A KAP-reform állapotfelmérése

A közösségi agrárpolitika (KAP) kiegyensúlyozottabb és környezetbarátabb fejlődése érdekében górcső alá kerülnek a politikát alkotó különböző elemek. A vizsgálat három fő kérdést érint, amelyek összefüggnek a KAP alapos ellenőrzésével, és egyben előkészítik a 2008–2009. évi költségvetés felülvizsgálatát.

JOGI AKTUS

A Bizottság közleménye a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek (2007. november 20): Felkészülés a KAP-reform „állapotfelmérésére” [COM(2007) 722 - a Hivatalos Lapban még nem tették közzé].

ÖSSZEFOGLALÓ

Ez a közlemény azokkal az irányvonalakkal foglalkozik, amelyeket a közösségi agrárpolitikának (KAP) követnie kell a 2003-ban az egységes támogatási rendszer bevezetésével kezdődött reformfolyamat folytatásához. A KAP fejlődését az utóbbi években hatalmas előrelépések jellemezték, nevezetesen az új támogatási rendszer bevezetése, amely hozzájárult a mezőgazdasági ágazat versenyképességének javulásához.

Az eddig elért fejlődés értékelése, valamint a KAP további fejlődésére vonatkozó eszmecserék támogatása érdekében ez a közlemény három fő kérdésre összpontosít:

Az egységes támogatási rendszer egyszerűsítése

A KAP állapotfelmérése alapján az egységes támogatási rendszernek a jövőben az alábbi irányvonalakat kell követnie:

Piaci fejlemények

A mezőgazdasági piacokon zajló hatékony verseny elősegítésének érdekében a Bizottság szándékában áll megvizsgálni a KAP kezelésére szolgáló azon eszközöket – nevezetesen a gabonaágazatot és a tejtermékeket érintő intézkedéseket –, amelyek már nem felelnek meg a piac támasztotta követelményeknek.

A gabonapiacokat illetően a közösségi beavatkozásoknak figyelembe kell venniük a megnövekedett gabonakeresletet, valamint a bioenergia növekvő szerepét.

Olyan intézkedések is ajánlatosak, amelyek felkészítik a tej- és tejtermékpiacot a tejkvótarendszer 2015. március 31-i megszűnésére. Napjainkban mind a belső piacon, mind a nemzetközi piacon megnőtt a magas értéket képviselő termékek (főként a sajtok és a friss tejtermékek) iránti kereslet, az árak magasak, következésképpen csökkent az intervenció azon szerepe, hogy felvevőpiacot képezzen a vaj és a sovány tejpor számára. A tejkvóták fokozatos növelése tehát kivédhetné azokat a destabilizáló hatásokat, amelyeket ez az átalakulás okozhatna. E célból további intézkedések alkalmazhatók főként bizonyos régiókra, különösképpen a hegyvidéki régiókra vonatkozóan.

Környezettel kapcsolatos új kihívások

Ez a közlemény bemutatja azokat az új kihívásokat, amelyekre a KAP-nak reagálnia kell: éghajlatváltozás, bioenergia, vízgazdálkodás, valamint egyéb kihívások, pl. a biológiai sokszínűség.

Az éghajlatváltozás rendkívül fontos kérdés az európai mezőgazdaság szempontjából. Az ágazat eddig is jelentősen hozzájárult az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentéséhez, de további olyan kérdések vannak még függőben, amelyek éghajlatváltozást idéznek elő, beleértve a bioenergiákat, a vízgazdálkodást és a biológiai sokszínűséget. Az Európai Uniónak (EU) ezekkel a kérdésekkel a meglévő vidékfejlesztési intézkedéseken, a kölcsönös megfeleltetés elővigyázatos kezelésén, valamint a kutatás és innováció erősítésén keresztül kell szembenéznie.

A közlemény foglalkozik a kockázatkezeléssel is. A KAP második pillére tekinthető a mezőgazdasági krízishelyzetek kezelésére legalkalmasabb eszköznek. Mindazonáltal további eszközök is bevethetők. Támogatni kell a vidékfejlesztést, mivel ez jelenti a fő választ ezekre az összetett kérdésekre. E célból bővíteni kell az ezzel kapcsolatos tevékenységeket és forrásokat, amelyeket kötelező moduláción* keresztül bocsátanak rendelkezésre.

A jogszabályban használt kulcsfogalmak

See also

Utolsó frissítés: 09.02.2008