A tagállamok minimális kőolajkészletek létrehozására és fenntartására vonatkozó kötelezettsége garantálja az Európai Unió kőolajforrásokkal való ellátottságának biztonságát. Tekintettel a kőolajnak az EU energiaszerkezetében játszott fontos szerepére, az Unió erőteljes külső kőolajfüggésére és a számos termelő régióban tapasztalható bizonytalan geopolitikai helyzetre, elengedhetetlen, hogy garantáljuk a fogyasztók számára a kőolajtermékekhez való folyamatos hozzáférést.

A Tanács 2006/67/EK irányelve (2006. július 24.) a tagállamok minimális kőolaj- és/vagy kőolajtermék-készletezési kötelezettségéről.

A kereslet és kínálat közötti kényes egyensúllyal jellemzett bizonytalan geopolitikai helyzetben, amelynek oka elsősorban az új tömeges fogyasztók, például Kína részéről tapasztalható keresletnövekedés, az Európai Unió import kőolajtermékektől való függése egyre nagyobb aggodalomra ad okot az európai gazdasági kilátások szempontjából.

A harmadik országból érkező kőolajtermékek ellátásában váratlanul fellépő zavar okozta válsághelyzet súlyosan érintheti Európa gazdasági tevékenységét. Ezenkívül az Unión belül is keletkezhetnek ellátási zavarok.

Az EU a kőolajforrás-ellátás biztonságának szavatolása érdekében kötelezi a tagállamokat a válság idején a kínálati hiány egészének vagy egy részének helyettesítésére felhasználható, minimális kőolajtermék-készletek létrehozására.

A tagállamok kötelesek az előző naptári év legalább 90 napi átlagos napi belföldi fogyasztásának megfelelő szintű kőolajtermék-készletet létrehozni, és azt folyamatosan fenntartani.

A napi belföldi fogyasztás kiszámítása a motorbenzin és repülőgép-üzemanyag, a gázolaj, a dízelolaj, a világítóolaj és a kerozin típusú sugárhajtómű-üzemanyag, valamint a fűtőolajok mennyisége alapján történik.

A stratégiai készletek statisztikai összesítésében feltüntethető kőolajforrások többek között a kirakodási kikötőkben tartott készletek vagy a kikötőben kirakodásra váró olajszállító tartályhajók fedélzetén található készletek, ha a kikötői formalitásokat már elvégezték; az olajvezetékek bemeneténél tartályokban tartott készletek; illetve a finomítók tartályaiban tartott készletek. Ezzel szemben bizonyos kőolajforrások nem szerepelhetnek a statisztikai összesítésben. Ilyenek többek között a még ki nem termelt hazai kőolaj; a tengerjáró hajók tartályaiba szánt készletek; a vezetékekben, közúti és vasúti tartálykocsikban, kiskereskedelmi értékesítő helyek tárolótartályaiban lévő készletek, a kisfogyasztók által tartott készletek, valamint a fegyveres erőknél és számukra fenntartott készletek.

A hazai olajtermeléssel rendelkező tagállamok a saját mennyiséggel arányosan csökkenthetik készletezési kötelezettségüket. A levonás ugyanakkor nem haladhatja meg az adott tagállam belföldi fogyasztásának 25%-át.

A tagállamok kizárólag azokat a mennyiségeket tüntethetik fel stratégiai készleteik statisztikai összesítésében, amelyek a kőolajellátás válsága esetén teljes mértékben a rendelkezésükre állnak.

A készletezésre vonatkozó szabályoknak biztosítaniuk kell, hogy a készletek a tagállamok számára elérhetők és hozzáférhetők legyenek az ellátási válsághelyzetben történő haladéktalan fellépéshez. A tagállamoknak képesnek kell lenniük a készletek felhasználásának ellenőrzésére és arra, hogy a készleteket gyorsan azon területek rendelkezésére tudják bocsátani, amelyeknek arra a legnagyobb szükségük van.

A készletezés történhet olyan rendszerben, ahol a kötelezettség egészét vagy egy részét átadják egy készletező szervnek vagy testületnek. A tagállamok biztosítják a készletek fenntartására irányuló szervezési szabályok áttekinthetőségét, valamint igazságos és megkülönböztetésmentes feltételek alkalmazását.

