Az afrikai, karib-tengeri és csendes-óceáni (AKCS) államok támogatására irányuló európai vízalap

Az Európai Unió (EU) vízalapot hoz létre a Cotonou-i Megállapodást aláíró afrikai, karib-tengeri és csendes-óceáni (AKCS) államok támogatására. Az 500 millió eurós költségvetésű alap célja, hogy a finanszírozási hiány problémájának aktív kezelésével elősegítse az AKCS-államok lakosságának hátrányos helyzetű rétegei számára az ivóvízhez és csatornázáshoz való hozzáférés javítását. E közlemény javaslatot tesz a vízalap létrehozásának módjára és bemutatja az európai vízellátási kezdeményezés jövőbeni alakulását.

JOGI AKTUS

Communication from the Commission to the Council and the European Parliament - Communication on the future development of the EU Water Initiative and the modalities for the establishment of a Water Facility for ACP countries [COM(2004) 43 final – Not published in the Official Journal] (A Bizottság 2004. január 26-i közleménye a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek – „Communication on the future development of the EU Water Initiative and the modalities for the establishment of a Water Facility for ACP countries" (Közlemény – Az európai vízellátási kezdeményezés jövőbeni alakulása, valamint az AKCS-államok támogatására irányuló európai vízalap létrehozása) [COM(2004) 43 végleges – a Hivatalos Lapban még nem tették közzé])

ÖSSZEFOGLALÓ

Az AKCS-államok támogatására irányuló vízalap

Az afrikai, karib-tengeri és csendes-óceáni (AKCS) államok támogatására irányuló vízalap katalizátorként kíván működni a fejlesztés és a területtel foglalkozó ágazati politikák reformjának támogatása, valamint a vízellátási és csatornázási projektek és programok finanszírozásának rugalmas és innovatív módszerei révén.

Az alapelvek

A vízalap három alapelven nyugszik:

kormányzás: a vízalap különösen azokra az AKCS-államokra összpontosítja tevékenységét, amelyek vagy már rendelkeznek a vízügyi ágazatra vonatkozó ésszerű nemzeti politikával, vagy eltökélt szándékuk annak kidolgozása, ezenfelül kiemelt szerepet szánnak a szociális kiadásoknak. Az alap segítséget nyújt ezeknek az országoknak a kiegészítő pénzügyi források bevonásához szükséges intézményi és jogszabályi keret létrehozásában;
szerepvállalás: az alapot teljes mértékben a kereslet vezérli. Az eszköz segítségével támogatható és továbbfejleszthető az AKCS-országokbeli szereplők részvétele a vízügyi politikák kialakításában és megvalósításában;
innováció és rugalmasság: a cél minél nagyobb hatás elérése az alapvető infrastruktúrák részére nyújtott támogatások és egyéb pénzügyi források kreatív kombinációi által. A felajánlott támogatások indulótőkét képezhetnek a projektek elindításához, és elősegíthetik a finanszírozás növeléséhez szükséges köz- és magánszféra-partnerségek létrehozását.

A támogatott tevékenységek

A vízalap két fő tevékenységi típust fog támogatni: a vízgazdálkodás és a kormányzás javítását, valamint az ivóvíz és a csatornázás infrastruktúráinak társfinanszírozását.

A vízgazdálkodás és a kormányzás javítását célzó tevékenységek körébe tartozik:

az intézmények megerősítése és az ágazat reformjának támogatása;
a vízkészlet integrált kezelése, a nemzeti szintre és az AKCS-országok vízgyűjtő területeire összpontosítva.

A támogatott tevékenységek második típusánál a vízalap rugalmas és innovatív módszerek alkalmazásával finanszírozza a szociálisan hátrányos helyzetű térségek és az alacsony jövedelmű lakosok ivóvízhez és csatornázáshoz való hozzáférését támogató projekteket és programokat.

A vízalap igazgatása

A vízalap igazgatásáért felelős szervezeti struktúra az Európai Bizottság keretén belül működik. A szerv európai uniós tisztviselőkből áll, akik az alap végrehajtásának részleteit hivatottak kidolgozni.

Mindazonáltal a támogatandó projektek előkészítése és megvalósítása során a Bizottságon kívül, a tagállamok szakértői csoportjaiban felhalmozott tudás legjobb kihasználása érdekében szükséges az együttműködés az Európai Beruházási Bankkal és egyéb fejlesztésfinanszírozási intézetekkel, illetve adott esetben a magánszférával és a nem kormányzati szervezetekkel (NGO).

A projektek kiválasztása az AKCS és az Európai Unió országaiban érintett állami és nem állami szereplők többsége számára nyitott pályázati felhívás keretében történik. A kiválasztás alapját az Európai Bizottság által a pályázati felhívásban meghatározott kritériumok képezik, amelyeknek összhangban kell lenniük a fenntartható fejlődés célkitűzéseivel, az Európai Uniónak a fejlődő országokban alkalmazott vízgazdálkodási politikájával és a vízgyűjtő területek integrált kezelésére vonatkozó programokkal, valamint figyelembe kell venniük többek között a partnerek végrehajtási képességét és a projekt előrehaladottságát.

