Az EU trösztellenes szabályainak megsértésén alapuló kártérítési keresetek
Ebben a fehér könyvben a Bizottság a károsultak jogi helyzetének javítására tesz javaslatot az Európai Unió (EU) trösztellenes szabályainak megsértésén alapuló kártérítések kapcsán olyan jogi és eljárási akadályok elhárítása révén, amelyek miatt a károsult felek nem jutnak hozzá az őket megillető kártérítéshez.
JOGI AKTUS
Fehér könyv az EK trösztellenes szabályainak megsértésén alapuló kártérítési keresetekről (2008. április 2.) [COM(2008)165 végleges – a Hivatalos Lapban még nem tették közzé].
ÖSSZEFOGLALÓ
Amint azt a Bíróság már több alkalommal kijelentette, amennyiben valakit sérelem ért az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSz.) 101. és 102. cikke („az EU trösztellenes szabályai”) megsértése révén, az jogosult kártérítést követelni ezen sérelem kapcsán. E fehér könyv célja, hogy azonosítsa mindazon akadályokat, amelyek jelenleg útjában állnak annak, hogy a károsultak kártérítéshez jussanak az EU trösztellenes szabályainak megsértései kapcsán, valamint meghatározza az ezen problémákra adandó szakpolitikai megoldásokat. Az elszenvedett sérelmek kapcsán fizetendő kártérítéshez való jog a trösztellenes szabályok megsértésének mindenféle típusú károsultjaira és a gazdaság minden ágazatára kiterjed, függetlenül attól, hogy a kártérítési keresetet a jogsértésnek egy versenyhatóság általi előzetes megállapítása alapján indítják-e vagy sem.
A Bizottság fehér könyvében javasolt politikai választási lehetőségek azt kívánják biztosítani, hogy a sérelmet elszenvedett felek hatásos eszközökkel rendelkezzenek az őket megillető kártérítések megszerzésére. Ugyanakkor az ezzel kapcsolatos intézkedéseknek az európai jogi kultúrában és hagyományokban kell gyökerezniük.
Jogosultság: közvetett fogyasztók és kollektív jogorvoslat
Az Európai Bíróság szerint amennyiben valakit sérelem ért az EUMSz. 101. és 102. cikke megsértése nyomán, az jogosult kártérítést követelni ezen sérelem kapcsán. Ez azt jelenti, hogy mind a közvetlen, mind a közvetett fogyasztók jogosultak kártérítést követelni. A trösztellenes szabályok megsértésének károsultjai azonban gyakran nem követelnek kártérítést, mivel az elszenvedett károk elszórtak és viszonylag kis értékűek. A fehér könyv ezért azt tárgyalja, hogy egy tágabb bizottsági konzultáció tárgyát képező polgári jogi kollektív jogorvoslati mechanizmusok miként lehetnének használhatók a trösztellenes jogsértések területén felmerülő nagy mennyiségű követelések speciális helyzetére alkalmazva olyan módon, hogy közben megfelelő védelmet is nyújtsanak a perrel való visszaélések ellen.
Ez a fehér könyv olyan polgári jogi kollektív jogorvoslati mechanizmusokat javasol, amelyek arra feljogosított szervek (például fogyasztói szervezetek, állami szervek vagy kereskedelmi szervezetek) által indított példát statuáló kereseteken, valamint egyéni kártérítési követelések ügyében együttesen fellépő közös kereseteken alapulnak.
A bizonyítékokhoz való hozzáférés és azoknak a felek közötti ismertetése
A trösztellenes jogsértések károsultjai gyakran nem rendelkeznek hozzáféréssel azon bizonyítékokhoz, amelyek szükségesek lennének keresetük alátámasztásához, különösen a kártérítés összegére vonatkozóan. Az alperesek birtokában levő bizonyítékokhoz való hozzáférés ezért elsődleges fontosságú annak érdekében, hogy csökkenjen a versenyjogi ügyek károsultjai és alperesei közötti információs egyenlőtlenség. A bizonyítékoknak a felek közötti ismertetését azonban csak a nemzeti bíróságok rendelhetik el szigorú ellenőrzés mellett, különös tekintettel az ismertetés iránti kérelem arányosságára.
