Az elektronikus hírközlés keretszabályozása

Az Európai Unió (EU) a távközlési piac verseny előtt való megnyitásával párhuzamosan elektronikus hírközlési szabályozási keretet fogadott el, amely figyelembe veszi a technológiai fejlődést és a piaci követelményeket.

ÖSSZEFOGLALÓ

E „keretirányelv” elsődleges célja:

—	a verseny fokozása az elektronikus hírközlési ágazatban;

—	a beruházás ösztönzése;

—	a fogyasztók szabad választásának elősegítése, valamint annak biztosítása, hogy innovatív szolgáltatásokhoz, minőséghez és alacsonyabb díjakhoz jussanak hozzá.

Az irányelv különösen meghatározza a nemzeti szabályozó hatóságok feladatait, valamint a működésüket alátámasztó alapelveket.

Az irányelv a 2002-ben elfogadott és az ágazat gyors fejlődésének figyelembevétele érdekében 2009-ben módosított „távközlési csomag” része. Ez a csomag négy „egyedi” - az elektronikus hírközlés különleges aspektusait szabályozó - irányelvet, valamint két rendeletet ölel fel:

—	2002/20/EK irányelv vagy „engedélyezési irányelv”;

—	2002/19/EK irányelv vagy „hozzáférési irányelv”;

—	2002/22/EK irányelv vagy „egyetemes szolgáltatási irányelv”;

—	2002/58/EK irányelv vagy „elektronikus hírközlési adatvédelmi irányelv”;

—	az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testülete (BEREC) létrehozásáról szóló 1211/2009/EK rendelet;

—	a nyilvános mobilhírközlő hálózatok közötti barangolásról szóló 531/2012/EU rendelet.

Hatály

Az irányelv az elektronikus hírközlő hálózatokra vonatkozó szabályozás harmonizált keretét hozza létre. E hálózatok alatt olyan átviteli rendszerek értendők, amelyek lehetővé teszik a vezetéken, rádióhullámon, optikai vagy egyéb elektromágneses úton történő jelátvitelt, beleértve a műholdas hálózatokat, a helyhez kötött és mobil földi hálózatokat, az elektromos vezetékrendszereket, a rádió- és televízióműsor-terjesztő hálózatokat, valamint a kábeltelevízió-hálózatokat, a továbbított információtípusra tekintet nélkül.

Olyan elektronikus hírközlő szolgáltatásokra is vonatkozik, amelyek az említett hálózatokon való jeltovábbítást ölelik fel, továbbá azon hálózatok vagy elektronikus szolgáltatások kapcsolódó eszközeire és releváns szolgáltatásaira, amelyek lehetővé teszik, illetve támogatják az adott hálózat vagy szolgáltatás útján történő szolgáltatásnyújtást.

Másrészről az elektronikus hírközlő hálózatokon nyújtott szolgáltatások tartalma - mint például a műsorszolgáltatási tartalom - nem tartozik az irányelv hatálya alá. Ugyanez vonatkozik a távközlési végberendezésekre, kivéve azokat a szempontokat, amelyek a fogyatékkal élő felhasználók számára könnyebb hozzáférést biztosítanak.

Nemzeti szabályozó hatóságok

A nemzeti szabályozó hatóságok működésének alapelvei:

—	függetlenség: a nemzeti szabályozó hatóságok jogilag elkülönülnek és függetlenek valamennyi, elektronikus hírközlő hálózatokat, berendezéseket vagy szolgáltatásokat nyújtó szervezettől;

—	fellebbezési jog: hatékony nemzeti mechanizmusok szükségesek, amelyek lehetővé teszik, hogy az elektronikus hírközlő hálózatok bármely felhasználója vagy szolgáltatója a nemzeti szabályozó hatóság határozata ellen független szervezethez fellebbezhessen;

—

pártatlanság és átláthatóság: a nemzeti szabályozó hatóságok részrehajlás nélkül és átlátható módon kötelesek gyakorolni hatáskörüket, továbbá olyan, a fellépésre készülő érdekelt felekkel folytatott konzultációra vonatkozó mechanizmusokat kell bevezetniük, amelyek komoly hatással lehetnek a piacra.

