Az EU iránymutatásai a halálbüntetéssel kapcsolatban

Ezek az iránymutatások az Európai Uniónak a halálbüntetés egyetemes eltörlésére irányuló politikájának a célkitűzéseit és elemeit határozzák meg. Az Unió a halálbüntetésre vonatkozó minimum-előírások alkalmazására ösztönzi azokat az országokat vagy régiókat, ahol elutasítják a halálbüntetés eltörlését.

JOGI AKTUS

Az EU iránymutatásai a halálbüntetéssel kapcsolatban: felülvizsgált és naprakésszé tett változat. Általános Ügyek Tanácsa, 2008. június 16. [a Hivatalos Lapban nem tették közzé.]

ÖSSZEFOGLALÓ

Az Emberi Jogok Európai Egyezményének valamennyi tagállam által aláírt 13. jegyzőkönyve kötelezi az érintett tagállamokat a halálbüntetés minden körülmények közötti végleges eltörlésére. A tagállamok az Európai Unió Alapjogi Chartájának alkalmazása mellett is elkötelezték magukat, amely kimondja, hogy „senkit sem lehet halálra ítélni vagy kivégezni”.

A harmadik országokban az emberi jogok tiszteletben tartásának és az emberi méltóság védelmének javítása érdekében az Unió emberi jogi politikájának szerves részét képezik az alábbi célkitűzések:

• a halálbüntetés egyetemes eltörlésének elősegítése; szükség esetén a halálbüntetés eltörlését célzó, a halálbüntetés alkalmazására vonatkozó moratórium azonnali bevezetésével;
• felhívás a halálbüntetés fokozatos korlátozására ott, ahol az továbbra is érvényben van, valamint ragaszkodás ahhoz, hogy azt meghatározott minimum-előírásokat betartva alkalmazzák, egyben törekvés a pontos adatok megszerzésére a halálra ítélt, illetve kivégzett személyek számával kapcsolatban.

Munkamódszer

Az Európai Unió megközelítésének fő elemei az általános démarche-ok, amelyek keretében az Unió felveti a halálbüntetés kérdését a harmadik országokkal folytatott párbeszédeiben és konzultációiban. A konzultációk során a harmadik ország következő jellemzőit veszik figyelembe:

• igazságszolgáltatási rendszer, annak működése és átláthatósága;
• nemzetközi vállalások a halálbüntetés alkalmazásának leállítására;
• halálbüntetésre vonatkozó politikai előrelépések;
• az emberi jogok helyzete az ezen a területen tevékenykedő nemzetközi mechanizmusok jelentései alapján.

Az Unió eseti alapon fontolóra veheti egyedi démarche-ok alkalmazását is olyan egyedi esetekben, ahol tudomást szerez arról, hogy megsértették a minimum-előírásokat.

Az Unió figyelembe veszi az EU-missziók vezetőinek emberi jogi jelentéseit is, amelyeknek tartalmazniuk kell a halálbüntetés alkalmazásának elemzését az érintett országokban, valamint az Unió intézkedéseinek hatásáról szóló elemzést.

Az Unió célkitűzése az, hogy meggyőzze a harmadik országokat a halálbüntetés eltörléséréről, és hogy ösztönözze őket arra, hogy megerősítsék a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának második fakultatív jegyzőkönyvét. Olyan esetekben, ahol ez nem lehetséges, egyéb kezdeményezéseken keresztül törekszik e cél megvalósítására, például:

• arra ösztönzi az államokat, hogy erősítsenek meg más, különösen a halálbüntetés alkalmazásával kapcsolatos nemzetközi emberi jogi okmányokat;
• előmozdítja a kétoldalú és többoldalú együttműködést a bűncselekményekre vonatkozó tisztességes és pártatlan igazságszolgáltatási eljárás meghatározásának érdekében.

Az Unió célkitűzései között szerepel az is, hogy a megfelelő többoldalú fórumokon lehetővé tegye a halálbüntetés alkalmazására vonatkozó moratórium bevezetését, és ösztönözze a halálbüntetés esetleges eltörlését célzó kezdeményezéseket. Arra is ösztönzi a megfelelő nemzetközi szervezeteket, hogy tegyék meg a kellő lépéseket arra, hogy az államokat a halálbüntetésre vonatkozó nemzetközi szerződések és normák megerősítésére és betartására ösztönözzék.

Minimum-előírások

Abban az esetben, ha egy állam ragaszkodik a halálbüntetés fenntartásához, az EU fontosnak tartja, hogy teljesüljenek az alábbi minimum-előírások:

• halálbüntetést csak a legsúlyosabb, szándékosan elkövetett és erőszakos bűncselekményekért lehet kiszabni;
• halálbüntetés csak olyan bűncselekményekért szabható ki, amelyeket elkövetésük idején halállal büntettek; amennyiben a bűncselekmény elkövetése előtt enyhébb büntetést írtak elő az ilyen esetekre vonatkozóan, akkor az enyhébb büntetési formát kell alkalmazni;
• nem lehet halálbüntetést kiszabni olyan személyekre, akik a bűncselekmény elkövetésekor még nem töltötték be a 18. életévüket, valamint az állapotos nőkre és kismamákra, illetve a mentális rendellenességben szenvedő személyekre;
• csak akkor szabható ki halálbüntetés, ha a vádlott bűnösségét egyértelmű és meggyőző bizonyítékokra alapozva tisztességes eljárás során állapítják meg, ahol a vádlott jogi segítségben részesül;
• jogot kell biztosítani arra, hogy a halálraítélt magasabb szintű bírósághoz fellebbezhessen és egyéni panaszt nyújthasson be; minden halálraítéltnek joga van az ítélet megváltoztatását kérni;
• a halálos ítéletet úgy kell végrehajtani, hogy az a lehető legkevesebb szenvedéssel járjon.

Háttér

1998-ban a tagállamok elhatározták, hogy határozottabban lépnek fel a halálbüntetés ellen, ezért elfogadták ezen iránymutatások első változatát. Ebben az időben már a tagállamok többségében eltörölték a halálbüntetést, illetve azok a tagállamok, ahol az eltörlésre még nem került sor, vállalták, hogy többé nem alkalmazzák ezt a büntetési formát. Az azóta eltelt időszakban valamennyi tagállam megerősítette az Emberi Jogok Európai Egyezményének a halálbüntetés eltörléséről szóló 6. jegyzőkönyvét. Szintén fontos megjegyezni, hogy a halálbüntetés eltörlése az uniós tagság feltételei között szerepel.

Következésképpen az Unió elhatározta, hogy egyre több kezdeményezést indít el a nemzetközi szervezeteken, főként az Egyesült Nemzetek Szervezetén belül. 2007-ben az ENSZ Közgyűlése 62. ülésén elfogadták az Unió valamennyi partnere által támogatott határozatot a halálbüntetés alkalmazására vonatkozó moratóriumról. Ez a határozat a halálbüntetésre ítéltek jogainak védelmét garantáló minimum-előírások alkalmazására, a halálbüntetés alkalmazásának fokozatos korlátozására, valamint a kivégzési moratórium bevezetésére szólítja fel az érintett államokat. Az Unió együttműködik különböző nem kormányzati szervezetekkel is, különösen a demokrácia és az emberi jogok világszintű előmozdításának finanszírozási eszközének a keretein belül.

utolsó frissítés 30.09.2010