó kvótában termelt cukor- vagy izoglükózmennyiségeknek az egy adott gazdasági évben a piacról való kivonására.

(2)   Az (1) bekezdésben említett kivonási küszöbértéket minden kvótával rendelkező vállalkozás esetében az adott kvótának egy együtthatóval történő megszorzása révén kell kiszámítani. A Bizottság a gazdasági évre legkésőbb az előző gazdasági év február 28-ig végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el az említett együtthatónak a várható piaci tendenciák alapján való meghatározására.

A Bizottság az aktualizált piaci tendenciák alapján az adott gazdasági év október 31-ig végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el, melyekben kiigazítja, vagy – amennyiben korábban nem került sor az együttható első albekezdés szerinti meghatározására – megállapítja az együtthatót.

(3)   Valamennyi kvótával rendelkező vállalkozás a következő gazdasági év kezdetéig a saját költségén tárolja a kvótán belül termelt cukornak a (2) bekezdéssel összhangban kiszámított küszöbértéket meghaladó mennyiségét. A valamely gazdasági év folyamán kivont cukor-, izoglükóz- vagy inulinszirup-mennyiségeket a következő gazdasági évre szóló kvóta alapján elsőként termelt mennyiségeknek kell tekinteni.

Az első albekezdéstől eltérve, a várható cukorpiaci tendenciákat figyelembe véve a Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el, feltéve, hogy a folyó, a következő vagy mindkét gazdasági évre vonatkozóan a kivont cukor, izoglükóz vagy inulinszirup teljes egészét vagy egy részét:

a)

olyan többletcukornak, többletizoglükóznak vagy többletinulinszirupnak tekinti, amely ipari cukorrá, ipari izoglükózzá vagy ipari inulinsziruppá való feldolgozásra rendelkezésre áll; vagy

b)

ideiglenes kvótába tartozó termelésnek tekinti, amelynek egy része az EUMSZ értelmében megkötött nemzetközi megállapodásokból származó uniós kötelezettségvállalások betartása mellett fenntartható exportra.

(4)   Amennyiben az Unióban nem megfelelő a cukorkínálat, a Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el, melyekben lehetővé teszi bizonyos mennyiségű kivont cukor, izoglükóz vagy inulinszirup uniós piacon való értékesítését a kivonási időszak lejárta előtt.

(5)   Amennyiben a kivont cukrot a következő gazdasági év első termeléseként kezelik, a cukorrépa-termelők részére az abban a gazdasági évben alkalmazandó – a 135. cikkben említett – minimálárat kell fizetni.

Amennyiben a kivont cukorból ipari cukor lesz, vagy az e cikk (3) bekezdése második albekezdése a) vagy b) pontjának megfelelően kivitelre kerül, a 135. cikk minimálárra vonatkozó követelményeit nem kell alkalmazni.

Amennyiben a kivont cukrot e cikk (4) bekezdése szerint a kivonás időtartamának vége előtt értékesítik az uniós piacon, a cukorrépa-termelők részére a folyó gazdasági évben alkalmazandó minimálárat kell fizetni.

(6)   Az e cikk értelmében hozott végrehajtási jogi aktusokat a 162229 cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

131. cikk

Ideiglenes piacirányítási mechanizmus

(1)   A 124. cikkben említett időszak vonatkozásában a Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján meghozhatja az uniós piac megfelelő szintű cukorellátásának biztosításához szükséges intézkedéseket. E végrehajtási jogi aktusokat a 229. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

Az intézkedések a szükséges mennyiség tekintetében és a szükséges időre kiigazíthatják a behozott nyerscukor után fizetendő vám szintjét.

Az ideiglenes piacirányítási mechanizmus keretén belül a többletilleték meghatározására vonatkozó intézkedéseket a Tanács az EUMSZ 43. cikkének (3) bekezdése szerint hozza meg,

(2)   A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján meghatározza az uniós piacra bocsátható, kvótán kívüli cukor és a behozott nyerscukor megfelelő mennyiségét. E végrehajtási jogi aktusokat a 229. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

132. cikk

Felhatalmazás

A cukorágazat sajátosságainak, valamint valamennyi érintett fél érdekeinek megfelelő figyelembevétele és a piaci zavarok kialakulásának megelőzése érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 227. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a következőkre vonatkozóan:

a)

a 127. cikkben említett felvásárlási feltételek és szállítási szerződések;

b)

a XI. melléklet szerinti, cukorrépára vonatkozó felvásárlási feltételek naprakésszé tétele;

c)

a 127. cikk (3) bekezdésében említett, vetés előtti szállítási szerződések tárgyát képező cukorrépa-mennyiségeknek az eladók közötti elosztásakor a cukorgyártó vállalkozások által alkalmazandó kritériumok.

133. cikk

A vizsgálóbizottsági eljárással összhangban gyakorolt végrehajtási hatáskör

A Bizottság az eljárások, a tartalom és a technikai kritériumok vonatkozásában végrehajtási jogi aktusok útján elfogadhatja az ezen alszakasz alkalmazásához szükséges intézkedéseket.

E végrehajtási jogi aktusokat a 229. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

3.   Alszakasz

A termelés szabályozásának rendszere

134. cikk

A cukorágazatra vonatkozó kvóták

(1)   A cukorra, az izoglükózra és az inulinszirupra kvótarendszer alkalmazandó.

(2)   Az e cikk (1) bekezdésében említett kvótarendszer esetében, ha egy termelő túllépi a vonatkozó kvótát, és a többletmennyiséget nem a 139. cikkben meghatározott módon használja fel, az ilyen mennyiségekre – a 139–142. cikkben meghatározott feltételek mellett – többletilletéket kell fizetni.

135. cikk

A cukorrépa minimálára

A kvótacukorrépa minimálárát a Tanács határozza meg az EUMSZ 43. cikkének (3) bekezdésével összhangban.

136. cikk

Kvótakiosztás

(1)   A cukor, az izoglükóz és az inulinszirup termelésének nemzeti és regionális szintű kvótáit a XII. melléklet határozza meg.

(2)   A tagállamok kvótát osztanak ki a területükön letelepedett és a 137. cikkel összhangban jóváhagyott minden egyes cukor-, izoglükóz- vagy inulinszirup-gyártó vállalkozásnak.

A kiosztott kvóta minden egyes vállalkozás esetében egyenlő az 1234/2007/EK rendelet szerinti azon kvótával, amelyet a 2010/2011-es gazdasági évre osztottak ki a vállalkozás részére.

(3)   Abban az esetben, ha a kvóta kiosztása egynél több termelési egységgel rendelkező cukorgyártó vállalkozás részére történik, a tagállamok elfogadják az általuk szükségesnek tartott intézkedéseket a cukorrépa- és cukornád-termelők érdekeinek kellő figyelembevétele érdekében.

137. cikk

Jóváhagyott vállalkozások

(1)   A tagállamok kérelemre jóváhagyják a cukor-, izoglükóz- vagy inulinszirup-gyártó vállalkozást, vagy azt a vállalkozást, amely ezeket a termékeket a 140. cikk (2) bekezdésében említett jegyzékben szereplő termékké dolgozza fel, amennyiben a vállalkozás:

a)

igazolja professzionális termelési kapacitását;

b)

hozzájárul ahhoz, hogy az e rendelethez kapcsolódó bármely tájékoztatást megadjon, és az e rendelethez kapcsolódó ellenőrzéseknek alávesse magát;

c)

jóváhagyását nem függesztették fel vagy nem vonták vissza.

(2)   A jóváhagyott vállalkozás azt a tagállamot, amelynek a területén a répa vagy a nád betakarítása vagy a finomítás történik, tájékoztatja a következőkről:

a)

azon répa- vagy nádmennyiségek, amelyekre vonatkozóan szállítási szerződést kötöttek, valamint a répa vagy nád és a cukor hektáronkénti becsült hozama;

b)

a tervezett és a tényleges cukorrépa-, cukornád- és nyerscukor-szállításokra vonatkozó adatok, a cukorgyártásra vonatkozó adatok, valamint a cukorkészlet-nyilatkozatok;

c)

az értékesített fehércukor-mennyiségek és az azokra vonatkozó árak és feltételek.

138. cikk

A nemzeti kvóta újrakiosztása és kvótacsökkentés

(1)   A tagállamok legfeljebb 10 %-kal csökkenthetik a területükön letelepedett vállalkozásoknak kiosztott cukor- vagy izoglükóz-kvótát. Ennek során a tagállamok objektív és megkülönböztetésmentes kritériumokat alkalmaznak.

(2)   A tagállamok a XIII. mellékletben megállapított szabályoknak megfelelően és minden érintett fél – különösen a cukorrépa- és cukornád-termelők – érdekeit figyelembe véve átcsoportosíthatnak kvótákat a vállalkozások között.

(3)   Az (1) és (2) bekezdés szerint csökkentett mennyiségeket az érintett tagállam a területén lévő egy vagy több vállalkozásnak osztja ki, függetlenül attól, hogy az rendelkezik-e kvótával vagy sem.