A nemzeti szabályozó hatóságok fő feladatai a következők:

—	a verseny ösztönzése az elektronikus hírközlő hálózatok és hírközlési szolgáltatások biztosítása területén. Biztosítják azt is, hogy a felhasználók a választék, az ár és a minőség tekintetében maximálisan kihasználhassák ezt a versenyt;

—	hozzájárulás az elektronikus hírközlés belső piacának fejlődéséhez, az Európai Bizottsággal és a BEREC-cel együttműködve;

—

az európai polgárok érdekeinek előmozdítása i) annak biztosítása révén, hogy valamennyi polgár hozzáférhessen az egyetemes szolgáltatáshoz; ii) a fogyasztók szállítókkal kötött ügyleteik során történő, magas szintű védelmének biztosítása révén, különösen azáltal, hogy egyszerű és olcsó vitarendezési eljárásokat bocsátanak rendelkezésükre; iii) azáltal, hogy elősegítik a személyes adatok és a magánélet magas szintű védelmét; iv) az egyértelmű információk szolgáltatásának ösztönzése révén, különösen azáltal, hogy megkövetelik a díjak és a nyilvánosan elérhető elektronikus hírközlési szolgáltatások igénybevételére vonatkozó feltételeinek átláthatóságát; v) azáltal, hogy kielégítik bizonyos társadalmi csoportok, különösen a fogyatékkal élő felhasználók igényeit; és vi) garantálják a hírközlő hálózatok biztonságát.

Egyéb rendelkezések

Az irányelv egyéb olyan szempontokra is kiterjed, mint az elektronikus hírközlő hálózatok és hírközlési szolgáltatások szabályozásának lényege, valamint a végrehajtásához szükséges eljárások.

A következő rendelkezések az első kategóriába tartoznak:

—	a rádiófrekvenciák kijelölése és számozási erőforrások;

—	a rádióspektrum-használat stratégiai tervezése, koordinációja és összehangolása az Európai Unióban;

—	a hálózatok és kapcsolódó eszközök megvalósításához szükséges szolgalmi jogok;

—	a hálózati elemek és kapcsolódó eszközök megosztása;

—	a hálózatok és szolgáltatások biztonsága és integritása;

—	a harmonizált elektronikus hírközlő hálózatok és hírközlési szolgáltatások, valamint a kapcsolódó eszközök és szolgáltatások előmozdítását szolgáló szabványosítás;

—	a digitális televíziós szolgáltatások interoperabilitása.

A második kategória az alábbiakra terjed ki:

—	az erős piaci befolyással rendelkező társaságok feletti ellenőrzés és a megoldások következetes alkalmazását célzó eljárás;

—	az érintett piacok meghatározására és elemzésére vonatkozó eljárások, amelyek figyelembe veszik a Bizottság e területre vonatkozó ajánlását és iránymutatásait;

—	a Bizottság uniós országoknak címzett ajánlásai az ezen irányelvben és az egyedi irányelvekben foglalt rendelkezések végrehajtásának összehangolásáról;

—	az elektronikus hírközlő hálózatokat vagy szolgáltatást nyújtó vállalkozások közötti jogviták rendezése, beleértve a határokon átnyúló jogviták rendezését is.

Végül az uniós országok megállapítják az e rendelet rendelkezéseinek megszegése esetén alkalmazandó szankciókra vonatkozó szabályokat.

JOGI AKTUS

Az Európai Parlament és a Tanács 2002. március 7-i 2002/21/EK irányelve az elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások közös keretszabályozásáról („keretirányelv”).

