A stabilitás megszilárdítása és a jólét megteremtése a nyugat-balkáni országokban

A nyugat-balkáni országok a jövőbeni európai uniós csatlakozásuk érdekében kapcsolódnak be a bővítési folyamatba. Az Európába vezető út több állomása még hátra van. Az Unió kötelezettséget vállalt arra, hogy — a stabilizációs és társulási folyamatot és a thesszaloniki cselekvési program felügyeletét követően — kiigazított politikai keretet alakítson ki a térség országaival. E politikai keret megvalósítása azonban további erőfeszítéseket igényel a térség stabilitásához és jólétéhez szükséges utolsó állomások teljesítéséhez.

JOGI AKTUS

A Bizottság 2006. január 27-i közleménye – A nyugat-balkáni országok az Európába vezető úton: a stabilitás megszilárdítása és a jólét megteremtése [COM(2006) 27 — A Hivatalos Lapban még nem tették közzé].

ÖSSZEFOGLALÓ

A Bizottság bemutatja az Európai Unió (EU) és a nyugat-balkáni országok által 2003-ban elfogadott thesszaloniki cselekvési program (EN) végrehajtásának értékelését.

A Bizottság ajánlásokat is tesz a megszilárdításra, valamint a stabilizációs és társulási folyamat és a thesszaloniki cselekvési program alapján megvalósítandó további előrelépésre vonatkozóan.

Ezek az előrelépések jellegükből adódóan hozzájárulnak az Unió és a szóban forgó országok közötti kapcsolatok szorosabbra fűzéséhez, többek között az európai kilátásaik keretén belül.

A thesszaloniki cselekvési program végrehajtásának mérlege

A thesszaloniki cselekvési programban vállalt kötelezettségek többségét az Unió és a nyugat-balkáni országok egyaránt betartották.

A közös kül- és biztonságpolitika (KKBP) területén fokozódott a politikai párbeszéd és az együttműködés, különösen a térségbeli országoknak a KKBP-re vonatkozó közös álláspontok, lépések és nyilatkozatok összehangolásával kapcsolatos kérdésekben. Létrejött az EU—nyugat-balkáni országok politikai fórum, és a kétoldalú politikai párbeszédet kiterjesztették valamennyi nyugat-balkáni országra.

Az Unió támogatást nyújt a térség országainak az intézmények megszilárdításához, valamint a gazdasági és kereskedelmi struktúrák fejlesztéséhez, többek között azáltal, hogy elősegíti az uniós programokban és ügynökségekben való szerepvállalásukat, a Kisvállalkozások Európai Chartájában való részvételüket, illetve preferenciális kereskedelmi intézkedéseket dolgoz ki. A Bizottság és a nyugat-balkáni országok rendszeres párbeszédet folytatnak a gazdasági kérdésekről.

Többek között az uniós támogatásnak köszönhetően előrelépés történt az igazságszolgáltatás, a szabadság és a biztonság terén.

Az Unió a KKBP és az európai biztonság- és védelempolitika (EBVP) keretében folytatja békefenntartó misszióit és konfliktusmegelőzési tevékenységét Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, illetve Bosznia-Hercegovina területén. Az Unió teljes mértékben támogatja továbbá az Egyesült Nemzetek Koszovói misszióját (MINUK), és szorosan együttműködik az ideiglenes önkormányzati intézményekkel.

További erőfeszítésekre van azonban szükség a menekültek visszatelepülésével, az oktatás révén történő kibéküléssel, és általánosságban véve a szociális fejlesztéssel és a kultúrával kapcsolatos kérdések vonatkozásában. A volt Jugoszláviával foglalkozó nemzetközi büntetőtörvényszékkel (ICTY) való együttműködés továbbra is alapvető fontosságú.

Számos további állomás

A Bizottság hangsúlyozza a kereskedelem és a beruházások, valamint a gazdasági és társadalmi fejlődés támogatásának szükségességét. Ebben az összefüggésben a piacok működését és a versenyképességet biztosító, már elindított reformfolyamat a gazdasági és politikai stabilitás alapja és szükséges kiegészítője. A gazdasági és kereskedelmi integráció különösen a következőkön alapul:

• a stabilizációs és társulási megállapodásokra irányuló tárgyalások, valamint az Unió által a térségből származó behozatalra alkalmazott autonóm kereskedelmi intézkedések;
• diagonális származási kumulációs övezet létrehozása az Unió, valamint a stabilizációs és társulási megállapodást kötött nyugat-balkáni országok között;
• a regionális kereskedelmi integráció fejlesztése;
• Bosznia-Hercegovina, Montenegró és Szerbia csatlakozása a Kereskedelmi Világszervezethez (WTO) (EN) (ES) (FR);
• a nyugat-balkáni országok részvétele az előcsatlakozási eszközök keretén belül meghirdetett pályázatokon;
• a kis- és középvállalkozások (kkv-k) fejlesztésének támogatása;
• a társadalmi integráció és a foglalkoztatás, valamint a társadalmi párbeszéd és a kirekesztés elleni küzdelem elősegítése.

