Az Európai Unió jelzáloghitel-piacainak integrálásáról szóló fehér könyv

Az Európai Unió jelzáloghitel-piacainak integrálása rendkívül fontos az Unió gazdasága és belső piaca számára. A jogi és gazdasági akadályok elhárítása megnyitja az utat a jelzáloghitel-piac hatékonyságának és versenyképességének megerősítése előtt. A Bizottság e kihívások leküzdésére szólít fel, hogy európai szinten javítani lehessen az ágazat működésén.

JOGI AKTUS

A Bizottság 2007. december 18-i fehér könyve az Európai Unió jelzáloghitel-piacainak integrálásáról [COM(2007) 807 végleges – a Hivatalos Lapban még nem jelent meg].

ÖSSZEFOGLALÓ

Az Európai Unió jelzáloghitel-piacainak integrálása rendkívül fontos az Unió gazdasága és a belső piac jó működése számára. A Bizottság meghatározza azokat a kihívásokat, amelyekre megfelelő választ kell adni a piac integrációja előtt álló akadályok elhárítása érdekében.

Célkitűzések

Az integrált piac akadályainak alapos vizsgálata négy célkitűzést eredményezett, amelyek segítségével erősíteni lehet a piacok versenyképességét és hatékonyságát. Ezek:

• a határokon átnyúló jelzáloghitel-kínálat és -finanszírozás elősegítése. Az akadályokat (jogszabályi keretek, infrastruktúrák stb.) el kell hárítani. Ez lehetővé teszi a jelzáloghitel-finanszírozási eszközök diverzifikálását, egyúttal biztosítva a fogyasztók védelmét és a piac stabilitását;
• a termékkínálat bővítése. A fogyasztói igényeknek való megfelelés érdekében az akadályok elhárítása elősegíti a jelzáloghitel-termékek diverzifikációját az új és innovatív termékek előnyére;
• a fogyasztói bizalom serkentése. A fogyasztóknak világos és összehasonlítható információk alapján kell tájékozott döntést hozniuk. A hitelezőknek szigorúbban meg kell vizsgálniuk a hitelfelvevők pénzügyi képességeit. Ezenfelül megfelelő tanácsokkal is el kell látniuk őket;
• az ügyfelek mobilitásának elősegítése. A hitelezőt váltani kívánó fogyasztók szabadsága az árak és a termékek jellemzőinek átláthatóságát kívánja meg.

A célkitűzések megvalósítása

Ami a szabályozást illeti, a szabályozás javítására vonatkozó elvvel összhangban új hatásvizsgálat segítségével mérik fel a jogszabály-alkotási lehetőségeket a költségek és a haszon tekintetében. Ezenfelül a Bizottság három fontos kezelendő területet emelt ki:

• előtörlesztés: ezen az érzékeny területen a különféle lehetőségek vizsgálata határozza meg az előtörlesztés európai rendszerének fejlesztési lehetőségeit;
• az információk minőségének és összehasonlíthatóságának javítása: az információknak strukturáltnak, teljesnek, konkrétnak és egyszerűnek kell lenniük. Ilyen tekintetben véglegesítik az európai szabványosított információs adatlapot (ESIS), majd teszteltetik a fogyasztókkal, hogy biztosítsák az egységes alkalmazást az Európai Unió területén. A jelzáloghitelekkel kapcsolatos fogyasztói hitelről szóló irányelvre irányuló javaslatban tárgyalt éves, százalékban kifejezett hiteldíjak kiterjesztése ugyancsak vizsgálat tárgya lehet;
• felelős hitelfolyósítás és hitelfelvétel: a hitelezők ismereteit bővíteni kell, valamint lehetővé kell tenni számukra a többi tagállambeli hitelnyilvántartáshoz való hozzáférést, hogy így megfelelően felmérhessék a hitelfelvevők hitelképességét. A fogyasztóknak nyújtott objektív és megfelelő válaszok ugyancsak rendkívül fontosak. A megalapozott döntéshozatal biztosítása érdekében ezen a területen jogi normák kidolgozására van szükség.

A fenti területek kezelése érdekében a fenti kérdések alkalmazási kereteit az adósminősítésekkel foglalkozó munkacsoport létrehozása, a pénzügyi képzés támogatása és a jelzáloghitel-szerződésekben foglalt szerződéses kötelezettségekre alkalmazandó jog (a Róma I. rendeletre irányuló javaslat) képezi.

Az értékbecslés, az ingatlan-nyilvántartások és a végrehajtási eljárások terén a tagállamoknak javítaniuk kell a kényszereladási és ingatlanbejegyzési eljárásaik hatékonyságán. A Bizottság rendszeresen frissített „eredményösszesítőket” fog közzétenni, amelyek az ingatlanbejegyzési és kényszereladási eljárások költségeire és időigényére vonatkozó adatokat tartalmazzák.

Ami a jogsértési politikát illeti, a Bizottság ügyel a közösségi normák betartására a következő területeken:

• az adatok forgalmáról és a hitelezési szolgáltatásokról szóló nemzeti jogszabályok;
• az EU más tagállamaiból származó jelzáloghiteleknek a fedezett kötvényekre létrehozott fedezeti alapokba való felvételére vonatkozó tilalma.

Ami a jelzáloghitel-finanszírozást illeti, a szakértők jelentéseit és az amerikai másodrendű jelzálogpiac válságát figyelembe kell venni a következő kérdések elemzése során:

• a likviditási meg nem felelés kockázatának kezelése;
• az a gyakorlat, hogy a jelzáloghitel-nyújtók a kockázatot a mérlegükön kívülre helyezik;
• a bankok transzparenciája az értékpapírosítási műveletek során;
• átláthatósági intézkedések a végső befektetők érdekében.

A lakossági pénzügyi szolgáltatásokról szóló zöld könyvben foglaltaknak megfelelően a Bizottság más vizsgálatokat is lefolytatott, különösen a nem hitelintézeteknek a jelzálogpiacokon betöltött szerepével, a jelzálogalapú hiteltermékek forgalmazásával (equity release), a tisztességtelen gyakorlatokkal (pl. termékkapcsolás), valamint a kamatlábakra vonatkozó megkötésekkel kapcsolatban.

Háttér

Ez a fehér könyv az amerikai másodlagos jelzálogpiac (subprime-piac) válságával összefüggésben kiterjeszti a Bizottság „Egységes piac a 21. századi Európa számára” című közleményét.

KAPCSOLÓDÓ OKMÁNYOK

A Bizottság 2005. július 19-i fehér könyve az Európai Unió jelzáloghiteleiről [COM(2007) 327 végleges – a Hivatalos Lapban még nem jelent meg]. A tagállamok jelzálogpiacai közötti különbség miatt a Bizottság több javaslatot fogalmaz meg egy európai jelzáloghitel-piac kialakítása érdekében.

Utolsó frissítés: 31.01.2008