Uniós szabályok a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekkel kapcsolatos szerződésekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról
ÖSSZEFOGLALÓ AZ ALÁBBI DOKUMENTUMRÓL:
648/2012/EU rendelet a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról
MI A RENDELET CÉLJA?
- Az európai piaci infrastruktúra-rendelet (EMIR) szabályokat határoz meg a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekre* vonatkozó szerződésekkel, a központi szerződő felekkel (CCP)* és a kereskedési adattárakkal* kapcsolatban, a G20-csoport 2009. szeptemberben az egyesült államokbeli Pittsburghben tett kötelezettségvállalásaival összhangban.
- Az EMIR célja a rendszerszintű kockázat csökkentése, a származtatott ügyletek piaca átláthatóságának javítása és a pénzügyi stabilitás megőrzése.
- Az EMIR-t többször módosították, legutóbb az (EU) 2022/2554 rendelettel, a digitális működési rugalmasságról szóló jogszabállyal (más néven DORA), amelynek célja annak biztosítása, hogy a pénzügyi ágazat súlyos működési zavar esetén képes legyen ellenálló maradni (lásd az összefoglalót).
FŐBB PONTOK
- Az EMIR az átláthatóság növelése érdekében előírja, hogy valamennyi európai származtatott ügyletre vonatkozó információt jelenteni kell a kereskedési adattárak felé, valamint hozzáférhetővé kell tenni a felügyeleti hatóságok – többek között az Európai Értékpapírpiaci Hatóság (ESMA) – számára.
- A partner-hitelkockázat* csökkentése érdekében az EMIR a központi szerződő felekre vonatkozólag szigorú szervezeti, üzletviteli és prudenciális kötelezettségeket határoz meg. Előírja továbbá, hogy a szabványos származtatott ügyletek elszámolása a központi szerződő felek bevonásával történjen (lásd elszámolás*).
- Az Európai Unió (EU) pénzügyi ágazata digitális működési rezilienciájának erősítése érdekében az (EU) 2022/2554 módosító rendelet követelményeket ír elő a központi szerződő felek és a kereskedési adattárak hálózati és információs rendszereinek rezilienciájára vonatkozóan, hogy azok ellen tudjanak állni az ikt-val kapcsolatos zavaroknak és a veszélyeknek, válaszolni tudjanak azokra, illetve ki tudjanak lábalni azokból.
- A működési kockázat* csökkentése érdekében a nem központilag elszámolt tőzsdén kívüli származtatott ügyletekkel kapcsolatos szerződések esetében az EMIR előírja a szerződő feleknek, hogy stabil eljárásokkal kell rendelkezniük a szerződéses feltételek időben történő visszaigazolása, a vitás kérdések azonosítása és rendezése, és a nyitott ügyletek értékének naponta, piaci árazás* szerint történő meghatározása érdekében. Emellett a szerződő feleknek biztosítékeszközöket kell cserélniük, és gondoskodniuk kell arról, hogy megfelelő összegű tőkével rendelkeznek a biztosítékeszköz által nem fedezett kockázatok kezelésére.
- Az elszámolási és jelentéstételi kötelezettségek olyan cégekre vonatkoznak, amelyek nagy mértékű tulajdoni részesedéssel rendelkeznek tőzsdén kívüli származtatott ügyletekben, ilyen többek között:
- a pénzügyi cégek, például bankok és biztosítótársaságok; vagy
- a nem pénzügyi cégek, például energetikai szolgáltató vállalkozások és légitársaságok.
Mentességek
- A csoporton belüli ügyletek bizonyos feltételek mellett mentesülnek a központi elszámolás, a jelentéstétel és a nem központilag elszámolt tőzsdén kívüli származtatott ügyleteknél a biztosítékok cseréjének kötelezettsége alól.
- A nyugdíjkonstrukció-rendszerek átmeneti mentességet élveznek, mivel még nem dolgoztak ki olyan életképes megoldást, amely lehetővé tenné a központi elszámolásban való részvételüket.
- Bizonyos közjogi szervezetek és nemzetközi intézmények nem tartoznak az EMIR hatálya alá (a jelentéstételre vonatkozó mentesség a jogalanytól függ).
- Bizonyos tőzsdén kívüli származtatott ügyletek vagy partnerek esetében az elszámolási kötelezettséget bizonyos körülmények között fel lehet függeszteni.
Az Európai Értékpapír-piaci Hatóság feladatai
- Az ESMA felel az elszámolási kötelezettség hatálya alá kerülő, azaz azon szabványos ügyletek azonosításáért, amelyeket a központi szerződő fél bevonásával kell elszámolni.
- Az ESMA fontos szerepet játszik az uniós központi szerződő felek felügyeletéért felelős uniós tagállami hatóságok közötti további harmonizáció és együttműködés biztosításában.
- Az ESMA felelős azon nem uniós országok központi szerződő feleinek elismeréséért, amelyek elszámolási szolgáltatásokat kívánnak nyújtani az Unióban, és felügyeli azokat a nem uniós országbeli központi szerződő feleket, amelyek az Unió vagy annak egy vagy több tagállama pénzügyi stabilitása szempontjából rendszerszinten fontosnak minősülnek (2. szintű központi szerződő felek).
- Az ESMA felügyeli továbbá a kereskedési adattárakat.
- Az (EU) 2022/2554 módosító rendelet előírja az ESMA számára szabályozástechnikai standardtervezetek kidolgozását az üzletmenet-folytonossági politika és a katasztrófa-elhárítási terv minimális tartalmának és követelményeinek meghatározása érdekében, kizárva az IKT üzletmenet-folytonosságra vonatkozó szakpolitikáját és a katasztrófa-elhárítási terveket.