139. cikk

Kvótán kívüli termelés

(1)   Azt a cukrot, izoglükózt vagy inulinszirupot, amelyet egy gazdasági év folyamán a 136. cikkben említett kvótán felül állítottak elő:

a)

fel lehet használni egyes, a 140. cikkben említett termékek feldolgozásához;

b)

a 141. cikkel összhangban át lehet vinni a következő gazdasági év kvótatermelésébe;

c)

fel lehet használni a legkülső régiók különleges ellátási rendszerében a korábbi 228/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (38) III. fejezetével összhangban;

d)

exportálni lehet a Bizottság által végrehajtási jogi aktusok révén meghatározandó mennyiségi korlátozásokon belül, az EUMSZ értelmében megkötött nemzetközi megállapodásokból származó kötelezettségvállalások tiszteletben tartásával; vagy

e)

a 131. cikkben említett mechanizmusnak megfelelően a belső piacra lehet bocsátani annak céljából, hogy a kínálatot az előzetes ellátási mérleg alapján a kereslethez igazítsák.

Az e cikk első bekezdésének e) pontjában említett intézkedéseket a piaci zavarokkal szembeni, a 219. cikk (1) bekezdésében említett intézkedések meghozatala előtt kell alkalmazni.

Az egyéb mennyiségekre a 142. cikkben említett többletilletéket kell kivetni.

(2)   Az e cikk értelmében hozott végrehajtási jogi aktusokat a 229. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

140. cikk

Ipari cukor

(1)   Az ipari cukrot, ipari izoglükózt vagy ipari inulinszirupot a (2) bekezdésben említett termékek valamelyikének előállítására kell fenntartani, ha:

a)

az a 137. cikkel összhangban jóváhagyott gyártó és az ugyancsak a 137. cikkel összhangban jóváhagyott felhasználó között a gazdasági év vége előtt létrejött szállítási szerződés tárgyát képezi; és

b)

azt a felhasználó részére legkésőbb a következő gazdasági év november 30-ig leszállították.

(2)   A műszaki fejlődés figyelembevétele érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 227. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, melyekben összeállíthatja azon termékek jegyzékét, amelyek gyártásához az ipari cukor, ipari izoglükóz vagy ipari inulinszirup felhasználható.

A jegyzéknek tartalmaznia kell különösen a következőket:

a)

bioetanol, alkohol, rum, aktív élesztő, valamint a kenhető szirupok és a „Rinse appelstroop”-pá történő feldolgozásra szánt szirupok mennyiségei;

b)

egyes olyan ipari termékek, amelyek nem tartalmaznak cukrot, de cukor, izoglükóz vagy inulinszirup felhasználásával készülnek;

c)

egyes olyan vegyipari vagy gyógyszeripari termékek, amelyek cukrot, izoglükózt vagy inulinszirupot tartalmaznak.

141. cikk

A többletcukor átvitele

(1)   Bármely vállalkozás dönthet úgy, hogy a cukorkvótáját, izoglükózkvótáját vagy inulinszirup-kvótáját meghaladó termelésének egészét vagy egy részét átviszi oly módon, hogy azt a következő gazdasági év termelésének részeként kezeljék. A (3) bekezdés sérelme nélkül az ilyen döntés visszavonhatatlan.

(2)   Az (1) bekezdésben említett döntést meghozó vállalkozás

a)

tájékoztatja az érintett tagállamot az e tagállam által meghatározandó időpont előtt:

i.

az átvitelre kerülő nádcukor-mennyiségről a folyó gazdasági év február 1-je és augusztus 31-e között;

ii.

az átvitelre kerülő egyéb répacukor-, izoglükóz-, illetve inulinszirup-mennyiségről a folyó gazdasági év február 1-je és augusztus 31-e között;

b)

vállalja, hogy ezeket a mennyiségeket az adott gazdasági év végéig saját költségén raktározza.

(3)   Ha egy vállalkozás végleges termelése az adott gazdasági évben az (1) bekezdés szerinti döntés meghozatala idején becsült mennyiségnél kevesebb lett, az átvitt mennyiséget legkésőbb a következő gazdasági év október 31-ig visszamenőlegesen ki lehet igazítani.

(4)   Az átvitt mennyiségeket a következő gazdasági év kvótája keretében elsőként termelt mennyiségeknek kell tekinteni.

(5)   Az e cikkel összhangban tárolt cukorra az adott gazdasági év során nem vonatkozhat semmilyen egyéb, a 16. vagy a 130. cikkben említett tárolási intézkedés.

142. cikk

Többletilleték

(1)   Többletilletéket kell kivetni a következőkre:

a)

a bármely gazdasági év folyamán termelt többletcukor, többletizoglükóz és többletinulinszirup mennyiségeire, kivéve a következő gazdasági évre kvóta szerinti termelésbe átvitt és a 141. cikknek megfelelően raktározott mennyiségeket, vagy a 139. cikk (1) bekezdése első albekezdésének c), d) és e) pontjában említett mennyiségeket;

b)

azon iparicukor-, ipariizoglükóz- és ipariinulinszirup-mennyiségekre, amelyek tekintetében a Bizottság által végrehajtási jogi aktusokban meghatározandó időpontig nem szolgáltattak bizonyítékot arra, hogy feldolgozták a 140. cikk (2) bekezdésében említett termékek egyikévé;

c)

azon cukor-, izoglükóz- és inulinszirup-mennyiségekre, amelyeket a piacról a 130. cikkel összhangban kivontak, és amelyek tekintetében a 130. cikk (3) bekezdésében előírt kötelezettségeket nem teljesítik.

Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 229. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(2)   Az (1) bekezdésben említett többletilletéket meghatározó intézkedéseket a Tanács hozza meg az EUMSZ 43. cikkének (3) bekezdésével összhangban.

143. cikk

Átruházott hatáskör

(1)   Annak biztosítása érdekében, hogy a 137. cikkben említett vállalkozások eleget tegyenek kötelezettségeiknek, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 227. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyekben meghatározza az ilyen vállalkozások jóváhagyására és a jóváhagyás visszavonására vonatkozó szabályokat, valamint a közigazgatási szankciókra vonatkozó kritériumokat.

(2)   A cukorágazat sajátosságainak figyelembevétele, valamint annak érdekében, hogy valamennyi érintett fél érdekeit megfelelően figyelembe vegyék, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 227. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a kvótarendszer működésére vonatkozó kifejezések jelentéséről, továbbá a legkülső régiókba irányuló eladások feltételeiről.

(3)   Annak biztosítása érdekében, hogy a termelőknek közvetlen befolyásuk legyen a termelés egy részének átvitelére vonatkozó döntésre, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 227. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, melyekben meghatározza a cukor átvitelének szabályait.

144. cikk

A vizsgálóbizottsági eljárással összhangban gyakorolt végrehajtási hatáskör

A 137. cikkben említett vállalkozások kapcsán a Bizottság végrehajtási jogi aktusok révén szabályokat állapíthat meg a következőkre vonatkozóan:

a)

a vállalkozások jóváhagyás iránti kérelmei, a jóváhagyott vállalkozások által vezetendő nyilvántartások, a jóváhagyott vállalkozások által benyújtandó információk;

b)

a jóváhagyott vállalkozások tagállamok általi ellenőrzésére irányuló rendszer;

c)

a tagállamok közlései a Bizottság és a jóváhagyott vállalkozások felé;

d)

a nyersanyagok beszállítása a vállalkozásokhoz, ideértve a szállítási szerződéseket és a szállítóleveleket;

e)

a 139. cikk (1) bekezdése első albekezdésének a) pontjában említett esetben a cukor-egyenérték;

f)

a legkülső régiók különleges ellátási rendszere;

g)

a 139. cikk (1) bekezdése első albekezdésének d) pontjában említett export;

h)

a tagállamok együttműködése az ellenőrzések hatékonyságának biztosítása érdekében;

i)

a 141. cikkben meghatározott időpontok módosítása meghatározott gazdasági évekre;

j)

a többletmennyiség megállapítása, a kapcsolódó kommunikáció és a 142. cikkben említett többletilleték kifizetése;

k)

a II. melléklet II. része B. szakasza 6. pontjának értelmében vett, kizárólag cukorfinomítással foglalkozó üzemek jegyzékének elfogadása.

E végrehajtási jogi aktusokat a 229. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

2.   Szakasz

Bor

145. cikk

Szőlőkataszter és a termelési potenciálra vonatkozó jegyzék

(1)   A tagállamok szőlőkatasztert vezetnek, amely naprakész információkat tartalmaz a termelési potenciállal kapcsolatban. 2016. január 1-jétől ez a kötelezettség csak azokra a tagállamokra alkalmazandó, amelyek létrehozzák az I. cím II. fejezetében említett szőlőültetvények engedélyezésére vonatkozó rendszert vagy nemzeti támogatási programot léptetnek életbe.

