Az Európai Központi Bank Kormányzótanácsán belüli szavazás

ÖSSZEFOGLALÓ AZ ALÁBBI DOKUMENTUMRÓL:

2003/223/EK tanácsi határozat a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank alapokmánya 10.2. cikkének módosításáról

MI A HATÁROZAT CÉLJA?

• Bevezeti a szavazati jogok rotációs rendszerét az Európai Központi Bank (EKB) Kormányzótanácsában annak érdekében, hogy biztosítsa a méltányos és hatékony, az euróövezethez tartozó európai uniós tagállamok számától független döntéshozatalt.
• Tizenötre korlátozza a szavazati joggal rendelkező nemzeti központi banki (NKB) elnökök számát, továbbá meghatározza a szavazati jogok megoszlására és a rotációra vonatkozó szabályokat.

FŐBB PONTOK

A Központi Bankok Európai Rendszerének alapokmánya szerint a Kormánytanács minden tagja egy szavazattal rendelkezik. Annak érdekében, hogy a Kormányzótanács a tagállamok euróövezethez való csatlakozása mellett is képes legyen hatékonyan, megfelelő időben döntéseket hozni, a Kormányzótanács tagjai megállapodtak abban, hogy az NKB-k szavazati jogot gyakorló elnökeinek száma nem haladhatja meg a 15-öt. A határozat ennek megfelelően módosítja a szavazás módját.

A Kormányzótanács

• A Kormányzótanács az EKB három döntéshozó testületének egyike. A másik kettő testület az Igazgatóság és az Általános Tanács.
• A Kormányzótanács az EKB fő döntéshozatali szerve. Legfontosabb célkitűzései:
  • az euróövezet monetáris politikájának meghatározása;
  • ennek a célnak az elérését szolgáló iránymutatások és határozatok elfogadása; és
  • általános felülvizsgálati határozatok elfogadása.
• A Kormányzótanács az Igazgatóság hat tagjából és az euróövezeti országok NKB-jeinek elnökeiből áll (jelenleg 20 ilyen ország van). Ezért amikor egy új tagállam bevezeti az eurót, a kormányzók száma nő.

A szavazati jogok rotációja a csoportok között

• Az EKB Kormányzótanácsában a szavazati jogok teljes száma 21-re korlátozódik. Az Igazgatóság hat tagja állandó szavazati joggal rendelkezik. A többi elnök rendelkezik a fennmaradó 15 szavazattal, rotációs rendszerben havonta váltva egymást.
• Az elnökök csoportokba sorolása függ az euróövezeti tagállamok rangsorolásától, amelyet a következő feltételek mentén állapítanak meg:
  • a tagállam részesedésének mértéke az euróövezeti tagállamok piaci áron számított bruttó hazai termékén (PÁ–GDP)* belül;
  • a tagállam részesedésének mértéke az euróövezeti tagállamok monetáris pénzügyi intézményeinek* összesített mérlegében.
• A kormányzók minden csoportban ugyanannyi ideig rendelkeznek a szavazati joggal. Az első csoportba tartozó kormányzók nem szavazhatnak kevesebbszer, mint a második csoportba sorolt kormányzók.
• Ezek a kritériumok biztosítják az átláthatóságot és az elfogulatlanságot, mivel figyelembe veszik a tagállam gazdasági súlyát, és pénzügyi ágazatának méretét az euróövezetben.
• A határozat előírja, hogy a rotációs rendszer bevezetése két lépésben történjen.

Első lépés (jelenleg zajlik): a szavazati jogok elosztása abban az esetben, ha a nemzeti központi bankok elnökeinek száma meghaladja a 15 főt, de nem éri el a 22 főt.

• Attól a naptól kezdve, amikor a nemzeti banki elnökök száma meghaladja a 15-öt, de még nem éri el a 22-t, az elnököket két csoportba osztják:
  • az első csoportot azon öt tagállam nemzeti banki elnökei alkotják, amelyek a fenti kritériumok alapján a legmagasabb helyen állnak (jelenleg Németország, Franciaország, Olaszország, Spanyolország és Hollandia);
  • a második csoportba tartozik a többi nemzeti banki elnök.
• Az első csoportba tartozó öt elnök összesen négy szavazati jogot kap, a többi elnök pedig együttesen 11-et.
• Az első lépésnek 2009 januárjában kellett volna megkezdődnie, amikor Szlovákia az euróövezet 16. tagjává vált. Azonban 2008 decemberében a Kormányzótanács egy határozattal a rotációs rendszer elindításának halasztása mellett döntött, elkerülendő azt a helyzetet, hogy a nemzeti központi bankok elnökei bármely csoporton belül 100 %-os szavazati gyakorisággal rendelkezzenek.
• Az első lépés részeként az új rotációs rendszert 2015. január 1-jén vezették be, amikor Litvánia is belépett az euróövezetbe 19. tagként.

