Energia Charta Egyezmény és Jegyzőkönyv

ÖSSZEFOGLALÓ A KÖVETKEZŐ DOKUMENTUMOKRÓL:

98/181/EK, ESZAK, Euratom határozat az Energia Charta Egyezmény, valamint az energiahatékonyságról és a kapcsolódó környezeti vonatkozásokról szóló Energia Charta Jegyzőkönyv Európai Közösségek általi elfogadásáról

A nemzetközi konferencia záróokmánya és az Energia Charta Konferencia határozata az Energia Charta Egyezmény kereskedelmi vonatkozású rendelkezéseinek módosításáról – Együttes nyilatkozatok – I. melléklet: Az Energia Charta Egyezmény kereskedelmi vonatkozású rendelkezéseinek módosítása – II. melléklet: Az Energia Charta Egyezmény kereskedelmi vonatkozású rendelkezései módosításának elfogadásával kapcsolatos határozatok

Az Európai Energia Charta Konferencia záróokmánya – 1. melléklet: Az Energia Charta Egyezmény – 2. melléklet: Határozatok az Energia Charta Egyezményről

MI A HATÁROZAT ÉS AZ EGYEZMÉNY CÉLJA?

• Az Energia Charta Egyezmény egy többoldalú energiaügyi együttműködési keretrendszer, mely nyitottabb és versenyképesebb energiapiacok révén az energiabiztonságot hivatott elősegíteni, tiszteletben tartva a fenntartható fejlődés és az energiaforrások feletti szuverenitás alapelveit, az Energia Chartával összhangban.
• Az Európai Unió Tanácsának és az Európai Bizottságnak a határozata az (EU) és az Euratom nevében jóváhagyja az Energia Charta Egyezményt és az Energia Charta Jegyzőkönyvet.

FŐBB PONTOK

Az Energia Charta Egyezmény legfőbb pontjai a befektetések védelmét, az energetikai anyagok és termékek kereskedelmét és szállítását, valamint a vitarendezést érintik.

Kereskedelem, befektetés és védelem

Az Egyezmény rendelkezései a következőket foglalják magukban:

• a nemzetközi piacokra való kijutás elősegítése az energetikai anyagok és termékek számára kereskedelmi feltételek mellett, és általában, egy nyitott és versenyző energiapiac kifejlesztése;
• a külföldi befektetések védelme a legjobb nemzeti befektetési feltételek által előírt bánásmódnál nem kevésbé kedvező bánásmód alapján és a legfontosabb nem kereskedelmi kockázatok ellen;
• együttműködés az energiaágazatban folytatott gazdasági tevékenységekben a piaci torzulások és a versenyt korlátozó akadályok csökkentése érdekében;
• megbízható, határokon átnyúló energiaszállítási folyamok biztosítása csővezetéken, hálózatokon és egyéb szállítási formákon keresztül;
• a nyitott tőkepiacok fontosságának elismerése az energetikai anyagok és termékek kereskedelmének finanszírozására szolgáló tőkeáramlás elősegítésében, valamint az energiaágazathoz kapcsolódó gazdasági tevékenységekben eszközölt befektetések létesítésében;
• stabil, tisztességes és átlátható feltételek ösztönzése és megteremtése más felek befektetői számára annak érdekében, hogy az Egyezmény hatálya alá tartozó területen befektessenek.

Energiaforrások feletti szuverenitás

Az Egyezmény elismeri az államok szuverenitását és az energiaforrások fölötti felségjogot, továbbá megerősíti, hogy ezeket a jogokat a nemzetközi jog szabályaival összhangban kell gyakorolni az energiaforrásokhoz kereskedelmi alapon való hozzáférésnek, azok feltárásának és kitermelésének előmozdítására vonatkozó általános célkitűzések érintetlenül hagyása mellett.

Környezeti vonatkozások

• A Szerződő Felek megállapodnak az energiahatékonyság elősegítésében, valamint az energiatermelés és -használat környezeti hatásának minimalizálásában.
• Általában a szennyező köteles viselni a szennyezés költségeit, beleértve a határokon átterjedő szennyezést is, az energiaciklusban létesített befektetések és a nemzetközi kereskedem torzítása nélkül.

Átláthatóság

Minden Szerződő Fél kijelöl egy vagy több olyan tájékoztatási pontot, ahol az energetikai anyagokkal és termékekkel kapcsolatos, általánosan alkalmazott törvényekről, rendeletekről, bírósági határozatokról és közigazgatási rendeletekről érdeklődni lehet.

A viták rendezése

Az Egyezmény rendelkezéseket tartalmaz a részt vevő államok közötti viták rendezésére diplomáciai csatornákon keresztül és ad hoc törvényszékeken, valamint – befektetések esetén – a befektetők és a fogadó államok közötti viták rendezésére vonatkozóan. Ha a befektetői vitát három hónapon belül nem sikerül békés úton rendezni, a befektetők dönthetnek úgy, hogy azt a következőképpen rendezik:

• bíróságok vagy közigazgatási bíróságok elé terjesztik;
• bármely korábban elfogadott vitarendezési eljárásnak megfelelően; vagy
• nemzetközi választottbíróság vagy egyeztető bizottság hatáskörébe utalják.

