WTO: az árukereskedelemmel kapcsolatos megállapodás

ÖSSZEFOGLALÓ AZ ALÁBBI DOKUMENTUMRÓL:

A Tanács 94/800/EK határozata a többoldalú tárgyalások uruguayi fordulóján (1986–1994) elért megállapodásoknak a Közösség nevében történő megkötéséről – az árukereskedelemmel kapcsolatos kérdések

A többoldalú tárgyalások uruguayi fordulója (1986–1994) – a Kereskedelmi Világszervezetet létrehozó egyezmény

MI A HATÁROZAT ÉS AZ EGYEZMÉNY CÉLJA?

A határozat az Európai Közösség (mai nevén az Európai Unió) nevében jóváhagyja a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) létrehozásáról szóló egyezményt.

FŐBB PONTOK

Az árukereskedelemmel kapcsolatos többoldalú megállapodás az 1994. évi GATT-ot (Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény) és tizenhárom ágazati megállapodást foglal magába. Ezek az alábbi négy területet fedik le:

• piacra jutás;
• nem vámjellegű intézkedésekre vonatkozó szabályok;
• vám- és kereskedelmi igazgatás;
• kereskedelmi védőintézkedések.

PIACRA JUTÁS

Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény (GATT 1994)

• Az egyezmény az árukereskedelemről rendelkező általános szabályokat tartalmazó alapszöveg. A különleges szabályokat a záróokmány által létrehozott ágazati megállapodások rögzítik. Az 1994. évi GATT magába foglalja az 1947. évi GATT-ot, valamint a WTO-t létrehozó megállapodás előtt elfogadott valamennyi jogi eszközt.
• Az általános egyezmény az 1947. évi GATT-ból is átvesz néhány alapelvet, melyek célja elsősorban a szabad verseny biztosítása. Ezek az alábbiak:
  • a legnagyobb kedvezmény elve, amely szerint a WTO valamennyi tagja nem részesítheti kevésbé kedvező elbánásban egy másik tagország termékét, mint az összes többi tagország hasonló termékeit (a megkülönböztetésmentesség elve);
  • a belső adóztatással és szabályozásokkal kapcsolatos nemzeti elbánás elve, amely szerint a WTO valamennyi tagja a többi tagország termékeit szabályozási és adózási szempontból nem részesítheti kevésbé kedvező elbánásban, mint a saját nemzeti termékeit.
• Az egyezmény az alábbiakról is rendelkezik:
  • a vámok csökkentéséről és azok maximális mértékére vonatkozó kötelezettségvállalásról;
  • a behozatal és a kivitel mennyiségi korlátozásainak tilalmáról;
  • az állami kereskedelmi vállalkozások bejelentési kötelezettségéről;
  • dömpingellenes intézkedésekről*;
  • szubvencióellenes intézkedésekről*;
  • védintézkedésekről*;
  • a konzultációs és vitarendezési eljárásról;
  • számos, a szabadkereskedelmi övezetekre és vámuniókra vonatkozó kritériumról; valamint
  • az ezen övezetek és uniók tagjaira háruló bizonyos kötelezettségekről.
• Az egyezményhez 1965-ben csatolt szabályok a fejlődő országokra vonatkozó szabályokról és az azokat illető különleges előnyökről intézkednek.

A Marrakeshi Jegyzőkönyv

Az 1994. évi GATT-hoz mellékelt Marrakeshi Jegyzőkönyv beépíti az 1994. évi GATT-ba az uruguayi forduló alatt tárgyalt árukra vonatkozó engedmények és kötelezettségvállalások listáit, valamint megállapítja azok érvényességét és végrehajtásuk módozatait.

Ipari termékek

• Az ipari termékek tekintetében az uruguayi forduló célja az volt, hogy öt év alatt legalább harmadával csökkentse a vámjellegű akadályokat, és növelje a kötött vámok számát (ezzel kapcsolatban a kormányok kötelezettséget vállalnak arra, hogy nem emelik a vámok szintjét).
• E kötelezettségvállalásoknak köszönhetően a fejlett országok által a világ minden térségéből importált ipari termékekre kivetett vámok átlagosan 40%-kal csökkentek, azaz 6,3%-ról 3,8%-ra mérséklődtek.
• Ami az EU-t illeti, az ipari behozatal közel 40%-a vámmentesen történik. Az EU által az ipari termékekre alkalmazott vámok a legalacsonyabbak közé tartoznak a világon.

