A nemzetközi tudományos és technológiai együttműködés európai stratégiai kerete

Ez a közlemény a nemzetközi tudományos és technológiai együttműködés előmozdítására irányul. A Bizottság célja, hogy létrehozza az európai kutatási térségnek (EKT) a világ felé való megnyitásához szükséges stratégiai keretet. Ez a keret idővel hozzá fog járulni Európa fenntartható fejlődéséhez és versenyképességéhez a tudomány és a technológia területén.

JOGI AKTUS

A Bizottság közleménye a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek (2008. szeptember 24.) – A nemzetközi tudományos és technológiai együttműködés európai stratégiai kerete [COM(2008) 588 végleges – a Hivatalos Lapban még nem tették közzé].

ÖSSZEFOGLALÓ

Az egyrészt a tagállamok közötti, másrészt a tagállamok és az Európai Közösség közötti szoros partnerség különösen fontos ahhoz, hogy az európai kutatási térség (EKT) megnyíljon a világ felé.

Ahhoz, hogy ezt a partnerséget siker koronázza, a Bizottság kidolgozza a nemzetközi tudományos és technológiai együttműködés európai stratégiai keretét. Ez a keret iránymutatásokat ad, amelyeket az Európai Közösségnek (EK) és a tagállamoknak kell végrehajtaniuk, szorosan együttműködve a harmadik országokkal.

IRÁNYMUTATÁSOK AZ EKT VILÁGRA VALÓ NYITOTTSÁGA ÉRDEKÉBEN

Nemzetközi dimenzió elérése

E célkitűzés teljesítéséhez az Európai Közösségnek szorosabbra kell fűznie kapcsolatait az európai szomszédságpolitikában (ENP) részt vevő országokkal, és elő kell készítenie a hetedik kutatási keretprogramhoz való esetleges csatlakozásukat. A Bizottság és a tagállamok összehangolhatják a prioritások végrehajtását az európai szomszédságpolitika országaival, és fokozhatják az információs és kommunikációs technológiákról (IKT) folytatott regionális párbeszédet. Ezenfelül a Bizottság politikai párbeszédet is kialakíthat az ENP-országokkal, vagy előmozdíthatja a helyes gyakorlatok terjesztését és a szakpolitikai harmonizációt ezekben az országokban azzal, hogy fokozatosan bevonja azokat az IKT szakpolitikai támogatási programjába (IKT-SZTP).

Az EK-nak ösztönöznie kellene az egyes harmadik országokkal folytatott együttműködést. Az Európai Közösségnek a tagállamokkal és a Bizottsággal közösen meghatározott földrajzi és tematikus prioritások szerint kell ösztönöznie az egyes harmadik országokkal folytatott együttműködést. Lehetővé kell tennie a kétoldalú megállapodások keretében elért eredmények megosztását, és elő kell mozdítania egy európai szakértői hálózat létrehozását a tudomány, az IKT és a média területén a harmadik országokban található európai uniós képviseleteknél. A tagállamoknak és a Bizottságnak biztosítaniuk kell, hogy a kutatási és fejlesztési politikák (K+F) összhangban legyenek, valamint hogy a források pazarló felhasználásának elkerülése érdekében a finanszírozási mechanizmusok kiegészítsék egymást. A Bizottságnak továbbá biztosítania kell, hogy az egyes harmadik országokkal folytatott együttműködés során kiaknázzák a hetedik kutatási keretprogram finanszírozási mechanizmusait, és hogy biregionális megállapodások jöjjenek létre, különösen az ASEAN-nal és az Afrikai Unióval. Végül a harmadik országok számára továbbra is biztosítani kell az IKT-val kapcsolatos szakpolitikákra vonatkozó technikai segítségnyújtást, felhasználva a hasonló segítségnyújtási programok és földrajzilag célzott projektek, például Latin-Amerika esetében az @LIS vagy a mediterrán terület esetében az EUMEDIS végrehajtása során gyűjtött tapasztalatokat.

A nemzetközi tudományos és technológiai együttműködés feltételeinek javítása

E cél eléréséhez a tagállamoknak és a Bizottságnak ösztönözniük kell a globális kutatási infrastruktúrák keretében folytatott nemzetközi együttműködést, az IKT ágazatot is beleértve. A digitális szakadék fejlődő országokban való csökkentését célzó lehetőségeket is vizsgálniuk kell.

A tagállamok és a Bizottság számára fontos, hogy elősegítsék a kutatói mobilitást és a globális hálózatépítést. A valamely harmadik országban dolgozó európai kutatók, illetve a harmadik országból származó kutatók számára is lehetővé kell tenni, hogy a hálózatok kiépítésének köszönhetően hozzájárulhassanak hazájuk fejlődéséhez. A kutatók mobilitásának előmozdítása érdekében a tagállamoknak át kellene ültetniük nemzeti jogukba a „tudományos vízum” csomagot, és ösztöndíjakat kellene bevezetniük a hazájukba visszatérő kutatók számára. Ezenfelül adaptálni lehetne a nemzetközi mobilitás elősegítését célzó közösségi eszközöket, mint amilyen a hetedik kutatási keretprogramba tartozó „Munkaerő” elnevezésű egyedi program.

A kutatási programok megnyitásával minden harmadik ország kutatóintézete hozzáférhetne a K+F programokhoz. Finanszírozásban általában csak a nemzetközi együttműködés keretében partnerországnak számító országokból származó résztvevők részesülhetnek. Ugyanakkor a nyílt verseny elősegíti a kutatási kiválóság kialakulását, ezért az együttműködésen alapuló projektekre nyújtható finanszírozás kiterjeszthető az iparosodott harmadik országokban működő kutatási szervezetekre és kutatókra, ha ezek az országok viszonossági alapon maguk is biztosítanak finanszírozást az európai kutatók számára.

A tagállamok és a Bizottság a nemzetközi tudományos és technológiai együttműködési megállapodásokon keresztül világszerte elősegítik a szellemi tulajdon kezelésével kapcsolatos ajánlásban szereplő elvek érvényesülését. Ezek az elvek kölcsönösséget, igazságos bánásmódot és kölcsönös előnyöket biztosítanak a szellemi tulajdon területén. A kutatási tevékenységek keretében elősegítik a bizalom kiépítését és a tudás megosztását.

A Bizottságnak az IKT ágazatban nagyobb hangsúlyt kell helyeznie a nyílt szabványokra épülő, a szabványosítási fázist megelőző együttműködésre, és ösztönöznie kell a kapcsolatot a kutatási programok eredményei és a szabványosítás között. Ez többek között lehetővé teszi a technológiák elterjedésének útját álló akadályok megszüntetését.

HÁTTÉR

Ez a nemzetközi tudományos és technológiai együttműködésre vonatkozó stratégia egyike annak az öt stratégiai fellépésnek, amelyeket a Bizottság „Az Európai Kutatási Térség: új perspektívák” című, 2007-es zöld könyv nyomán hozott meg. Célja továbbá, hogy hozzájáruljon a tudás globális szintű szabad áramlásához (az „Európai Unió ötödik szabadságjoga”).

Ezenkívül ez a stratégia továbbviszi a Bizottság 2006. évi, a „Globális együttműködés felé az információs társadalomban” című közleményét, valamint az IKT ágazatban az új piacok megnyitásáról 2007 júliusában megtartott nyilvános konzultációt.

Utolsó frissítés: 08.10.2008