Európai konszenzus a fejlesztési politikáról

Az Európai Unió (EU) 55%-os részesedésével az első helyet foglalja el a világ fejlesztési segélyeinek finanszírozása terén. Mindamellett az uniós segélyek hatékonyságát tovább lehet és kell növelni a koordinációra és a harmonizációra irányuló megújuló erőfeszítések révén. A nyilatkozat olyan, a jövőre vonatkozó közös elképzeléseket mutat be, amelyek mind a tagállamok, mind pedig a Közösség egésze számára meghatározzák az Európai Unió fejlesztési együttműködés terén tett fellépéseinek irányát. A nyilatkozat ezenfelül vázolja az elképzelések közösségi szinten való végrehajtására irányuló konkrét lépéseket is.

JOGI AKTUS

A Tanács és a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői, az Európai Parlament és a Bizottság által elfogadott együttes nyilatkozat az Európai Unió fejlesztési politikájáról: Az európai konszenzus [Hivatalos Lap C 46., 2006.2.24.]

ÖSSZEFOGLALÓ

2005. december 20-án a Bizottság, a Parlament és a Tanács elnöke aláírta az „európai konszenzust”, az Európai Unió fejlesztési politikájáról szóló új nyilatkozatot, amely ötven év együttműködés után először határozza meg a közös elvek azon keretét, amelyen belül az Európai Unió és tagállamai a komplementaritás szellemében hajthatják végre fejlesztési politikájukat.

Első rész: az Európai Unió fejlesztéssel kapcsolatos elképzelései

A nyilatkozat első része meghatározza azokat a célokat és elveket, amelyek tekintetében a tagállamok és a Közösség kötelezettségvállalásokat tesz a közös elképzelések jegyében. Miután az elsődleges célkitűzés a szegénység csökkentése világszerte a fenntartható fejlődés keretében, az Európai Unió törekvése az ENSZ valamennyi tagállama által elfogadott millenniumi fejlesztési célok (MFC) 2015-ig történő megvalósítására irányul. Ezek a millenniumi célok a következők:

A nyilatkozat megfogalmazza, hogy a szegénység csökkentésének alapvető célkitűzése a felelősségteljes kormányzás ösztönzésének és az emberi jogok tiszteletben tartásának kiegészítő céljain alapul, és ezek a közös értékek képezik az Európai Unió alapját is. A szegénység elleni küzdelem azt is jelenti, hogy egyensúlyba kell hozni a humán fejlesztéshez, a természeti erőforrások védelméhez és a gazdasági növekedéshez kapcsolódó tevékenységeket a népesség szegényebb rétegei jólétének megteremtésével.

A fejlesztési együttműködésre irányuló tevékenységekre vonatkozó közös elvek a felelősségvállalás, a partnerség, a mélyreható politikai párbeszéd, a civil társadalom szerepvállalása, a nemek közötti egyenlőség és az államok törékeny helyzetének megelőzése érdekében tett folyamatos elkötelezettség. Bár elsősorban a fejlődő országok felelősek saját fejlődésükért, az Európai Unió is elkötelezett az irányban, hogy a partnerség keretében tett közös erőfeszítésekre vonatkozó felelősségvállalását teljesítse.

Az Európai Unió vállalja a támogatásra szánt keretösszeg köztes kollektív célként 2010-ig a bruttó nemzeti jövedelem 0,56%-ára, majd 2015-ig a 0,7%-ára történő emelését. A támogatás növekményének felét Afrikának fogják juttatni. Az Unió továbbra is prioritásként kezeli a legkevésbé fejlett országok, valamint az alacsony és közepes jövedelmű országok támogatását. A források elosztása az érintettek szükségleteire és teljesítményére alapozva, objektív és átlátható feltételek alapján történik. A Közösség minden nemzeti és regionális programja az összpontosítás elvén alapul majd, amelynek értelmében csak korlátozott számú elsőbbséget élvező cselekvési terület kap támogatást.

A támogatás minősége elsőrendű szempont az Európai Unió számára, amely – a 2010. évre vonatkozó konkrét célmeghatározásokon keresztül – figyelemmel kíséri majd a támogatás hatékonysága érdekében tett vállalásainak eredményességét. E tekintetben kulcsfontosságú elv a nemzeti felelősségvállalás, az adományozók között a támogatás felhasználásának helyszínén kezdődő koordináció és harmonizáció, a kedvezményezett országok rendszereihez való alkalmazkodás és az eredményorientáltság. Kiszámíthatóbbá teszik a támogatási mechanizmusokat, hogy a partnerországok számára lehetővé tegyék a hatékony tervezést.

Az Európai Unió ösztönözni fogja az adományozók koordinációjának és komplementaritásának javítását azáltal, hogy olyan közös többéves programozás irányában tevékenykedik, amely a partnerországok stratégiáin és folyamatain, a közös végrehajtási mechanizmusokon, valamint a társfinanszírozási megállapodások alkalmazásán alapul. Az Unió szintén több területen támogatja majd a fejlesztési célú politikák koherenciáját.

