Új szomszédságpolitikai stratégia

Az európai szomszédságpolitika hozzájárul az Európai Unióval határos országok stabilitásához, jólétéhez és fenntartható fejlődéséhez. Ezzel a politikával – a partnerországok által elért előrehaladás és az esetlegesen előttük álló új kihívások figyelembevétele érdekében – egy új, nagyobb szabású stratégia foglalkozik.

JOGI AKTUS

Közös közlemény (2011. május 25.) az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – Az átalakuló új szomszédság új megközelítése [COM(2011) 303 végleges – a Hivatalos Lapban még nem tették közzé].

ÖSSZEFOGLALÓ

Az európai szomszédságpolitikára (ENP) vonatkozó új stratégia előterjesztésével a Bizottság javítani kívánja a partnerországai által megkezdett reformfolyamatok támogatását.

Ez az új megközelítés az országonként differenciáltabb együttműködési célkitűzéseken alapul. Ennek megfelelően az egyes országokra vonatkozó rövid és középtávú prioritásokat megállapító cselekvési terveknek célirányosabbnak és rugalmasabbnak kell lenniük ahhoz, hogy – szükség esetén – alkalmazkodjanak az új pénzügyi prioritásokhoz.

A stratégia további céljai:

A demokrácia támogatása

A stratégia új eszközöket hoz létre a demokrácia és az emberi jogok támogatása érdekében:

A szilárd és fenntartható demokráciák létrehozása politikai és a biztonsági együttműködési partnerség elmélyítését is szükségessé teszi. A partnereknek rendszeresebb politikai párbeszédet kell folytatniuk kétoldalú szinten és a regionális hatóságokon belül. Közös fellépésüket meg kell erősíteni nemzetközi szinten.

A fenntartható és inkluzív növekedés előmozdítása

Az ENP arra ösztönzi a partnerországokat, hogy a gazdasági növekedés, a vállalkozási környezet, a befektetések és a régiók közötti fejlődésbeli különbségeinek csökkentése szempontjából kedvező politikákat fogadjanak el.

A gazdasági növekedésnek kedvező körülményeket kell teremtenie a foglalkozottság növekedése és a társadalmi befogadás számára. Az ENP ennek megfelelően a makrogazdasági reformokra, a foglalkoztatásra és a szociális ügyekre vonatkozó politikai párbeszéd folytatását írja elő. A Bizottság ezenkívül a mezőgazdaság fejlesztését és a vidékfejlesztést célzó projektek indítását javasolja, amelyek lehetővé teszik a szegénység elleni küzdelmet.

Végezetül a kereskedelmi partnerek közötti kapcsolatok és a regionális integráció megerősítése érdekében ösztönözni kell a szabadkereskedelmi térségek létrehozását. Az Európai Unió az ENP partnereinek elsődleges import- és exportpiaca. Ebben az összefüggésben azok az országok, amelyek nem kívánnak a kereskedelem liberalizációjára irányuló tárgyalásokat folytatni, kereskedelmi engedményekben részesülhetnek és az ipari termékek megfelelőségének kölcsönös elismerésére vonatkozó megállapodások hatálya alá tartozhatnak.

Megerősített együttműködés

Az ágazati együttműködés bizonyos területeit meg kell erősíteni, különösen a következők tekintetében:

Ilyen megerősített együttműködési formákat az ENP az energiabiztonság , az éghajlatváltozás elleni küzdelem, a környezetvédelem, a közlekedés és a kommunikációs technológiák érdekében is előirányoz.

A legelőremutatóbb reformokat végrehajtó partnerek vízumkönnyítési eljárást indíthatnak.

Finanszírozás

E stratégia előterjesztésére az Európai Szomszédsági és Partnerségi Támogatási Eszköz (ENPI) utolsó programozási szakaszában kerül sor; forrásait növelni kell és új prioritások felé kell irányítani.

Ennek keretében az ENP pénzügyi forrásai más európai tematikus eszközök és válságkezelési mechanizmusok igénybevételével diverzifikálhatók.

Ezen túlmenően javítani kell az Európai Beruházási Bank (EBB) és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) kölcsönfinanszírozási lehetőségeit. E bankoknak lehetőséget kell biztosítani a közös beavatkozásra, többek között a nagy infrastrukturális és kapcsolatteremtési projektek fejlesztését célzó műveletek finanszírozása érdekében.

See also

Utolsó frissítés: 16.09.2011