Finanszírozás az innováció és a vállalkozások céljaira (Európai Beruházási Alap)

ÖSSZEFOGLALÓ

Az Európai Beruházási Alap (EBA) kockázatitőke-forrásokat biztosít kis- és középméretű vállalkozások (kkv-k) támogatására. Részvényesei az Európai Beruházási Bank (EBB), az Európai Bizottság által képviselt Európai Unió (EU), valamint köz- és magántulajdonban álló pénzintézetek, jelenleg az EU 15 országából és Törökországból.

MI EZEN ALAPOKMÁNY CÉLJA?

Az alapokmány rögzíti:

az EBA feladatait és tevékenységeit,
az irányító szervek működési keretét és döntéshozatali jogkörét,
az EBA törzstőkéjét,
az EBA tagjaira és részvényeire vonatkozó kereteket.

FŐBB PONTOK

Az EBA tevékenységét az uniós országok, a tagjelölt és lehetséges tagjelölt országok, valamint az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) országainak területén folytathatja. A közgyűlés feljogosíthatja az EBA-t, hogy konkrét megbízáshoz kapcsolódóan a fent említett földrajzi területen kívül is folytasson tevékenységeket.
Az EBA jogi személyiséggel és pénzügyi autonómiával rendelkezik.
Az EU célkitűzéseit, mint a vállalkozás, növekedés, innováció, kutatás és foglalkoztatás az alábbiak révén támogatja:
- kölcsönökre és más pénzügyi kötelezettségekre vonatkozó garanciák és hasonló eszközök biztosítása bármely jogilag megengedett formában;
- részesedés megszerzése, fenntartása, kezelése és elidegenítése bármilyen vállalkozásban, a közgyűlés döntése alapján megállapított feltételek szerint;
- egyéb, a fentiek szerinti feladataihoz kapcsolódó tevékenységek, beleértve hitelfelvételi műveleteket is.
Az EBA törzstőkéje 4,5 milliárd euró, amely 4500 darab, egyenként egymillió euró névértékű részvényből áll. Ezeket az EBA tagjai jegyezhetik. A törzstőke a közgyűlés határozata alapján emelhető.
Az EBA kötelezettségeiért annak tagjai csak jegyzett, de be nem fizetett tőkerészesedésük mértékéig felelnek.

Irányító szervek

Az EBA vezetését és igazgatását a közgyűlés, az igazgatótanács és a főigazgató látják el.

1.
A közgyűlés az EBA részvényeseiből áll. A közgyűlés évente legalább egyszer ül össze, és a leadott szavazatok többsége alapján hozza meg határozatait. Határozati javaslatok írásbeli eljárással való döntéshozásra is benyújthatók. A közgyűlés jogkörei közé tartoznak az alábbiak:
- döntés az EBA törzstőkéjének megemeléséről;
- az alapokmány és az eljárási szabályzat módosításainak elfogadása;
- döntés új tagok felvételéről;
- az éves jelentés és a mérleg jóváhagyása;
- döntés az EBA nettó nyereségének felhasználásáról és felosztásáról;
- az igazgatótanács és a könyvvizsgáló bizottság tagjainak kinevezése.

2.
Az igazgatótanács a közgyűlés által két évre kinevezett és az EBA részvényesei által kijelölt tagokból áll. Az igazgatótanács általában évente 10 alkalommal ülésezik, és határozati javaslatok írásbeli eljárással való döntéshozásra is benyújthatók. Tagjai kötelesek az EBA érdekeinek szolgálatában eljárni, és a közgyűlésnek tartoznak elszámolási kötelezettséggel. Az igazgatótanács:
- határoz az EBA összes műveletéről (bizonyos korlátozott esetekben ezen jogkör átruházható a főigazgatóra);
- iránymutatásokat és irányelveket fogad el az EBA műveleteivel és vezetésével kapcsolatban;
- kinevezi és adott esetben elbocsáthatja a főigazgatót és a főigazgató-helyettest;
- elkészíti a közgyűlés elé terjesztendő javaslatokat;
- rögzíti az EBA részvényeinek megszerzésére vonatkozó általános feltételeket.