Mezőgazdasági termékek

• A mezőgazdaságról szóló megállapodás célja a mezőgazdasági termékek kereskedelmének reformja és egy méltányos piacorientált rendszer létrehozása.
• Ennek megfelelően a mezőgazdasági termékek piacra jutása immár kizárólag a vámokon alapuló rendszer hatálya alá tartozik. A WTO tagjai a meghatározott termékeket illetően mind az exporttámogatásra fordított kiadásaikat, mind a támogatott kivitel mennyiségét kötelesek csökkenteni. A mezőgazdasági termelőknek juttatott támogatásokat (ártámogatás) úgyszintén csökkenteni kellett.
• A megállapodás figyelembe vette a WTO-tagok gazdasági fejlettségének szintjét. A fejlődő országoknak nem kellett olyan jelentős mértékben csökkenteniük a támogatásokat és a vámokat, mint a fejlett országoknak és több időt kaptak a kötelezettségeik végrehajtására. A legkevésbé fejlett országok felmentést kaptak ezen csökkentési kötelezettségek alól.

Textil és ruházati termékek

• Az 1973-ban megkötött, a természetes és szintetikus szálakról és az azokkal kapcsolatos termékekről szóló Multifibre Egyezmény (MFA) a textiltermékek kereskedelmét kivonta a GATT közös szabályozása alól. Az egyezmény valójában kivételt tett a textiltermékek vonatkozásában azáltal, hogy engedélyezte a WTO-tagok számára a textiltermékek exportjának kölcsönös korlátozásáról szóló kétoldalú megállapodások megkötését. A GATT általános szabályai tiltják az ilyen megállapodásokat.
• Az uruguayi forduló tárgyalásai azt célozták, hogy a textil- és ruházati ágazat zökkenőmentesen integrálódjon az 1994. évi GATT-ba. Ennek megfelelően a textil- és ruházati termékekről szóló megállapodás (ATC) az MFA 2005. január 1 -ig végrehajtandó szakaszonkénti lebontásáról rendelkezett. Ez azt jelentette, hogy a kétoldalú korlátozásokat fokozatosan meg kellett szüntetni.
• Azon országok esetében, amelyek iparai nehezen alkalmazkodnak, védintézkedéseket lehet bevezetni. Ezeket a legfeljebb három évre szóló intézkedéseket a textilipari termékek felügyelő bizottsága szigorúan ellenőrzi.

Kereskedelmi vonzatú beruházási intézkedések (TRIM-ek)

• A kereskedelmi vonzatú beruházási intézkedésekről szóló megállapodás elismeri, hogy a beruházásokkal kapcsolatos bizonyos intézkedések korlátozó vagy torzító hatást gyakorolhatnak a kereskedelemre. A WTO tagjai kötelezettséget vállalnak arra, hogy nem alkalmaznak a GATT által meghatározott nemzeti bánásmód elvével vagy a mennyiségi korlátozások tilalmával összeegyeztethetetlen kereskedelmi vonzatú beruházási intézkedéseket. A megállapodás melléklete példákkal is szolgál az e rendelkezésekkel összeegyeztethetetlen kereskedelmi vonzatú beruházási intézkedésekre, ezek egyike a hazai eredetű termékek meghatározott mennyiségének vásárlására vonatkozó kötelezettség.
• Valamennyi kereskedelmi vonzatú beruházási intézkedést be kell jelenteni és meg kell szüntetni: a fejlett országok esetén két éven belül, a fejlődő országok esetén öt éven belül és a legkevésbé fejlett országok esetén hét éven belül. E kötelezettségek betartását a Beruházási Intézkedések Bizottsága ellenőrzi. A tagok egyébiránt úgy döntöttek, hogy a későbbiekben határozzák meg, hogy a megállapodást ki kell-e egészíteni a befektetési politikára és a versenypolitikára vonatkozó rendelkezésekkel.

A NEM VÁMJELLEGŰ INTÉZKEDÉSEKRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK

A kereskedelem technikai akadályai

• A kereskedelem technikai akadályairól szóló megállapodás (TBT) biztosítani kívánja, hogy a technikai szabályozás, az előírások és a megfelelőségértékelési eljárások ne gördítsenek felesleges akadályokat a nemzetközi kereskedelem elé. A megállapodás megerősíti, hogy az országoknak jogukban áll ilyen intézkedéseket elfogadni, amennyiben valamilyen jogszerű célt kívánnak megvalósítani, mint például az emberek egészségének vagy biztonságának védelme, vagy a környezetvédelem. A technikai szabályok és az előírások azonban nem eredményezhetik a nemzeti termékek és a hasonló importált termékek közötti megkülönböztetést. Ezzel párhuzamosan a megállapodás ösztönzi a nemzetközi előírások alkalmazását, valamint a technikai szabályok, előírások és a megfelelőségértékelési eljárások harmonizációját és kölcsönös elismerését.
• A megállapodás nemzeti információs pontok felállításáról is rendelkezik, hogy elősegítse a technikai szabályokról való tájékozódást.