HIVATKOZÁSOK

Jogi aktus	Hatálybalépés	Az átültetés határideje a tagállamokban	Az Európai Unió Hivatalos Lapja
2002/21/EK irányelv	2002.4.24.	2003.7.24.	HL L 108, 2002.4.24., 33-50. o.

Módosító jogszabályok	Hatálybalépés	Az átültetés határideje a tagállamokban	Az Európai Unió Hivatalos Lapja
717/2007/EKrendelet	2007.6.30.	2007.8.30.	HL L 171, 2007.6.29., 32-50. o.
544/2009/EK rendelet	2009.7.2.	-	HL L 167, 2009.6.29., 12-23. o.
2009/140/EK irányelv	2009.12.19.	2011.5.25.	HL L 337, 2009.12.18., 37-59. o.
2009/140/EK irányelv helyesbítése	-	-	HL L 241, 2013.9.10., 8-9. o.

A 2002/21/EK rendelet későbbi módosításait belefoglalták az alapszövegbe. Ez az egységes szerkezetbe foglalt változat kizárólag tájékoztató jellegű.

KAPCSOLÓDÓ OKMÁNYOK

Az Európai Parlament és a Tanács 2002. március 7-i 2002/19/EK irányelve az elektronikus hírközlő hálózatokhoz és kapcsolódó eszközökhöz való hozzáférésről, valamint azok összekapcsolásáról („Hozzáférési irányelv”) (HL L 108, 2002.4.24., 7-20. o.).

Az Európai Parlament és a Tanács 2002. március 7-i 2002/20/EK irányelve az elektronikus hírközlő hálózatok és az elektronikus hírközlési szolgáltatások engedélyezéséről („Engedélyezési irányelv”) (HL L 108, 2002.4.24.,21-32. o.).

Az Európai Parlament és a Tanács 2002. március 7-i 2002/22/EK irányelve az egyetemes szolgáltatásról, valamint az elektronikus hírközlő hálózatokhoz és elektronikus hírközlési szolgáltatásokhoz kapcsolódó felhasználói jogokról („Egyetemes szolgáltatási irányelv”) (HL L 108, 2002.4.24., 51-77. o.).

Az Európai Parlament és a Tanács 2002. július 12-i 2002/58/EK irányelve az elektronikus hírközlési ágazatban a személyes adatok kezeléséről, feldolgozásáról és a magánélet védelméről („Elektronikus hírközlési adatvédelmi irányelv”) (HL L 201, 2002.7.31., 37-47. o.).

A Bizottság 2007. december 17-i 2007/879/EK ajánlása az elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások közös keretszabályozásáról szóló 2002/21/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján előzetes szabályozás alá vonható érintett elektronikus hírközlési ágazatbeli termék- és szolgáltatáspiacokról (HL L 344, 2007.12.28., 65-69. o.).

A Bizottság ezzel az ajánlással listát készít azon 7 piacról, amelyet a nemzeti hatóságoknak elemezniük kell. A 2003. évi ajánláshoz képest több piac lekerült a listáról. Ez egyrészt a hatékony nagykereskedelmi szabályozásnak köszönhető, másrészt annak, hogy tényleges verseny alakult ki a kiskereskedelmi piacokon.

A Bizottság 2008. október 15-i 2008/850/EK ajánlása az elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások közös keretszabályozásáról szóló 2002/21/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 7. cikke szerinti bejelentésekről, határidőkről és konzultációkról (HL L 301, 2008.11.12., 23-32. o.).

A Bizottság 2009. május 7-i 2009/396/EK ajánlása az EU-ban a helyhez kötött és mobil végződtetési díjak szabályozói kezeléséről (HL L 124, 2009.5.20., 67-74. o.).

A Bizottság ezzel az ajánlással a nemzeti szabályozó hatóságoknak ad tanácsot arra vonatkozóan, hogyan járjanak el annak érdekében, hogy a végződési díjakat szimmetrikusan, az üzemeltetőknél felmerült költségek alapján állapítsák meg.

