Az Európai Unióról szóló Maastrichti Szerződés

ÖSSZEFOGLALÓ AZ ALÁBBI DOKUMENTUMRÓL:

Az Európai Unióról szóló szerződés

MI A SZERZŐDÉS CÉLJA?

• A Maastrichti Szerződés egy ambiciózus szerződés. Létrehozza az Európai Uniót. Három különálló ágból (úgynevezett pillérből) áll:
  • az Európai Közösségek;
  • Közös kül- és biztonságpolitika és
  • az uniós kormányok együttműködése az igazságügy és a belügy területén.
• Legkiemelkedőbb innovációi között a szerződés:
  • lefekteti a gazdasági és monetáris unió, az egységes valuta (az euró) és használatának alapját;
  • biztosítja a 6 új közös uniós politika jogalapját;
  • erősíti az Európai Parlament hatáskörét, és
  • bevezeti az európai polgárság fogalmát.

FŐBB PONTOK

Európai Közösségek (1. pillér)

Ide tartoznak a 3 eredeti uniós szervezet hagyományos tevékenységei, munka és határozathozatali eljárásai:

• Európai Gazdasági Közösség;
• Európai Szén- és Acélközösség;
• Euratom.

Közös kül- és biztonságpolitika (2. pillér)

Célja:

• az EU közös értékeinek, alapvető érdekeinek és függetlenségének védelme;
• az EU és tagállamai biztonságának erősítése;
• a béke és nemzetközi biztonság fenntartása az Egyesült Nemzetek Szövetségének elveivel összhangban;
• a nemzetközi együttműködés előmozdítása;
• a demokrácia és a jogállamiság fejlesztése és megerősítése, és az emberi jogok és alapvető szabadságok.

Bel- és igazságügyi együttműködés (3. pillér)

Ennek célja, hogy magas fokú biztonságot biztosítson a nyilvánosság számára a következők révén:

• szabályok megállapítása és az EU külső határainál végzett ellenőrzések;
• küzdelem a terrorizmus, szervezett bűnözés, kábítószer-kereskedelem és a nemzetközi csalás ellen;
• polgári és büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés megszervezése;
• Európai Rendőrségi Hivatal (Europol) létrehozása a nemzeti alakulatok közötti információcsere érdekében;
• illegális bevándorlás visszaszorítása;
• közös menedékpolitika kidolgozása.

Gazdasági és monetáris unió

Az uniós országok kötelesek:

• összehangolni gazdaságpolitikáikat;
• biztosítaniuk kell e koordináció többoldalú felügyeletét;
• betartani a pénzügyi és költségvetési fegyelemmel kapcsolatos szabályokat.

Közös valuta (euró)

Ezt:

• 3 szakaszban vezetik be:
  • a tőke szabad mozgásának megvalósítása (1990. január 1-jétől);
  • a nemzeti gazdaságpolitikák összehangolása (1994. január 1-jétől);
  • az egységes valuta és az Európai Központi Bank létrehozása (legkésőbb 1999. január 1-jétől);
• meghatározza azokat az inflációra vonatkozó kritériumokat, az államadósság, a kamatlábak és árfolyamok szintjét, amelyeket a tagállamoknak az euró bevezetése előtt teljesíteniük kell;
• biztosítja az Egyesült Királyság (1) számára a kívülmaradás lehetőségét a 3. szakaszból, a dán részvételt pedig népszavazástól teszi függővé.

Új politikák

Az EU felelősségi körébe tartoznak a következők:

• transzeurópai hálózatok (TEN);
• iparpolitika;
• fogyasztóvédelem;
• oktatás és szakképzés;
• ifjúsági ügyek;
• kultúra.

Szociális jegyzőkönyv

• Ez az EU felelősségét kiterjeszti a következőkre:
  • foglalkoztatás támogatása;
  • az élet- és munkakörülmények javítása;
  • megfelelő szociális védelem biztosítása;
  • szociális párbeszéd folytatása;
  • az emberi erőforrások fejlesztése a tartósan magas foglalkoztatás érdekében;
  • a munkaerőpiacról kiszorultak integrációja.
• Az Egyesült Királyság (1) kívül maradt a Szociális jegyzőkönyvön.

Európai polgárság

Ez minden állampolgár számára biztosítja a jogot a következőkhöz:

• az utazás és letelepedés szabadságát bárhol az EU-ban;
• aktív és passzív választójog az európai választásokon és a helyi választásokon abban a tagállamban, amelynek állampolgára;
• diplomáciai segítségnyújtás ás védelem más tagállamok nagykövetségei és konzulátusai által;
• petíció- és panaszbenyújtási jog az Európai Ombudsmanhoz.

Intézményi váltoszások

Ezek többek között a következők:

• az Európai Parlament bővített jogkörei;
• több többségi szavazás, amikor az uniós kormányok jogszabályt fogadnak el;
• a Régiók Bizottságának létrehozása;
• a szubszidiaritás elvét elvének alkalmazása, mely során az EU csak akkor lép fel, ha a fellépés uniós szinten hatékonyabb, mint nemzeti szinten.

MIKORTÓL HATÁLYOS A SZERZŐDÉS?

A szerződést 1992. február 7-én írták alá és 1993. november 1-jén lépett hatályba.

HÁTTÉR

A hivatalosan az Európai Unió működéséről szóló szerződésként ismert Maastrichti Szerződés jelzi „az új szakaszt az Európa népei közötti egyre szorosabb egység létrehozásának folyamatában” azáltal, hogy a korábbi közösségeket politikai dimenzióval ruházta fel.

FŐ DOKUMENTUM

Az Európai Unióról szóló szerződés (HL C 191., 1992.7.29., 1–112. o.)

utolsó frissítés 21.03.2018

(1) Az Egyesült Királyság kilép az Európai Unióból, ezért 2020. február 1-jétől harmadik országnak (nem uniós országnak) minősül.