Határozat az Eurojust létrehozásáról
ÖSSZEFOGLALÓ AZ ALÁBBI DOKUMENTUMRÓL:
2002/187/IB határozat – a bűnözés súlyos formái elleni fokozott küzdelem céljából az Eurojust létrehozásáról
MI A HATÁROZAT CÉLJA?
- Létrehozza az Eurojustot, egy uniós szervet amelynek szerepe az, hogy ösztönözze, javítsa és támogassa az uniós országok illetékes hatóságai közötti koordinációt a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés tekintetében.
- A határozatot kétszer módosították:
- 2003/659/IB határozat a bűnözés súlyos formái elleni fokozott küzdelem céljából az Eurojust létrehozásáról szóló 2002/187/IB határozat módosításáról; és
- 2009/426/IB határozat az Eurojust megerősítéséről és az Eurojust létrehozásáról a bűnözés súlyos formái elleni fokozott küzdelem céljából szóló 2002/187/IB határozat módosításáról
- 2018-ban fogadták el az (EU) 2018/1727 rendeletet (lásd: Eurojust [reform] – összefoglaló). A határozat hatályon kívül helyezi a 2002/187/IB határozatot és annak helyébe lép, 2019. december 12-i hatállyal.
FŐBB PONTOK
Az Eurojust összetétele, hatáskörei és feladatai
- Ez a határozat létrehozza az Európai Unió Igazságügyi Együttműködési Egységét (Eurojust) mint jogi személyiséggel rendelkező uniós szervet.
- Mindegyik uniós ország küld egy nemzeti tagot az Eurojust hágai székhelyére, aki ügyész, bíró vagy rendőrtiszt (az utóbbinak a bírákkal vagy az ügyészekkel egyenértékű kompetenciákkal kell rendelkeznie). Ezeket a nemzeti tagokat egy vagy több személynek kell segítenie. Valamennyien azon ország nemzeti jogának a hatálya alá tartoznak, amelyik kinevezte őket.
- A 2009/426/IB határozat módosítása a hivatali időt legalább 4 évben állapítja meg, amely időtartam meghosszabbítható. Az uniós ország dönt a nemzeti tagnak adományozott igazságügyi hatáskörök jellegéről. Mindazonáltal a nemzeti tagoknak rendelkezniük kell bizonyos rendes hatáskörökkel, valamint gyakorolhatnak egyéb jogköröket, az illetékes nemzeti hatósággal történt megállapodás vagy – sürgős esetekben –a határozatban előírtak szerint.
- Ami a nyomozásokat és büntetőeljárásokat illeti, súlyos bűncselekmény kapcsán (legalább 2 uniós ország érintettsége esetén) az Eurojust a következő hatáskörökkel bír:
- a vonatkozó uniós országok illetékes hatóságai közötti koordináció előmozdítása;
- az igazságügyi együttműködéssel kapcsolatos kérelmek és határozatok végrehajtásának megkönnyítése.
- Az Eurojust hatáskörébe tartoznak a bűnözés és a büntetendő cselekmények azon típusai, amelyek az Európai Rendőrségi Hivatal (Europol) mindenkori hatáskörébe tartoznak.
- A 2009/426/IB határozat módosítása bevezeti azt a követelményt, hogy létre kell hozni egy koordinációs ügyeleti rendszert, amely minden egyes uniós ország egy kapcsolattartójából áll. Ez a kapcsolattartó lehet a nemzeti tag, annak helyettese vagy a nemzeti tag helyettesítésére jogosult asszisztense, akinek a hét minden napján 24 órában rendelkezésre kell állnia, hogy az Eurojust a feladatait bármikor teljesíthesse.
- Az Eurojust egy vagy több nemzeti tagja révén vagy testületként látja el feladatait. Az Eurojust kérheti az érintett uniós országokat, hogy vegyék figyelembe többek között a következőket:
- A 2009/426/IB határozat módosítása az Eurojust testülete számára bevezette azt a jogot, hogy nem kötelező erejű véleményeket fogalmazzon meg az olyan esetekben, ahol:
- 2 vagy több nemzeti tag nem tud megoldani joghatósági konfliktusokat;
- az illetékes hatóságok ismétlődő elutasításokról vagy az igazságügyi együttműködéssel kapcsolatos más nehézségekről számolnak be.
- Az Európai Bizottság, amely teljes mértékben kapcsolódik az Eurojust munkájához, közösen állapodik meg az Eurojusttal a szükséges gyakorlati intézkedésekről.
- A 2009/426/IB határozat módosítása szerint minden egyes uniós ország kötelessége:
- kinevezni egy vagy több nemzeti levelezőt az Eurojust számára;
- létrehozni az Eurojust nemzeti koordinációs rendszerét, hogy biztosítsa a munka koordinálását, amit a következők végeznek el:
- az Eurojust nemzeti levelezői;
- az Eurojust terrorizmus ügyében eljáró nemzeti levelezői;
- az Európai Igazságügyi Hálózat nemzeti levelezői és annak kapcsolattartói;
- a közös nyomozócsoportok hálózatának nemzeti tagjai vagy kapcsolattartói; és
- a háborús bűncselekményekkel, a vagyon-visszaszerzéssel és a korrupcióval foglalkozó hálózatok képviselői.