(2)   Az e cikk (1) bekezdésében megállapított kötelezettség 2015. december 31-ig nem vonatkozik azokra a tagállamokra, amelyekben a 81 cikk (2) bekezdése alapján osztályozott borszőlőfajtákkal betelepített összterület kevesebb, mint 500 hektár.

(3)   Azok a tagállamok, amelyek támogatási programjaiban a 46. cikknek megfelelően szerepel a szőlőültetvények szerkezetátalakítása és átállítása is, a szőlőkataszter alapján minden évben március 1-jéig benyújtják a Bizottságnak a termelési potenciáljukra vonatkozó, naprakésszé tett jegyzéket. 2016. január 1-jétől a szőlőtermő területekkel kapcsolatban a Bizottságnak nyújtandó tájékoztatás részleteit a Bizottság végrehajtási jogi aktusokban határozza meg. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 229. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(4)   A termelési potenciál tagállamok általi monitoringjának és ellenőrzésének egyszerűbbé tétele érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 227. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a szőlőkataszter tartalmára, valamint az azzal kapcsolatos mentességekre vonatkozóan.

146. cikk

A borágazat vonatkozásában illetékes nemzeti hatóságok

(1)   E rendelet bármely más, az illetékes nemzeti hatóságok meghatározására vonatkozó rendelkezésének sérelme nélkül a tagállamok kijelölik a borágazatra vonatkozó uniós szabályozás betartásának biztosításáért felelős hatóságot vagy hatóságokat. A tagállamok kijelölik különösen azokat a laboratóriumokat, amelyek hivatalos analízis végzésére jogosultak a borágazatban. A kijelölt laboratóriumoknak meg kell felelniük a vizsgálati laboratóriumok működésére vonatkozó ISO/IEC 17025 szabványban megállapított általános kritériumoknak.

(2)   A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot az (1) bekezdésben említett hatóságok és laboratóriumok nevéről és címéről. A Bizottság ezeket az információkat nyilvánossá teszi, és rendszeres időközönként frissíti.

147. cikk

Kísérőokmányok és nyilvántartás

(1)   A borágazati termékeket hivatalosan engedélyezett kísérőokmánnyal lehet az Unióban forgalomba hozni.

(2)   Azok a természetes és jogi személyek vagy személyek csoportjai, akik, illetve amelyek kereskedelmi tevékenységük során borágazati termékeket tartanak, különösen a termelők, a palackozók, a feldolgozók, valamint a kereskedők, nyilvántartást vezetnek az említett termékek bevételezéséről és kiadásáról.

(3)   A borászati termékek szállításának és a szállítás tagállamok általi ellenőrzésének egyszerűbbé tétele érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 227. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a következőkre vonatkozóan:

a)

a kísérőokmánnyal és annak használatával kapcsolatos szabályok;

b)

azok a feltételek, amelyek teljesülése esetén a kísérőokmány oltalom alatt álló eredetmegjelölés vagy földrajzi jelzés tanúsítására szolgáló okmánynak minősül;

c)

nyilvántartás vezetésére vonatkozó kötelezettség és a nyilvántartás használata;

d)

annak meghatározása, hogy ki köteles nyilvántartást vezetni, és az ilyen kötelezettség alóli mentességek;

e)

a nyilvántartásban szerepeltetendő műveletek.

(4)   A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján elfogadhatja a következőket:

a)

a nyilvántartás felépítésére, a nyilvántartásban szerepeltetendő termékekre, a nyilvántartásba vétel határidejére és a nyilvántartás lezárására vonatkozó szabályok;

b)

a tagállamokat a veszteségek maximálisan elfogadható százalékos értékének meghatározására kötelező intézkedések;

c)

a nyilvántartások vezetésére vonatkozó általános és átmeneti rendelkezések;

d)

a kísérőokmányok és a nyilvántartások megőrzési idejét meghatározó szabályok.

E végrehajtási jogi aktusokat a 229. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

3.   Szakasz

Tej és tejtermékek

148. cikk

Szerződéses kapcsolatok a tej- és tejtermékágazatban

(1)   Ha valamely tagállam úgy dönt, hogy írásbeli szerződést kell kötni minden olyan esetben, amikor a területén belül egy mezőgazdasági termelő egy nyerstej-feldolgozónak nyers tejet szállít, és/vagy ha úgy dönt, hogy az első felvásárlók kötelesek a nyers tej mezőgazdasági termelők általi szállítására vonatkozó írásbeli szerződéses ajánlatot tenni, akkor e szerződésnek és/vagy szerződésre vonatkozó ajánlatnak meg kell felelnie a (2) bekezdésben megállapított feltételeknek.

Ha a tagállam úgy dönt, hogy írásbeli szerződést kell kötni minden olyan esetben, amikor egy mezőgazdasági termelő egy nyerstej-feldolgozónak nyers tejet szállít, arról is döntenie kell, hogy a felek között kötött ilyen szerződés a szállítás mely szakaszára vagy szakaszaira vonatkozik, ha a nyers tej szállítását egy vagy több begyűjtő végzi.

E cikk alkalmazásában a „begyűjtő” olyan vállalkozás, amely egy mezőgazdasági termelőtől vagy egy másik begyűjtőtől elszállítja a nyers tejet egy nyerstej-feldolgozóhoz vagy egy másik begyűjtőhöz, és a nyers tej tulajdonjoga minden esetben átszáll.

(2)   Az (1) bekezdésben említett szerződést és/vagy a szerződésajánlatot:

a)

a szállítás megkezdése előtt kell elkészíteni;

b)

írásban kell rögzíteni; és

c)

annak tartalmaznia kell különösen az alábbi elemeket:

i.

a szállított tejért fizetendő árat, amely:

állandó és a szerződésben rögzített, és/vagy

kiszámítására a szerződésben megállapított különböző tényezők összesítésével kerül sor, amelyek között szerepelhetnek a piaci fejlemények változását tükröző piaci mutatók, a szállított mennyiség és a szállított nyers tej minősége vagy összetétele,

ii.

a szállítható és/vagy szállítandó nyers tej mennyiségét és e szállítások ütemezését,

iii.

a szerződés időtartamát, amely lehet határozott vagy határozatlan, és a felmondási záradékot,

iv.

a kifizetési időszakokra és eljárásokra vonatkozó részleteket,

v.

a nyers tej átvételére vagy szállítására vonatkozó rendelkezéseket, valamint

vi.

a vis maior esetén alkalmazandó szabályokat.

(3)   Az (1) bekezdéstől eltérve, nem írható elő szerződés és/vagy szerződésajánlat akkor, ha a mezőgazdasági termelő a nyers tejet olyan szövetkezetnek szállítja, amelynek a tagja, és amennyiben e szövetkezet alapszabálya vagy az abban megállapított, illetve abból eredő szabályok és határozatok a (2) bekezdés a), b) és c) pontjában megállapított rendelkezésekkel azonos hatású rendelkezéseket tartalmaznak.

(4)   A mezőgazdasági termelők, nyerstej-begyűjtők vagy -feldolgozók által kötött nyerstej-szállítási szerződések valamennyi eleméről – ideértve a (2) bekezdés c) pontjában említett elemeket is – a felek szabadon tárgyalhatnak.

Az első albekezdés ellenére az alábbiak közül az egyik vagy mindkettő alkalmazandó:

a)

ha egy tagállam úgy dönt, hogy a nyers tej szállítására az (1) bekezdésnek megfelelően kötelezővé teszi írásbeli szerződés megkötését, megállapíthat egy minimális időtartamot, amely csak a mezőgazdasági termelő és a nyers tej első felvásárlója közötti írásbeli szerződésekre alkalmazandó; e minimális időtartamnak legalább hat hónapnak kell lennie, és nem akadályozhatja a belső piac megfelelő működését;

b)

ha egy tagállam úgy dönt, hogy a nyers tej első felvásárlója köteles az (1) bekezdés szerint írásbeli szerződésajánlatot tenni a mezőgazdasági termelőnek, akkor úgy is rendelkezhet, hogy a szerződés vonatkozásában az ajánlatnak tartalmaznia kell a nemzeti jogszabályok szerint e célra meghatározott minimális időtartamot; e minimális időtartamnak legalább hat hónapnak kell lennie, és nem akadályozhatja a belső piac megfelelő működését.

A második albekezdés nem érinti a mezőgazdasági termelő arra vonatkozó jogát, hogy visszautasítsa e minimális időtartamot, feltéve, hogy azt írásban teszi. Ebben az esetben a felek szabadon tárgyalhatnak a szerződés valamennyi eleméről, ideértve a (2) bekezdés c) pontjában említett elemeket is.

(5)   Azon tagállamok, amelyek az e cikkben említett lehetőségeket alkalmazzák, kötelesek értesíteni a Bizottságot azok alkalmazásának módjáról.