Egészségügyi és növény-egészségügyi intézkedések

• Az egészségügyi és növény-egészségügyi intézkedések alkalmazásáról szóló megállapodás az összes olyan egészségügyi és növény-egészségügyi intézkedést érinti, amelyek közvetlenül vagy közvetve hatással lehetnek a nemzetközi kereskedelemre. Az egészségügyi és növény-egészségügyi intézkedések megvédik az emberi vagy állati életet, vagy megóvják a növényeket az élelmiszerekben előforduló adalékanyagok, szennyező anyagok, méreganyagok, betegséget kiváltó organizmusok jelentette kockázatoktól, továbbá megvédjék az országokat a paraziták megjelenéséből, megtelepedéséből, illetve elterjedéséből származó károktól.
• A megállapodás elismeri a tagországok azon jogát, hogy tudományos elveken nyugvó egészségügyi és növény-egészségügyi intézkedéseket tegyenek, de ezen intézkedések nyomán a többi ország nem részesülhet, valamint ezek nem használhatók fel protekcionista célokra. A megállapodás arra ösztönzi a tagországokat, hogy intézkedéseiket, amennyiben lehetséges, nemzetközi szabványok, iránymutatások vagy ajánlások alapján határozzák meg.
• Amennyiben a tagországok nem követik a nemzetközi szabványokat, tudományosan alá kell támasztaniuk ennek szükségességét. Lehetőség van az előírások alkalmazásának vitatására, ez esetben vitarendezési eljárásra kerül sor.

VÁM- ÉS KERESKEDELMI IGAZGATÁS

Vámérték-megállapítás

• Az áru értéke alapján kivetett vám esetén lényeges, hogy világos eljárás álljon rendelkezésre az importált áruk vámértékének meghatározására. Amennyiben azonban a vámérték megállapítása nem méltányos szabályok szerint történik, az nem vámjellegű védőintézkedésként hathat, és korlátozóbb lehet, mint maga a vám.
• A vámértékről szóló megállapodás elismeri, hogy a vámértéknek az áruk valódi értékén kell alapulnia. Arra a pontosan meghatározott esetre, amikor a valódi érték nem szolgálhat a vámérték meghatározásának alapjául, a megállapodás öt másik vámérték-megállapítási eljárásról rendelkezik, amelyeket meghatározott fontossági sorrendben kell alkalmazni.

Előzetes áruvizsgálat

• Egyes fejlődő országok, a csalás elkerülése és az adminisztrációs hiányosságaik pótlása érdekében, magántársaságok szolgáltatásait veszik igénybe az importált áruk minőségének, mennyiségének, árának és/vagy vámbesorolásának ellenőrzésére, még mielőtt a szállító ország megkezdené az áruk kivitelét.
• Az előzetes áruvizsgálatról szóló megállapodás felsorolja az alkalmazó ország kötelezettségeit, amelyek elsősorban a megkülönböztetésmentesség, az átláthatóság, a bizalmas üzleti információk védelme és az ár igazolása területére vonatkoznak.

Származási szabályok

• A származási szabályok a termékek származási országának meghatározásához szükséges kritériumok, de nem képezhetnek a nemzetközi kereskedelem útjában álló szükségtelen akadályokat. A származási szabályokról szóló megállapodás megszabja a szabályok alkalmazásának rendjét. A megállapodás a nem preferenciális kereskedelempolitikai eszközöknél használt szabályokra vonatkozik. E megállapodás fő célja a nem preferenciális származási szabályok harmonizálása oly módon, hogy a WTO valamennyi tagja ugyanazokat a kritériumokat alkalmazza, bármi legyen is a kritériumok alkalmazásának célja.
• Amíg a harmonizáció megtörténik, a WTO tagjainak gondoskodniuk kell a származás megállapításához szükséges feltételek egyértelmű meghatározásáról és arról, hogy a származási szabályoknak ne legyen korlátozó, torzító vagy bomlasztó hatásuk a nemzetközi kereskedelemre

Importengedélyezési eljárások

• Az importengedélyezési eljárások olyan adminisztratív eljárások, amelyek az áruk az országba történő behozatalának előfeltételeként kérelem vagy egyéb okmány benyújtását követelik meg az illetékes közigazgatási hatósághoz.
• Az importengedélyezési eljárásokról szóló megállapodás fő célja az eljárások egyszerűsítése és átláthatóságuk, kiszámíthatóságuk biztosítása annak érdekében, hogy alkalmazásuk és működtetésük igazságos és méltányos legyen.