- Ez a határozat magában foglalja az Eurojust szervezeti és működési szabályozását, mint például az adminisztratív igazgató titkársága, kinevezésének és hivatali idejének hossza, a személyzet jogállása és a nyelvhasználati szabályok.
Személyes adatok
- A célkitűzések elérése érdekében az Eurojust személyes adatokat dolgoz fel. E célból az Európa Tanács 1981. január 28-i, a személyes adatok gépi feldolgozásában érintett egyének védelméről szóló egyezményének alapelveit alkalmazza.
- Eurojust csak olyan személyek személyes adatait dolgozhatja fel, akik:
- bűnügyi nyomozás vagy büntetőeljárás hatálya alá tartoznak, olyan büntetendő cselekmény tárgyában, amely az Eurojust hatáskörébe tartozik;
- sértettek vagy tanúk az ilyen nyomozásokban vagy büntetőeljárásokban.
- A feldolgozható adattípusok magukban foglalják a személyazonosságot (teljes név, születés ideje és helye, állampolgárság, elérhetőség, foglalkozás, társadalombiztosítási szám és azonosító okmányok) és a feltételezett büntetendő cselekmény jellegét (bűnügyi kategória, a büntetendő cselekmény időpontja és helye, valamint a nyomozás fejleményei). A 2009/426/IB határozat módosítása az érintett adattípusok jegyzékéhez hozzátette a DNS-profilokat, fényképeket és ujjlenyomatokat.
- A 2009/426/IB határozat módosítást vezetett be annak biztosítására, hogy a személyes adatok csak a nemzeti tagok, valamint helyetteseik és ügykezelőik, az Eurojust nemzeti koordinációs rendszereiben részt vevő személyek, akik az Eurojust ügyviteli rendszeréhez kapcsolódnak, valamint azok a személyek, akik az Eurojust felhatalmazással rendelkező személyzetéhez tartoznak számára legyenek hozzáférhetőek. Mindenkinek titoktartási kötelezettsége van, ami az Eurojusttal kapcsolatos tevékenységek megszűnése után is érvényben marad.
- Az Eurojuston belül a személyzet egy tagját külön kinevezik adatvédelmi felelősnek, azzal a feladattal, hogy gondoskodjon a feldolgozás jogszerűségéről és az adatok küldésének és fogadásának írásbeli feljegyzésének megőrzéséről.
Kapcsolatok más testületekkel
Ezeknek a feladatoknak az elvégzéséhez az Eurojust szoros munkakapcsolatot tart fenn az Európai Igazságügyi Hálózattal. A 2009/426/IB határozat módosítása ezeket a kapcsolatokat kiterjesztette az Europolra, az Európai Csalás Elleni Hivatalra (OLAF), az Európai Határ- és Parti Őrségre és az EU Hírszerzési Központjára. A Tanács jóváhagyásával az Eurojust köthet információcserét célzó megállapodásokat nem uniós országokkal, nemzetközi testületekkel és a Nemzetközi Bűnügyi Rendőrség Szervezetével (Interpol), illetve igazságügyi együttműködést folytathat nem uniós országokkal.
Jelentések
A Tanács és az Európai Parlament folyamatos tájékoztatást kap az Eurojust tevékenységeiről és az EU-n belüli bűnözés alakulásáról. A Tanács számára készített éves jelentésében az Eurojust javaslatokat tehet a bűnügyekkel kapcsolatos igazságügyi együttműködés javítására.
MIKORTÓL HATÁLYOS A HATÁROZAT?
- A 2002/187/IB határozat 2002. március 6. óta van hatályban.
- A 2003/659/IB határozat módosítása 2003. október 1. óta van hatályban.
- A 2009/426/IB határozat módosítása 2009. június 4. óta van hatályban.
HÁTTÉR
További információk:
FŐ DOKUMENTUM
A Tanács 2002/187/IB határozata (2002. február 28.) a bűnözés súlyos formái elleni fokozott küzdelem céljából az Eurojust létrehozásáról (HL L 63., 2002.3.6., 1–13. o.)
A 2002/187/IB határozat későbbi módosításait belefoglalták az eredeti szövegbe. Ez az egységes szerkezetbe foglalt változat kizárólag tájékoztató jellegű.
KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUM
Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1727 rendelete (2018. november 14.) az Európai Unió Büntető Igazságügyi Együttműködési Ügynökségéről (Eurojust) és a 2002/187/IB tanácsi határozat felváltásáról és hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2018.11.21., 138–183. o.)
utolsó frissítés 17.04.2019