(6)   A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el, amelyekben meghatározza az e cikk (2) bekezdése a) és b) pontjának, valamint (3) bekezdésének egységes alkalmazásához szükséges intézkedéseket, továbbá a tagállamok által az e cikknek megfelelően megküldendő értesítésekkel kapcsolatos intézkedéseket. E végrehajtási jogi aktusokat a 229. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

149. cikk

Szerződésre irányuló tárgyalások a tej- és tejtermékágazatban

(1)   A 152. cikk (3) bekezdésének megfelelően elismert, tej- és tejtermék-ágazati termelői szervezetek tárgyalásokat folytathatnak mezőgazdasági termelő tagjaik nevében közös termelésük egy része vagy egésze tekintetében a nyers tejnek a termelő által a nyers tej feldolgozója vagy a 148. cikk (1) bekezdése szerinti begyűjtője számára történő szállítására vonatkozó szerződésről.

(2)   A termelői szervezet tárgyalásokat folytathat:

a)

függetlenül attól, hogy a mezőgazdasági termelők átruházzák-e a nyers tej feletti tulajdonjogot a termelői szervezetre vagy sem;

b)

függetlenül attól, hogy a tárgyalt ár azonos-e a mezőgazdasági termelő tagok egy részének vagy összességének közös termelése tekintetében;

c)

feltéve, hogy az adott termelői szervezet tekintetében valamennyi alábbi feltétel teljesül:

i.

az ilyen tárgyalások által érintett nyers tej mennyisége nem haladja meg a teljes uniós termelés 3,5 %-át;

ii.

az ilyen tárgyalások által érintett nyers tejnek bármely adott tagállamban termelt mennyisége nem haladja meg az adott tagállam teljes nemzeti termelésének 33 %-át; és

iii.

az ilyen tárgyalások által érintett nyers tejnek bármely tagállamba szállított mennyisége nem haladja meg az adott tagállam teljes nemzeti termelésének 33 %-át;

d)

feltéve, hogy az érintett mezőgazdasági termelők nem tagjai más termelői szervezetnek, amely szintén ilyen szerződésekre irányuló tárgyalásokat folytat a nevükben; a tagállamok azonban kellően indokolt esetben eltérhetnek ettől a feltételtől, amennyiben a mezőgazdasági termelők két különálló termelői egységgel rendelkeznek különböző földrajzi területeken;

e)

feltéve, hogy a nyers tejre nem vonatkozik egyéb, a mezőgazdasági termelő szövetkezeti tagságából származó olyan kötelezettség, hogy a szövetkezet alapszabályában lefektetett feltételeknek, vagy az abban megállapított, illetve abból eredő szabályoknak és határozatoknak megfelelően a tejet le kell adni; és

f)

feltéve, hogy a termelői szervezet értesíti a tárgyalások által érintett nyers tej mennyiségéről azon tagállam vagy tagállamok illetékes hatóságait, amelyben vagy amelyekben tevékenységet folytat.

(3)   A termelői szervezet a (2) bekezdés c) pontja ii. és iii. alpontjában meghatározott feltételektől függetlenül tárgyalásokat folytathat az (1) bekezdés értelmében, ha az adott termelői szervezet esetében a tárgyalások által érintett – 500 000 tonnánál alacsonyabb teljes éves nyerstej-termeléssel rendelkező tagállamban termelt, vagy ilyen tagállamba szállított – nyers tej mennyisége nem haladja meg az adott tagállam teljes nemzeti termelésének 45 %-át.

(4)   E cikk alkalmazásában a termelői szervezetekre történő hivatkozás a termelői szervezetek társulásaira is vonatkozik.

(5)   A (2) bekezdés c) pontja és a (3) bekezdés alkalmazása során a Bizottság az általa megfelelőnek tartott módon és a legfrissebb rendelkezésre álló információk alapján közzéteszi az Unióban és a tagállamokban termelt nyers tej mennyiségét.

(6)   A (2) bekezdés c) pontjától és a (3) bekezdéstől eltérve – még akkor is, ha nem valósul meg az ezekben megállapított küszöbértékek túllépése – az e bekezdés második albekezdésében említett versenyhatóság eseti alapon dönthet úgy, hogy a termelői szervezetnek egy adott tárgyalást vagy újból meg kell nyitnia, vagy arra egyáltalán nem kerülhet sor, ha ezt a verseny fenntartása érdekében szükségesnek ítéli, vagy azért, hogy a tejfeldolgozást végző kis- és középvállalkozások ne kerüljenek súlyosan hátrányos helyzetbe a területén.

Egynél több tagállamot érintő tárgyalások esetén az első albekezdésben említett határozatot a Bizottság a 229. cikk (2) vagy (3) bekezdésében említett eljárás alkalmazása nélkül hozza meg. Más esetekben e határozatot annak a tagállamnak a nemzeti versenyhatósága hozza meg, amelyre a tárgyalások vonatkoznak.

Az e bekezdésben említett határozatok az érintett vállalkozások értesítésének időpontját követően alkalmazandók.

(7)   E cikk alkalmazásában:

a)   „nemzeti versenyhatóság”: az 1/2003/EK tanácsi rendelet (39) 5. cikkében említett hatóság;

b)   „kis- és középvállalkozás”: a 2003/361/EK ajánlás szerinti mikro-, kis- vagy középvállalkozás.

(8)   Az a tagállam, ahol e cikknek megfelelően tárgyalásokat folytatnak, értesíti a Bizottságot a (2) bekezdés f) pontjának és a (6) bekezdésnek az alkalmazásáról.

150. cikk

Oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy oltalom alatt áll földrajzi jelzéssel ellátott sajt kínálatának szabályozása

(1)   A 152. cikk (3) bekezdése értelmében elismert termelői szervezet, a 157. cikk (3) bekezdése értelmében elismert szakmaközi szervezet vagy az 1151/2012/EU rendelet 3. cikkének (2) bekezdésében említett csoportosulás kérelme alapján a tagállamok – korlátozott időtartamra – kötelező szabályokat állapíthatnak meg az 1151/2012/EU rendelet 5. cikke (1) és (2) bekezdése szerinti oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott sajt kínálatának a szabályozására.

(2)   Az e cikk (1) bekezdésében említett szabályoknak előfeltételük az 1151/2012/EU rendelet 7. cikke (1) bekezdésének c) pontjában említett földrajzi területen lévő felek közötti előzetes megállapodás. E megállapodásnak a tejtermelők legalább kétharmada vagy az e cikk (1) bekezdésben említett sajt előállításához felhasznált nyers tej legalább kétharmadát képviselő képviselőik, és adott esetben az 1151/2012/EU rendelet 7. cikke (1) bekezdésének c) pontjában említett földrajzi területen előállított ilyen sajt termelésének legalább kétharmadát képviselő termelők legalább kétharmada között kell létrejönnie.

(3)   Az (1) bekezdés alkalmazásában, az oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott sajt vonatkozásában a nyers tej e sajt termékleírásában szereplő származási földrajzi területének meg kell egyeznie az e sajt vonatkozásában az 1151/2012/EU rendelet 7. cikke (1) bekezdésének c) pontjában említett földrajzi területtel.

(4)   Az (1) bekezdésben említett szabályok:

a)

csak az érintett termék kínálatának szabályozására vonatkoznak, és céljuk e sajt kínálatának a kereslethez történő igazítása;

b)

csak az érintett termékre érvényesek;

c)

legfeljebb három évre tehetők kötelezővé, mely időszak után az (1) bekezdésben említett új kérelem alapján megújíthatók;

d)

nem okozhatnak kárt az említett szabályok hatálya alá tartozó termékeken kívüli egyéb termékek kereskedelmében;

e)

nem vonatkoznak az érintett sajt első alkalommal történő forgalmazása utáni ügyletekre;

f)

nem tesznek lehetővé árrögzítést, ideértve az árak tájékoztató vagy ajánlás jellegű rögzítését is;

g)

nem tarthatják vissza az érintett termék egyébként rendelkezésre álló mennyiségének túlságosan nagy részét;

h)

nem eredményezhetnek megkülönböztetést, nem állíthatnak akadályt a piacra újonnan belépők elé, illetve nem érinthetik hátrányosan a kistermelőket;

i)

hozzájárulnak az érintett termék minőségének fenntartásához és/vagy a termék fejlesztéséhez;

j)

a 149. cikk sérelme nélkül alkalmazandók.

(5)   Az (1) bekezdésben említett szabályokat közzé kell tenni az érintett tagállam valamely hivatalos kiadványában.

(6)   A tagállamok ellenőrzéseket folytatnak a (4) bekezdésben megállapított feltételek teljesülésének biztosítása érdekében, és ha az illetékes nemzeti hatóságok úgy ítélik meg, hogy a feltételek nem teljesülnek, a tagállamok hatályon kívül helyezik az (1) bekezdésben említett szabályokat.

(7)   A tagállamok azonnal értesítik a Bizottságot az (1) bekezdésben említett, általuk elfogadott szabályokról. A Bizottság tájékoztatja a többi tagállamot az ilyen szabályokról szóló értesítésekről.