A kereskedelem megkönnyítése

A kereskedelem megkönnyítéséről szóló megállapodás célja az áruk – köztük a tranzitáruk – mozgásának, kiadásának és vámkezelésének megkönnyítése a kereskedelem megkönnyítésében részt vevő vám- és egyéb releváns hatóságok hatékony együttműködése által.

KERESKEDELMI VÉDŐINTÉZKEDÉSEK

Dömpingellenes intézkedések

• A dömpingellenes intézkedésekről szóló megállapodás lefekteti az 1994. évi GATT VI. cikke által engedélyezett dömpingellenes intézkedések alkalmazásának szabályait.
• A megállapodás pontos és világos szabályokat vezet be a dömping meghatározására és a vizsgálatok során követendő eljárásokra vonatkozóan.

Támogatások és kiegyenlítő intézkedések

• A támogatásokról és kiegyenlítő intézkedésekről szóló új megállapodás meghatározza a „támogatás” kifejezést, és kimondja, hogy szabályai csak a speciális támogatásokra vonatkoznak. A megállapodás lefekteti azokat a kritériumokat, amelyek segítségével meghatározható, hogy egy adott támogatás egy vállalkozás, egy termelői ágazat, vagy vállalkozások vagy termelői ágazatok egy csoportja számára megfelelő. A támogatásokat a következő három kategória egyikébe sorolja:
  • tiltott támogatások;
  • a WTO szabályai szerint megkérdőjelezhető támogatások; és
  • megengedett támogatások.
• A megállapodás minden egyes támogatási kategória esetében különböző korrekciós intézkedésekről rendelkezik.
• A megállapodás a kiegyenlítő intézkedések alkalmazására, vagyis az importáló ország által a támogatás hatásának kompenzálására kivetett vámokra vonatkozó szabályokat is tartalmaz.

Védintézkedések

• A védintézkedésekről szóló megállapodás meghatározza az 1994. évi GATT XIX. cikkében előírt védintézkedések alkalmazására vonatkozó szabályokat.
• A megállapodás tiltja a „szürke zónába” tartozó intézkedéseket, mint a kivitel önkéntes korlátozása vagy a piac felosztására irányuló egyéb intézkedések. A megállapodás valamennyi létező védintézkedés hatályvesztésére vonatkozó rendelkezést is tartalmaz. Ezenfelül ismerteti a védintézkedések foganatosítása érdekében követendő eljárásokat és szabályokat.

TÖBBOLDALÚ MEGÁLLAPODÁSOK

• A Marrakeshi megállapodás 4. mellékletében négy többoldalú megállapodás szerepel (vagyis ezek a megállapodások csak a WTO azon tagjaira vonatkoznak, amelyek kifejezetten elfogadták azokat):
  • a marhahúsról szóló megállapodás (csak 1997 decemberéig volt érvényben);
  • a tejtermékekről szóló megállapodás (csak 1997 decemberéig volt érvényben);
  • a polgári légi járművek kereskedelméről szóló megállapodás;
  • a közbeszerzésről szóló megállapodás. A közbeszerzésről szóló megállapodás célja a közbeszerzések nyitottá tétele a nemzetközi verseny számára.
• A megállapodás öt tevékenységi területet fed le: ezek a kikötők, a repülőterek, a vízszolgáltatás, az áramszolgáltatás és a városi közlekedés. A megállapodás a kölcsönösség elvén alapul: az országok a megjelölt területeken meghirdetett közbeszerzéseket a megállapodásnak csak azon aláírói előtt kötelesek megnyitni, amelyek ugyanazon a területen vállaltak kötelezettséget.

MIKORTÓL HATÁLYOS E HATÁROZAT ÉS EZEN EGYEZMÉNY?

• A határozat 1994. december 22 -én lépett hatályba.
• Az egyezmény 1995. január 1 -je óta hatályos.

HÁTTÉR

További információk a következő oldalon állnak rendelkezésre: Az EU és a WTO az Európai Bizottság honlapján.

* KULCSFOGALMAK

FŐ DOKUMENTUM

A Tanács 94/800/EK határozata (1994. december 22.) a többoldalú tárgyalások uruguayi fordulóján (1986–1994) elért megállapodásoknak a Közösség nevében a hatáskörébe tartozó ügyek tekintetében történő megkötéséről (HL L 336., 1994.12.23., 1–2. o.)

A Kereskedelmi Világszervezetet létrehozó egyezmény (HL L 336., 1994.12.23., 3–10. o.)

utolsó frissítés 18.04.2017