Az alternatívbefektetésialap-kezelőkről szóló 2011/61/EU irányelv
Hatály alóli kivételek
Az irányelv nem alkalmazandó a következőkre:
Uniós szintű engedélyezés
Az alternatív befektetési alapkezelők (ABAK-ok) a szolgáltatásaikra „uniós szintű engedélyt” adhatnak különböző uniós tagállamokban, egyszeri engedélyezés alapján. Ez azt jelenti, hogy amint egy ABAK engedélyt kap egy tagállamban és az irányelv szabályainak megfelel, jogosulttá válik alapokat kezelni vagy szakmai befektetők számára forgalmazni az egész EU-ban.
Engedélyezések
Az EU-ban való működéshez az alapkezelőknek engedélyt kell szerezniük a székhelyük szerinti tagállam illetékes hatóságától. Az engedélyezés megszerzéséhez az ABAK-oknak egy minimális szintű tőkével rendelkezniük kell likvid vagy rövid lejáratú eszközökben.
Letétkezelő
Az ABAK-ok kötelesek gondoskodni arról, hogy az általuk kezelt alapok független letétkezelőt jelöljenek ki. Ez lehet például egy bank vagy befektetési vállalkozás, amely felel az alap tevékenységeinek felügyeletéért és annak biztosításáért, hogy azok eszközei megfelelően védettek legyenek.
Kockázatkezelés és prudenciális szabályozás
Az ABAK-oknak az illetékes hatóságot meg kell győzniük a kockázatkezelésre vonatkozó belső megállapodásaik erősségéről.
Ennek részeként követelmény rendszeres adatszolgáltatásuk a fő piacokról és eszközökről, amelyeken/amelyekben kereskednek, valamint fő kitettségeikről és kockázataik koncentrálódásairól.
A befektetőkkel való bánásmód
A gondosság ösztönzésére befektetőik körében az ABAK-oknak egyértelmű leírást kell adniuk befektetési politikájukról, többek között az eszközfajták leírásáról és a tőkeáttételek alkalmazásáról. Az egyes pénzügyi évekre vonatkozó éves jelentést kérésre a befektetők rendelkezésére kell bocsátani.
Tőkeáttételes alapok
Az irányelv specifikus követelményeket vezet be a tőkeáttételre, azaz a befektetés adósságból való finanszírozására vonatkozóan. A pénzügyi rendszer stabilitásának biztosítása érdekében az illetékes hatóságok megállapíthatnak tőkeáttételi korlátokat.
Magántőke-alapok
Amennyiben egy alternatív befektetési alap megszerzi az ellenőrzést egy tőzsdén nem jegyzett társaság vagy egy kibocsátó felett, akkor az ABAK-ra a vagyonkivonást tiltó szabályok vonatkoznak. Egy 2 éves időszakban, az ABAK-nak fel kell lépnie bármely, a részvényesek javára történő kifizetéssel, az alaptőke leszállításával, részvény-visszavásárlással vagy a társaság saját részvényeinek megszerzésével szemben.
Alapok és alapkezelők az EU-n kívüli országokban
Az irányelvben meghatározott feltételek mellett az „uniós szintű engedélyezés” kiterjeszthető EU-n kívüli ABAK-okra és a nem uniós alapok forgalmazására, akár az EU-n belüli vagy azon kívüli ABAK-ok által.
Az Európai Értékpapír-piaci Hatóság szerepe
Az Európai Értékpapír-piaci Hatóság (ESMA) aktív szerepet játszik a közös felügyeleti kultúra kialakításában, különösen az ABAK-ok típusainak meghatározására vonatkozó megfelelő javadalmazási politikákról szóló iránymutatások kiadásával és a technikai standardok kidolgozásával.
Kisebb alapok
A tagállamok dönthetnek úgy, hogy az irányelvet nem alkalmazzák kisebb ABAK-okra, azaz olyan alapok esetében, ahol a kezelt eszközök értéke nem éri el a 100 millió EUR küszöbértéket tőkeáttétel esetén, illetve az 500 millió EUR küszöbértéket tőkeáttétel nélkül. A kisebb alapokra azonban vonatkoznak a minimális nyilvántartásba vételi és jelentéstételi követelmények.
Az (EU) 2011/61 irányelv módosításai
Az (EU) 2016/2341 irányelv a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények (IORP-k) (lásd összefoglaló) tekintetében a következő két kiegészítő szabályt vezeti be.
A tagállamok nem tehetik meg, hogy:
Az értékpapírosítás általános keretrendszerét létrehozó (EU) 2017/2402 rendelet (lásd az összefoglalót) bevezet egy szabályt, amely megköveteli, hogy amennyiben az ABAK-ok egy olyan értékpapírosításnak vannak kitéve, amely többé nem felel meg a megállapított követelményeknek, akkor nekik a vonatkozó ABAK-ok befektetőinek a legjobb érdekében cselekedniük kell és szükség esetén korrekciós intézkedéseket kell hozniuk.