(8)   A Bizottság bármikor elfogadhat olyan végrehajtási jogi aktusokat, amelyekben megköveteli a tagállamoktól, hogy helyezzék hatályon kívül az általuk az (1) bekezdésnek megfelelően megállapított szabályokat, amennyiben a Bizottság úgy ítéli meg, hogy e szabályok nem felelnek meg a (4) bekezdésben megállapított feltételeknek, a belső piac jelentős részén akadályozzák vagy torzítják a versenyt, vagy veszélyeztetik a szabad kereskedelmet vagy az EUMSZ 39. cikke célkitűzéseinek az elérését. E végrehajtási jogi aktusokat az e rendelet 229. cikkének (2) vagy (3) bekezdésében említett eljárás alkalmazása nélkül kell elfogadni.

151. cikk

Kötelező bejelentések a tej- és tejtermékágazatban

2015. április 1-jétől kezdődően a nyers tej első felvásárlói havonta bejelentik az illetékes nemzeti hatóságnak a hozzájuk szállított nyers tej mennyiségét.

E cikk és a 148. cikk alkalmazásában az „első felvásárló” olyan vállalkozás vagy csoport, amely a termelőktől az alábbi célokból tejet vásárol:

a)

begyűjtés, csomagolás, tárolás, hűtés vagy feldolgozás, többek között szerződés alapján;

b)

egy vagy több, tej vagy egyéb tejtermékek kezelésével vagy feldolgozásával foglalkozó vállalkozás részére történő értékesítés.

A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot az első albekezdésben említett nyerstej-mennyiségről.

A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el, amelyekben meghatározza az ilyen bejelentések tartalmára, formájára és időzítésére vonatkozó szabályokat, valamint a tagállamok által e cikknek megfelelően megküldendő értesítésekkel kapcsolatos intézkedéseket. E végrehajtási jogi aktusokat a 229. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

III.   FEJEZET

Termelői szervezetek és társulások, valamint szakmaközi szervezetek

1.   Szakasz

Fogalommeghatározás és elismerés

152. cikk

Termelői szervezetek

(1)   A tagállamok – kérelem alapján – elismerhetik azokat a termelői szervezeteket, amelyek:

a)

az 1. cikk (2) bekezdésében szereplő valamely meghatározott ágazatban működő termelőkből állnak, és e termelőknek a 153. cikk (2) bekezdése c) pontjával összhangban lévő ellenőrzése alatt állnak;

b)

a termelők kezdeményezésére jöttek létre;

c)

meghatározott célokkal működnek, amelyek legalább egyike az alábbiakra vonatkozhat:

i.

a termelés megtervezésének és a kereslethez való hozzáigazításának biztosítása, különösen a minőség és a mennyiség tekintetében,

ii.

a kínálati oldal koncentrációja és a tagok által előállított termékek forgalomba hozatala, többek között közvetlen üzletszerzés révén;

iii.

a termelési költségeknek és a környezetvédelmi és állatjóléti előírások teljesítése céljából végrehajtott beruházások megtérülésének optimalizálása és a termelői árak stabilizálása,

iv.

kutatások folytatása és kezdeményezések kidolgozása a fenntartható termelési módszerekkel, innovatív gyakorlatokkal, a gazdasági versenyképességgel és a piac alakulásával kapcsolatban;

v.

a környezetkímélő termesztési gyakorlatok és termelési technikák, illetve megfelelő állatjóléti gyakorlatok és technikák használatának előmozdítása, valamint technikai segítségnyújtás az ilyen gyakorlatok és technikák alkalmazásához;

vi.

a termelési szabványok használatának előmozdítása és az ehhez biztosított technikai segítségnyújtás, a termékminőség javítása, valamint oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel, oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel vagy nemzeti minőségigazoló címkével ellátott termékek fejlesztése;

vii.

a melléktermékek és a hulladékok kezelése, különösen a víz, a talaj és a táj minőségvédelme tekintetében, valamint a biológiai sokféleség megőrzése vagy előmozdítása;

viii.

hozzájárulás a természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodáshoz és az éghajlatváltozás mérsékléséhez;

ix.

kezdeményezések kidolgozása a promóció és a forgalmazás terén;

x.

az e rendelet 31. cikkének (2) bekezdésében szereplő, a gyümölcs- és zöldségágazatban működő operatív programok keretében és az 1305/2013/EU rendelet 36. cikkében említett kölcsönös kockázatkezelési alapok kezelése;

xi.

a szükséges technikai segítségnyújtás biztosítása a határidős piacok és a biztosítási rendszerek alkalmazásához;

(2)   Az (1) bekezdés alapján elismert termelői szervezet továbbra is elismert szervezet maradhat, ha a Szerződések I. mellékletében említett termékektől eltérő, az ex 2208 KN-kód alá tartozó termékeket forgalmaz, feltéve, hogy az említett termékek aránya nem haladja meg a termelői szervezet által forgalmazott termékek összértékének 49 %-át, és hogy az említett termékek nem részesülnek uniós támogatásban. Ezen termékek a gyümölcs- és zöldségágazatban működő termelői szervezetek esetében nem számítanak bele a forgalmazott termékek értékének a 34. cikk (2) bekezdésének alkalmazásában történő kiszámításába.

(3)   Az (1) bekezdéstől eltérve a tagállamok elismerik azokat a tej- és tejtermék-ágazati termelőkből álló termelői szervezeteket, amelyek:

a)

a termelők kezdeményezésére jöttek létre;

b)

meghatározott célokkal működnek, amelyek közül egy vagy több az alábbiakra vonatkozhat:

i.

a termelés megtervezésének és a kereslethez való hozzáigazításának biztosítása, különösen a minőség és a mennyiség tekintetében,

ii.

a kínálati oldal koncentrációja és a tagok által előállított termékek forgalomba hozatala,

iii.

a termelési költségek optimalizálása és a termelői árak stabilizálása.

153. cikk

A termelői szervezetek alapszabálya

(1)   A termelői szervezet alapszabálya megköveteli a termelő tagoktól különösen a következőket:

a)

a termelői szervezet által a termelési jelentéstétellel, a termeléssel, a forgalmazással és a környezetvédelemmel kapcsolatban elfogadott szabályok alkalmazása;

b)

a mezőgazdasági üzem egy adott terméke tekintetében egyetlen termelői szervezethez való tartozás, a tagállamok azonban kellően indokolt esetben eltérhetnek e feltételtől, amennyiben a társult mezőgazdasági termelők két különálló termelői egysége különböző földrajzi területen helyezkedik el;

c)

a termelői szervezet által statisztikai célokra igényelt adatok biztosítása.

(2)   A termelői szervezet alapszabálya az alábbiakat is előírja:

a)

az (1) bekezdés a) pontjában említett szabályok meghatározására, elfogadására és módosítására szolgáló eljárások;

b)

a termelői szervezet finanszírozásához szükséges pénzügyi hozzájárulásnak a tagokra történő kiszabása;

c)

olyan szabályok, amelyek a termelő tagok számára lehetővé teszik a termelői szervezet tevékenységének és döntéseinek demokratikus módon történő, alapos vizsgálatát;

d)

az alapszabályban meghatározott kötelezettségek megszegéséért – különösen a pénzügyi hozzájárulások be nem fizetéséért – vagy a termelői szervezet által megállapított szabályok megsértéséért kiróható szankciók;

e)

az új tagok belépésére vonatkozó szabályok, különös tekintettel a minimális tagsági időtartamra, amely nem lehet kevesebb egy évnél;

f)

a szervezet működéséhez szükséges könyvelési és költségvetési szabályok.

(3)   Az (1) és a (2) bekezdés nem alkalmazandó a tej- és tejtermék-ágazati termelői szervezetekre.

154. cikk

A termelői szervezetek elismerése

(1)   Ahhoz hogy valamely tagállam elismerjen egy termelői szervezetet, az ilyen elismerést kérelmező szervezetnek olyan jogi személynek, vagy egy olyan jogi személy egyértelműen meghatározott részének kell lennie, amely:

a)

teljesíti a 152. cikk (1) bekezdésének a), b) és c) pontjában foglalt követelményeket;

b)

a működési területén rendelkezik egy, az érintett tagállam által meghatározandó minimális taglétszámmal és/vagy minimális forgalmazható termelési mennyiséggel vagy értékkel;

c)

elegendő bizonyítékot szolgáltat arra vonatkozóan, hogy megfelelően végzi tevékenységét, mind a ráfordított idő, mind a hatékonyság, mind pedig a ténylegesen a tagok rendelkezésére bocsátott emberi, anyagi és technikai segítségnyújtási eszközök és adott esetben a kínálati oldal összefogása tekintetében;

d)

alapszabálya összhangban áll e bekezdés a), b) és c) pontjával.

(2)   A tagállamok dönthetnek úgy, hogy a 2014. január 1-jét megelőzően, a nemzeti jog alapján elismert és az e cikk (1) bekezdésében megállapított feltételeknek megfelelő termelői szervezeteket a 152. cikk alapján elismert termelői szervezetnek kell tekinteni.

(3)   Azok a termelői szervezetek, amelyeket 2014. január 1-jét megelőzően, a nemzeti jog alapján ismertek el, és amelyek nem felelnek meg az (1) bekezdésben megállapított feltételeknek, 2015. január 1-jéig a nemzeti jog szerint folytathatják tevékenységüket.