Hatáskörök
- Az EMIR az alábbi hatásköröket írja elő:
- nemzeti illetékes hatóságok, felügyelői kollégiumok és az ESMA – az Unióban székhellyel rendelkező központi szerződő felek engedélyezése és ellenőrzése;
- az ESMA, a nem uniós központi szerződő felek kollégiuma és az uniós pénznemeket kibocsátó központi bankok – a nem uniós központi szerződő felek elismerése és a 2. szintű központi szerződő felek EMIR-nek való megfelelését vizsgáló folyamatos felügyelet.
- Az Európai Bizottság számos felhatalmazáson alapuló rendeletet fogadott el, többek között a rendeletben foglalt feltételek kiegészítésére irányuló, az ESMA tervezetein alapuló technikai standardokat. Az ESMA által kidolgozott technikai standardok számos témát érintenek, többek között az alábbiakat:
- a központi szerződő felek tőkekövetelményei;
- a kereskedési adattárak felé bejelentendő adatok minimális köre;
- az intézmények felügyeleti jelentése a likviditásfedezeti követelményről.
- A Bizottság felhatalmazással rendelkezik továbbá arra, hogy felhatalmazáson alapuló rendeleteket fogadjon el különböző szempontokra vonatkozóan, többek között az alábbiakra nézve:
- a rendelet alóli mentességet élvező szervezetek listájának módosítása;
- a pénzbírság vagy időszakos kényszerítő bírság kiszabására vonatkozó eljárási szabályzat;
- a II. mellékletnek a pénzügyi piacok alakulásának figyelembevétele érdekében történő módosítására irányuló intézkedések;
- a díjtípusok és a díjköteles ügyek, a díjak összege és megfizetésük módja további részletes meghatározása.
- Elfogadott továbbá az egyenértékűséggel kapcsolatos végrehajtási határozatokat bizonyos nem uniós országok központi szerződő feleire vonatkozó szabályozási rendszerek tekintetében.
MIKORTÓL ALKALMAZANDÓ A RENDELET?
A rendelet 2012. augusztus 16. óta alkalmazandó.
HÁTTÉR
A tőzsdén kívüli származtatott ügyletek általában magánúton kötött ügyletek. A vonatkozó információkhoz ennélfogva kizárólag a szerződő felek férnek hozzá, ami megnehezíti a felmerülő kockázatok jellegének és szintjének értékelését.
További információk:
KULCSFOGALMAK
Tőzsdén kívüli származtatott ügylet. A származtatott ügylet olyan pénzügyi szerződés, amely valamely mögöttes termék (például eszköz, index vagy kamatláb) jövőbeni értékével vagy állapotával függ össze. A tőzsdén kívüli származtatott ügylet két szerződő fél – például valamely bank és gyártó – között magánúton megkötött származtatott ügylet, amellyel nem tőzsdén vagy azzal egyenértékű Unión kívüli piacon kereskednek.
Központi szerződő fél (CCP). Olyan jogi személy, amely helyettesíti a két szerződő felet valamely ügylet során, így vevőként lép fel valamennyi eladóval szemben és eladóként valamennyi vevővel szemben. A központi szerződő fél fő célja, hogy kezelje annak esetlegesen felmerülő kockázatát, hogy valamely szerződő fél nem képes a megkövetelt kifizetéseket teljesíteni, azaz a fél nemteljesítése áll fenn.
Kereskedési adattár. Olyan központi adattár, amely felé a származtatott ügyletek adatait jelentik. A kereskedési adattárak kereskedelmi cégek. Léteznek globális kereskedési adattárak a tőzsdén kívüli hitelderivatívák, a kamatláb-derivatívák, valamint a származtatott részvényügyletek (a derivatívák egy bizonyos típusa, például az opciós ügyletek vagy a határidős tőzsdei ügyletek) tekintetében.
Partner-hitelkockázat. Az ügyletben érintett partner, azaz a pénzügyi tranzakcióban részt vevő másik fél részéről felmerülő nemteljesítés kockázata.
Elszámolás. Valamennyi olyan tevékenységet felölel, amely valamely tranzakció elindításától a kiegyenlítéséig tart.
Működési kockázat. A veszteség kockázata, amely nem megfelelő vagy elmulasztott belső folyamatokból, vagy a csaláshoz, emberi hibához, terrorizmushoz hasonló külső eseményekből ered.
Piaci árazás. Egy eszközhöz olyan érték hozzárendelése, amely megegyezik az eszköz aktuális piaci árával vagy olyan kapcsolódó standardizált eszközök alapján számított értékkel, amelyeknek van piaca.
FŐ DOKUMENTUM
Az Európai Parlament és a Tanács 648/2012/EU rendelete (2012. július 4.) a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról (HL L 201., 2012.7.27., 1–59. o.)
Az 648/2012/EU rendelet későbbi módosításait belefoglalták az eredeti szövegbe. Ez az egységes szerkezetbe foglalt változat kizárólag tájékoztató jellegű.
KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK
Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2022/2554 rendelete (2022. december 14.) a pénzügyi ágazat digitális működési rezilienciájáról, valamint az 1060/2009/EK, a 648/2012/EU, a 600/2014/EU, a 909/2014/EU és az (EU) 2016/1011 rendelet módosításáról (HL L 333., 2022.12.27., 1–79. o.)
utolsó frissítés 25.10.2023