Az (EU) 2019/1160 irányelv számos változást tartalmaz.
Az (EU) 2019/2034 irányelv által bevezetett módosítások biztosítják, hogy az ABAK szavatolótőkéjének el kell érnie az előző év fix általános költségeinek legalább egynegyedét. A befektetési vállalkozásoknak az alkalmazandó számviteli keretrendszerből származó számadatokat kell használniuk.
Az (EU) 2022/2556 módosító irányelv összehangolja az irányelv és számos egyéb, kapcsolódó irányelv rendelkezéseit a pénzügyi ágazat digitális működési rezilienciájáról szóló rendelet, az (EU) 2022/2254 (DORA-) rendeletben (lásd az összefoglalót) meghatározott, pénzügyi szervezeteknél fennálló IKT-kockázattal kapcsolatos követelményekkel.
Felhatalmazáson alapuló és végrehajtási jogi aktusok
A Bizottság számos, felhatalmazáson alapuló jogi aktust és végrehajtási jogi aktust fogadott el.
Egyéb jogszabályok módosítása
A 2011/61/EU irányelv módosította a 2003/41/EK és a 2009/65/EK irányelveket, továbbá az 1060/2009/EK és az 1095/2010/EU rendeleteket.
A 2011/61/EU irányelvet 2013. július 22-ig kellett átültetni a nemzeti jogba. E szabályok ugyanezen időponttól alkalmazandók.
További információk:
Az Európai Parlament és a Tanács 2011/61/EU irányelve (2011. június 8.) az alternatívbefektetésialap-kezelőkről, valamint a 2003/41/EK és a 2009/65/EK irányelv, továbbá az 1060/2009/EK és az 1095/2010/EU rendelet módosításáról (HL L 174., 2011.7.1., 1–73. o.).
A 2011/61/EU irányelv későbbi módosításait belefoglalták az eredeti szövegbe. Ez az egységes szerkezetbe foglalt változat kizárólag tájékoztató jellegű.
Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2022/2556 irányelve (2022. december 14.) a pénzügyi ágazat digitális működési rezilienciája tekintetében a 2009/65/EK, a 2009/138/EK, a 2011/61/EU, a 2013/36/EU, a 2014/59/EU, a 2014/65/EU, az (EU) 2015/2366 és az (EU) 2016/2341 irányelv módosításáról (HL L 333., 2022.12.27., 153–163. o.)
Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2022/2554 rendelete (2022. december 14.) a pénzügyi ágazat digitális működési rezilienciájáról, valamint az 1060/2009/EK, a 648/2012/EU, a 600/2014/EU, a 909/2014/EU és az (EU) 2016/1011 rendelet módosításáról (HL L 333., 2022.12.27., 1–79. o.)
A Bizottság jelentése az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az alternatívbefektetésialap-kezelőkről szóló 2011/61/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv alkalmazásának és hatályának értékeléséről (COM(2020) 232 final, 2020.6.10.)
A Bizottság (EU) 2015/514 felhatalmazáson alapuló rendelete (2014. december 18.) a hatáskörrel rendelkező hatóságok által az Európai Értékpapír-piaci Hatóság számára a 2011/61/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 67. cikkének (3) bekezdése alkalmazásában benyújtandó információkról (HL L 82., 2015.3.27., 5–11. o.)
A Bizottság (EU) 694/2014 felhatalmazáson alapuló rendelete (2013. december 17.) a 2011/61/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az alternatívbefektetésialap-kezelők típusait meghatározó szabályozási technikai standardok tekintetében való kiegészítéséről (HL L 183., 2014.6.24., 18–20. o.)
A Bizottság (EU) 447/2013 végrehajtási rendelete (2013. május 15.) a 2011/61/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv önkéntes alkalmazását választó ABAK-okra vonatkozó eljárás létrehozásáról (HL L 132., 2013.5.16., 1–2. o.)
A Bizottság (EU) 448/2013 végrehajtási rendelete (2013. május 15.) a nem uniós ABAK-ok referencia-tagállamának a 2011/61/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti meghatározását szolgáló eljárás létrehozásáról (HL L 132., 2013.5.16., 3–5. o.)
A Bizottság (EU) 231/2013 felhatalmazáson alapuló rendelete (2012. december 19.) a 2011/61/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a mentességek, az általános működési feltételek, a letétkezelők, a tőkeáttétel, az átláthatóság és a felügyelet tekintetében történő kiegészítéséről (HL L 83., 2013.3.22., 1–95. o.)
Lásd az egységes szerkezetbe foglalt változatot.
utolsó frissítés 20.06.2023