Az Európai Parlament és a Tanács 2009. november 25-i 1211/2009/EK rendelete az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testületének (BEREC) és Hivatalának létrehozásáról (HL L 337, 2009.12.18., 1-10. o.).

Az Európai Parlament és a Tanács 2009. november 25-i 2009/136/EK irányelve az egyetemes szolgáltatásról, valamint az elektronikus hírközlő hálózatokhoz és elektronikus hírközlési szolgáltatásokhoz kapcsolódó felhasználói jogokról szóló 2002/22/EK irányelv, az elektronikus hírközlési ágazatban a személyes adatok kezeléséről, feldolgozásáról és a magánélet védelméről szóló 2002/58/EK irányelv és a fogyasztóvédelmi jogszabályok alkalmazásáért felelős nemzeti hatóságok közötti együttműködésről szóló 2006/2004/EK rendelet módosításáról (HL L 337, 2009.12.18., 11-36. o.).

A Bizottság 2010. szeptember 20-i 2010/572/EU ajánlása az újgenerációs hozzáférési hálózatokhoz (NGA) való szabályozott hozzáférésről (HL L 251, 2010.9.25., 35-58. o.).

Az Európai Parlament és a Tanács 2012. június 13-i 531/2012/EU rendelete az Unión belüli nyilvános mobilhírközlő hálózatok közötti barangolásról (roaming) (HL L 172, 2012.6.30., 10-35. o.).

A Bizottság 2013. szeptember 11-i 2013/466/EU ajánlása a verseny előmozdítását és a szélessávú beruházási környezet javítását célzó következetes megkülönböztetésmentességi kötelezettségekről és költségszámítási módszerekről (HL L 251, 2013.9.21., 13-32. o.).

Javaslat - Az Európai Parlament és a Tanács rendelete az elektronikus hírközlés egységes európai piacáról és a „behálózott kontinens” megteremtéséhez szükséges intézkedések meghatározásáról, valamint a 2002/20/EK, 2002/21/EK és 2002/22/EK irányelv és az 1211/2009/EK és 531/2012/EU rendelet módosításáról (COM(2013) 0627 final - a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).

A javaslat általános célja, hogy közelebb kerüljünk az elektronikus hírközlés egységes piacának megvalósításához. Ez a piac olyan piac lesz majd, ahol:

az elektronikus hírközlő hálózatok szolgáltatói és hírközlési szolgáltatások nyújtói saját és ügyfeleik Unión belüli letelepedési helyétől függetlenül képesek hálózataikat létrehozni, bővíteni és működtetni, valamint szolgáltatásaikat nyújtani, és erre ösztönzik is őket;

a magánszemélyeknek és a vállalkozásoknak lehetősége van versenyképes, biztonságos és megbízható elektronikus hírközlési szolgáltatásokat igénybe venni függetlenül attól, hogy azokat hol nyújtják az Unióban, és anélkül, hogy ebben a határok átlépésekor korlátozások vagy indokolatlan többletköltségek és bírságok akadályoznák őket.

Az Európai Parlament és a Tanács 2014. május 15-i 2014/61/EU irányelve a nagy sebességű elektronikus hírközlő hálózatok kiépítési költségeinek csökkentésére irányuló intézkedésekről (Hivatalos Lap L 155, 2014.5.23., 1-14. o.).

Az irányelv célja a nagy sebességű elektronikus hírközlő hálózatok kiépítésének elősegítése és ösztönzése, ennek érdekében pedig a meglévő fizikai infrastruktúra közös használatának előmozdítása és az új fizikai infrastruktúra hatékonyabb kiépítéséhez szükséges feltételek megteremtése oly módon, hogy a szóban forgó hálózatok kiépítése kisebb költségek mellett legyen megvalósítható.

utolsó frissítés 30.09.2015