Mielőtt a bíróság elrendelné valamely bizonyítékok felfedését, a felperesnek be kell nyújtania minden rendelkezésére álló bizonyítékot, amelyek elfogadható okot szolgáltatnak annak feltételezésére, hogy a trösztellenes szabályok megsértéséből adódóan valóban kárt szenvedett. A bíróságnak ugyancsak meg kell arról győződnie, hogy a felperes önmaga nem tudja a kért bizonyítékokat bemutatni. Meg kell határozni, hogy a bizonyítékok pontosan mely kategóriáinak ismertetését kérik. A bizonyítékok felfedésének relevánsnak, szükségesnek és arányosnak kell lennie, figyelembe véve a bizalmas információkat és üzleti titkokat, valamint az engedékenységért folyamodó felek által a Bizottságnak benyújtott dokumentumok védelmét is.
A nemzeti versenyhatóságok határozatainak kötelező ereje
A Bizottságnak az EUMSz. 101. és 102. cikke megsértését megállapító határozatai kötelező érvényűek a nemzeti bíróságokra a kártérítésért indított polgári eljárásokban. Jelenleg az EU joga alapján a nemzeti versenyhatóságok határozatai nem rendelkeznek ilyen kötelező erővel. A fehér könyv azt javasolja, hogy a nemzeti versenyhatóságok határozatait ugyanúgy kötelező érvényűvé kell tenni, mint a Bizottság határozatait.
A vétkesség követelménye
A fehér könyv azt javasolja, hogy amennyiben a vétkesség bizonyítása szükséges a kártérítési igényhez, akkor a jogsértő vonatkozásában legyen feltételezett a vétkesség, hacsak nem tudja bizonyítani, hogy a jogsértés menthető hiba okán következett be.
Kártérítés
Az Európai Bíróság ítéletével összhangban a jogsértések károsultjai az elszenvedett kár tényleges értékéért teljes ellentételezésben részesüljenek, amely a tényleges veszteségből, az elmaradt haszonból és kamatból áll.
A jogbiztonság növelése érdekében a Bizottság nem kötelező érvényű útmutatást szándékozik kiadni a nemzeti bíróságok számára a trösztellenes ügyekben elszenvedett károk számszerűsítésének nehéz feladatához.
Az árnövelés áthárítása
A jogsértő közvetlen ügyfelei egyes esetekben (a piaci viszonyoktól függően) a jogellenes árnövelést részben vagy teljesen áthárították saját ügyfeleikre. Az alperesnek jogot kell biztosítani arra, hogy a közvetlen ügyfelek által benyújtott követelések esetén erre az áthárításra hivatkozzon védekezésében. Azonban az áthárítás vonatkozásában a bizonyítási teher az alperesen van.
Másfelől a közvetlen fogyasztók nem tudják könnyen bizonyítani azt, hogy ők egy áthárított árnövelés miatt szenvedtek el kárt. A közvetlen fogyasztók számára ezért lehetővé kell tenni, hogy arra a megdönthető vélelemre hivatkozzanak, mely szerint a jogtalan árnövelés következményeit teljes egészében ők viselték.
Elévülési idők
A jogbiztonság garantálása érdekében a Bizottság szabályok felállítását javasolja az elévülési idő kezdetére vonatkozóan, hogy az elévülés ne akadályozza a károk megtérítését. Az elévülési idő nem kezdődhet meg azt megelőzően, hogy a jogsértés megszűnt. Az olyan alperesek esetében, akiktől nem volt ésszerűen elvárható, hogy tudomást szerezzenek a jogsértésről, az elévülés akkor kezdődik, amikor tudomást szereztek arról.
A jogsértő határozatokat követő keresetek vonatkozásában az elévülési idő nem járhat le mindaddig, amíg a nyilvános eljárás tart.
A kártérítési kereset költségei
A költségek visszatarthatnak alpereseket attól, hogy kártérítési keresetet nyújtsanak be. A Bizottság ezért azt javasolja, hogy az EU-tagállamok vizsgálják meg a perköltségre vonatkozó szabályaikat annak érdekében, hogy lehetővé tegyék az indokolt keresetek benyújtását, amelyek egyébként ezen szabályok miatt nem kerülnének benyújtásra.
Az engedékenységi programok és a kártérítési keresetek közötti kapcsolat
Az engedékenységi programok vonzerejének fenntartása érdekében biztosítandó a társasági nyilatkozatok védelme a polgári jogi kártérítési eljárásban történő felfedés ellen. Ez vonatkozik minden olyan társasági nyilatkozatra, amelyet egy engedékenységet kérő fél az EUMSz. 101 cikkével kapcsolatosan benyújtott, függetlenül a versenyhatóság határozatától.
Továbbá a fehér könyv megfontolásra javasolja, hogy korlátozzák az engedékenységért sikeresen folyamodó felek polgári perbeli felelősségének mértékét.
Utolsó frissítés: 19.08.2011