Aláírók, az Energia Charta Konferencia, jegyzőkönyvek és nyilatkozatok

• Az Egyezményt aláíró felek többek között uniós országok és regionális gazdasági integrációs szervezetek (mint például az Unió), melyek elkötelezettek az Egyezmény nyílt és megkülönböztetésmentes energiapiacokra vonatkozó elveinek tiszteletben tartása mellett.
• A Szerződő Felek meghatározott időszakonként találkoznak az Energia Charta Konferencián, amelyen minden Szerződő Félnek egy-egy képviselője vehet részt. A rendes ülésekre a Charta Konferencia által meghatározott időszakonként kerül sor. A Charta Konferencia a Charta céljainak és elveinek érvényesítése érdekében engedélyezheti több Charta-jegyzőkönyv és -nyilatkozat tárgyalását.

Kivételek

A Szerződő Felek nem eszközölhetnek olyan kereskedelmi beruházást, amely nincs összhangban a Kereskedelmi Világszervezetet (a továbbiakban: WTO) létrehozó 1994. évi Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezménnyel (a továbbiakban: GATT), és az Egyezmény egy rendelkezése sem mentesíti a WTO-tagokat a megállapodás alól.

Az Egyezmény nem zárja ki annak lehetőségét, hogy bármely Szerződő Fél olyan intézkedéseket hozzon és hajtson végre, amelyek(et):

• emberek, állatok és növények életének és egészségének védelméhez szükségesek;
• energetikai anyagok és termékek beszerzéséhez és forgalmazásához nélkülözhetetlenek külső okból felmerülő ellátási hiány körülményei között;
• abból a célból hoztak, hogy kedvezményben részesítsenek olyan befektetőket, akik őslakosok vagy társadalmilag vagy gazdaságilag hátrányos helyzetű egyének vagy csoportok.

Energia Charta Jegyzőkönyv

A Jegyzőkönyvet az Egyezménnyel összhangban fogadták el. A megállapodás célja többek között:

• a fenntartható fejlődéssel összeegyeztethető energiahatékonysági politikák elősegítése;
• feltételek megteremtése a termelők és a fogyasztók számára az energiának a környezet tiszteletben tartásával történő hatékony felhasználására;
• energiahatékonysággal kapcsolatos együttműködés ösztönzése;
• olyan energiahatékonysággal kapcsolatos politikák, jogi és szabályozási keretek kidolgozása, amelyek előmozdítják többek között a piaci mechanizmusok hatékony működését, beleértve a piacorientált árképzést is.

Nemzetközi Energia Charta

2015-ben több mint 65 ország és szervezet – köztük az EU és valamennyi uniós ország – fogadta el és írta alá az új Nemzetközi Energia Chartát. Ennek az új Chartának a célja a lehető legtöbb olyan új ország bevonása, akik az energia területén hajlandóak együttműködni, és akik felismerik az energiát termelő, szállító és fogyasztó országok számára az energiabiztonság fontosságát. Az új Charta az 1991. évi Energia Chartán alapul, és azt aktualizálja.

HATÁLYBALÉPÉS

Az Energia Charta Egyezmény 1998. április 16-án lépett hatályba, a kereskedelemmel kapcsolatos rendelkezéseinek módosításai – elsősorban a „GATT”-ra történő hivatkozásokat cserélték ki „WTO”-ra – pedig 1998. július 23-án léptek hatályba.

HÁTTÉR

Lásd még:

• Energia Charta (Európai Bizottság)
• Az Energia Charta Egyezmény (Nemzetközi Energia Charta)
• A Nemzetközi Energia Charta (2015) (Nemzetközi Energia Charta).

FŐ DOKUMENTUMOK

A Tanács és a Bizottság 98/181/EK, ESZAK, Euratom határozata (1997. szeptember 23.) az Energia Charta Egyezmény, valamint az energiahatékonyságról és a kapcsolódó környezeti vonatkozásokról szóló Energia Charta Jegyzőkönyv Európai Közösségek általi elfogadásáról (HL L 69., 1998.3.9., 1–116. o.)

A nemzetközi konferencia záróokmánya és az Energia Charta Konferencia határozata az Energia Charta Egyezmény kereskedelmi vonatkozású rendelkezéseinek módosításáról – Együttes nyilatkozatok – I. melléklet: Az Energia Charta Egyezmény kereskedelmi vonatkozású rendelkezéseinek módosítása – II. melléklet: Az Energia Charta Egyezmény kereskedelmi vonatkozású rendelkezései módosításának elfogadásával kapcsolatos határozatok (HL L 252., 1998.9.12., 23–46. o.)

Európai Energia Charta Konferencia záróokmánya – 1. melléklet: Az Energia Charta Egyezmény – 2. melléklet: Határozatok az Energia Charta Egyezményről (HL L 380., 1994.12.31., 24–88. o.)

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

Energia Charta Konferencia – A tranzittal kapcsolatos viták rendezésére szolgáló egyeztető eljárás lefolytatására vonatkozó szabályok (HL L 11., 1999.1.16., 39–44. o.)

A Tanács 2001/595/EK határozata (2001. július 13.) az Európai Közösség által az Energia Charta Egyezmény kereskedelmi vonatkozású rendelkezései módosításának elfogadásáról (HL L 209., 2001.8.2., 32. o.)

A Tanács 1999/37/EK határozata (1998. november 26.) a tranzittal kapcsolatos viták rendezésére szolgáló egyeztető eljárás lefolytatására vonatkozó, az Energia Charta Konferencia által elfogadandó szabályokkal kapcsolatban az Európai Közösség által képviselendő álláspontról (HL L 11., 1999.1.16., 37–38. o.)

utolsó frissítés 25.05.2020