Közös nyomozócsoportok
ÖSSZEFOGLALÓ AZ ALÁBBI DOKUMENTUMRÓL:
A Tanács 2002/465/IB kerethatározata a közös nyomozócsoportokról
MI A KERETHATÁROZAT CÉLJA?
A kerethatározat meghatározza a közös nyomozócsoportok létrehozásának és működésének szabályait. A kerethatározat indokolása szerint az Európai Unión (EU-n) belül bizonyos típusú bűncselekményekben hatékonyabb nyomozás végezhető az uniós országok közötti megállapodást követően meghatározott időszakra felállított közös nyomozócsoportok létrehozásával.
FŐBB PONTOK
-
A kerethatározat az uniós országok 1999-ben megtartott találkozójára született meg válaszként, amelyben az országok jelezték, hogy szükség van az ilyen csoportok haladéktalan felállítására a kábítószer- és emberkereskedelem, valamint a terrorizmus elleni küzdelem érdekében.
-
A 2000 májusában elfogadott, a tagállamok közötti kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló egyezmény megteremti a lehetőséget a közös nyomozócsoportok létrehozására. A lassú ratifikálás miatt a kerethatározatot 2003. január 1 -jéig történő végrehajtással fogadták el. A kerethatározat hatálya megszűnik, amint az egyezmény minden uniós országban hatályba lép.
-
Amennyiben az EU-n belüli nyomozás koordinált és összehangolt fellépést igényel, legalább két uniós ország szükséges a közös nyomozócsoport felállításához. Ennek érdekében az érintett uniós országok illetékes hatóságai megállapodást kötnek a nyomozócsoport által követendő eljárásokról. A közös nyomozócsoport:
-
meghatározott célra és
-
korlátozott, de közös megegyezéssel meghosszabbítható időtartamra hozható létre.
-
A nyomozócsoport összetételét, célját és működésének időtartamát az azt létrehozó uniós országok határozzák meg. A csoport vezetője azon egyik uniós ország hatóságának képviselője, amelyben a csoport tevékenykedik. Engedélyezhetik az Europol, az Eurojust, az OLAF vagy az EU-n kívüli országok képviselői számára is, hogy részt vegyenek a csoport tevékenységében. A csoport minden tagjának az adott ország joga szerint kell a feladatát végeznie.
-
Közös nyomozócsoportok felállítása az EU-n kívüli országokkal és azok között is lehetséges, feltéve, hogy létezik erre vonatkozó jogalap, például nemzetközi megállapodás vagy nemzeti jogszabály.
-
2014. december 1-jén az Egyesült Királyság tájékoztatta az Európai Bizottságot arról, hogy a kerethatározat részes fele kíván lenni. Ezt a 2014/858/EU bizottsági határozat megerősítette. 2016. március 11 -én Olaszország tájékoztatta a Bizottságot, hogy a kerethatározatot belefoglalta a nemzeti jogba. Ez azt jelenti, hogy most már minden uniós ország uniós jogalappal rendelkezik a közös nyomozócsoportok felállításához.
MIKORTÓL HATÁLYOS E KERETHATÁROZAT?
A kerethatározat 2002. június 20-án lépett hatályba. Az uniós országoknak 2003. január 1 -ig kellett átültetni nemzeti jogukba.
HÁTTÉR
-
2005 júliusában létrejött a közös nyomozócsoportok nemzeti szakértői hálózata a „Hágai Program” végrehajtása érdekében, valamint elkötelezte magát amellett, hogy minden uniós országnak ki kellene jelölnie egy nemzeti szakértőt „a közös nyomozócsoportok használatának és a bevált gyakorlatok cseréjének ösztönzése érdekében” (11037/05 tanácsi dokumentum).
-
2005 óta a nyomozócsoportok hálózata évente egyszer ülésezik, és 2011. január közepe óta a hálózat az Eurojust által működtetett titkársággal is rendelkezik, amely elősegíti a közös nyomozócsoportok hálózatának tevékenységét, és támogatja a nemzeti szakértők munkáját. Ennek keretében a hálózat titkársága 2012 óta támogatja a szakembereket segítő űrlap kidolgozását, amelynek célja a közös nyomozócsoportok teljesítményének értékelése, ideértve az elért eredményeket, valamint a jogi kérdéseket és gyakorlati problémákat. A közös nyomozócsoport értékelőlapjának első változatát 2014 áprilisában hozták létre és tették hozzáférhetővé a szakemberek számára.
-
Az évente felállított közös nyomozócsoportok számának folyamatos növekedése bizonyítja, hogy ezek kulcsfontosságú eszközök, amelyek lehetővé teszik a nyomozás koordinálását, valamint növelik az uniós bűnüldöző és igazságügyi hatóságok közötti kölcsönös bizalmat.
-
További információk a következő oldalakon állnak rendelkezésre:
FŐ DOKUMENTUM
A Tanács 2002/465/IB kerethatározata (2002. június 13.) a közös nyomozócsoportokról (HL L 162., 2002.6.20., 1–3. o.)
KAPCSOLÓDÓ OKMÁNYOK
A Bizottság 2014/858/EU határozata (2014. december 1.) a Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának a Lisszaboni Szerződés hatálybalépése előtt elfogadott, a schengeni vívmányoknak nem részét képező, a büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködés területére vonatkozó uniós jogi aktusokban való részvételi szándékára vonatkozó bejelentésről (HL L 345., 2014.12.1., 6–9. o.)
utolsó frissítés 12.01.2017