(4)   A tagállamok:

a)

a kérelem és valamennyi vonatkozó bizonyíték benyújtásától számított négy hónapon belül határoznak a termelői szervezet elismeréséről; a kérelmet abban a tagállamban kell benyújtani, ahol a szervezet székhelye található;

b)

saját maguk által meghatározott időközönként ellenőrzik, hogy az elismert termelői szervezetek megfelelnek-e az e fejezetben foglaltaknak;

c)

az e fejezetben előírt intézkedések be nem tartása vagy az alkalmazás során fellépő szabálytalanságok esetén az általuk meghatározott megfelelő szankciókat alkalmazzák az érintett szervezetekre és ezek társulásaira, és adott esetben úgy döntenek, hogy visszavonják az elismerést;

d)

minden évben legkésőbb március 31-ig tájékoztatják a Bizottságot az előző naptári évben hozott, elismerés megadására, megtagadására vagy visszavonására vonatkozó valamennyi határozatukról.

155. cikk

Kiszervezés

A tagállamok engedélyezhetik a Bizottság által a 173. cikk (1) bekezdésének f) pontjával összhangban meghatározott ágazatokban működő elismert termelői szervezetnek vagy termelői szervezetek elismert társulásának a termeléstől eltérő bármely tevékenysége kiszervezését többek között leányvállalatai felé, feltéve, hogy a termelői szervezet vagy a termelői szervezetek társulása továbbra is felelős a kiszervezett tevékenység elvégzésének biztosításáért, az igazgatás általános ellenőrzéséért és tevékenység elvégzésére vonatkozó kereskedelmi szerződés felügyeletéért.

156. cikk

Termelői szervezetek társulásai

(1)   A tagállamok – kérelem alapján – elismerhetik a termelői szervezetek azon társulásait, amelyek az 1. cikk (2) bekezdésében felsorolt valamely meghatározott ágazatban működnek és elismert termelői szervezetek kezdeményezésére jöttek létre.

A termelői szervezetek társulásai – a 173. cikk alapján elfogadott szabályok figyelembevételével – a termelői szervezetek bármely tevékenységét végezhetik, illetve szerepét betölthetik.

(2)   Az (1) bekezdéstől eltérve a tagállamok kérelem alapján elismerhetik a tej- és tejtermékágazatban működő elismert termelői szervezetek társulását, ha az érintett tagállam úgy ítéli meg, hogy a társulás képes eredményesen elvégezni egy elismert termelői szervezet minden tevékenységét, és megfelel a 161. cikk (1) bekezdésben előírt feltételeknek.

157. cikk

Szakmaközi szervezetek

(1)   A tagállamok – kérelem alapján – elismerhetik az 1. cikk (2) bekezdésében felsorolt valamely meghatározott ágazatban működő azon szakmaközi szervezeteket, amelyek:

a)

a termeléshez és az élelmiszer-ellátási lánc következő szakaszainak legalább egyikéhez kapcsolódó gazdasági tevékenységek képviselőiből állnak: egy vagy több ágazat termékeinek előállítása vagy kereskedelme, a forgalmazást is beleértve;

b)

az őket alkotó szervezetek vagy egyesületek összességének vagy egy részének a kezdeményezésére jöttek létre;

c)

tagjaik és a fogyasztók érdekeit figyelembe véve, meghatározott céllal működnek, amelyek egyike többek között az alábbiakra vonatkozhat:

i.

a termelés és a piac ismeretének és átláthatóságának növelése, többek között a már megkötött szerződések tekintetében a termelési költségekre, az árakra – adott esetben árindexekkel kiegészítve –, a mennyiségekre és a szerződéses időtartamra vonatkozó összesített statisztikai adatok közzététele és a potenciális jövőbeli regionális, nemzeti vagy nemzetközi szintű piaci fejlemények elemzése révén,

ii.

a termelési potenciál előrejelzése és a piaci ártendenciák feljegyzése;

iii.

a termékek forgalomba hozatala jobb koordinációjának elősegítése, különösen piackutatás és piaci tanulmányok révén,

iv.

a potenciális exportpiacok felkutatása,

v.

a 148. cikk és a 168. cikk sérelme nélkül az uniós szabályoknak megfelelő szabványos szerződésminták kidolgozása a mezőgazdasági termékek felvásárlók számára történő eladása és/vagy a feldolgozott termékek nagy- és kiskereskedők számára történő szállítása tekintetében, figyelembe véve a tisztességes versenyfeltételek kialakításának és a piaci torzulások elkerülésének szükségességét,

vi.

a termékekben rejlő lehetőségek teljesebb körű kiaknázása, többek között az értékesítési piacok szintjén, valamint a gazdasági versenyképesség és az innováció megerősítésére irányuló kezdeményezések kidolgozása,

vii.

azon információk biztosítása és kutatások elvégzése, amelyek ahhoz szükségesek, hogy a termelés innovatívabbá, ésszerűbbé és hatékonyabbá váljon, illetve a piaci igényeknek, valamint a fogyasztói ízlésnek és elvárásoknak jobban megfelelő termékek előállítására, és adott esetben feldolgozására és forgalmazásra irányuljon, különös tekintettel a termékminőségre, és ezen belül is az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott termékek sajátosságainak megőrzésére, valamint a környezetvédelemre,

viii.

az állat-egészségügyi készítmények, növényvédő szerek használatának csökkentését, az egyéb adalékok jobb kezelését, a termékek minőségének, valamint a talaj- és vízvédelemnek a biztosítását, az élelmiszer-biztonságnak – elsősorban a termékek nyomon követhetősége révén történő – előmozdítását, valamint az állatok egészségének és jóllétének javítását célzó lehetőségek felkutatása,

ix.

olyan módszerek és eszközök kidolgozása, amelyek segítségével a termék minősége a termelés és adott esetben a feldolgozás és a forgalomba hozatal összes szakaszában javítható,

x.

az ökológiai termelés, valamint az eredetmegjelölések, minőségi védjegyek és földrajzi árujelzők védelme, oltalma és előmozdítása érdekében történő bármilyen tevékenység végzése,

xi.

kutatások ösztönzése és folytatása az integrált termesztés, a fenntartható termelés vagy egyéb környezetbarát termesztési módszerek terén,

xii.

egészséges és felelős fogyasztási minták előmozdítása a belső piacon és/vagy a veszélyes fogyasztási mintákhoz kapcsolódó ártalmakról szóló tájékoztatás;

xiii.

a belső és külső piacokon a termékek fogyasztásának előmozdítása és/vagy a termékekkel kapcsolatos információk nyújtása;

xiv.

a melléktermékek kezeléséhez, valamint a hulladék csökkentéséhez és kezeléséhez való hozzájárulás.

(2)   A tagállamok objektív és megkülönböztetéstől mentes kritériumok alapján úgy dönthetnek, hogy a 158. cikk (1) bekezdésének c) pontjában foglalt feltétel teljesül a szakmaközi szervezetek számának regionális vagy nemzeti szintű korlátozásával, amennyiben ezt a 2014. január 1-je előtt hatályban lévő nemzeti szabályok előírják, és amennyiben ez nem akadályozza a belső piac megfelelő működését.

(3)   Az (1) bekezdéstől eltérve a tej- és tejtermékágazat vonatkozásában a tagállamok elismerhetik azokat a szakmaközi szervezeteket, amelyek:

a)

hivatalosan kérték elismerésüket, és olyan gazdasági tevékenységek képviselőiből állnak, melyek a nyerstej előállításához és az ellátási lánc következő elemei közül legalább az egyikhez kapcsolódnak: a tej- és tejtermékágazat termékeinek feldolgozása vagy kereskedelme, beleértve a forgalmazást;

b)

az a) pontban említett képviselők összességének vagy egy részének a kezdeményezésére jöttek létre;

c)

az adott szakmaközi szervezetek tagjai és a fogyasztók érdekeinek figyelembevételével az Unió egy vagy több régiójában az alább felsorolt tevékenységek közül egyet vagy többet folytatnak:

i.

a termelés és a piac ismeretének és átláthatóságának növelése, többek között a már megkötött nyerstej-szállítási szerződések tekintetében az árakra, mennyiségekre és a szerződéses időtartamra vonatkozó statisztikai adatok közzététele és a potenciális jövőbeli regionális, nemzeti és nemzetközi szintű piaci fejlemények elemzése révén,

ii.

hozzájárulás a tej és a tejtermékek forgalomba hozatalának jobb koordinációjához, különösen kutatás és piacelemzés révén,

iii.

a belső és külső piacokon forgalmazott tej és tejtermékek fogyasztásának előmozdítása, valamint az azokra vonatkozó információk szolgáltatása,

iv.

a potenciális exportpiacok felkutatása,

v.