Második lépés (jelenleg zajlik): a szavazati jogok elosztása abban az esetben, ha a nemzeti központi bankok elnökeinek száma meghaladja eléri a 22 főt.

• Attól a naptól kezdve, amikor a kormányzók száma eléri a 22-t, a kormányzókat három csoportba osztják:
  • az első csoportot azon öt tagállam nemzeti banki elnökei alkotják, amelyek a fenti kritériumok alapján a legmagasabb helyen állnak;
  • a második csoport a nemzeti banki elnökök teljes számának felével megegyező számú elnökből áll. Ebbe a csoportba azon tagállamok nemzeti banki elnökei tartoznak, amelyek az említett kritériumok alapján a rangsor következő helyein állnak;
  • a harmadik csoportba tartozik a többi nemzeti banki elnök.
• Az első csoport négy szavazati joggal, a második nyolccal, a harmadik pedig hárommal rendelkezik.

Végrehajtás, alkalmazkodás a jövőbeni változásokhoz

• Ahányszor a nemzeti banki elnökök száma növekszik a Kormányzótanácsban, módosítják a csoportok összetételét, azon időponttól kezdődően, amikor az elnök(ök) a Kormányzótanácshoz csatlakozik (csatlakoznak). Az aggregált PÁ–GDP módosításakor (amelyre ötévente kötelezően sor kerül), a csoportok összetétele is változik a módosításnak megfelelően. A megváltozott összetétel a következő év első napjától kezdve érvényes.
• A Kormányzótanács a szavazati joggal rendelkező, illetve azzal nem rendelkező tagjai kétharmados többségével hozza meg a rotációs rendszer végrehajtásához szükséges összes intézkedést.

  2009-ben a Kormányzótanács elfogadta a 2009/328/EK határozatot, amely a következőkre vonatkozik:

  • a rotációs ráta;
  • a rotációs időszak;
  • az, hogy a nemzeti központi banki elnököket miként rendelik csoportjukba; és
  • a kétcsoportos rendszerről a háromcsoportos rendszerre történő átmenet.

HÁTTÉR

Az EKB jelenlegi intézményi rendszere szerint a Kormányzótanács a legtöbb döntést konszenzusos alapon hozza.

A szavazási rotáció bizonyos alapelveket is figyelembe vesz. Ilyen például az „egy tag, egy szavazat” elve a szavazati jogot gyakorló nemzeti központi banki elnökök esetében, a Kormányzótanács ülésein való személyes és független minőségben való részvétel, a reprezentativitás, a rotációs rendszer automatikus kiigazítása és az átláthatóság.

A szavazás személyesen vagy kivételes esetben telekonferencia útján történik. A Kormányzótanács akkor határozatképes, ha a szavazati joggal rendelkező tagok kétharmada jelen van. A Kormányzótanács egyszerű többséggel határoz, szavazategyenlőség esetén pedig az elnök szavazata dönt.

Jelenleg 20 tagállam tagja az euróövezetnek. Horvátország volt a legutolsó tagállam, amely teljesítette a kritériumokat, és 2023. január 1-jén csatlakozott az euróövezethez.

KULCSFOGALMAK

FŐ DOKUMENTUM

Az állam-, illetve kormányfői összetételben üléséző Tanács 2003/223/EK határozata (2003. március 21.) a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank alapokmánya 10.2. cikkének módosításáról (HL L 83., 2003.4.1., 66–68. o.)

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

Az Európai Központi Bank 2004/257/EK határozata (2004. február 19.) az Európai Központi Bank eljárási szabályzatának elfogadásáról (EKB/2004/2) (HL L 80., 2004.3.18., 33–41. o.)

A 2004/257/EK határozat későbbi módosításait belefoglalták az eredeti szövegbe. Ez az egységes szerkezetbe foglalt változat kizárólag tájékoztató jellegű.

Az Európai Unióról szóló szerződés egységes szerkezetbe foglalt változata – (4.) Jegyzőkönyv a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank alapokmányáról (HL C 202., 2016.6.7., 230–250. o.)

Az Európai Központi Bank 2009/5/EK határozata (2008. december 18.) a rotációs rendszer az EKB Kormányzótanácsában való bevezetésének elhalasztásáról (EKB/2008/29) (HL L 3., 2009.1.7., 4–5. o.)

utolsó frissítés 13.03.2023