A készletek a nemzeti határokon kívül, egy másik tagállamban is tárolhatók. Az a tagállam, amelynek területén ilyen készleteket tartanak, köteles figyelemmel kísérni az ilyen készleteket, és gondoskodik arról, hogy azok valóban rendelkezésre álljanak, statisztikai összesítésében ugyanakkor nem szerepeltetheti azokat.

A tagállamoknak biztosítaniuk kell készleteik közigazgatási felügyeletét, azaz garantálniuk kell azok ellenőrzését és hitelesítését. Az ellenőrzési mechanizmust visszatartó erejű szankciórendszer egészíti ki.

A tagállamok kötelesek havonta, a hónap végén meglévő készleteket bemutató, a készletek által kifejezett megelőző évi átlagos fogyasztás napjainak számát feltüntető statisztikai összesítést küldeni a Bizottságnak.

Ellátási zavar esetén összehangolt fellépés indul, és a Bizottság valamely tagállam kérésére vagy saját kezdeményezésére a tagállamok között konzultációt szervez.

A különleges sürgősség esetét kivéve a tagállamok – ilyen konzultációt megelőzően – elvben tartózkodnak készleteik bármely olyan mértékű igénybevételétől, amely ezeket a készleteket a kötelező minimális szint alá csökkentené.

A tagállamok ilyen esetben kötelesek tájékoztatni a Bizottságot tartalékkészleteik bármely felhasználásáról (a dátum, amikor a készletek a kötelező minimum alá csökkentek, az ilyen felhasználás okai, a készletek feltöltésére tett intézkedések, a helyzet várható alakulásának becslése a készletek vonatkozásában, amíg azok a kötelező minimum alatt maradnak).

Az Európai Unió a 60-as évek vége óta tisztában van azzal, hogy meg kell előzni a kőolajellátásban bekövetkező esetleges hiányhelyzeteket. Ennélfogva a 68/414/EGK irányelv a tagállamokat stratégiai kőolajkészletek létrehozására és fenntartására kötelezte. Ezt követően a 72/425/EGK irányelv a kezdetben legalább 65 napi átlagos napi belföldi fogyasztásnak megfelelő szintű készletekre vonatkozó kötelezettséget legalább 90 napra emelte. A 98/93/EK irányelv továbbfejlesztette és megerősítette a 68/414/EGK irányelvben foglalt szabályokat. Az áttekinthetőség és a hatékonyság érdekében a 2006/67/EK irányelv kodifikálja az említett irányelveket, és egyúttal hatályon kívül helyezi azokat.

Az ellátási zavarokra történő felkészülés és reagálás során a kínálati hiány csak akkor helyettesíthető a tagállamok által felhalmozott készletek forgalomba hozatalával, ha mindezt kiegészítő intézkedések kísérik (az energiahatékonyság ösztönzése és ezáltal a szénhidrogének fogyasztásának csökkentése, a termelő országokkal folytatott párbeszéd javítása, a pontosabb előrejelzést szolgáló részletesebb piaci elemzés, az energiaforrások diverzifikálása elsősorban a megújuló energiaforrások népszerűsítése révén stb.).

Hivatkozások

Jogi aktus	Hatálybalépés	Az átültetés határideje a tagállamokban	Hivatalos Lap
2006/67/EK tanácsi irányelv	2006.8.28.	–	HL L 217., 2006.8.8.

A Tanács 77/706/EGK határozata (1977. november 7.) a kőolaj- és a kőolajtermék-ellátás nehézségei esetén a primer energiahordozók felhasználásának csökkentésére vonatkozó közösségi célkitűzés meghatározásáról [Hivatalos Lap L 292., 1977.11.16.].

A 79/639/EGK határozattal módosítva [Hivatalos Lap L 183., 1979.7.19.]. A tagállamok kötelezhetők a kőolajtermékek fogyasztásának csökkentésére. A határozat továbbá előírja, hogy a Bizottság célul tűzheti ki a kőolajtermék-fogyasztásnak a rendes fogyasztás 10%-ának mértékéig történő csökkentését.

See also