az uniós szabályoknak megfelelő szabványos szerződésminták kidolgozása a nyers tej felvásárlók számára történő eladása vagy feldolgozott termékek nagy- és kiskereskedők számára történő szállítása tekintetében, figyelembe véve a tisztességes versenyfeltételek kialakításának és a piaci torzulások elkerülésének szükségességét,

vi.

azon információk biztosítása és kutatások elvégzése, amelyek ahhoz szükségesek, hogy a termelés a piaci igényeknek, valamint a fogyasztói ízlésnek és elvárásoknak jobban megfelelő termékekhez igazodjon, különös tekintettel a termékminőségre és a környezetvédelemre,

vii.

a tejágazat termelési potenciáljának fenntartása és fejlesztése, többek között az innováció előmozdítása és az alkalmazott kutatási és fejlesztési programok támogatása révén a tej és tejtermékek kínálta lehetőségek maradéktalan kihasználása érdekében, különös tekintettel a fogyasztó számára vonzóbb, hozzáadott értéket képviselő termékek létrehozására,

viii.

az állat-egészségügyi termékek kisebb mértékű felhasználását, az egyéb inputanyagok jobb kezelését, valamint az élelmiszer-biztonság és az állategészségügy javítását lehetővé tévő módszerek felkutatása,

ix.

olyan módszerek és eszközök kidolgozása, amelyek segítségével a termék minősége a termelés és a forgalmazás összes szakaszában javítható,

x.

az ökológiai termelésben rejlő lehetőségek kiaknázása, az ilyen típusú termelés, valamint az eredetmegjelöléssel, minőségi védjegyekkel (tanúsító védjegyekkel) és földrajzi jelzésekkel ellátott termékek termelésének védelme és előmozdítása, valamint

xi.

az integrált termelés vagy egyéb környezetbarát termelési módszerek előmozdítása.

158. cikk

A szakmaközi szervezetek elismerése

(1)   A tagállamok – kérelem alapján – elismerhetik azokat a szakmaközi szervezeteket, amelyek:

a)

megfelelnek a 157. cikkben meghatározott követelményeknek;

b)

az érintett terület egy vagy több régiójában folytatják tevékenységeiket;

c)

a 157. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett gazdasági tevékenységek jelentős részét végzik;

d)

a 162. cikkben meghatározott esetek kivételével saját maguk nem végeznek termelő-, feldolgozó vagy kereskedelmi tevékenységet.

(2)   A tagállamok dönthetnek úgy, hogy 2014. január 1-jét megelőzően, a nemzeti jog alapján elismert és az e cikk (1) bekezdésében megállapított feltételeknek megfelelő szakmaközi szervezeteket a 157. cikk alapján elismert szakmaközi szervezeteknek kell tekinteni.

(3)   Azok a szakmaközi szervezetek, amelyeket 2014. január 1-jét megelőzően, a nemzeti jog alapján ismertek el, és amelyek nem felelnek meg az e cikk (1) bekezdésében megállapított feltételeknek, 2015. január 1-jéig a nemzeti jog szerint folytathatják tevékenységüket.

(4)   A tagállamok elismerhetik 2014. január 1. előtt már meglévő, bármely ágazatban működő – akár kérelem alapján elismert, akár jogszabály által létrehozott – szakmaközi szervezeteket abban az esetben is, ha azok nem felelnek meg a 157. cikk (1) bekezdésének b) pontjában vagy a 157. cikk (3) bekezdésének b) pontjában foglalt feltételnek.

(5)   Amikor valamely szakmaközi szervezetet az (1) vagy a (2) bekezdésnek megfelelően elismerik, a tagállamok:

a)

a kérelem és valamennyi vonatkozó bizonyíték benyújtásától számított négy hónapon belül határoznak a szervezet elismeréséről; a kérelmet abban a tagállamban kell benyújtani, ahol a szervezet székhelye található,

b)

általuk meghatározott időközönként ellenőrzik, hogy az elismert szakmaközi szervezetek megfelelnek-e az elismerésükre vonatkozó feltételeknek;

c)

az e rendeletben előírt intézkedések be nem tartása vagy a végrehajtás során fellépő szabálytalanságok esetén az általuk meghatározott megfelelő szankciókat alkalmazzák az érintett szervezetekre, és adott esetben úgy döntenek, hogy visszavonják az elismerést;

d)

visszavonják az elismerést, amennyiben az elismerés tekintetében az e cikkben meghatározott feltételek és követelmények már nem teljesülnek;

e)

minden évben március 31-ig tájékoztatják a Bizottságot az előző naptári évben hozott, elismerés megadására, megtagadására vagy visszavonására vonatkozó valamennyi határozatukról.

2.   Szakasz

Konkrét ágazatokra vonatkozó további szabályok

159. cikk

Kötelező elismerés

A 152–158. cikktől eltérve a tagállamok – kérelem alapján – elismerik:

a)

az alábbi ágazatokban működő termelői szervezeteket:

i.

gyümölcs- és zöldségágazat az érintett ágazatba tartozó egy vagy több termék tekintetében és/vagy a kizárólag feldolgozásra szánt ilyen termékek vonatkozásában;

ii.

az olívaolaj és az étkezési olajbogyó ágazata,

iii.

selyemhernyó-ágazat,

iv.

komlóágazat;

b)

az olívaolaj és az étkezési olajbogyó ágazatában, valamint a dohányágazatban működő szakmaközi szervezeteket.

160. cikk

A gyümölcs- és zöldségágazatban működő termelői szervezetek

A gyümölcs- és zöldségágazatban működő termelői szervezeteknek a 152. cikk (1) bekezdése c) pontjának i., ii. és iii. alpontjában említett célok közül legalább egynek a megvalósítására törekedniük kell.

A gyümölcs- és zöldségágazatban működő termelői szervezetek alapszabályában elő kell írni azt, hogy a szervezet tagjainak teljes termelésüket a termelői szervezeten keresztül kell forgalomba hozniuk.

A gyümölcs- és zöldségágazatban működő termelői szervezetekre és a termelői szervezetek társulásaira úgy kell tekinteni, mint amelyek tagjaik nevében és megbízásából járnak el gazdasági ügyekben saját hatáskörükön belül.

161. cikk

A tej- és tejtermékágazatban működő termelői szervezetek elismerése

(1)   A tagállamok termelői szervezetként ismernek el a tej- és tejtermékágazatban minden olyan elismerést kérelmező jogi személyt vagy jogi személyek egyértelműen meghatározott részét, amely teljesíti az alábbi feltételeket:

a)

megfelel a 152. cikk (3) bekezdésében meghatározott követelményeknek;

b)

a működési területén rendelkezik egy, az érintett tagállam által meghatározandó minimális taglétszámmal és/vagy minimális értékesíthető termelési mennyiséggel;

c)

elegendő bizonyítékot szolgáltat arra vonatkozóan, hogy megfelelően végzi tevékenységét, mind a ráfordított idő, mind pedig a hatékonyság, valamint a kínálat koncentrációja tekintetében;

d)

alapszabálya összhangban áll e bekezdés a), b) és c) pontjával.

(2)   A tagállamok dönthetnek úgy, hogy a 2012. április 2-át megelőzően, a nemzeti jog alapján elismert és az e cikk (1) bekezdésében megállapított feltételeknek megfelelő termelői szervezeteket a 152. cikk (3) bekezdése alapján elismerendő termelői szervezetnek kell tekinteni.

(3)   A tagállamok:

a)

a kérelem és valamennyi vonatkozó bizonyíték benyújtásától számított négy hónapon belül határoznak a termelői szervezet elismeréséről; e kérelmet abban a tagállamban kell benyújtani, ahol a szervezet székhelye található;

b)

saját maguk által meghatározott időközönként ellenőrzik, hogy az elismert termelői szervezetek és ezek társulásai betartják-e e fejezet előírásait;

c)

az e fejezetben előírt intézkedések be nem tartása vagy azok végrehajtása során fellépő szabálytalanságok esetén az általuk meghatározott megfelelő szankciókat alkalmazzák az érintett szervezetekre és ezek társulásaira, és adott esetben úgy döntenek, hogy visszavonják -e az elismerést;

d)

minden évben legkésőbb március 31-ig tájékoztatják a Bizottságot az előző naptári évben hozott, elismerések megadására, megtagadására vagy visszavonására vonatkozó valamennyi határozatukról.

162. cikk

Az olívaolaj és az étkezési olajbogyó ágazatában, valamint a dohányágazatban működő szakmaközi szervezetek

Az olívaolaj és az étkezési olajbogyó ágazatában, valamint a dohányágazatban működő szakmaközi szervezetek esetében a 157. cikk (1) bekezdésének c) pontja szerinti meghatározott célok között a következők közül legalább az egyik is szerepelhet:

a)

összefogni és koordinálni a tagok termékének értékesítésre szánt mennyiségét és forgalmazását;

b)

a termelést és a feldolgozást egyaránt a piaci követelményekhez igazítani és tökéletesíteni a terméket;

c)

ösztönözni a termelés és a feldolgozás ésszerűsítését és tökéletesítését.

