Az árvízkockázatok kezelése az EU-ban

Az árvizek veszélyt jelentenek az emberek egészségére, a kulturális örökségre, a gazdaságra és a környezetre. Ezzel az irányelvvel az EU értékelési, feltérképezési és tervezési keretet hoz létre az európai árvizek kockázatának csökkentése érdekében.

JOGI AKTUS

Az Európai Parlament és a Tanács 2007. október 23-i 2007/60/EK irányelve az árvízkockázatok értékeléséről és kezeléséről.

ÖSSZEFOGLALÓ

Az árvizek veszélyt jelentenek az emberek egészségére, a kulturális örökségre, a gazdaságra és a környezetre. Ezzel az irányelvvel az EU értékelési, feltérképezési és tervezési keretet hoz létre az európai árvizek kockázatának csökkentése érdekében.

MI AZ IRÁNYELV CÉLJA?

Az irányelv célja, hogy kialakítsa az EU-ban esetlegesen előforduló árvizek kockázatát csökkentő intézkedések keretét. E kockázatcsökkentés eszközei a vízgyűjtő és tengerparti területekre jellemző árvízkockázat értékelése, a jelentős árvizeknek kitett területek feltérképezése, valamint árvízkockázat-kezelési tervek kidolgozása az uniós országok közötti fokozott együttműködéssel.

FŐBB PONTOK

• Az irányelv előírja az uniós országok számára, hogy értékeljék a tengerparti területek és vízgyűjtők árvízkockázatát azzal, hogy adatokat gyűjtenek e területekről, például korábbi árvizekről, beszerzik a határokat, földhasználatot és domborzati viszonyokat feltüntető térképeket és meghatározzák a jövőbeni jelentős árvizek valószínűségét és azok következményeit. Az először 2011. december 22-ig közzétett értékeléseket 2018. december 22-ig, majd ezt követően hatévente vizsgálják felül.
• Az uniós országoknak térképet is kell készíteniük, amely azonosítja a jelentős árvizek kockázatának kitett területeket és meghatározza az ott esetlegesen előforduló árvizek (nagy, közepes vagy alacsony valószínűségen alapuló) forgatókönyvét. Az először 2013. december 22-ig közzétett térképeket hatévente vizsgálják felül.
• Az uniós országoknak árvízkockázat-kezelési tervet is ki kell dolgozniuk, amelyeket a vízgyűjtő vagy tengerparti kerületek szintjén kell összehangolniuk. Ezek a tervek célkitűzéseket határoznak meg az árvízkockázat kezelése területén, elsődlegesen a következőkre összpontosítva: megelőzés (pl. az árterületeken való építkezések mellőzésével), védelem (az adott területen előforduló árvíz valószínűségét csökkentő intézkedésekkel) és felkészültség (a lakosság árvízveszélyről és árvíz esetére szóló teendőiről való tájékoztatásával). Ezeknek a terveknek 2015. december 22-ig kell elkészülniük, és azokat szintén hatévente vizsgálják felül.
• Mind az árvízveszélyt jelző térképeket, mind az árvízkockázat-kezelési terveket összehangolják a víz-keretirányelvvel. A víz-keretirányelv, ezen irányelv, valamint a vízzel kapcsolatos egyéb irányelvek végrehajtására a közös végrehajtási stratégia mentén kerül sor, amelynek az is a célja, hogy a vízügyi politikát integrálja más uniós szakpolitikákba, köztük az agrárpolitikába, a közlekedéspolitikába, a kutatásba és a regionális fejlesztésbe.

HÁTTÉR

Jóllehet az árvíz természeti jelenség, amely teljes mértékben nem előzhető meg, az emberi tevékenység fokozza annak valószínűségét és hatásait. Az éghajlatváltozás, a helytelen folyógazdálkodás, az árterületeken zajló építkezések és az ott élő emberek és vagyon fokozódó jelenléte következtében a jövőben növekszik az árvizek kockázata és az okozott károk mértéke.

Tekintettel arra, hogy a legtöbb európai vízgyűjtő területen több ország osztozik, a fellépés uniós szinten jóval hatékonyabb, mivel jobb kockázatértékelést és az uniós országok által hozott intézkedések fokozottabb összehangolását teszi lehetővé.

További információk az Európai Bizottságnak az árvízvédelmi irányelvre vonatkozó honlapján találhatók.

utolsó frissítés 22.04.2015