A Horvátországtól eltérő nyugat-balkáni országok állampolgáraira vízumkötelezettség vonatkozik az Unió területére történő belépésük esetén. A Bizottság a tervei szerint 2006 folyamán a nyugat-balkáni országok számára úgynevezett könnyítési megállapodásra vonatkozó tárgyalásifelhatalmazás-tervezeteket nyújt be a Tanácsnak. Ezek a megállapodások az ugyanezen országokkal kötendő visszafogadási megállapodásokhoz kapcsolódnak.

Ezen túlmenően egyedi intézkedések – többek között egy 2004. decemberi és egy 2005. októberi irányelv – vonatkoznak a harmadik országokból érkező diákok és kutatók csereprogramjainak ösztönzésére.

A Bizottság meg szeretné ismertetni a nyugat-balkáni országok lakosságával és intézményeivel az európai menetrendet.

Ennélfogva az uniós programokban és ügynökségek munkájában való részvételnek fokozottabban hozzá kell járulnia a térség európai integrációjához, a szakmai tudás és a legjobb gyakorlat kölcsönös átadásához.

A hatóságok adminisztratív és az igazságügyi kapacitásainak felkészítése az európai integrációra elengedhetetlen az uniós jogszabályokhoz való gyors alkalmazkodásukhoz. Ezt a célt biztosítják többek között az ikerintézményi programok (tagállami szakértők és tanácsadók hosszú időre történő kiküldetése az érintett ország hatóságaihoz) a Technikai Segítségnyújtási Információcsere-hivatal (TAIEX) (DE) (EN) (FR) által nyújtott támogatás, vagy vámügyi és költségvetési segítségnyújtási (CAFAO) programok révén.

Különböző nemzetközi szereplők széles körben kötelezettséget vállaltak a regionális együttműködésre, például olyan szervezetek közreműködésével, mint a stabilitási egyezmény. Bár történt előrelépés, a regionális együttműködés tekintetében továbbra is léteznek leküzdésre váró kihívások azokon a területeken, amelyeken a nyugat-balkáni országok fokozatosan bekapcsolódnak az uniós politikákba, konkrétan:

• az igazságszolgáltatás, a szabadság és a biztonság területén. A prioritások között szerepel a szervezett bűnözés elleni küzdelem és a határigazgatás kérdése, különösen a rendőrség és a vámigazgatási szervek határokon átívelő együttműködési kapacitásának megerősítésével, illetve a szervezett bűnözésre és a korrupcióval kapcsolatos bűnözésre összpontosító hatékony regionális ügyészségi együttműködés elmélyítésével;
• a parlamenti együttműködés;
• az energiaügy. Az Unió és térség partnerországai az Energiaközösséget létrehozó szerződést 2005 októberében írták alá. Ez a szerződés egyedülálló energiaszabályozási keretet biztosít, célja pedig az, hogy támogassa a térség országai és más nemzetközi partnerek közötti energiahálózatokat;
• a szárazföldi és a légi szállítás területén folytatott együttműködést;
• a környezetvédelmet. A térség országai részt vesznek a kidolgozás alatt álló regionális környezet-helyreállítási programban, valamint a balkáni országok vonatkozásában a környezetvédelmi előírások betartását és érvényesítését célzó hálózat munkájában;
• hozzájárulnak a kulturális örökség megőrzéséhez és védelméhez.

A Bizottság azt javasolja, hogy a civil társadalommal folytatott párbeszéd – a tagjelölt országok civil társadalmával folytatott párbeszéden túlmutatva – valamennyi nyugat-balkáni országra kiterjedjen (A 2004. decemberi Európai Tanács és a Bizottság (2005) 290 végleges 2005. június 29). Az Unió tehát mélyreható politikai és kulturális párbeszéd felvételét javasolja a térség országaival és a civil társadalom részvételével.

Háttér

A térség jövője szempontjából olyan alapvető kérdések, mint Koszovó státusza, a Bosznia-Hercegovinában, Szerbiában és Montenegróban zajló alkotmányügyi reformok továbbra is függőben vannak.

Utolsó frissítés: 23.05.2011