Második rész: az Európai Közösség fejlesztési politikájának megvalósítása

A közösségi fejlesztési politikának és a tagállamok által folytatott fejlesztési politikáknak ki kell egészíteniük egymást. A közösségi politika hozzáadott értékét a Közösség világszintű jelenléte, a támogatások végrehajtására vonatkozó szakértelme, a politikák koherenciája és a legjobb gyakorlatok támogatásában, valamint a koordináció és a harmonizáció elősegítésében játszott szerepe, a demokráciára, az emberi jogokra, a felelősségteljes kormányzásra, a nemzetközi jog tiszteletben tartására, a civil társadalom szerepvállalására és az észak–déli szolidaritás elősegítésére irányuló támogatása adják.

A fejlesztési együttműködés kiemelkedő részét képezi az Unión kívülre irányuló tevékenységek szélesebb körének, és e tevékenységeknek koherensnek és egymást kiegészítő jellegűeknek kell lenniük. A nemzeti, regionális vagy tematikus stratégiai programdokumentumok tükrözik e politikák összességét és biztosítják azok koherenciáját.

A partnerországok által kifejezésre juttatott szükségletekre válaszul az Európai Közösség a következő területekre fogja összpontosítani tevékenységét:

Bizonyos, minden kezdeményezésre alkalmazható általános elveket érintő, több ágazat erőfeszítését igénylő kérdéskörökkel kapcsolatosan a Közösség megerősíti majd az esélyegyenlőség elvét követő megközelítéseket: ez történik többek között a demokrácia, a felelősségteljes kormányzás, az emberi jogok, a gyermekjogok, az őshonos népek jogai, a nemek közötti egyenlőség, a környezeti fenntarthatóság és a HIV/AIDS elleni küzdelem terén.

A segélynyújtás módja alkalmazkodik az adott ország szükségleteihez és hátteréhez, és – amennyiben a feltételek lehetővé teszik – előnyben részesítik a költségvetési források bevonását. A közösségi megközelítés eredmény- és teljesítménymutatókon fog alapulni. A közösségi támogatás jelentős része adományok formájában kerül a kedvezményezettekhez, ami különösen megfelelő a legszegényebb és a legkorlátozottabb visszafizetési képességgel rendelkező országok számára.

A közösségi segítségnyújtás, valamint a támogatás minősége javult a Bizottság által 2000-ben elindított külső támogatási reformnak köszönhetően. További javulások várhatók például a tájékoztatási rendszerek terén, és jelentősebb decentralizálást hajtanak végre a Bizottság küldöttségei irányában. A Bizottság figyelembe fogja venni az Európai Közösség fejlesztéspolitikájára vonatkozó értékelés tanulságait (az értékelést 2000-ben fogadták el), és biztosítani fogja a fejlesztési politikával kapcsolatos európai konszenzus megvalósítását a fejlődő országokat érintő közösségi fejlesztési programokban.

KAPCSOLÓDÓ OKMÁNYOK

A Bizottság közleménye a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek – 2007. évi jelentés az Európai Közösség 2006. évi fejlesztéspolitikájáról és a külső segítségnyújtás végrehajtásáról [COM(2007) 349 végleges – a Hivatalos Lapban még nem tették közzé]. 2006-ban az Európai Unió 9,8 milliárd euró hivatalos fejlesztési segélyt (ODA) nyújtott. A 2006. év fontos változásokat hozott az Európai Unió fejlesztési együttműködésre vonatkozó igazgatási eljárásaiban, mégpedig a következő tekintetben: döntés született arról, hogy különleges figyelmet fognak szentelni a fejlődés szolgálatában álló politikák koherenciájának, elfogadták az Európai Unió fő prioritásait tükröző regionális stratégiákat, egyszerűsítették a külső segélynyújtás eszközeit (a fejlesztési együttműködés finanszírozási eszközének és a demokrácia és az emberi jogok eszközének megalkotásán keresztül), valamint létrehoztak egy keretet a támogatás hatékonyságának növelésére és az eredményértékelő módszerek javítására.

A Bizottság közleménye a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek – 2006. évi jelentés az Európai Közösség 2005. évi fejlesztéspolitikájáról és a külső segítségnyújtás végrehajtásáról [COM(2006) 326 végleges – a Hivatalos Lapban még nem tették közzé]. 2005-ben az Európai Unió vállalta, hogy a hivatalos fejlesztési segély akkori szintjét 2010-ig a kétszeresére emeli, és 6,2 milliárd eurót költött segítségnyújtásra. A Közösség 2005. évi éves politikai stratégiájában a fejlesztésre irányuló célkitűzések az Európai Unió millenniumi fejlesztési célokhoz való hozzájárulásának felülvizsgálatához és növeléséhez, valamint egy vízalap létrehozásához kapcsolódtak.

Ezenfelül a Közösség és tagállamai aláírták a támogatáshatékonyságról szóló 2005. évi párizsi nyilatkozatot (pdf) (DE) (EN) (ES) (FR), és jóváhagytak egy új, háromoldalú, a fejlesztési politikáról szóló nyilatkozatot (európai konszenzus a fejlesztési politikáról).

2005-ben Afrika került a középpontba a Cotonoui Megállapodás felülvizsgálatával, a békefenntartási mechanizmus létrehozásával és az Európai Unió Afrika-stratégiájának kidolgozásával.

Utolsó frissítés: 28.11.2007