163. cikk

A tej- és tejtermékágazatban működő szakmaközi szervezetek elismerése

(1)   A tagállamok tej- és tejtermékágazatban működő szakmaközi szervezeteket akkor ismerhetnek el, ha az említett szervezetek:

a)

megfelelnek a 157. cikk (3) bekezdésében meghatározott követelményeknek;

b)

az érintett terület egy vagy több régiójában folytatják tevékenységeiket;

c)

a 157. cikk (3) bekezdésének a) pontjában említett gazdasági tevékenységek jelentős részét végzik;

d)

ők maguk nem foglalkoznak tej- és tejtermékek előállításával, feldolgozásával, illetve kereskedelmével.

(2)   A tagállamok dönthetnek úgy, hogy a 2012. április 2-át megelőzően, a nemzeti jog alapján elismert és az e cikk (1) bekezdésében megállapított feltételeknek megfelelő szakmaközi szervezeteket a 157. cikk (3) bekezdése alapján elismerendő szakmaközi szervezetnek kell tekinteni.

(3)   Amennyiben a tagállamok élnek azzal a lehetőséggel, hogy az (1) vagy a (2) bekezdés értelmében elismerjenek egy szakmaközi szervezetet, a tagállamok:

a)

a kérelem és valamennyi vonatkozó bizonyíték benyújtásától számítva négy hónapon belül határoznak a szakmaközi szervezet elismeréséről; e kérelmet abban a tagállamban kell benyújtani, ahol a szervezet székhelye található;

b)

általuk meghatározott időközönként ellenőrzik, hogy az elismert szakmaközi szervezetek megfelelnek-e az elismerésükre vonatkozó feltételeknek;

c)

az e rendeletben előírt intézkedések be nem tartása vagy a végrehajtás során fellépő szabálytalanságok esetén az általuk meghatározott megfelelő szankciókat alkalmazzák az érintett szervezetekre, és adott esetben úgy döntenek, hogy visszavonják az elismerést;

d)

visszavonják az elismerést, amennyiben:

i.

az elismerés tekintetében e cikkben meghatározott követelmények és feltételek már nem teljesülnek,

ii.

a szakmaközi szervezet részt vesz bármely, a 210. cikk (4) bekezdésében említett megállapodásban, döntésben vagy összehangolt magatartásban; az elismerés efféle visszavonása nem érinti a nemzeti jog alapján alkalmazandó egyéb szankciókat,

iii.

a szakmaközi szervezet nem tesz eleget a 210. cikk (2) bekezdése első albekezdésének a) pontjában említett értesítési kötelezettségnek;

e)

minden évben legkésőbb március 31-ig tájékoztatják a Bizottságot az előző naptári évben hozott, elismerés megadására, megtagadására vagy visszavonására vonatkozó valamennyi határozatukról.

3.   Szakasz

A szabályok kiterjesztése és kötelező hozzájárulások

164. cikk

A szabályok kiterjesztése

(1)   Abban az esetben, ha egy tagállam adott gazdasági térségében vagy térségeiben működő, elismert termelői szervezet, termelői szervezetek elismert társulása vagy elismert szakmaközi szervezet egy adott termék előállításának, kereskedelmének vagy feldolgozásának tekintetében reprezentatívnak minősül, az érintett tagállam a szervezet kérésére – korlátozott időtartamra – kötelezővé teheti a szóban forgó gazdasági térségben vagy térségekben működő egyéb, a szervezethez nem tartozó gazdasági szereplők – egyének vagy csoportok – számára az említett szervezeten belüli egyes megállapodásokat, döntéseket vagy összehangolt magatartásokat.

(2)   E szakasz alkalmazásában „gazdasági térség” olyan határos vagy szomszédos termelési régiókból álló földrajzi övezet, amelyekben a termelési és a piaci értékesítési körülmények azonosak.

(3)   Egy szervezet vagy társulás akkor minősül reprezentatívnak, ha az adott tagállam érintett gazdasági térségében vagy térségeiben:

a)

az érintett termék vagy termékek előállításának, kereskedelmének vagy feldolgozásának alábbi részét lefedi:

i.

a gyümölcs- és zöldségágazati termelői szervezetek esetében a 60 %-ot, illetve

ii.

más esetekben legalább kétharmadot; és

b)

a termelői szervezetek esetében az érintett termelők legalább 50 %-a a termelői szervezetek tagjai közé tartozik.

A szakmaközi szervezetek esetében azonban – amennyiben az érintett termék vagy termékek előállítási, kereskedelmi vagy feldolgozási arányának meghatározása gyakorlati nehézségekbe ütközik –, a tagállamok nemzeti szabályokat állapíthatnak meg az első albekezdés a) pontjának ii. alpontjában említett meghatározott reprezentativitási szint megállapítására.

Amennyiben a szervezet vagy a társulás szabályainak az egyéb gazdasági szereplőkre történő kiterjesztése iránti kérelem egynél több gazdasági térséget érint, a szervezetnek vagy társulásnak az összes általa összefogott ágazatban, és az érintett gazdasági térségek mindegyikében igazolnia kell a reprezentativitás első albekezdésben meghatározott minimális szintjét.

(4)   Azon szabályoknak, amelyek kiterjesztése az (1) bekezdés szerint kérhető az egyéb gazdasági szereplőkre, az alábbi célok egyikére kell irányulniuk:

a)

a termelésre és a piacra vonatkozó jelentéstétel;

b)

a termelésre vonatkozóan az uniós vagy nemzeti szabályokban meghatározottaknál szigorúbb szabályok;

c)

az uniós szabályoknak megfelelő szabványos szerződésminták kidolgozása;

d)

forgalmazás;

e)

környezetvédelem;

f)

a termékekben rejlő lehetőségek előmozdítását és kiaknázását szolgáló intézkedések;

g)

az ökológiai termelés, valamint az eredetmegjelölések, a minőségi védjegyek és a földrajzi jelzések védelmét szolgáló intézkedések;

h)

a termékek értékének különösen a közegészséget nem veszélyeztető új felhasználási módok által történő növelésére irányuló kutatások;

i)

a termékek minőségének javítását célzó tanulmányok;

j)

kutatás, különösen az olyan művelési módszerek területén, amelyek lehetővé teszik a növényvédő szerek és az állat-egészségügyi készítmények használatának csökkentését, és biztosítják a talaj védelmét, valamint a környezet állapotának védelmét vagy fejlesztését;

k)

a minőségi minimumkövetelmények, valamint a csomagolásra és a kiszerelésre vonatkozó minimumszabályok meghatározása;

l)

a minősített vetőmag használata és a termékminőség ellenőrzése;

m)

állat-egészségügyi, növény-egészségügyi és élelmiszerbiztonság;

n)

a melléktermékek kezelése.

A szóban forgó szabályok nem okozhatnak kárt más gazdasági szereplőknek az érintett tagállamban vagy az Unióban, nem eredményezhetik a 210 cikk (4) bekezdésében felsorolt hatásokat, és nem lehetnek egyéb módon összeegyeztethetetlenek a hatályban lévő uniós jogszabályokkal és nemzeti szabályokkal.

(5)   A szabályok (1) bekezdésben említett kiterjesztését teljes terjedelmében a gazdasági szereplők tudomására kell hozni oly módon, hogy azokat az érintett tagállam közzéteszi valamely hivatalos kiadványában.

(6)   A tagállamok értesítik a Bizottságot az e cikk alapján hozott határozatokról.

165. cikk

A tagsági viszonnyal nem rendelkezők által fizetendő pénzügyi hozzájárulás

Abban az esetben, amikor egy elismert termelői szervezet, termelői szervezetek elismert társulása vagy elismert szakmaközi szervezet szabályai a 164. cikk értelmében kiterjesztésre kerülnek, és amennyiben az említett szabályok által érintett tevékenységek azoknak a gazdasági szereplőknek az általános gazdasági érdekét szolgálják, akiknek a tevékenysége az érintett termékekkel kapcsolatos, akkor az elismerést megadó tagállam – az érdekelt felekkel folytatott konzultációt követően – úgy határozhat, hogy azoknak a gazdasági szereplőknek vagy csoportoknak, akik vagy amelyek nem tagjai a szervezetnek, de akik vagy amelyek élvezik az említett tevékenységekből fakadó előnyöket, be kell fizetniük a szervezet számára az annak tagjai által fizetett pénzügyi hozzájárulás egészét vagy annak egy részét, amennyiben e hozzájárulás a szóban forgó tevékenységek végzésének következtében közvetlenül felmerülő költségek fedezésére szolgál.

4.   Szakasz

A kínálat kiigazítása

166. cikk

A kínálat piaci követelményekhez igazítását elősegítő intézkedések

A 152–163. cikkben említett szervezetek azon tevékenységének ösztönzése érdekében, amely – a piacról való kivonással kapcsolatos tevékenységek kivételével – elősegíti a kínálatnak a piaci követelményekhez való igazítását, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 227. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az 1. cikk (2) bekezdésében felsorolt ágazatokban meghozott, az alábbi célokra irányuló intézkedések tekintetében:

a)

a minőség javítása;