Géntechnológiával módosított szervezetek EU-n kívüli országokba való kivitele

ÖSSZEFOGLALÓ AZ ALÁBBI DOKUMENTUMRÓL:

1946/2003/EK rendelet – a géntechnológiával módosított szervezetek országhatárokon történő átviteléről

ÖSSZEFOGLALÓ

MI ENNEK A RENDELETNEK A CÉLJA?

A rendelet célja a biotechnológiai kockázatok megelőzéséről szóló cartagenai jegyzőkönyv egyes pontjainak a végrehajtása. Erre azért van szükség, mert egyes géntechnológiával módosított szervezetek (GMO-k) káros hatással lehetnek a környezetre és az emberi egészségre.

A megfelelő szintű védelem biztosítása érdekében a rendelet a GMO-k EU-n kívüli országokba történő kivitelével kapcsolatos értesítési és információcsere-rendszert hoz létre.

FŐBB PONTOK

A rendelet különbséget tesz a környezetbe történő szándékos kibocsátásra (pl. terepvizsgálatra, illetve GMO-k előállítására, behozatalára vagy ipari termékké való átalakítására) szánt GMO-k és az élelmiszerként vagy takarmányként való felhasználásra vagy feldolgozásra szánt GMO-k között.

A környezetbe történő szándékos kibocsátásra szánt GMO-k exportőreinek értesíteniük kell a GMO-t importáló EU-n kívüli ország illetékes nemzeti hatóságát (amely értesítést válasz hiányában meg kell ismételni). Az értesítésbe a rendelet I. mellékletében meghatározott információkat kell belefoglalni. Az exportőrnek öt évig meg kell őriznie ezt az értesítést és annak átvételi elismervényét, továbbá másolatot kell küldenie az adott uniós országbeli hatóságnak és az Európai Bizottságnak.

Az Európai Bizottságnak vagy a döntést meghozó uniós országnak értesítenie kell a Biológiai Biztonsággal Foglalkozó Információs Központot (BCH) az élelmiszerként való felhasználásra vagy feldolgozásra szánt – a nemzetközi határokon potenciálisan átjutó – GMO-k használatával kapcsolatos valamennyi döntésről. Az értesítésbe a rendelet II. mellékletében meghatározott információkat kell belefoglalni. Uniós engedély hiányában nem lehet ezeket a GMO-kat a határokon átvinni.

Ha valamely uniós ország potenciálisan veszélyes GMO-k nem szándékos kiviteléről szerez tudomást, tájékoztatnia kell a lakosságot, értesítenie kell az Európai Bizottságot, és egyeztetnie kell az érintett országgal, hogy az adott ország megtehesse a szükséges helyreállító intézkedéseket.

Az uniós országoknak háromévente kell jelentést benyújtaniuk e rendelet alkalmazásáról.

HÁTTÉR

2000-ben az EU és annak országai aláírták a cartagenai jegyzőkönyvet, amelynek célja annak biztosítása, hogy a GMO-k (különösen országok közötti) szállítása ne jelentsen kockázatot a környezetre vagy az emberi egészségre.

Azóta, 2011-ben, az EU aláírta aNagojai–Kuala Lumpur-i Kiegészítő Jegyzőkönyvet, amely a cartagenai jegyzőkönyv nemzetközi szabályait és eljárásait fejti ki részletesebben a nemzetközi határokon átvitt GMO-k által okozott károkra adott válaszként.

KULCSFOGALOM

* Géntechnológiával módosított szervezetek: olyan szervezetek, amelyeken génterápiát alkalmaztak. Ez mesterségesen megváltoztathatja a genetikai összetételt, amitől új tulajdonságok alakulnak ki (pl. egy növény ellenálló képessége a szárazsággal, a rovarokkal vagy betegségekkel szemben). Mivel a GMO-k környezetre és emberi egészségre gyakorolt hosszú távú hatása még nagyrészt ismeretlen, az EU elővigyázatossági megközelítéssel foglalkozik e területtel.

JOGI AKTUS

Az Európai Parlament és a Tanács 1946/2003/EK rendelete (2003. július 15.) a géntechnológiával módosított szervezetek országhatárokon történő átviteléről (HL L 287., 2003.11.5., 1–10. o.)

KAPCSOLÓDÓ OKMÁNYOK

A Tanács 2002/628/EK határozata (2002. június 25.) a biológiai biztonságról szóló cartagenai jegyzőkönyvnek az Európai Közösség nevében történő elfogadásáról (HL L 201., 2002.7.31., 48–49. o.)

A Tanács 2013/86/EU határozata (2013. február 12.) a biológiai biztonságról szóló Cartagena Jegyzőkönyvhöz csatolt, a felelősségről és jogorvoslatról szóló Nagojai–Kuala Lumpur-i Kiegészítő Jegyzőkönyvnek Európai Unió nevében történő megkötéséről (HL L 46., 2013.2.19., 1–3. o.)

utolsó frissítés 24.11.2015