Az európai vízellátási kezdeményezés jövője

A közlemény előretekintő értékelést is készít a fenntartható fejlődésről szóló világszintű csúcstalálkozón elindított európai vízellátási kezdeményezésről.

Az értékelés megállapítja, hogy az európai vízellátási kezdeményezés jelentős előrehaladást mutat, az ivóvízzel és a csatornázással kapcsolatban meghatározott célkitűzéseket pedig a vízgyűjtő területek integrált kezelése révén kell elérni.

A kezdeményezés középpontjában Afrika, valamint a kelet-európai, kaukázusi és közép-ázsiai (EECCA) országok, a Földközi-tenger térsége és Latin-Amerika áll.

A Bizottság mindamellett úgy véli, hogy az eddigi előrehaladás nem teszi lehetővé a millenniumi fejlesztési célok elérését a finanszírozás jelentős emelése és a fejlesztési támogatás egyéb források (magánszféra, fejlesztési bankok) bevonását lehetővé tevő mechanizmusainak javítása nélkül – e két cél megvalósítását kell az európai vízalapnak elősegítenie.

Háttér

A közleményt a 2002 szeptemberében Johannesburgban tartott, a fenntartható fejlődésről szóló világszintű csúcstalálkozón útjára indított európai vízellátási kezdeményezés (EN) folytatásaként teszik közzé. A csúcstalálkozó megerősítette a millenniumi fejlesztési célok keretében megfogalmazott azon célkitűzést, amely 2015-ig világviszonylatban a felére csökkentené azoknak a számát, akik nem jutnak ivóvízhez és alapvető szennyvízszolgáltatásokhoz.

Az egészségtelen víz évről évre több halálesetet okoz, mint a háború. Világszerte több mint 1,1 milliárdan nem jutnak ivóvízhez, 2,4 milliárd ember pedig nem megfelelő higiéniai körülmények között él. Az Afrikában élők közel 40%-a nem jut ivóvízhez, és ennél is többen vannak azok, akiknél nem biztosított a szennyvíz megfelelő elvezetése.

KAPCSOLÓDÓ OKMÁNYOK

Az AKCS–EK Miniszterek Tanácsának 7/2005 határozata (2005. november 22.) az AKCS–EK Vízalap második részletére fordítandó, a kilencedik EFA keretén belül rendelkezésre álló feltételes 1 milliárd EUR második, 250 millió EUR keretösszegének felhasználásáról [Hivatalos Lap L 48., 2006.2.18.]

E határozattal az AKCS–EK Miniszterek Tanácsa hivatalosan engedélyezi az AKCS–EK Vízalap második részletére fordítandó 250 millió eurós keretösszeg kiutalását.

Az AKCS–EK Miniszterek Tanácsának 2004/632/EK határozata (2004. május 6.) a hosszú távú fejlesztési támogatási keret tartalékának, valamint a 9. Európai Fejlesztési Alap beruházási konstrukciós keretéből származó forrásoknak az AKCS–EU vízellátási rendszer létrehozására irányuló felhasználásáról [Hivatalos Lap L 289., 2004.9.10.]

E határozattal az AKCS–EK Miniszterek Tanácsa hivatalosan engedélyezi az AKCS–EK Vízalap első részletére fordítandó 250 millió eurós keretösszeg kiutalását, míg a jövőben további 250 millió euró kerül feloldásra.

A Tanács határozata (2004. április 26.) a Közösség által az AKCS–EK Miniszterek Tanácsában a hosszú távú fejlesztési támogatási keret tartalékának, valamint a kilencedik Európai Fejlesztési Alap beruházási konstrukciós keretéből származó forrásoknak az AKCS–EK Vízalap létrehozására irányuló felhasználásáról szóló határozat tekintetében teendő állásfoglalásról [A Hivatalos Lapban még nem tették közzé]

A Tanács rendelkezik a hosszú távú fejlesztési támogatási keret tartalékának és a kilencedik Európai Fejlesztési Alap beruházási konstrukciós keretéből származó forrásoknak az AKCS–EU Vízalap létrehozására történő felhasználásáról.

A Tanács 2004/289/EK határozata (2004. március 22.) az afrikai, karibi és csendes-óceáni államokkal folytatott együttműködésre létrehozott kilencedik Európai Fejlesztési Alap keretében 1 milliárd euró feltételes összegnek vízvezeték létesítése céljából történő részleges felszabadításáról [Hivatalos Lap L 94., 2004.3.31.]

E határozattal a Tanács létrehozta az AKCS-államok támogatására irányuló vízalapot. Az AKCS–EK partnerségi megállapodáshoz csatolt pénzügyi jegyzőkönyv rendelkezéseinek megfelelően a Tanács úgy határozott, hogy a 2003. év végi kötelezettségvállalások és kifizetések szintje, valamint a 2004–2007 közötti időszakra vonatkozó előrejelzések lehetővé teszik a kilencedik Európai Fejlesztési Alap forrásainak 1 milliárd eurós keretéből 500 millió euró felszabadítását a vízellátási rendszer létrehozásának finanszírozására. A Tanács jóváhagyta a 250 millió eurós első részlet kifizetését. A fennmaradó összegről később rendelkeznek.

See also