Külső fellépésekre vonatkozó garanciaalap
ÖSSZEFOGLALÓ A KÖVETKEZŐ DOKUMENTUMRÓL:
480/2009/EK, Euratom rendelet a külső fellépésekre vonatkozó garanciaalap létrehozásáról
MI A RENDELET CÉLJA?
- A rendelet rögzíti a külső fellépésekre vonatkozó uniós garanciaalapot érintő szabályokat.
- Ezen alap célja megóvni az EU költségvetését a hiteleket érintő költségvetési kockázatok ellen, valamint garanciát nyújt a harmadik országoknak nyújtott hitelekre, illetve a harmadik országban végrehajtott projektekre vonatkozóan.
FŐBB PONTOK
- Az Európai Unió a harmadik országoknak nyújtott hitelek és az ezen országokban folytatott pénzügyi beruházási műveletekhez nyújtott hiteleket fedező garanciák következtében jelentős pénzügyi kockázatnak van kitéve.
- E rendelet meghatározza az uniós garanciaalap működését, rögzíti az alap feltöltésére vonatkozó eljárást, valamint az ügyviteli szabályokat.
Feladatok
A külső fellépésekre vonatkozó alap feladata az EU hitelezőinek kifizetése a kedvezményezett fizetési kötelezettségének elmulasztása esetén, az alábbiak tekintetében:
Az alap továbbá csak olyan hitelezési és garancianyújtási műveleteket végez, amelyek kedvezményezettje valamely harmadik ország, vagy harmadik országban megvalósuló beruházások finanszírozására szolgálnak.
Ügyviteli szabályok és pénzügyi források
Az Európai Bizottság az alap pénzügyi irányításával az Európai Beruházási Bankot bízza meg, amely e tevékenységét az EU megbízásából végzi. Az alap a következőkkel rendelkezik:
- évi egyszeri, az Európai Unió általános költségvetéséből származó befizetés lehetősége (amennyiben szükséges);
- az alap befektetett forrásaiból származó kamatjövedelem;
- a nem teljesítő adósoktól behajtott összegek.
A rendeletet az (EU) 2018/409 rendelet módosította, amely megnevezett egy negyedik pénzforrást: az EBB azon pénzügyi műveletei során generált kockázati prémiumon alapuló bevételek*, amelyeknek az EU a kezese, amit azután ellentételeznek.
Előirányzott összeg és éves kifizetés
- Az előirányzott összeg az alap által igényelt források összegére vonatkozik, amely feladatainak ellátásához szükséges. Az alap előirányzott összege az EU valamennyi hitel- vagy garanciaműveletből eredő, az esedékes kifizetetlen kamatokkal növelt fennálló tőkekötelezettségének* 9 %-a.
- Az (EU) 2018/409 rendelet bevezetett egy módosítást, amely szerint amennyiben az alap összege meghaladja az EU összes fennálló tőkekötelezettségének 10 %-át, a többletet vissza kell fizetni az EU általános költségvetésébe. Ennek célja az EU általános költségvetése védelmének növelése az EBB azon pénzügyi műveleteivel kapcsolatban felemerülő potenciális további nemteljesítési kockázatokkal szemben, amelyek célja a régóta fennálló migrációs problémák kezelése.
- Az uniós költségvetésből az alapba történő éves átutalás számítása az előirányzott összegnek a fennálló nyújtott és garantált hitelállományra alkalmazásával történik. Az előirányzott összeg és az alap nettó eszközállományának értéke közötti különbség kifizetése vagy az alapba az Európai Unió általános költségvetéséből történik, vagy az alapban képződött többlet esetén az alapból az uniós költségvetésbe.
- Az ellátási összeg* az „n” pénzügyi év elején kerül kiszámításra, az előző („n–1”) pénzügyi év folyamán nyújtott és garantált hitelek alapján. Az így kiszámított összeg bekerül az n+1 év költségvetésébe. Emiatt hozzávetőlegesen kétéves késedelem van az összeg kinnlevőséggé válása és az alap tényleges befizetése között.
Jelentéstétel
Bizottsági kötelezettségek:
- 2019. június 30-ig be kellett mutatnia egy független külső értékelést annak előnyeiről és hátrányairól, hogy a Bizottságra, az EBB-re vagy mindkettőre bízzák az alap és az Európai Fenntartható Fejlődési Alap eszközeinek pénzügyi irányítását;
- minden évben jelentést nyújt be az előző naptári évről, amely tartalmazza az alap pénzügyi helyzetének bemutatását és a működésére vonatkozó információkat, beleértve a részletes tájékoztatást a garantált hitelek fennálló tőketartozásáról vagy az alap eszközeiről az előző naptári évben, valamint a levont következtetésekről és tanulságokról. A jelentésnek továbbá tartalmaznia kell információkat az alap pénzgazdálkodásáról, teljesítményéről és kockázatáról az előző naptári év végére vonatkozóan. 2019-től kezdődően és minden harmadik évben a jelentésnek tartalmaznia kell az alapra vonatkozó 9 %-os előirányzat és 10 %-os küszöbérték megfelelőségének értékelését.
MIKORTÓL HATÁLYOS E RENDELET?
A 480/2009/EK, Euratom rendelet 2009. június 30. óta hatályos.
Az (EU) 2018/409 módosító rendelet 2018. április 8-án lépett hatályba.
HÁTTÉR
További információk:
KULCSFOGALMAK
Kockázati prémiumon alapuló bevételek: a kockázati prémium olyan bevétel, amelyet egy befektető a becsült kockázatmentes kamaton túl kap (vagyis egy elméletileg kockázat nélküli befektetés – például államkötvény – bevételének kamata). Például amennyiben egy befektetés becsült bevétele 12 %, és a kockázatmentes kamat 2 %, a kockázati prémium 10 %.
Fennálló tőkekötelezettség: az a tőke, amelyet kölcsönadtak, de még nem fizettek vissza.
Ellátási összeg: a jövőbeli kötelezettség fedezésére félretett összeg.
FŐ DOKUMENTUM
A Tanács 2009/480/EK, Euratom rendelete (2009. május 25.) a külső fellépésekre vonatkozó garanciaalap létrehozásáról (kodifikált változat) (HL L 145., 2009.6.10., 10–14. o.)
Az 480/2009/EC, Euratom rendelet későbbi módosításait belefoglalták az alapszövegbe. Ez az egységes szerkezetbe foglalt változat kizárólag tájékoztató jellegű.
KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUM
A Bizottság jelentése az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a külső fellépésekre vonatkozó garanciaalapról és annak 2015. évi kezeléséről (COM(2016) 439 final, 2016.7.5.)
utolsó frissítés 25.10.2019