A közös halászati politika reformja
A közös halászati politika (KHP) reformjának célja, hogy megteremtse a halak és a halászat, valamint az előbbiek létét megalapozó tengeri környezet jobb jövőjéhez szükséges feltételeket. A fenntarthatóság a javasolt reform középpontjában áll, és feladata, hogy véget vessen a halállományok túlhalászásának és kimerítésének. A fenntartható halászat olyan halászatot jelent, amelynél a kifogott mennyiségek nem veszélyeztetik a halállományok szaporodóképességét, és hosszú távon nagy hozamot biztosítanak. A reform a régiók vagy tengeri medencék szerinti halászati irányítás decentralizált megközelítésén alapszik. Fenntartható halászati egyezmények révén az Európai Unióban és világszerte egyaránt javítania kell az irányítási előírásokat.
JOGI AKTUS
A Bizottság közleménye (2011. július 13.) – A közös halászati politika reformja [COM(2011) 417 – a Hivatalos Lapban még nem tették közzé].
ÖSSZEFOGLALÓ
A közös halászati politika (KHP) reformja hozzájárul az Európa 2020 stratégiához. Ennek érdekében közre kell működnie a fenntartható és az inkluzív növekedésnek, a tengerparti térségek kohéziója növelésének és az ágazat erőteljes gazdasági teljesítményének megteremtésében.
A Bizottság javaslatainak középpontjában a fenntarthatóság és a hosszú távú megoldások állnak.
Védelem és fenntarthatóság
A többi állományra, fajra és ökoszisztémára gyakorolt jelentős káros hatások kiküszöbölését célzó halászati irányításnak köszönhetően – a „tengervédelmi stratégiáról” szóló keretirányelv rendelkezéseinek megfelelően – a KHP hozzájárulhat a tengeri környezet jó környezeti állapotának eléréséhez.
A KHP reformjának keretében elfogadott intézkedéseknek az Európai Unió által tett nemzetközi kötelezettségvállalásokkal összhangban 2015-ig biztosítaniuk kell a legnagyobb fenntartható hozam elérését. A legnagyobb elérhető fogásmennyiség nem veszélyeztetheti az állományok fenntarthatóságát. Épp ellenkezőleg, elő kell segítenie a halpopuláció méretének és legnagyobb hozamának fenntartását.
A tervezett intézkedések ezenkívül a következőket érintik: a felesleges fogásmennyiség tengerbe történő visszadobásának megszüntetése, a rendelkezésre álló legjobb tudományos szakvéleményeken alapuló, hosszú távú gazdálkodási tervek, valamint a megbízható és teljes körű információk gyűjtésének és a szakpolitikák kidolgozásához történő rendelkezésre bocsátásának javítása.
A halászat és az akvakultúra jövője
A KHP feladata, hogy erőteljes, életképes, versenyképes és vonzó iparággá tegye a halászatot és az akvakultúrát. A gazdasági életképesség növelése és a túlzott halászati kapacitás megszüntetése érdekében a Bizottság a nagyméretű hajókra vonatkozó átruházható halászati koncessziók rendszerének bevezetésére tesz javaslatot. E rendszer keretében egyes gazdasági szereplők megvásárolhatnák más, az ágazatot elhagyni kívánó gazdasági szereplők jogait. A rendszer közfinanszírozást nem igényel. Mindemellett lehetővé tenné a bevételek növelését és új munkahelyek teremtését.
Létrejöhetnének a kisüzemi halászati területeket, illetve a fenntartható akvakultúrát támogató intézkedések is.
A fogyasztók tájékoztatása
A fogyasztók pontosabb tájékoztatást kapnak majd az általuk vásárolt termékek minőségéről és fenntartható jellegéről. A címkézésen többek között feltüntethetők a környezetbarát jellegre vonatkozó kijelentések vagy a különleges gyártási módszerekre utaló jelölések.
A halászati szervezetek tevékeny szerepet kapnak tagjaik halászati tevékenységének tervezésében, és fontosabb szerepet töltenek be a piacok célzottabb ellátásának biztosításában és a halászok nyereségének növelésében.
Jobb irányítás a regionalizáció révén
A reformnak előnyben kell részesítenie a regionális és helyi igényekhez igazodó megoldásokat, hogy fokozottabban figyelembe vegye a különböző tengeri medencék sajátosságait. Az általános szakpolitikai elvekkel és célkitűzésekkel kapcsolatos főbb döntéseket minden esetben uniós szinten hozzák meg. A tagállamok ugyanakkor – a Bizottság ellenőrzése mellett – elfogadhatnak más halászati irányítási intézkedéseket. A hatékony gazdálkodás érdekében a tagállamok például technikai védelmi intézkedéseket és a visszadobás visszaszorítását célzó intézkedéseket fogadhatnak el, hogy ezeket nemzeti jogszabályok által végrehajtsák.
A Bizottság a regionális megközelítés keretében az állományvédelmi politikával összefüggő tanácsadás területén bővíteni kívánja a tanácsadó testületek szerepét. Tekintettel az akvakultúra-ágazat sajátos jellegére, a Bizottság új, az akvakultúrával foglalkozó tanácsadó testület létrehozását javasolja.
Pénzügyi támogatás
A köztámogatásnak a tevékenységek egészére ki kell terjednie. A finanszírozás egésze leegyszerűsödik, és attól fog függni, hogy az ágazati szereplők teljesítenek-e bizonyos (elsősorban fenntarthatósági) feltételeket. Sor kerül a közös piacszervezés keretében működő intervenciós rendszer korszerűsítésére is. Az intervenciós árakat a jövőben decentralizált módon, megfelelő szinten fogják rögzíteni, elkerülendő, hogy az árak fenntartása érdekében a felesleges halakat elpusztítsák.
Külső dimenzió
Az Unió külső tevékenységeinek célja a tengeri ökoszisztémák fenntarthatóságának és védelmének biztosítása. E tevékenységek elsősorban a tudományos ismeretek megosztását és a meghozott szabályok tiszteletben tartását ösztönző együttműködés megerősítésén alapulnak, többek között a jogellenes halászat elleni küzdelem terén.
Az Uniónak tevékenyebb szerepet kell vállalnia a regionális halászati gazdálkodási szervezetekben, a nemzetközi szervezetekben és a harmadik országokkal kialakított kapcsolataiban.
Az Unión kívüli országokkal megkötött fenntartható halászati egyezményeknek nagyobb hangsúlyt kell helyezniük a tengeri erőforrásokkal való megfelelő gazdálkodásra, a tudományos ismeretek javítására és egy magas színvonalú irányítási keretrendszer létrehozására.
Háttér
A reform egy 2010 végén lezárult széles körű nyilvános konzultáció eredményeképpen jött létre. Az érdekeltek észrevételeit felhasználták a reformcsomag kidolgozásához, amely az alábbiakat foglalja magában:
Utolsó frissítés: 03.12.2011