Az igazgatótanács elnökét az igazgatótanács tagjai közül választják többségi szavazással. A határozathozatal szavazati többség alapján történik azzal a kikötéssel, hogy az igazgatótanácsi tagok legalább felének jelen kell lennie.

3.
Az 5 évre kinevezhető főigazgató az igazgatótanácsnak tartozik beszámolni. A főigazgató befolyásmentesen köteles eljárni, és az EBA napi irányításáért felel, melynek során köteles:
- az igazgatótanács által elfogadott iránymutatásokkal összhangban eljárni;
- benyújtani az éves jelentést és egyéb jelentéseket az igazgatótanácsnak,
- felügyelni az EBA éves zárszámadásának elkészítését.

Az EBA működése

Az Európai Beruházási Alap (EBA) az Európai Beruházási Bank Csoport tagja. Fő célja, hogy a forráshoz jutásukat elősegítve támogassa az európai mikro-, kis- és középvállalkozásokat (kkv-kat). Az EBA kifejezetten e piaci szegmens számára dolgoz ki és fejleszt kockázati és növekedési tőkével, garanciákkal és mikrofinanszírozással összefüggő instrumentumokat. Az EBA ebben a szerepében elősegíti az innovációt, a kutatást és fejlesztést, a vállalkozói szellemet, a növekedést és a foglalkoztatást támogató uniós célkitűzések elérését.

Az EBA könyvvitelét évente egy független külső könyvvizsgáló auditálja. Az EBA könyvvizsgáló bizottsága 3 tagból áll, akiket az EBB, az Európai Bizottság és a pénzügyi intézmény részvényesei jelölnek, valamint egy póttagból, akit a 3 részvényes csoport egymást váltva jelöl. A tagokat a közgyűlés nevezi ki, és a közgyűlésnek tartoznak beszámolni. Felügyeleti testületként a könyvvizsgáló bizottság erősíti meg évente, hogy legjobb tudomása és megítélése alapján az EBA műveleteire az alapokmányban és az eljárási szabályzatban foglaltakkal összhangban került sor, és hogy a pénzügyi beszámolók az EBA eszközei és forrásai tekintetében megbízható és valós képet adnak az EBA pénzügyi helyzetéről és a vizsgált pénzügyi évben végzett műveletek eredményéről.

Az EBA összes kötelezettségvállalása nem haladhatja meg garanciaműveletek esetén a jegyzett tőke összegének háromszorosát. Az alapokmány 26. cikke alapján ez a felső határ közgyűlés határozatával legfeljebb a jegyzett tőke nyolcszorosáig emelhető. Részesedések esetén az összeget a közgyűlés határozza meg.

Az EBA és műveleteinek kedvezményezettjei közötti viták esetén az illetékes nemzeti bíróságok vagy választott bíróságok jogosultak döntést hozni. Az EBA szerveinek elfogadott intézkedéseivel kapcsolatos viták az Európai Unió Bíróságának hatáskörébe tartoznak.

Az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló jegyzőkönyv (7. jegyzőkönyv) vonatkozik az EBA-ra, szerveinek tagjaira és munkavállalóira is.

Európai Stratégiai Beruházási Alap

Az Európai Bizottsággal partnerségben az EBA és az EBB kulcsszerepet játszanak az európai beruházási tervben az Európai Stratégiai Beruházási Alap (EFSI) létrehozása révén. A 2015-ben létrehozott EFSI magánfinanszírozást tervez mozgósítani olyan stratégiai beruházásokhoz, amelyeket csupán piaci alapon nem lehet finanszírozni. Az EBA felel a kkv-k és közepes piaci tőkeértékű vállalatok (azaz 250 és 3000 munkavállaló közötti vállalkozások) támogatását célzó finanszírozási intézkedések megvalósításáért az EFSI kkv-támogatási kerete alapján.

HÁTTÉR

Az EBA-t 1994 -ben hozták létre, és székhelye Luxembourgban található.

JOGI AKTUS

Az Európai Beruházási Alap alapokmánya, amelyet a közgyűlés 1994. június 14-én fogadott el, majd 2000. június 19-én, 2007. november 30-án, 2012. március 8-án és 2014. május 27-én módosított (HL C 95., 2015.3.21., 22–31. o.)

utolsó frissítés 19.10.2015